Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

PEST Ute YE I ^JCírlap 1974. MÁRCIUS 19., KEDD FÓKUSZ Fekete hétfő „EZ A HÉT IS JÓL KEZ­DŐDIK!” „Fekete hétfő” és hasonló óriásbetűs címek alatt kommentálták a japán lapok azt a napot, amely nemcsak egy új hét, hanem talán egy új politikai-gazdasági szakasz nyitányának bizonyul majd a felkelő nap országában. A hétfő — a tokiói utcákat borí­tó kora tavasz; hó ellenére — azért kapta a „fekete” jelzőt, mert ezen a napon lépett élet­be valamennyi olajtermék árának hatvankét (!) százalé­kos emelkedése. AZ A HATALMAS VIHAR, amit ez a döntés kavart, több okból is érhető. Japán a tőkés­világ második legnagyobb gaz­dasági hatalma. Van azonban egy másik sorrend, amelyben Japán az első helyet foglalja el: az ország a világ legna­gyobb nyersanyag vásárló ja — és ez nemcsak az olajra vo­natkozik. Az egész Japán gazdasági struktúra lényege éppen az, hogy a íöiidikereikség minden pontjáról mindenfajta nyers­anyagot összevásárol, azokat kitűnő, közismerten szorgalmas és viszonylag rosszul űzetett munkaerő-gárdájával, vala­mint a legmodernebb techniká­val késztermékké dolgozza fel, majd az így született áru nagy hányadát exportálja. Amíg ez a körforgás tartott, Japán eredményei impozánsan alakultak. A termelékenység növekedésének mutatóit ille­tően ugyancsak Japán állt a tőkés világ vezető helyén. Ilyen struktúra mellett ért­hető, mit jelentett ennek az or­szágnak a nyersanyagárak ta­valyi robbanásszerű növekedé­se, ami azóta is tart, Számokban kifejezve: az 1972-es kétmil­liárd dolláros többlet után 1973- ban már 5,4 milliárd dollár de­ficitet. Semmi sem jobb példa a függőségre, mint az olaj­helyzet. Japán energiaszükség­letének hetven százalékát olaj­ból nyeri, és ennek nyolcvanöt százaléka érkezik a Közel-Ke­letről. Ha ehhez hozzávesszük az ugyancsak olajszármazékok­ra épülő műtrágya- és mű­anyagipart, nem kell különö­sebb kommentár ahhoz, mit jelent ez az áremelés. EBBEN A HELYZETBEN a japánok mind nagyobb hánya­da érzi úgy, hogy olyan kor­mányra lenne szüksége, amely igyekszik útját állni az ijesz­tő folyamatnak. A szocialista párt, a szakszervezeti főta­nács és az egész baloldal úgy látja: Tanaka konzervatív ka­binetje indokolatlanul — vagy éppen nagyon is érthetően — engedett a nagytőke áremelési követeléseinek. A DOLOGNAK külpolitikai vonatkozásai is vannak: ha a japán export megrendül — — márpedig ez elkerülhetetlen — ennek igazi haszonélvezője az eddig legnagyobb vetély- társ, az amerikai nagytőke lesz. (KS) Harcok Kurdisztánban A múlt héten — elsősor­ban Aniísaráboil és Teherán­ból erttezett — jelentések szóltak arról, hogy zavargá­sok roooantak ki Irak északi részében a kurdok által la­kott területen. Vasárnap az A1 Tiiaura, az iraki Baath- párt központi lapja azt írta, hogy Kurdisztánban „negatív és rendellenes tevékenysé­gek” játszódnak le. Törökor­szágból és Iránból származó nyugati hírügynökségi jelen­téseik szerint a pénteki rövid nyugalom után szombaton még nagyobb hevességgel robbantak ki a harcok Irak északi részében a kormány- csapatok és a kurd fegyvere­sek között. Ezúttal a harcok­ban részt veit az iraki légierő is, amely a kurdok állásait bombázta. Az ágyúzás és a robbanások zaja világosan hallható volt az iraki határ­tól több száz méterre fekvő török területeken. SANTIAGO Toha temetése i Az Országos Réketajiács és a Magyar ENSZ-társaság nyilat­kozatban tiltakozott az ellen, hogy a chilei katonai junta újabb gyilkosságot követett el: kínvallatások közben megölték Jósé Toha Gonzalest, a Népi Egyséig kormányának egykori miniszterét. A chilei fasiszta junta elle­ni tüntetéssé vált vasárnap Jose Tohának, Allende volt elnök egykori belügy- és hon­védelmi miniszterének teme­tése. i Jose Tohát — akit a junta egyik böntönkórházának pri­békjei fojtottak meg múlt hét péntekjén — háromezer ember kísérte utolsó útjára. A gyász­szertartás alatt — minit a hír- ügynökségek beszámolnak ró­la — egyre sűrűbben hangzot­tak fel a tömegből a „Toha elvtárs, velünk vagy”, az „Al­j lende elvtérs, velünk vagy : majd az „Egységes népiét nem [ lehet legyőzni” kiáltások. A I fasiszta diktatúrát elítélő ki- i | állások hallatán a helyszínire | i vezényelt rendőri alakulatok | ! feltartóztatták a gyászmene- j j tét, s a sírhoz csak a legköze- ! lebbi hozzátartozókat engedték | közel. Mint a család tagjai ké- j sőbb újságíróknak elmondták, I a rendőrök azzal is fenyege- I tőztek, hogy a katonaságot hívják a helyszínre. A hatóságok megtiltották a 1 gy á szbeszédeket Jose Toha sírjánál. A temetés után a gyászmenet számos részvevő­jét letartóztatták. Egyébként nemcsak a chilei nép széles köreiben, hanem a legmagasabb egyházi fórumo­kon sem adnak hitelt a rezsim Toha halálával kapcsolatban kiadott közleményének, mely szerint a volt belügy- és hon­védelmi miniszter öngyilkossá­got követett volna el. Szomba­ton este ugyanis a chiliéi ka­tolikus egyház feje, Raul Sil­va Henriquez bíboros celeb­rálta a Toha emlékéért meg­tartott gyászmisét. Ez az egy­házi tisztiességadás — a vallás szabályai szerint — az öngyil­kosoknak nem járna ki. Pfzannta példája A KŐOLAJEXPORTÁLÓ országok szervezete (OPEC) április 1-től kezdve újabb há­rom hónapra befagyasztja az olajárakat — jelentette be Dzsamsid Amuzgar iráni pénz­ügyminiszter, a szervezet igaz­gatótanácsának elnöke vasár­nap az OPEC kétnapos bécsi miniszteri tanácsülésének be­fejeztével. A külpolitikai kommentáto­rok, politikai irányzatuknak és világnézeti beállítottságuknak megfelelően, gyakran értelme­zik másként ugyanazokat a híreket. Abban azonban nem volt vita, hogy az új csatorna­szerződés kidolgozásáról aláírt panamai—amerikai nyilatko­zat a kis közép-amerikai or­szág sikerét és az az Egyesült Államok kényszerű visszavo­nulását jelentette. Ma már túl vagyunk a részletek fejtegeté­sén, a mexikóvárosi külügy­miniszteri értekezlet tovább erősítette Panama pozícióját, visszatekintve tehát kiemelhet­jük a dolgok lényedét. S ez a lé­nyeg, Panama példája, vagy egy kissé jogászosan fogalmaz­va, Panama precedense, meg­éri az alaposabb vizsgálódást. Ha van állam, amelyet valóban művi úton hoztak létre, az a 76 ezer négy­zetkilométernyi területen fekvő, másfél milliós Pa­namai Köztársaság. Amikor ugyanis, a század ele­jén, Washington átvette Les- seps Ferdinánd dicstelen ha­gyatékát, a Panama-csatorna csődtömegét — megfelelő biz­tosítékokat kívánt teremteni a maga számára, a kulcsfon­tosságú politikai, stratégiai és gazdasági állások birtoklására. Kolumbia, amelynek abban az időben a panamai vidék tarto­mánya volt, hajlandónak mu­tatkozott a tárgyalásokra, de vérszemet kapva, felsrófolta az árat. Az Egyesült Államok ki­terjeszkedőben levő imperia­lizmusa nem sokat habozott: új államot formált a csatorná­hoz. 1903 novemberében, ame­rikai hadihajók árnyékában, végbement egy „különválási puccs” Panamában, s tizenöt nappal a „függetlenség” beje­lentése után már aláírták a csatornaszerződést a wa­shingtoni kormánnyal. Az amerikaiak természetesen „örök időkre” megkapták a csatorna birtoklási és haszná­lati jogát, a kis országot tény­legesen kettészelve kihasítot­tak egv másfél ezer négyzet- kilométeres csatornaövezetet (az USA korlátlan fennható­ságával!), s bérleti díjként je­lentéktelen összegeket ajánlot­tak meg. Senki nem lepődött meg, hiszen az akkori ameri­kai elnök, Theodore Roosevelt nyíltan hirdette a „nagy fur- kósbot” politikáját. Évtizedek váltották egymást, a világon sok minden válto­zott, de a Panama-csatorna körül ólomlábakon vánszor- gott az idő. A bérleti díj össze­ge ugyan valamelyest emelke­dett, de nem többel, inkább kevesebbel, mint amennyit a dollár ezalatt értékéből veszi tett. Az elégedetlenség néha felszínre tört, de mindig sike­rült leszerelni. Amikor 1964 januárjában tüntető diákok és munkások vonultak fel a csa­torna amerikai övezetében, a végső eszköz is előkerült. Sor- tüzet vezényeltek, s az ameri­kai tengerészgyalogosok go­lyói öt és fél száz panamait meggyilkoltak vagy megsebesí­tettek. A történelemkönyvek a „nemzeti szégyen napjaként” említik ez a január végi, dá­tumot. Ám egyszer betelt a pohár és 1968 októberében, csak­nem egy időben a perui fordulattal, Panamában is hazafias katonatisztek vet­ték kezükbe a hatalmat. Bizonyos mértékig új képlet­ről szólhatunk — akárcsak Pe­ruban —, hiszen rendhagyó államcsíny zajlott; ezek a ka­tonatisztek a nép követelései­nek teljesítésére, reformok megvalósítására kötelezték el magukat. Politikájukban vol­tak és vannak vargabetűk, kö­vetkezetlenségek, de mégis új korszakot nyitottak az ország életében. Mivel Panamának nincs fejlett gazdasága, nin­csenek olajmezői és nyers­anyagtartalékai — elsősorban fekvését és kincset érő csator­náját kell hasznosítania. Meg­indultak a megbeszélések az Egyesült Államokkal, és éve­ken át tartottak. (A Fehér Ház legtapasztaltabb diplomatáit küldte alkudozni, a tárgyalá­sok finisében Bunker, volt saigoni nagykövet képviselte az amerikai színeket.) Végül is megállapodtak s az amerikai képződményként született Pa­nama lényegében keresztülvit­te nemzeti kívánságait a hatal­mas északi szomszéddal szem­ben. Az Egyesült Államok először volt kénytelen egy nemzetközi jogi okmányban elismerni, hogy uralma nem lesz örökéletű a csatorna és az övezet felett, jóllehet a kivo­nulás pontos időpontját ille­tően még heves viták várha­tók. Sokan kérdezik a „pana­mai titok” nyitját. Hiszen az Egyesült Államok százhuszon- háromszörta nagyobb terüle­ten féltszik és lakosságának száma százharmincszorta na­gyobb. Washington a világ egyik legnagyobb hadseregé­vel rendelkezik, Panama ti­zenkétezer nemzeti gárdistá­val __Nem is olyan régen, mi lyen egyszeriben pereghet­tek volna az események: szá­zadunk első felében negyven­négy alkalommal történt nyílt amerikai beavatkozás a latin-amerikai kontinens ügyeibe. A guantanamói tá­maszpont kicsikarása Kubá­tól, a hosszú nicaraguai meg­szállás, a guatemalai elnök­buktatás, a dominikai partra­szállás és sorolhatnánk tovább az amerikai magatartást il­lusztráló ’ eseteket. Ha csupán az Egyesült Államok és Pana­ma áll szemben egymással, most sem történt volna más­ként, csakhogy a hetvenes évekre alapjában megváltoz­tak világunk erőviszonyai. Panama nemzeti függetlensé­gi küzdelme, amely minden jó szándék mellett, korábban eleve kudarcra ftéítetett vol­na most sikerrel járhatott, mert más a világpolitikai hát­tér. Tavaly tavasszal .kiszállt” a Biztonsági Tanács Pa- 4 namavárosba, s állást fog­lalt a panamai követelé­sek mellett. Az egy év leforgása alatt le­bonyolításra került öt Ameri- ka-közi konferencián (Wa­shington, Quito. Caracas. Bo­gota és most Mexikóvárosi egyetlen latin-amerikaii or­szág sem volt, amely ne nyil­vánította volna szolidaritását Panamával. Természetesen a jobboldali rezsimek ezt nehéz szívvel és nem őszintén tet­ték, ám a teljes elszigetelés­től tartva, még ők is így nyi­latkoztak. Ez volt az oka an­nak is. hogy Kissinger. zsú­folt naptára ellenére egy pa­namavárosi látogatást is vál­lalt s még a mexikói összejö­vetel előtt aláírta az új csa­tornaszerződési elveket. A sze­let ki kell fogni a vitorlából. Panama igazságos állás­pontját messzemenő támoga­tásban részesítette a szocia­lista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a közeli Ku­ba sajtója. Panamába látoga­tott a Béke-világtanács kül­döttsége és a moszkvai béke- világkongresszuson is általá­nos rokonszenvre talált Pana­ma harca. Mindez, amiről szóltunk, együttesen alakította ki azt a közeget, amelyben az Egyesült Államok vezető kö­rei sem tudtak már a régi módon politizálni és cseleked­ni. Nincs „titok” — az erővi­szonyok változnak és alakul­nak szüntelenül a béke és ha­ladás javára. Ennek szerény, ám jellegzetes tükröződése a „panamai precedens” is ... Réti Ervin Sza da t in terjú „A megszállt arai» területek kiürítése és a Palesztina i prob­léma igazságos megoldása véget vetne a Itatliállap-oinak, amely huszonhat éve mérgezi a közel-keleti térség légkörét, s megnyitná a béke új korszakát” — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjújában, amelyet egyidejűleg közölnek a hétfői kairói lapok. Szadat újólag megerősivet- Szadat elismeréssel szólt te, hogy Egyiptom nem köt arról, hogy az októberi hábo- külön oékét Izraellel, „az át- rú eredményeként megvélto- fogó rendezés csak Egyiptom, zott az Egyesült Államok kö- Szíria és a paleszUnaiak j zel-keleü magatartása: _ az együttes részvételével érhető i izraeli agresszió folytatóla- el — mondotta. — A csapat- j gos támogatása helyett most szétválasztás, amelyről külön- i az igazságos béke megterem- külön folytattunk tárgyalá- ! tésén munkálkodik. _ „Nixon sokat az egyiptomi és a szí- ■ólnük vád alá helyezése való­riai fronton, pusztán katonai kérdés. Amikor azonban a po­litikai kérdésekre kerül sor, akkor nem lehet különválasz­tani az érdekelt feleket... A palesztinaiaknak lehetőséget kell adni arra, hogy kifeje­zésre juttassák véleményüket Genfben”. Az egyiptomi elnök derű­látó képet festett a közel-ke­leti rendezés kilátásairól. An­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Síraai-fél- szigeten néhány hónapon be­lül megvalósul az izraeli csa­patkivonás következő szaka­sza, s öt év múlva tartós, igazságos és tisztességes béke uralkodik a térségben. „Ha tanúi lennénk egy sikeres csa- natszétválasztásnak a szíriai fronton, akikor úgy gondo­lom, új módon tekinthetnénk Izraelre. Ez ugyanis azt je­lentené. hogy az expanzió be­fejeződött és összeomlott az úgynevezett biztonságos hatá­rok teóriája, amely mások területének a megkaparintá- sára épült.” „Valódi és tisztességes békét ígérek” — jelentette ki Szadat, majd kifejtette: ha Egyiptom Izrael állam megsemmisítésére törekedett volna, akikor fel­használhatta volna a három legnagyobb izraeli városra irá­nyított nagy hatósugarú raké­ságos tragédia lenne térsé­günk számára — mondotta —, mert először látjuk, hogy az Egyesült Államok új módon közelíti meg a problémáinkat a Közel-Keleten, amelyhez hatalmas amerikai érdekek fűződnek. Ez a Nixon-admi- nisztráció műve. Szörnyű tra­gédia lenne, ha az amerikai nép szűk hazai politikai meg­fontolások miatt szem elől té­vesztené az átfogó nemzet­közi érdekeket.” BECS Feloldották az óla je mbar gát Hét arab kőolajexportáló or* szág azonnali hatállyal felol­dotta az Egyesült Államok el­leni kőolajszállítási tilalmat — jelentette be hétfőn este Bécs- ben, a Hotel Imperialban Ja- mani, szaud-aráblai olajipari miniszter, aki a sajtó képvise­lőivel , ismertette az OAPEC bécsi ülésszakának döntését. Szíria és Líbia továbbra is fenntartja az embargót az Egyesült Államokkal szemben, ez a két arab állam nem csat­lakozott a bécsi döntéshez. Ugyanakkor mindkét ország képviselője bejelentette: táltat, jraiamim^ a ^Szuezi-csa- | amennyiben az izraeli csapa- . - fokát visszavonják a jogtala­nul megszállt arab területek­ről, Szíria és Líbia is feloldja a kőolajtermelés csökkentésé­re korábban hozott határoza­tát. torna nyugati partjára behatolt hatszáz izraeli tankra becélzott rakétákat. „De nem volt értel­me a további háborúnak — mondotta. — Az arabok döntő csapást mértek a dédelgetett izraeli teóriákra. Most a béke a járható út.” Ipari üzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek! TERMELÉKENY ÉS GAZDASÁGOS MINDEN LEMEZALAKÍTÁS ÚJ, KORSZERŰSÍTETT SZERSZÁMGÉPEINKKEL Excenterprések Sajtolóerő: Billenőkéses lemezollók Vágható lemezvastagság: Vágható max. lemezhossz: Hidraulikus élhajlítók Nyomóerő: Hajlítható lemezhossz: 25, 40, 63, 100 tonna 2,5—14 mm 6100 mm 40—1000 tonna 2000-7200 mm Részletes felvilágosítás (ár és szállítási határidő, ajánlat és megrendelés ügyében) telephelyünkön vagy budapesti képviseletünkön. DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR műszaki kereskedelmi osztály 3544 Miskolc Tel.: 14-131, 24-51-es mellék. Képviseletünk: 1052 Budapest V., Tanács krt. 10. ♦ Tel.: 180-001. Gépeinket üzem közben láthatja a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár „C” pavilonjában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom