Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

1974. MÁRCIUS 19., KEDD PEST «ccr» sJúwiap r EpúI a csarnok A maglód! Univerzál Tsz gépkocsijavitó és szolgáltató szervize az idén újabb egységgel bővül, a megnövekedett személygépkocsi-állo­mány országszerte egyre több javítóüzem létrehozását igényli. A maglódi, már meglevő „autórepass” mellett ez az új üzem kizárólag a lakossági szolgáltatást látja el. A kétszintes csarnok felső szintjén egy 544 négyzetméter alapterületű fényező műhely és alul pedig boxos rendszerben a különböző javító részlegek kapnak helyet. A több mint 6 miiülő forintos beruházást a termelőszövetkezet saját kivitelező bri­gádja építi — s még e félévben átadja. Gárdos Katalin felvétele Szolidaritás a kambodzsai hazafiakkal Megkezdődött hazánkban a kambodzsai nemzeti egység- kormány iránti szolidaritás nemzetközi akcióhetének ese­ménysorozata és az előkészület az Indokína népeivel vállait szolidaritás napjára. A meg­mozdulások a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezésére bontakoztak ki. Az akcióhét során nép­front- és szolidaritási mozgal­munk vezető testületéi táv­iratban köszöntik Kambodzsa felszabadító erőit a nemzeti egységfront és a népi felszaba­dító fegyveres erők megalaku­lásának 4. évfordulója alkal­mából. A Kambodzsa iránti szolida­ritás jegyében hétfőn elsőként Gyöngy ösorosziban nemzetkö­zi fórumot rendeztek. Műszaki fejlesztés az MM-ben A megtakarítás: 28 millió forint Szűkülő kooperáció — Új termékek Abonyban Több mint egymilliárdos termelés közhasználati és fon­tos ipari pikkekből. Mechani­kai Művek, Törökbálint. Pest megye egyik nagy gyára, ame­lyik mindig szolgál újdonság­gal. Nemcsak a munka- és üzemszervezés példaadó itt, nemcsak a gazdaságtalan ter­mékek gazdaságossá tétele, hanem az az átgondolt terve­zés és műszaki fejlesztés is, aminek köszönhető a termelés és a termelékenység állan­dóan emelkedő grafikonja. Heinrich János műszaki igaz­gatótól a műszaki fejlesztés kérdéseiről kértünk informá­ciót. — Kimutatott adat, hogy tavaly a műszaki fejlesztés­nek több mint 28 millió fo­rint megtakarítást köszönhet­tünk. Az újításoknak pedig 3,3 milliót. Mit jelent ez? Részben új termékek, új tech­nológiák meghonosítását, rész­ben pedig a kooperációk szű­kítését Ez a megtakarítás sakkal több, mint 1972-ben volt — akkor ennek az Ösz- szegnek körülbelül hatvan- hetven százalékát köszönhet­tük a műszaki fejlesztésnek. • A kooperációk koráról beszélhetünk a világ iparában. A közgazdászok azonban ki­mutatták — nem mindegyik kooperáció gazdaságos. Mit je­lentett a Mechanikai Művek­ben a kooperáció szűkítése? — Mi maximált áras ter­mékeket gyártunk, kooperá­cióink jelentős része szabad­áras — azaz veszteséges volt. Az is nagy előny, hogyha mi a különböző cikkek alkatré­szeit magunk állítjuk elő, kevesebb az átfutási idő, zök- kenőmentesebb a termelés. Ezek a meggondolások vezet­tek minket akkor, amikor megszüntettük néhány külső kooperátorral a kapcsolatun­kat, ék a gyártás feltételeit helyben teremtettük meg. Például a kondenzátorok ser­legeinek készítését: tavaly ebből 25 millió darabot állí­tottunk elő. Az alumínium­áru gyártól régi gépeket vet­tünk, felújítottuk. Az egész körülbelül 1 millió forintba került, s vizsgálataink sze­rint így a serlegek készítése 25 százalékkal olcsóbb lett számunkra. A Lampart Zo- mánciDari Művek zománcoz­ta eddig kályháinkat. Ma már jelentős részét Törökbálinton vonjuk be zománccal. Nyolc­millió forintért épült zomán­cozóüzemünk. a költségmeg­takarítás körülbelül 15 száza­lékos. 1974 első félévében már teljesen megszűnik a Lampart-koooeráció. • És a külföldi együttműkö­dés? — Négy éve tartják a kap­csolatot az NSZK-beli Yega- céggel. A kooperáció azt je­lentette, hogy 1972-től 1973-ig a tőkés exportunk ötszörö­sére nőtt. Most kezdjük ve­lük közösen gyártani a für- dőszobakályha-alátéteket, s az újabb típusú konyhai légtisz­títókat. A Mechanikai Művek újabb partnereket is keres a tőkés országok nagyobb vál­lalatai közül. A tárgyalások még folynak, de mindeneset­re szeretnénk olyan háztartá­si készülékeket gyártani, me­lyeket eddig hazánkban még nem forgalmaztak. A műsza­ki fejlesztés idei célja: oz elektromos termékek fejlesz­tésé, gyártásának kibővítése. A napi piaci helyzetnek meg­felelően — különösen az elektrolit kondenzátorok vá­lasztékát, mennyiségét kíván­juk növelni — idén hatmil­lióval gyártunk belőlük töb­bet, mint tavaly. Ehhez az adathoz pedig az is hozzátar­tozik, hogy az elmúlt eszten­dőben ugyanilyen arányban fejlesztettük e cikkünk gyár­tását. A fázisjavító konden­zátorok iránt a jugoszlávok érdeklődnek, a metálpapír- kondenzátorból 600 ezer da­rabbal készítünk többet, mint 1973-ban. Egyébként külföldi kooperációink sorában fontos szerepet tölt be egy NDK-beli céggel kötött együttműködé­si szerződésünk, mely szerint az automatikus vezérlésű fá­zisjavító kondenzátor beren­dezéseket egvütt készítjük. Idén a számítógépiparnak is gyártunk különleges, nagy kapacitású kondenzátorokat. • Szó esett az új termékek szerepéről. Milyen „vérfrissí­tést”, lökést, lendületet adhat egy új cikk gyártása a Mecha­nikai Művekben? — Műszaki szakembereink, közgazdászaink elemzései elő­zik meg egy-egy új termék bevezetését. Természetesen ezek olyan feladatok, melye­ket dolgozóink szívesen olda­nak meg, hiszen érdekes, lát­ványos munka. Amellett pe­dig ez is záloga annak, hogy az MM lépést tartson a kor­ral, a piaci igényekkel. Szá­mos új termék viseli majd gyárunk emblémáját ebben az esztendőben is. Abonyi gyáregységünkben kettős fa­lú, tűzrendészetileg jóváha­gyott hatszáz literes olajtáro­lók készítését kezdjük meg egy hónapon belül — idén tízezer darabot adunk el eb­ből a belkereskedelemnek. Szintén Abonyban, a Merce- des-cég igényére gépkocsifel­futók gyártásába fogunk. Ez a termék „háziszerelésre” al­kalmas — körülbelül tízezer darabot szállítunk NSZK-ba. Törökbálinton az Ózon lég­tisztító mellett még két új tí­pust állítunk elő. Marcaliban pedig mintegy 20 milliós be­ruházással fejlesztjük az elektrolitkondenzátorok gyár­tását — az olasz DUCATI- gyártősor 1975-ben lép be a termelésbe. Abonyban a félig kész éoületeket befejezzük, s a m-el.álpanír kondenzátorok készítése Törökbálintról oda kerül. T. E. A pártirányítás új módszereiből Munkában a teriile tfelelősök Az apparátus szervezeti fel-építésétől függetlenül biztosítani kell, hogy minden politikai munkát ácshoz megbatározott szá­mú és reszortjának megfelelő jellegű páxtszerv, illetve alap­szervezet tartozzék. A munkatársak felelősek a hozzájuk tar­tozó pártszervek, alapszervezetek rendszeres helyszíni segíté­séért. (Az MSZMP Politikai Bizottságának 1973. július 31-i határozatából.) A Városi pártbizottságok helyzetére, munkájuk fejlesz­tésére vonatkozik az MSZMP Politikai Bizottságának idé­zett határozata. Megszabja a határozat egésze — amely­ből idéztünk — a gazdaság­politikai, társadalompolitikai tennivalókat, s mindezzel kapcsolatban a pártirányítás alapvető tartalmi és szerve­zeti tennivalóit. A városi pártbizottságok eddigi mun­kastílusának gondos felmé­rését és átértékelését tette szükségessé a határozatban foglaltak eredményes végre­hajtása. Az eddig alkalmazott pártirányító munka mellett ugyanis több új vezetési mód­ra hívta fel a figyelmet. Ilyen például a területfelelősi rend­szer, amelyre az idézett rész vonatkozik. Élénk vitát váltott ki a vá­rosi pártbizottság apparátu­sában a határozatnak e pont­ja. Voltak, akik attól tartot­tak, hogy a területfelelősi rendszer bevezetésével hát­térbe szorul az eddig jól be­vált reszortfelelősi munka, s nem lesz lehetőség a reszort- és területfelelősi munka ösz- szehangolására. A munka­társak hogyan lesznek képe­sek a két területen párhuza­mosan dolgozni ? — vetették fel. Ügy megnövekszik az apparátus megterhelése, hogy azt senki nem fogja hosszabb ideig elbírni; az apparátus tagjai felkészültségükben annyira differenciáltak, hogy képtelenek minden vonatko­zásban a szükséges segítséget a pártszervezeteknek meg­adni — ilyen aggályok hang­zottak el. Túlzott nézetek je­lentkeztek éppen ellenkező­leg is. Voltak, akik úgy vél­ték, hogy a területfelelősi rendszer bevezetése már ön­magában is megoldja a párt­irányítás bonyolult felada­tát, s nincs is szükség re- szorfcmunkára, mert azt a te­rületfelelősök ellátják. így te­hát — gondolták —, köny- nyebb lesz a pártmunka, mert csak azokkal a pártszerveze­tekkel kell törődni, foglalkoz­ni, amelyek a területfelelős­höz tartoznak stb. legfontosabb feladatunk volt, hogy e nézeteket tisz­tázzuk, s minden munkatár­sunk megértse a területfele­lősi rendszer szerepét, jelen­tőségét a pártmunkában. Ab­ból indultunk ki, hogy csak 1944. március 19. H arminc évvel ezelőtt német páncélkocsik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 18-ról 19-re virradó éjjel a náci Né­metország megszállta Magyarországot. Történelmi tény, hogy Kállay Miklós mi­niszterelnök, amikor környezetében javasol­ták, valamiképpen az országhoz kellene for­dulni, valahogy legalábbis tájékoztatni kel­lene a nemzetet a keserű valóságról, így utasította el a gondolatot: „Nem lehet az em­bereket éjszakai álmukból felverni”. Szinte jelképesnek lehet tekinteni a Horthy- rendszer e jellegzetes vezetőjének állásfogla­lását és egyben búcsúszavát a magyar törté­nelem e gyászos napján. Amint a hatalmon levőknek ez a magatartása magyarázatul szol­gál arra is: miért tudták Hitlerék olyan könnyen megszállni az országot, miért nem bontakozott ki erős, széles, hatékony ellenál­lás hazánkban. Horthy és ügyvivői ekkor már tisztában voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban, a népi beavatko­zást kikerülve, előkészíteni a kiugrást, — ahogy akkoriban, a miniszterelnökre célozva emlegették — járni kezdték' a „kállai ket­tőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögesz­més elképzelés volt az alapja, hogy megálla­podhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmak­kal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul je­len lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá ne ébredjen a tényleges hely­zetre: a háborúból, az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az lehet, ha a né­metek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az -antifasiszta koalíció többi tagjával. Horthyék néptől való félelmét, a haladás­tól és a közvélemény elaltatásának, illúziók­ban ringatásának taktikáját használták ki Hitlerék. 1944. március 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi látszatfüggetlensége is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a folya­matot, beleértve a megszállást is, Horthy sze­mélyével „védjegyezte” és lényegében válto­zatlan állami, gazdasági, katonai apparátusá­val hajtotta végre. Ilyen módon, viszonylag jelentéktelen személycserék után, a német megszállók minden terrorintézkedésükben számíthattak a magyar közigazgatásra és ha­tóságokra, nem is beszélve a hadseregről, amely tovább harcolt a németek' oldalán. Hogy mit jelentett a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci meg­szállás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, fnegkezdhették minden haladó, vagy egyszerűen németellenes ember letartóztatá­sát, megkínzását, koncentrációs táborba hur- colását, megsemmisítését. S ekkor kezdődött az ország teljes kirablásának, hadszíntérré változtatásának .folyamata Is. Horthyék mind­ehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatása volt — némileg brutálisabb eszközökkel — annak, amit 1919-től ők maguk, minden külső kény­szer nélkül tettek. M égis, 1944: március 19-e nemcsak a szé­gyen, a vereség napja. Horthyék gyá­vasága és nemzetárulása, a német fa­siszták gátlástalansága és erőszakossága egy­re szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cse­lekvésre ösztönzött. A német megszállás ide­jén kezdtek közeledni növekvő számban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a leg­különbözőbb polgári és katonai csoportosulá­sok, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményei között, az az osztály- és pártszövetségi rendszer, amely alapja veit az ellenállási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az országot, a forra­dalmian átalakuló magyar társadalom és az új népi kormányzási rend. (nj) akkor lehet ez irányú mun­kánk sikeres, ha a pártbizott­ság munkatársai meggyőző­désből értenek egyet ezzel a munkamódszerrel. E célt az­óta sikerült elérni, sikerült tisztázni, hogy a területfelelő- si munka nem mond ellent a reszortmunkának sem. Sőt, a kettő együttes gyakorlása nagyszerűen kiegészíti egy­mást. Kölcsönösen hat egyik a másikra. Együttes alkalma­zásuk ez irányító munka ha­tékonyságát szolgálja,' és eme­li a pártszervezetek munká­jának színvonalát. Kidolgoz­tuk a területfelelősi munka feladatait az apparátus ezirá- nyú munkájának segítése ér­dekében. Kötelességévé tet­tük például minden terület­felelősnek a hozzátartozó pártszervezetek rendszeres helyszíni segítő, ellenőrző^ munkáját. \ Felelősséggel tar­toznak a tartalmi és szerveze­ti tevékenységükért, a rend­szeres vezetőségi ülésekért és taggyűlésekért, a munkater- vefc elkészítéséért, a helyes és jó határozathozatalért, a pártépítő munkáért, a politi­kai oktatásért, a határozatok végrehajtásáért. Vác városban közigazga­tásilag a pártszervezetek nem határolhatok el, így jelleg szerint csoportosítottuk azo­kat. Egy csoportba hoztuk össze a pedagógus, a hivata­li, az ellátás és szolgáltatás, a könnyűipari pártszerveze­teket. Összesen hat csoportot alakítottunk. Mindegyikért a pártbizottság egy-egy politi­kai munkatársa felel, teljes kötelezettséggel csoportjá­nak munkájáért. Egy terület­felelőshöz 8—10 pártszerve­zet tartozik. A havonként rendszeresen megtartott titkári értekezlete­ken a pártszervezetek titká­rait beszámoltatjuk egy-egy párthatározat végrehajtásá­ról, vagy más aktuális kér­désről. Ezeket a beszámolta­tásokat a területfelelösök ve­zetik. A beszámoltatások so­rán értékelik munkájukat, összegezik a tapasztalatokat. Minden beszámoló alkalmá­ból emlékeztető készül, s eze­ket a témáktól függően eljut­tatják az illetékes reszortfe­lelőshöz, aki azokat összesíti és a vezetés számára feldol­gozza, az irányító munkában felhasználja. így a területfe­lelősök munkája összekap­csolódik a reszortosok mun­kájával. Közkinccsé válik az alanszervezetek számára. E módszer tehát hasznos a te­rületté1 elősök, a reszortfele­lősök és a vezetés számára egyaránt. A helyszínen végzett mun­ka a területfelelősök jó és eredményes tevékenységének nélkülözhetetlen feltétele. Minden területfelelős köteles havonta legalább egyszer a hozzá tartozó pártszervezetet meglátogatni és a részükre tanácsot, segítséget nyújtani. Egyúttal ellenőrzik a városi pártbizottság által meghatá­rozott feladatokat. Kötelesek részt venni minél több párt­vezetőségi ülésen és párttag­gyűlésen. Nagyon fontos, hogy ez a helyszíni tevékenység ne legyen formális. Alapvető, hoCTy a területfelelős tartal­mi segítséget nyújtson a hoz­zá tartozó pártszervezetek számára. Ez viszont Csak ak­kor érhető el, ha a területfe­lelős céltudatosan látja el ezt a munkát, ha előre felkészül arra, hogy melyik pártszer­vezethez, milyen célból megy. Tapasztalataink szerint ami­óta e gyakorlatot folytatjuk, munkatársaink összehasonlít­hatatlanul többet tartózkod­nak a területen, mint régeb­ben. Rendszeresen látogatták a pártszervezeteket. részt vesznek a pártvezetőséei és nárttaggyűléseken. s egvre lobban azonosulnak terüle­tük pártszervezeteinek gond- ia.ival. problémáival. Ugyan­akkor a pártszervezetek ve­zetői mind többször felkere­sik őket, hogy tanácsot kér­jenek tőlük. Egészséges, a kölcsönös együttműködésen alapuló kontaktus alakul ki, melynek eredményeként élőb­bé válik a városi pártbizott­ság és az irányítása alá tar­tozó pártszervezetek kapcso­lata. Élénkebbé, életszerűb­bé vált az információ áramlá­sa: örömök és gondok, prob­lémák gyorsabban, pontosab­ban jutnak el a városi párt­vezetéshez. Nem egyedül végzik a terü­letíelelősök ezt a fontos mun­kát. E rendszer bevezetése előtt a jól működő társadalmi aktívahálózatot összevontan irányítottuk, most minden te­rületfelelős mellett aktívacso­port működik. Minden párt- szervezetnek van társadalmi instruktora. Ezeket a társadal­mi munkatársakat a terület­felelősök irányítják, meghatá­rozzák feladataikat, és beszá­moltatják őket a munkáról, tapasztalataikról. Nagyon fon­tos, hogy ezek az aktívák a jövőben minden esetben meg­felelő irányítást kapjanak. A városi pártvezetés alapve­tő feladata a területfelelösök irányítása. Ezért rendszeresen kéthetenként területfelelősi értekezleten átfogó beszámolót kapnak a hozzájuk tartozó pártszervezetek munkájáról és ezzel kapcsolatos tapasztala­taikról. A problémák kapcsán megállapodunk a megoldás módjaiban. E rendszeres terü­letfelelősi értekezleteknek rendkívül sokirányú haszna van. Többek között: tapaszta­latul szolgál minden munka­társnak, és alkalmas az állás­pontok egyeztetésére, a tapasz­talatok megoldására, a vezetés átfogó informálására, nem utolsósorban a területfelelősi és reszortmunka összehango­lására. Felhasználjuk természetesen a reszortmupka tapasztalatait is. Egy-egy területhez tartozó, de valamennyi pártszervezet munkáját érintő feladatot is­mertetünk a területfelelősök­kel. így azok a hozzájuk tar­tozó pártszervek részére el­juttatják és felhasználják a pártélet fejlesztésében, a párt­munka színvonalának növelé­sében. Ez a gyakorlat például a tagfelvételi munka, a káder­munka, a pártoktatás, a havi információ esetében is. . Kutatjuk tovább _ a terü­letfelelősi munka kezdő ta­pasztalatai alapján — azokat a lehetőségeket, amelyek e tevékenységet még teljesebbé, hasznosabbá teszik. Célszerű­nek tartjuk javítani a párt- bizottság munkatársainak tá­jékozottságát, s el akarjuk ér­ni, hogy jártassá váljanak a párt belső életének kérdései mellett a gazdaság, a kultúra, a társadalompolitika kérdései­ben is. Csak így lesznek ugyanis képesek eligazodni a sokoldalú, bonyolult problé­mákban, s útmutatást, segít­séget nyújtani a rájuk bízott pártszervezeteknek. Ehhez a vezetésnek maximális segítsé­get kell adnia, és biztosítani hozzá a feltételeket is. Ezzel együtt keli járnia természete­sen a vezetés által meghatá­rozott feladatok és saját ta­pasztalataik összehangolásá­nak és hasznosításának. örvendetes jelenség, hogy amióta a területfelelősi rend­szert bevezettük, nincs vissza­esés a reszortfelelősi munká­ban sem, holott az igazsághoz tartozik: e kétirányú feladat nehezebbé, felelősségteljeseb­bé tette a pártbizottság mun­katársainak feladatkörét. Nem sok idő telt még el a határozat megjelenése óta. így a területfelelősi munka gya­korlata még nem bontakozha­tott ki teljes egészében. Csak a kezdeti lépéseket tettük, meg. Ezek eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a pártirányításnak ez a módja gyakorlattá válva, nagymér­tékben növeli majd a városi pártbizottságok irányító mun­kájának színvonalát. PAPP JÓZSEF, az MSZMP Vác Városi Bizottságának .slső titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom