Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
Elutazott Budapestről Ion Gheorghe Maurer Szombat este elutazott Budapestről Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériumi államtitkár s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Martyn Ferenc, a Magyar Népköztársaság bu karesti nagykövete.' Közleményt adtak ki Ion Gheorghe Maurernak, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Közlemény a látogatásról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Ion Gheorghe Maurer 1974. február 27. és március 2. között hivatalos, baráti látogatási tett a Magyar Népköztársaságban. A Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Középen N agy különbségeket takarnak olykor fogalmaink. így az, amit a termelésirányítók jelentős csoportjának megjelölésére használunk, középvezetőknek nevezve őket. Valóban azok, a vezetés középső szintjén helyezkednek el, ám a Dunai Kőolajipari Vállalatnál egy művezetőre olyan értékű termelőeszközöket bíznak, mint másutt egy gyáregység igazgatójára ... Akad művezető, nem is egy a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában, Gödöllőn, aki tizenkilenc, huszonhárom embert irányít, s van osztályvezető a Csepel Autógyárban, aki három beosztottal tevékenykedik. A létszám, a feladat, a termelőeszközök értéke alapján aligha lehet torzítástól mentes mércét fabrikálni, amivel meghatározhatnánk általában a középvezetők szerepét. Helyzetüket a gyáron, vállalaton belüli szervezet fölépítése, működése szabja meg. Napjainkban sok szó esik a középvezetők munkájának jelentőségéről, mintegy jelezve, lehetséges forrásai a feszültségeknek, de természetesen a haladásnak ugyancsak. Ami hiba: a viták legtöbbször róluk, de nélkülük zajlanak, furcsa módon e nagyon fontos vállalati csoportnak nincs demokratikus fóruma ahhoz, hogy saját gondjairól beszélhessen, mert a hivatalos értekezletek erre nem alkalmasak. Sokoldalú tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy csak ott érnek el tartós eredményeket, kiegyensúlyozott fejlődést, ahol a középvezetőket a helyükre tették, azaz ahol világos felelősségük határa, önállóságuk köre, kapcsolódásuk a vállalati szervezethez. A Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának megállapítása szerint a különböző termelőegységek ún. önálló elszámolási rendszere, a középvezetők teljes — azaz a maguk területére értett — függetlensége és felelőssége döntő forrása a gyár eredményeinek, a vezetési stílus folyamatos korszerűsítésének, a demokratizmus erősítésének. H asonló példát találni még jó néhányat. A Pestvidéki Gépgyárban szintén a középvezetés szerepének növelése segítette elő nemcsak a termelési feladatok jobb ellátását, hanem a műszaki fejlesztés meggyorsítását is. Az Ipari Szerelvény- _ és Gépgyárban a korszerűbb vállalati szervezet kialakításának, a korábban elsikkadó felelősség személyre szóló meghatározásának ugyancsak a középvezetés erősítése volt a lényeges mozzanata. Napjainkban került felülvizsgálatra e kérdés a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban Dunakeszin, ismét bizonyítva, hogy ahol fejlődni akarnak, ott a középvezetés problémáit sem halogathatják. Hasonló példát találni még jó néhányat — áll a bekezdés elején, ám tegyük teljessé a mondatot: az általánosítás elsietett lenne! A gyárak, vállalatok töbségét ugyanis ma még nem ez jellemzi. Erősen centralizált a vállalati szervezet, a jogkörök legnagyobb részét az igazgató, helyettesei, s esetleg osztályvezetők gyakorolják, míg az üzem- és műhely- vezetők már pusztán az utasítások végrehajtására szorítkoznak. A főművezetők meg egyenesen parancsokat közvetítenek. Felületes szemlélésre úgy tűnhet az ilyen vállalati szervezet, mint a rend, a fegyelem megtestesítője, valójában azonban csikorgó, akadozó alkatrészekkel működő gépezet ez, ami érthetően nem teljesítheti. igazán feladatát, lehetőségeitől elmaradva dolgozik. T etszetősen hangzik, hogy a középvezetőknek minden szervezetben kulcsszerepe van. Ez azonban nem több, mint frázis, ha nem kfséri a feszes szervezettség, valamennyi vezető felelősségének — amin jogai és kötelességei, feladatai és lehetőségei öszességét értjük — meghatározása. Ott a baj, hogy a vállalatoknál csak beszélnek a középvezetők kulcsszerepéről, de történni nagyon kevés történt 1968 óta; a gazdasági reform ilyen értelemben még mindig sok helyre nem kapott bebocsáttatást! Amiben az értetlenségnek éppúgy része van, mint az íróasztalféltésnek, a látszatközponti irányításnak. Ne mentsük a középvezetők sokféle hibáját, némelyikük szakmai gyengeségeit, szembetűnő emberi gyarlóságait, az információk áramlásának — fent- ről lefelé és fordítva — megállítását, sőt megakadályozását, de nagyon határozottan szögezzük le: a középvezetés olyan, amilyen a felsőbb irányítás! # A párt Központi Bizottsága 1973. november 28-i ülése, a káder- és személyzeti munka elemzésével erre a kérdésre irányította a figyelmet, egyebek között kiemelve a rátermett fizikai dolgozók vezető posztokra állításának, előléptetésének fontosságát. Vajon nem olyan kimeríthetetlen forrás ez, mely fölkínálja a szükséges cserék lehetőségét? Széles körben hallani ugyanis, hogy a közép- vezetés gyengeségének fő oka: nincs elég káder. Nos, az utánpótlás ott gond, ahol nem törődnek nevelésével, ahol nem bíznak az emberekben. S a bizalom, az azt megtestesítő légkör, vállalati szervezet, munkarend, jogkör és önállóság nem egy a termelési tényezők sorából, hanem a legfontosabb. E tényező híján a középvezetők sem a felül kimondott, sem az alul megfogalmazott körülményeknek nem képesek eleget tenni. Mészáros Ottó Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A két kormányelnök kölcsönösen tájékoztatást adott az országaikban folyó szocialista építésről, áttekintette a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, megvizsgálta a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének további lehetőségeit és véleménycserét folytattak az egymást kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. A miniszterelnökök megkülönböztetett figyelmet szenteltek a két ország kapcsolatainak. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság testvéri együttműködése tovább fejlődött. Hangsúlyozták, hogy a két ország és a két nép politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a felsőszintű párt- és kormányküldöttségeik 1972. februári megállapodása szellemében, a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előírásainak megfelelően kell fejleszteni. A felek hangsúlyozták, hogy továbbra is ki kell használni minden lehetőséget a két szomszédos szocialista ország népei együttműködésének szélesítésére, a nemzetközi enyhülés, a béke, a szocialista országok .egységének erősítésére. A két kormányfő fontosnak tartja országaik gazdasági kapcsolatainak fejlesztése szempontjából a látogatás során aláírt megállapodásokat a vegyipari együttműködésről és szakosodásról, a kölcsönös áruszállításokról, valamint a közlekedési és postaügyi tudományos-műszaki együttműködésről. A miniszterelnökök véleménycserét folytattak a két ország hosszútávú gazdasági együttműködésének kérdéseiről a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex program szellemében, valamint az 1976 —80-ig terjedő időszak nép- gazdasági terveinek egyeztetéséről. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét a Román Szocialista Köztársaságba. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfogadta. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A.MEGYEI TANÁCS LAPJÁ XVin. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ÁRA 1 FOHL\T 1974. MÁRCIUS 3., VASÁRNAP A KORMÁNY ELŐTT A ZÖLDSÉGPROGRAM Bázisgazdaságok terve a megyében Támogatják a háztájit is — Termelő és kereskedő a fogyasztóért A zöldségtermesztés mező- gazdaságunk egyik próbaköve, s nem véletlen, hogy kormányprogram, állami támogatás ösztökéli fejlődését. Köztudott, hogy a kertészet számos teendőjét mindmáig nem sikerült gépesíteni, a kézi munkaerő viszont egyre kevesebb a nagyüzemi gazdaságokban. Hiába vagyunk tisztában a zöldségfélék kedvező étrendi hatásával, ha a piac e téren egyáltalán nem kényeztet el bennünket. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy tavaly kétségtelenül fejlődést tapasztalhattunk: Pest megyében például 5,4 százalékkal nőtt a zöldségkertészeteik területe. A zöldborsó, zöldbab, uborka, paradicsom, azaz a gépesíthető zöldségnövények termesztése különösebb gondot nem is okoz azokban a gazdaságokban, ahol az egyéb adottságok is kedvezőek. A zöldságnövé- nyek gépesített termesztésének előnye persze egyelőre nem a piacon érzékelhető, hanem a konzervgyárakban. Több kerti zöldség kellene tehát, hogy a piacon a háziasszony olcsóbban megvehesse. Amíg azonban a legkorszerűbb termesztési mód bevezetésével késedelmeskednek, s a zöldségtermesztéshez az egyre drágább kézi munkaerőt kényszerülnek igénybe venni a gazdaságok, addig még csak az árak stabilizálásáról sem lehet szó. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1973 decemberében tájékoztatta a megyei tanácsok e témával foglalkozó elnök- helyetteseit, s beszélt a „lakossággal szembeni adósságokról”. S hogy mi jut a teendőkből Pest megyére? Dr. Soós Gábor mezőgazdaság' és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkár mondotta: „Ügynevezett bázisgazdaságokra van szükség, ahol i legalább 250 hektár zöldséget termesztenek. j Kértük Pest megye vezetőitől a fólia alatti zöldségtermesztés terjedésének előmozdítását is.” Tavaly egyébként az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának e témával foglalkozó értekezletére is megyénkben, mégpedig a Nagykőrösi Konzervgyárban került sor, mint annak idején beszámoltunk róla. A gyár igazgatója, Kovács Sándor képviselőtársait arról i tájékoztathatta, hogy a kon- | zervipar nyersanyagellátásá- [ ban jelentős a javulás. Mindez azonban a lakosság ellátására nem vonatkoztatható. A közelmúltban 'ebruár 20-án az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága is a lakosság zöldségellátásának teendőit tárgyalta, s az értekezleten megállapították, hogy e hagvományos zöldségtermő területen is egyre inkább a háztáji gazdaságba, kiskertbe szo- ruVnak a munkaigényesebb kultúrák. A zöldségtermesztés Pest megyei kérdéseiről folyt kötetlen és megszervezetlen eszmecsere a minap a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségében is, amelynek titkára, dr. Kecskeméti Lajos nagyon lényeges kérdésre mutatott rá: az ellátás gondja nagyobb részt abból adódik, hogy a kereskedelemben nem kifogástalan a hűtőlánc, s a kereskedők érdekeltsége is alig érzékelhető. Az Észak-Pest megyei Tsz- szövetség titkára, Kovács Zoltán azt említette, hogy túlságosan nagy a primőrárak és a dömpingár közötti különbség; kereskedelemnek és termelőnek olyan árat kellene kialakítania, amely a termelő hasznát is szavatolná, s ugyanakkor a fogyasztók pénztárcáját sem ürítené ki. Több termelőszövetkezeti elnök is jelen volt ezen a diskurzuson, többek között Fekete József, a Ráckeve Forradalmárra emlékeztek A ráckevei járási Lakatos Péter munkásőr zászlóalj szombaton meghitt hangulatú Megrendelő: a PANYOVA A toki Egyetértés Termelőszövetkezet központi majorjában működik a szövődéi részleg, ahol a Pamutnyomóipari Vállalat részére végeznek bérmunkát. Az idén műszálas nyomásra alkalmas anyagból 1 millió 300 ezer métert szőnek. Koppány György {elvétele ünnepségen emlékezett névadójára, születése 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi egységülésen megjelent Jónás Zoltán, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkára, Onger Vilmos, a megyei munkásőrparancsnok helyettese és Raffay Béla, a járási hivatal elnöke. A munkásőrökkel együtt adóztak Lakatos Péter emlékének a járási fegyveres testületek, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik egységének képviselői is. Barizs Mihály zászlóaljparancsnok megnyitója után Jónás Zoltán mondott emlékbeszédet. — Forradalmárra emlékezünk — hangsúlyozta — olyan emberre, aki a munkás-paraszt hatalomért a legtöbbet adta, elvhű kommunistaként életét áldozta. A rövid ünnepség után a munkásőrök megtekintették Ráckeve műemlékeit, majd a délután baráti beszélgetéssel folytatódott. Az alkalom, az emlékezés is hozzájárult ahhoz, hogy még szorosabbá váljon a fegyverbarátság. (A Lakatos Péter életútját bemutató írásunk a 3. oldalon.) nagykőrösi Szabadság Tsz elnöke, aki a vetőmagellátás hiányosságaira panaszkodott, s Furulyás János, a valkói Egyesült Zöldmező Tsz elnöke, aki azt hangsúlyozta: a részes művelés a zöldségtermesztésben nélkülözhetetlen, hiszen a gazdaságok csakis így juthatnak munkaerőhöz. Egy másik jelenlévő, Horváth Mihály, a Pest megyei MÉK igazgatója és a szövetségi titkárok véleménye nem mindenben egyezett a termelők és a kereskedelem összehangolásának módjáról — ez már újabb téma —, ami azonban a vásárlókat is közvetlenül érdekli: az igazgató javasolta, hogy jelöljenek ki afféle bázisgazdaságokat egyes zöldségnövények termesztésére és növeljék az előtisztított, csomagolt áru arányát. Az olvasók előtt ismeretes, hiszen valamennyi sajtóorgánumunk közölte, hogy a zöldségellátás témájával legutóbbi, csütörtöki ülésén foglalkozott, a Minisztertanács is. A mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, a belkereskedelmi miniszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány vizsgálta a kérdés megoldását, s leszögezte, hogy a kertészeti Uzemág az eddig érvényben volt támogatásokat a következő ötéves terv időszakában is megkapja, sőt, a primőrtermesztés előmozdítására 50 százalékos — meghatározott esetekben, 70 százalékos — vissza nem térítendő állami támogatást nyújt. Megállapították, hogy kedvező piaci változás a kisgazdaságok támogatása nélkül el sem képzelhető, ezért például a háztáji és kiskerti fóliaházak létesítéséhez is 30 százalékos támogatást ad az állam. Sokat várhatunk attól az intézkedéstől, mely szerint ama termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem vagy a közös gazdaság révén értékesítik, nyugdíjnap jóváírásban részesülnek. Magyarán: a nyugdíjalap kiszámításakor közös tevékenységre számítják be a háztáji kertészkedést is. Az új rendelkezések siettetik a fejlődést, s ami valamennyiünket napról napra érzékenyen érint, a miniszter- tanácsi határozat kimondja, hogy „az eddiginél mérsékeltebb emelkedési ütemű fogyasztói árszínvonal tartása” a kívánatos, vagyis, hogy a piaci árak semmiképpen ne emelkedhessenek nagyobb tempóban, mint a városi lakosság jövedelme. S.az egészséges táplálkozás érdekében minden bizonnyal ez a dolgok lényege. A. Z. Borbándi Jánosnak, a Központi Bizottság tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével szombaton hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Laosz felszabadított övezetében, majd ezt követően a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának meghívására a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. 1
