Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

KEDDEN Előadás a nők akadémiáján Dr. Szépe Margit főorvos tart előadást — március 5-én — délután 5 órakor a művelő­dési otthon emeleti klubjában Az egészség megőrizhető — a betegség elkerülhető címmel. Mit látnok ma a moziban? Fogják el Oichit élve vagy holtan! Színes, japán ka­landfilm. Kísérőműsor: Pillantás a számítógépbe. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás Hyppolit, a lakáj. Magyar film. Előadás kezdete: 9 órakor. JE A PESTME&YEI HÍRLA P M K-l A PASA XVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1974. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Siratóban nyereséggel zárták az évet Fejlesztés — saját erőből A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat siratói telepén már az év elején nagy nyersanyagkészletet szereztek be. Tavaly ugyanis az év első hónapjaiban a késedelmes szállítások miatt, kissé aka­dozott a munka. A részlegnek egyébként új A Nagykőrös és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet vasárnapi kül­döttközgyűlése után meg­kezdődtek a részközgyűlések, amelyekre minden nagykőrö­si kocséri és nyársapáti tag meghívót kapott, s egyoen megküldték mindenkinek a szövetkezet 1973. évi tevé­kenységéről szóló beszámolót, és a felügyelő b.zottság je­lentését is. Az első részközgyűlésre a kerttársulás tagjait hívták meg. A beszámolót több fel­szólalás követte. B. Tóth Jó­zsef például arra mutatott rá, hogy az utóbbi esztendőkben a körösi zárt-, hétvégi és há­zi kertekben, sok ezer gyü­mölcsfacsemetét ültettek el, melyek 3—1 év múlva kezde­nek terrhöre fordulni. A cti- més megfelelő értékesítésére már most fel kell készülni az ÁFÉSZ-nek, hogy a termelők­nek kifizetődjön a telepítésre fordított sok munka és költ­ség. Nagy Sándor azt tette szóvá, hogy a Kálvin téri átvevőtelep már most is szűk a gyümölcs­ös zöldségátvétel jelenlegi le­bonyolítása nem tartható fenn. A telep előtt esős idő­ben sárban, s száraz időben porban rakodják a terménye­ket. A felvásárlási osztályvezető válaszában kijelentette, hogy igyekeznek a felvásárlás kö­rülményeit javítani. Tervbe vették, hogy a gyümölcster­més növekedésének idejére az exportkövetelményeknek megfelelő, kis hűtőházit építe­nek. Megjegyezte, hogy az át­vevő telepeken, a gyümölcs- érés csúcsidejében a torlódást főleg az okozza, hogy a terme­lők osztályozatlanul viszik az árut a telepekre. Az osztályozás kérdéséhez kapcsolódóan Czira Sándor, az állami gazdaság kerületi igaz­gatója elmondotta, hogy ha válogatást magasabb átvételi árral, kellőképpen megfizetik, a termelők elvégzik a váloga­tást is. A felszólalások után sorso­lással ért véget a részközgyű- I lés. Minden részközgyűlésen tartanak ilyet, melyen néhány 1 szerencsés vásárlási utalványt nyer.-a -ó vezetője van, egy fiatal szak­ember, Oláh Dénes, aki hosz- szabb idő óta különböző veze­tői beosztásokban dolgozott a vállalatnál. A telepen közel kétszáz, nagyrészt régi munkás dolgozik, s négy szocia­lista brigád jár elől jó példával a munkában. Tavaly főleg szállító beren­dezéseket és gyümölcsösládá­kat gyártottak, jelentős rész­ben exportra. Az első félévben az anyaghiány rontotta az eredményeket. Az esztendőt 24 millió 531 ezer forint ter­melési árbevétellel zárták és 3 millió 280 ezer forint nyere­séget értek el. A dolgozók évi átlagkeresete 25 ezer 992 fo­rintot tesz ki: minden 100 fo­rint kifizetett bérre 485 fo­rint árbevétel esik. A részleget saját erőből fejlesztették. A beruházá­sok során rakodórampákat építettek és munkába állí­tottak egy nagy teljesít­ményű fűrészgépet, melyet egyik dolgozójuk, Nagy Aladár lakatos konstruált. Az idén kikövezik a telep sáros útjait. Ehhez a vállalat piliscsabai bányájából szállít­ják a követ. A telepen bővítik az anyagmozgató sínhálózatot, és ugyancsak házilag korszerű rönkhasító szalagfűrészt készí­tenek. Idei árbevételüket 26 millió forintra tervezték. Már szerződésük van nagy tétel paletíacsűszó és desz­ka szállítására. Jugoszláv megrendelésre 500 ezer , darab almásládát gyárta­nak. Belföldre nagy mennyiségű parkettát készítenek és a nagykőrösi konzervgyárat is ellátják ládajavító deszkákkal. K. L. A KISZélet Szónokversenyt hirdetett a KISZ városi bizottsága, mely­nek témája napjaink forradal- misága. Az ötperces előadói produkciók városi döntőjére a tavasszal kerül sor, a győztes a megyei versenyen vehet részt a továbbjutásért. Március 13-án, szerdán a Kőrisfa presszóban tartja első idei foglalkozását az ifjúsági klub. A továbbiakban az Arany János Művelődési Ott­hon ad helyet a találkozók­nak, de havonta egyszer a Kő­risfában rendeznek zenés-tán­cos összejöveteleket a klub tagjai. Készül a növénygyűjtó A Nagykőrös és Vfdéke ÁFÉSZ Petőfi úti papírfeldolgozó részlegében különféle mappák, irattartók készülnek. A tervek szerint az első negyedévben tizenhétezer növénygyűjtőt, tizen­ötezer rajzmappát, valamint huszonötezer irattartót gyártanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele ÚJDONSÁG AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Funkcionális olvasás- és Írástanítás FESTIK, ÁTÉPÍTIK Az idén két külföldi utazást szervez a KISZ városi bizott­sága. Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda által in­dított utakra nagykőrösi fiata­lok is jelentkezhetnek. Július­ban Eforia Nord és Constanca, a román tengerpart az úticél. A 10 napos útra március 31-ig lehet jelentkezni, ára 2 ezer 570 forint. Novemberben Krakkóba és Zakopánéba lá­togatnak el a fiatal turisták. A lengyel út ezerharminc fo- szerencsés vásárlási utalványt j rintba kerül, erre június 30-ig nyer. _ lehet jelentkezni a KISZ vá­-a -ó 1 rosi bizottságán. Bezár a könyvtár Legkésőbb március 10-ig, de az a valószínű, hogy a közeli napokban bezár a városi könyvtár. Ezt a szokatlan ese­ményt az teszi szükségessé, hogy a könyvtár helyiségének átalakítását, festését társadal­mi munkában vállaló konzerv­gyári szocialista brigádok most Nagy család a tanyán Ők — tizenhármán Kocsértól két kilométerre egy kisebb, vályogból vert ház áll. Amikor a kisközségben a tanyai lakók után érdeklőd­tem, szinte minden ember ugyanúgy válaszolt: „menjen csak Szokolyékhoz, ilyen nagy családot manapság úgyis rit­kán látni.” Majd hozzátették: „ha a boldogságot tanulni le­hetne. hozzájuk kéne iskolába járni.” A szobakonyhás vályogház mellett kisebb melléképületek húzódnak. Alkonyodik. Vé­kony, fekete hajú asszony lép ki az ajtón. Vödörrel a kezé­ben a disznóól felé tart. Az etetést gyorsan elintézi, majd visszasiet a házba. A tanyai útról egy tizenkilenc év körüli fiú tűnik fel, kezében két vö­dörrel egyensúlyoz. Ki tudja, hány éve szorul a család a szomszéd tanya vizére. Kormol a petróleum Szokoly Istvánéknál hét lány és három fiú üli körül az asztalt. A legkisebb még pó- lyás. A legnagyobbik ipari ta­nuló. a kislány pedig apjával jár be a konzervgyárba. Kő­rösre dolgozni. Esténként a gverekek még a könyvek fölé hajolva tanulnak. Csak anyjuk . másodszori intésére hagyják tizenegyedik gyereket szülte, a tanácstól ketezer formt se­gélyt kapott. ják a nap nap után ismétlődő lámpagyújtást. A tiszta terítő­vei borított asztal mellé kupo­rodnak. Az asszony a tűzhely mellől nézi őket. — Már me­gint kormol ez a petróleum — mondja. Furcsa, idegen szag árad a lámpából. A gyerekek ügyes­kednek, az asztalra tányérokat raknak. Vacsorázni készül a család. Mindenkinek van fel­adata, csak a legkisebbik sír­ja el magát a szobában. Az asszony betekint, s tudja, nincs különösebb baj. Tíz gyer­mek után már csalhatatlan az anyai megérzés. — A konyhabútort két évvel ezelőtt vettük, s látja, vigyáz­nak rá a gyerekek. Az em­bernek minden fillérjét be kell osztania... A legnagyobbik fiú a kony­hasarokban egy széken meg­húzódik — tán szégyenkezik. Hiszen ő már keresőképes len­ne. csak hát szakmát akar ta­nulni. Mindenki hisz abban, hogy '„segéd” lesz a gyerek­ből. ‘ Szokoly István törzsgárda- tag a konzervgyárban. A csa­tornatisztító részlegnél segéd­munkás. A nagy család havi bevétele 5400 forint. Az asz- szony decemberben, mikor a tudják teljesíteni felajánlásu­kat. Miután a könyvtár hosszabb időn át szünetelteti a kölcsön­zést, célszerű lenne, ha az ol­vasók a zárás előtt kicserélnék könyveiket, hiszen az elmúlt hetekben is számos új könyv­vel gyarapodott az olvasnivaló. Az átalakítási munkálatok és a könyvek rendezésének az ideje előreláthatólag egy-két hónapot vesz igénybe. bíró Papp Lászlóné tanítónő irá­nyításával. És mit látott a szakember, a pedagógus? Elsősorban an­nak a modern pedagógiai alapkövetelménynek a meg­valósulását, hogy a képessé­gek a célszerű tevékenység során fejlődnek ki legjobban a tanulókban. Aztán azt, hogy nein jelentett gondot az első­sök számára legnagyobb prob­léma: az összeolvasás. E mód­szerrel szinte nincs betűfel­cserélés. Még tovább: azt a fontos eredményt, hogy az ellenőrzés a tanulói személyi­séget fejlesztő önellenőrzéssé alakult át. Vagy azt, hogy ösz- szemosódott az írás és az ol­vasás tanítása. Sorolhatnánk a tapasztala­tokat, de szinte halljuk a kér­dést: már megint új kísérlet? Mire jó ez? Az Arany János általános iskola valóban megint új dol­got kezdett el. Tegyük hozzá azonban, hogy olyan újat, amit már számos fővárosi is­kolában sikerrel kipróbáltak! De ez az útkeresés, mint ahogy néhány éve az újszerű szám­tanoktatás volt, ismét a kis­diákok munkáját könnyíti meg: s talán enyhít a hat­hét évesek legnagyobb gond­ján — segít a betűk megis­merésében. Dr. Kovács Gábor, az iskola igazgatója kiemelte az óra előtti bevezetőjében, hogy ez a kísérlet igazolja önmagát, sikerei összevethetők a régi módszer eredményeivel. Az összehasonlítás pedig egyértel­műen o-z újnak kedvez. tőül abba, s pakoiják el a kötete­ket ... — Ne rontsák a sze­müket. mert ez nagy kincs! — jegyzi meg. Az egyik kislány a szobába megy. Petróleumlámpával tér vissza. Asztalra teszi, míg a kisebbek körülállják, csodál­Tudni kell beosztani — Én a vállalattól — mond­ja a házigazda — minden év­ben megkapom a szokásos 600—600 forintot. Az órabé­rém 11,50. A lányom 1200 fo­rintot keres, igaz, hazaadja a fizetését, de azért már neki is kell olykor-olykor egy-egy divatos ruha. Hogyan is tudnak megélni? Az asszony felcsattan: „tudni kell beosztani”. Ez a művé­szet. örömmel mondja el, az iskolában a gyerekeket a szü­lői értekezleten mindig meg­említik. Rendesek, tiszták. Pe­dig mindegyikre csak egy ru­ha, egy cipő jut évente. — Még az a szerencsénk, hogy a férjem mindenhez ért. így gyakran elhívják építkezésre, ácsmunkára, sőt ha kell aszta­losmunkát is vállal. — Lottózni kellene, hátha a szerencse meglátogatná a csa­ládot — vetem fel tréfálkoz­va. Szokoly István nem hisz a játékban. — Nem lehet a csa­lád szerencséjét a véletlenre bízni — mondja. — De ha mégis egyszer si­kerülne — veti közbe a fiú. A gyerekek egyszerre zajongani kezdenek. — Akkor kőhazat építenék — mondja Szokolyj István. Az asszony abbahagyja a leves- merést. Tétova lépést tesz az asztal felé ... Fürdőszobát is lehetne csinálni. — A munkahelyemen nem szóltam és még senkinek sem. Mert van barátom, aki a csa­ládjával együtt kijár hozzánk. A szakszervezetben is tudják, hogy tizenegy gyermekem van. Ehhez nem kell különösebb kommentár. — Talán mégis kellene — erősködöm. A nagyobbik lány karéjra vág egy halom kenyeret. Na­ponta négy kilót is megesz­nek. De legszívesebben krumplit sütnek zsírban. Azzal nem kell spórolni, hiszen most vágták le a disznót. Ta­vasszal száz darab csirkét is felnevel — tervezi az asszony. A körösi piacon majd eladja. A többit vasárnaponként s olykor még hétköznap is le­vághatja. Kárpótlás a gondokért — A föld errefelé sajnos, nyavalyás Nem terem meg rajta semmi. Pedig már sokat próbálkoztunk vele. De még a konyhakert is rosszul fizet. Az ember azért tervez. Ha össze­gyűjtünk még néhány forin­tot, akkor a fiammal megtold­ják a kisházat. Majd veszek egy kádat, hogy pancsoljanak benne a gyerekek... A levest a kenyérrel együtt eltüntették a gyerekek az asztalról. A nagyobbacskák rámolják a mosogatnivalót, majd kihúzzák a rekamiékat. Talpalatnyi hely sem marad a szobában. Botladoznak a székek lábában. A legkisebb­nek már sehol sem jutott ágy, így az övé lett a két fo­tel. Még szerencse, hogy egy darabig még nem növi ki. — Sok minden kellene — mondja az asszony. Férje szemével találkozik a tekinte­te. — No, azért nem kell pa­naszkodni, ha meglesz a tolda­lék, akkor ott is lehet alud­ni. Azért mi boldogok va­gyunk ... Az asszony lehajtja a fejét. — Tudom, mi tehetünk ró­la, hogy ilyen sokan vagyunk. Nem akartuk egyiket sem el­dobni magunktól. Szeretjük a gyerekeket, s ez kárpótol a gondokért, még akkor is. ha néha nagyon nehéz ... Csak becsüljék meg masukat... (bereznai) SPORT Két országos második hely sízésben Salgótarján helyett hó hiá­nyában Kékestetőn rendezték az országos egyesületi sífutó­bajnokságot, ahol viszont 15 centis volt a hó. A nagy köd­ben a biatlon elmaradt. Serdülő leány 2 km-es sífu­tásban 32 befutó volt. A nagy üzdelemben Molnár Zsuzsa 12:37 perces teljesítménnyel mindössze 1 mp-cel szorult a 4. helyre, de így is a legjobb vidéki volt. Gárdián 13:42-vel a 8., Kulcsár 14:50-nel a 14. helyen végzett. E szám csapat- versenyében a nevezettekből álló Nk. Gimnázium SE 41:09- es összidővel második lett (szintén a legjobb vidékiként). A serdülő leány 4x2 km-es síf itóválfóban 5 csapat vetél­kedett. A Gárdián Edit, Kul­csár Ágnes, Kassai Teodóra, Molnár Zsuzsa összetételű kö­rösi csapat a hatalmas küzde­lemben derekasan helytállt és itt is ezüstérmet szerzett. ★ A Dobogókőn gyenge hóvi­sz myok között megrendezett megyei sífutó- és biatlonbaj­nokságon a Nk. Gimnázium SE-t három női versenyző kép­viselte. Felnőtt 5 km-es sífutásban (6 induló): 1. Kiss Katalin 13:45, 2. Szűcs 14:54 perc. Felnőtt biatlon (5 km + 3 főállomás 4 fő): 1. ”zücs Ilona 15:14. ?. Kiss 17:33. Ifjúsági 4 km-es sífutás (4): 1. Bislik Katalin 11:18. Serdülő biatlon (3 km + 3 lőuliás, 7 fő): 1. Bielik K. 10:29. ★ Az prszágos síbajnokság Ga­lyatetőre kiírt ifjúsági futó­számaira a körösiek nem tud­tak elutazni, mert a tervezett­nél két nappal korábban ke­rült sor a vetélkedésre. ★ Huszonhat fiú és kilenc lány indult a városi úttörő légpus­kás Mészáros Kupa 3. forduló­ján, amelyet a Petőfi iskolá­ban rendeztek. Az Arany és Petőfi iskolások ezúttal is hát­rányos helyzetben voltak, mert nem indítottak lányverseny­zőket. A résztvevők nagy ré­szénél fejlődés tapasztalható, különösen a Petőfi csapatánál. A 3. forduló legjobbjai. Fiúk: 1. Gyulai István 10/80, 2. Varga 10/73, 3. Both 10/71 (mindhárom Petőfi, iskola). Lányok: 1. Gál Mariann (Rá­kóczi) 10/74, 2. Zöldi 10/67, 3. Hajnal 10/67, (utóbbi kettő Kossuth iskola). Csapatban a Petőfi 20, Kossuth 15, Rákóczi 9 pontot gyűjtött. Az összetett verseny állása a befejezés előtt: 1. Petőfi is­kola 46; 2. Kossuth 44; 3. Rá­kóczi 40; 4. Arany 2 pont. Fiú egyéniben: 1. Gyulai 30/199,2. Both 30/191, (pctőfisek). Leány egyéniben: 1. Gál (Rákóczi) 39/189, 2. Dobóczi (Kossuth) 30/169. S. Z. Negyvennél több szülő gyűlt össze az Arany János általá­nos iskola I. B. osztályában rendezett nyílt napon: azaz olyan tanítási órán, ahol bár­ki részt vehet. Mi volt e nagy érdeklődés oka? Az iskolavezetés be akarta mutatni azt az új didaktikai kísérletet, amelyet az 1973/74. tanévben vezettek be az első osztályban az olvasás és írás tanításában. E kísérlet lényege, hogy a betűket mindjárt funkciójuk­ba, szerepükbe állítva' tanul­ják meg az elsősök. Egysze­rűbben: azokban a természe­tes kapcsolatokban, amelyek­ben használjuk őket. Mit láthattak a vendégek a bemutatón? Azt, hogy kisfiúk, kislányuk milyen lelkesen és milyen nagyszerűen szerepel Megkezdődtek az ÁFÉSZ részközgyűlései Napirenden a gyümölcs­ös zöldségfelvásárlás KIS HŰT ÓH ÁZAT ÉPÍTENEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom