Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
1974. MÁRCIUS 2., SZOMBAT 3 res i «ec K^Círíap A párttagfelvételről - egy év múltán Több mint egy esztendeje már a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatának szellemében végzik a párt- szervezetekben a tagfelvételi munkát. A tagfelvételek szabályozására született átmeneti intézkedések ez idő alatt egy sor területen pozitív hatást váltottak ki. Kedvező változások következtek be a párttagság összetételében. Az ezzel kapcsolatos nevelőmunka tudatosabbá és tervszerűbbé vált. De jótékonyan hatott a határozat a párt belső életére és fegyelmére is: megjelenése óta fokozódott a párttagság aktivitása, a pártrendezvények látogatottsága, a pártmegbízatások teljesítése. A tagfelvételüket kérőkkel szemben támasztott fokozott követelmények növelték a párttagság tekintélyét. Az összetétel alakulása Hosszú idő után tavaly megállt a fizikai munkakörben dolgozó párttagok arányának csökkenése, sőt valamelyest emelkedett is a munkások aránya pártunkban. A legutóbbi adatok szerint a párttagságon belül a fizikai dolgozók aránya (az ilyen foglalkozásból nyugdíjba mentekkel együtt) 44,8 százalékot tesz ki. A határozat megszületése óta felvett új párttagok több mint hetven százaléka a fizikai dolgozók soraiból került ki. Ez tette lehetővé, hogy noha tavaly is jó néhány kommunista munkás került szellemi pályára, irányító munkakörbe, mégse csökkenjen a párttagok között a munkások aránya. Tanulságos, hogy ezzel párhuzamosan a szellemi dolgozók aránya is növekedett — sőt még mindig gyorsabban, mint a fizikai dolgozóké —, a csökkenés tehát az úgynevezett egyéb kategóriába soroltaknál következett be. örvendetes, hogy a szellemi dolgozók közül elsősorban az értelmiségiek száma gyarapodott pártunkban. Pártszervezeteink megértették, hogy a fizikai munkások arányának növelése mellett elsősorban a magasan képzett szakemberek, az alkotó értelmiség felvételére kell nagyobb gondot fordítani, és ezzel hozzájárulni a párt ösz- szetételének minőségi javításához. A határozat céljainak megfelelően, tovább emelkedett a párttagságon belül a nők aránya, s jelenleg már meghaladja a 26 százalékot. Ennek értékét növeli, hogy ez a javulás elsősorban a munkásnők fokozottabb felvételének következménye. Ugyancsak pozitív jelenség a fiatalok magas aránya: az újonnan felvettek több mint 60 százaléka harminc éven aluli volt, s ennek eredményeként ma már ez a korosztály alkotja a párttagság egynyolcadát. Törekvéseinknek megfelelően tavaly csökkent az új tagok felvételének üteme. A párt taglétszáma 1,9 százalékkal emelkedett, s ez azt bizonyítja, hogy a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlesztés került a pártszervek és alapszervezetek munkájának előterébe. Nem statisztikai adat! Az ismertetett tények alapján levonható az a következtetés, hogy a pártszervezetek és a párttagok többsége megértette a tagfelvételi politika lényegét, s a múlt év elején jelentkezett félreértések zömét sikerült eloszlatni. Az értelmezés azonban még mindig nem teljesen egységes. Ebben a munkában is tapasztalható volt helyenként a formalizmus. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a párt politikai, szervezeti erősítésének feladatát valamiféle statisztikai kérdésnek fogták fel. Egyes helyeken olyannyira „óvatosak” voltak, hogy szellemi dolgozókat alig vettek fel a pártba, az erre adódó lehetőségeket nem használták ki. A járási és városi pártbizottságok általában viszonylag jelentős mértékben „túlteljesítették” a fizikai dolgozók kívánatosnak tekintett arányát. Ez á túlteljesítés egyáltalán nem kedvező, mivel az ilyen gyakorlat fékezi a párttagságra méltó, a kommunisták sorait erősítő értelmiségiek, alkalmazottak és tanulók felvételét. Elgondolkoztató az is, hogy az 1973. évi felvételek csaknem egyharmada az esztendő utolsó két hónapjában következett be, Emiatt félő, hogy ebben az időszakban a számHatheti nyereség a PVCSV-nél Tavaly megépült 150 kilométer vízvezeték Tegnap délután a Szabadság Szálló éttermében rendezte meg a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az 1973- as gazdasági évet záró termelési tanácskozását, amelyen a vállalat 350 dolgozóján kívül megjelent Németh Bertalan, a Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülésének igazgatója, Ujfalusi Ferenc, a Pest megyei Tanács vb. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Kormos László a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának vezetője és dr. Sü- pek Zoltán, a Pest megyei Tanács gödöllői járási hivatalának elnöke. A tanácskozást Dankó Béla, a PVCSV szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, majd Bartha Antal, a ' vállalat igazgatója értékelte a tavaly elért eredményeket, és szólt az élkövetkezendő hónapok feladatairól is. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tavalyi munkájának egyharmadát a szolgáltató, kétharmadát pedig a vízépítő tevékenység adta. A vállalatnak mintegy 50 millió forintot hozott a szolgáltatás, és ennek több mint kétszeresét az építőipari munka, amely 1972-höz viszonyítva 23,5 százalékos emelkedést jelent. A megye köz- művesítési programjából jelentős részt vállalt a PVCSV: tavaly 150 km vízhálózatot épített és 7,5 millió köbméter vizet adott a Pest megyeieknek, az elvezetett szennyvíz mennyisége pedig 3,2 millió köbméter volt. A vállalat kezelésében levő vízhálózat teljes hossza 1207 kilométer. Tavaly készült el a többi között Kartalon a gerinc- és elosztóvezeték, a ceglédberceli vízmű, s dolgoztak a Kistar- csa—Nagytarcsa és a szilas- ligeti vízműn is. Bartha Antal igazgató elmondta, hogy idén 38,8 millió forint nyereséget értek el, s ez 14 millió forinttal több mint a tavalyi. Így a vállalat dolgozói több, mint hatheti átlagkeresetüknek megfelelő nyereségrészesedésben részesülnek, a törzsgárdatagok pedig további 11 napi fizetésüket kapják meg hűségjutalomként. A vállalat vezetői az év közben sem feledkeztek meg a dolgozókról: 1973-ban csaknem 14 millió forintot fordítottak szociális ellátásukra, öltözők, fürdők korszerűsítésére és a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépek vásárlására. Végül a tanácskozáson szó esett az idei tervekről is, amelyek semmivel sem kisebbek, mint a korábbiak. A feladatok között szerepel például a Galgamenti Regionális Vízmű építésének folytatása, a gödi vízhálózat építésének, és az abonyi vízmű II. és III. ütemének befejezése, a ceglédi vízmű továbbépítése, valamint Százhalombattán és Dunafü- reden a vízhálózat kialakítása. A vállalat munkájának növekedését jelzf az a tény is, hogy 1974-re 165 millió forintos” árbevételt terveznek. Á. E. szerű célok teljesítése vagy megközelítése érdekében néhol a párttagságra még nem érett embereket is felvettek. A jövőben kerülni kell az ilyen felvételi „hajrákat” és egyenletes tagfelvételi munkát kell kialakítani, mert a kampányszerűség ezen a területen különösen káros, ezért megengedhetetlen. A Politikai Bizottság döntése értelmében a tagfelvételi munkában 1974-ben változatlanul az eddigi szabályozó intézkedések érvényesek, s a pártba történő felvétel elvei, követelményei is változatlanok. Tehát a pártba jelentkezők elé továbbra is a korábbinál magasabb követelményeket állítunk, személy szerint alkalmazva ezeket a fizikai, illetve a szellemi dolgozók megítélésénél. Továbbra is a minőség javítása a cél, s nem a mennyiség növelése. A fizikai dolgozók körében folytatott nevelőmunka során ezután is a nagyüzemekben dolgozó szakmunkásokra, a munkásnőkre és a fiatalokra kell összpontosítani a figyelmet. Ugyanakkor kellő gondot szükséges szentelni az erre alkalmas értelmiségiek céltudatos párttaggá nevelésének, nem várva csupán a spontán jelentkezőkre. Az egyetemeken és a főiskolákon a tavalyinál erőteljesebb felvételi munkát látunk célszerűnek és indokoltnak. Megválunk a pártba nem valóktól A Politikai Bizottság határozata arra is kötelezte a pártszervezeteket, hogy a párttagság aktivitásának és fegyelmének javítása érdekében folytassanak beszélgetéseket az egyes párttagokkal. Akik a szervezeti szabályzat által rögzített követelményeknek, önhibájukból tartósan nem tesznek eleget, azokat töröljék vagy javasolják nekik a kilépést, anélkül, hogy ez az egzisztenciális helyzetüket érintené. Az eljárás nem jelenthet felülvizsgálatot, ugyanakkor biztosítja a párt folyamatos tisztulását. A határozatnak ez a része biztosítja a lenini elvek érvényesülését. A pártnak aktív, a szervezeti életben részt vevő, politikájáért harcolni kész tagokra van szüksége. Nem elég, hogy valaki belép a pártba és tagdíjat fizet, tevékenységével is hitet kell tennie meggyőződése mellett. A beszélgetések eredményeképpen 1972-höz viszonyítva 112 százalékkal növekedett tavaly a kilépők és 22 százalékkal a töröltek száma. E folyamatot kedvezőnek értékeljük, hiszen ezáltal fokozatosan kikerülnek a pártból azok, akik nem ütik meg az élcsapathoz való tartozás mértékét, akik nem hajlandók munkát végezni a pártban. Távozásukkal a párt nem veszít erejéből. A közös megegyezéssel ' történő elválás egyúttal azt is jelenti, hogy meg tudjuk tartani ezeket, a pártba besodródott, egyébként becsületes embereket, a pártot körülvevő szimpatizánsok körében, és adott esetben mozgósítani is tudjuk őket a párt előtt álló célok megvalósítására. A tagfelvételi elvek következetes érvényesítése és a pártba nem valóktól történő megválás ugyanannak a folyamatnak a két oldalát jelenti. E folyamat eredményeként pártunk tovább erősödik, s még alkalmasabbá válik vezető szerepének betöltésére. BARÄTH károly, az MSZMP KB alosztályvezetője • • Ülésezett a Pest megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) végrehajtó bizottságai 80 esetben tárgyalták külön, önálló napirendként az ifjúságpolitikai feladatokat. A megyei tanács a tavalyi költségvetésből 12, a fejlesztési alapból 6 millió forintot adott a fiatalok tanulási, művelődési és sportolási lehetőségeinek, a klubélet fejlesztésére. A városokban az állami lakások 35—40 százalékát fiatalok kapják, Százhalombattán az arány megközelíti a 60 százalékot. A községek építési telket, az üzemek, szövetkezetek lakásépítési kölcsönt adnak a fiataloknak. A megyei tanács tavaly megközelítőleg 5 millió forintot fordított a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítésére, ösztöndíjakban. — Az ifjúságpolitikai határozat megvalósulása jó irányban halad — mondotta dr. Mondok Pál —azonban a megye nem minden városában és községében fordítanak egyformán kellő figyelmet e fontos politikai, társadalmi feladatra. A vita A vitában elsőként felszólaló dr. Neninger Anna, Vác megyei tanácstagja a többi között elismeréssel szólt a pé- celi tanácsi továbbképző intézmény eredményeiről. A rendszeres továbbképzés az újabb és újabb jogszabályok megismerése miatt szükséges, mondotta. Dr. Fördős István, Üllő és Péteri megyei tanácstagja szóvá tette, hogy néhány vb- és tanácsi határozat fedi egymást, ennek elkerülésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Forgács György, Űjhartyán és Üjlengyel megyei tanácstagja a dabasi járási tanácstagi csoport véleményét is tolmácsolva örömmel állapította meg, hogy a tanácsok és a végrehajtó bizottságok jobb munkája nyomán tovább nő tekintélyük is. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai egy-egy fontos téma tárgyalásánál igénylik az illetékes megyei szakigazgatási szervek vezetőinek, munkatársainak részvételét — hangoztatta Albertirsa megyei tanácstagja, Tűri Sándorné. Já- rosi Endre, a gödi 11 tagú végrehajtó bizottság eredményes munkájáról számolt be. A végrehajtó bizottság helyi tanácsokat támogató munkáját méltatta ifj. Szabó Lászióné, Szentmártonkáta és Szentlő- rinckáta megyei tanácstagja. Pappert Ádám, Üröm, Pilisboros jenő és Solymár megyei tanácstagja a végrehajtó bizottság és a megyei tanácsi bizottságok együttműködéséről szólt. Dr. Mondok Pál összefoglalója után a tanácsülés az előterjesztést elfogadta. Számítanak a bizottság munká'ára biA tegnapi megyei tanácsülés minden egyes témája szervesen kapcsolódott egymáshoz. Egy megyei tanácsi bizottság, a jogi és igazgatási bizottság munkájáról részletes áttekintést kaphattak a megyei tanácstagok. Dr. Zalka Károly, a bizottság elnöke, a Pest megyei Bíróság elnöke terjesztett elő írásos beszámolót és mondott szóbeli kiegészítőt. A jogi és igazgatási bizottság az elmúlt időszakban a többi között vizsgálta a hatályos tanácsi rendeletek végrehajtását, közreműködött a hatóságpolitikai elvek kidolgozásában, megyei tanácsülés elé kerülő beszámolókról mondta el véleményét — munkája rendkívül szerteágazó volt. Mind az írásos beszámoló, mind a szóbeli kiegészítő hangsúlyozta, hogy a megyei tanács vezetői és vezető testületéi számítanak a bizottság munkájára; észrevételeiket figyelembe veszik s mindez kedvezően visszahat a bizottság tevékenységére. A bizottság a jövőben fokozza az igazgatási jellegű határozatok ellenőrzését, figyelemmel kíséri azok végrehajtását. Rendszeresen tanulmányozza a hatósági tevékenység és az ügyfelekkel való foglalkozás mikéntjét és hc~y hogyan érvényesülnek Pest megyében a jogalkalmazás és jogpolitikai irányelvek. Szorosabb kapcsolatot teremtenek a megyei tanács egyéb bizottságaival, elsősorban ügyrendivel. Ennek szükségességéről és hasznosságáról egyébként az előterjesztést követő vitában szólt Zima Károlyné, Sülysáp és Gallai Sándor, Tá- piószentmárton megyei tanácstagja is. Csáky József, Dunaharaszti megyei tanácstagja, a jogi és igazgatási bizottság tagja hangsúlyozta: a lakosság érdekében tevékenykednek. Dr. Zalka Károly összefoglalója után a tanácsülés az előterjesztést' elfogadta. Járási hivatali elnöki kinevezés A megyei tanácsülés ezt követően személyi ügyet tárgyalt. Dr. Mondok Pál megyei tanácselnök» előterjesztette, hogy Babinszki Károlyt nevezzék ki a ceglédi járása hivatali elnökéül. A megyei tanács az előterjesztést elfogadta és Babinszki Károlyt — március 1-i hatállyal — a Pest megyei Tanács ceglédi járási hivatala elnökéül kinevezte. Interpellációk Befejezésül a megyei tanács szakigazgatási szerveinek vezetői adtak választ az interpellációkra. • GÁSPÁR FERENC a perbáli általános iskolai napközi otthon építéséhez kért megyei támogatást. A tervosztály válasza: a községi tanács készíttesse el a tervdokumentációt — első lépésként. • JÁVOR JÓZSEFNÉ elmondotta. Erdőkertesen van gyógyszertár, megyei tanácsi segítséggel gyógyszerészlakást is tudnának építeni, de gyógyszerészt kérnek! Országosan kevés a gyógyszerész, hangzott a válasz, a gond megszüntetésének egy módja van, meghirdetni az állást egészségügyi szaklapban. Ugyancsak az erdőkertesiek hiányolják az egy éve megszűnt Patyolat-felvevőhelyet. Az ipari osztály válasza szerint hamarosan megoldódik a gond, egy kisiparos vállalja, hogy gazdája lesz a felvevőhelynek. • LUTÁR IMRE a Budaörs határában illegálisan létesített szeméttelep megTOBBET SEGÍTENEK A VÁLLALATOK Tanulás és továbbtanulás Az élelmiszeriparban dolgozó szakmunkások — elsősorban a fiatalok •— továbbtanulási, szakmai képzési lehetőségeit vizsgálta meg az ÉDOSZ. Arra a megállapításra jutott a szakszervezeti vizsgálat, hogy a vállalatok az utóbbi időben lényegesen többet törődnek a szakmunkásutánpótlás biztosításával, mint bármikor korábban. Az üzemeknek azonban további erőfeszítéseket kell tenniük, mert — mint az elemzés kiderítette — a végzett szakmunkásoknak csak alig több mint fele, pontosan 58 százaléka dolgozik képzettségének megfelelő munkakörben, 28 százalékuk csak részben, 13 Nyereségrészesedés a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 1973-ban összesen 6,5 milliárd forintnyi nyereséget értek el. Ez körülbelül 12 százalékkal haladja meg a megelőző év eredményeit. A nyereségrészesedési átlag a könnyűiparban nagyjából a tavaly 24 napi munkabérrel szemben most 25—26 munkanap bére. Az ipari átlagon belül természetesen meglehetősen nagy a differenciálódás. Több könnyűipari vállalatnál már a nemzetközi nőnapon kifizetik a nyereségrészesedést. százalékuk pedig teljesen eltérő beosztásiban dolgozik. Kedvező jel ellenben, hogy a vállalati kollektívákban a fiatal szakemberek aránya növekvőben van, de ez egyúttal arra is figyelmeztet, hogy meg kell gyorsítani a felnőttek, az idősebbek szakmai képzését, mert az élelmiszeriparban — a többi iparághoz képest — arányosan kevesebb 40—50 év közötti dolgozónak van szakmája. Az élelmiszeriparban 35 ezer dolgozó még nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát; közülük 6500 fiatal. Nehezíti a helyzetet, hogy az érvényben levő rendelkezés szerint azok a fiatalok, akik 16 éves korukig nem fejezték be tanulmányaikat az általános iskolában, azok csak 20 éves koruk után folytathatják a felnőttoktatás keretében. Ezen — az ÉDOSZ véleménye szerint — változtatni kellene, mert a fiatalok négy év alatt lemondanak a tanulásról, segédmunkát vállalnak, és később igen gyakran nem hajlandók ismét beülni az iskolapadba. szüntetéséhez kérte a megyei tanács segítségét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály néhány napon belül intézkedik. • KURUCZ JÁNOS interpellációjára: a 12-es út a program szerint sajnos lassan épül — a válasz: az útépítés részben összefügg a nagymarosi és a zebegényi építési tilalommal. • DR. FÖRDÖS ISTVÁN a 4-es műút üllői nagykanyara menti, mindössze fél méter széles gyalogjárda ügyét tette szóvá. A válasz: az illetékes osztály felveszi a kapcsolatot a Közúti Igazgatósággal. O JÁVOR JÖZSEFNÉ interpellációja: Erdőkertesen a közelmúltban elromlott a segélykérő és a hálózati telefon, emiatt a lakosság nem tudta értesíteni a mentőket és a tűzoltókat. Egy szülőanya a mentőautóban szült, valamint leégett egy ház. Válasz: az ÉKV-osztály a tanácsülés ideje alatt lépett kapcsolatba a Budapestvidéki Postaigazgatósággal, ahol elmondották, a segélykérő telefont időközben megjavították és soron kívül intézkednek a hálózati telefon ügyében is. • GALLAI SÁNDOR kérdése: milyen épületet lehet építeni a tápiószentmártoni külterületi zártkertekre. A válasz: amennyiben azok 550 négyszögölnél nagyobbak, mezőgazdasági jellegű építményt. • PAPPERT ÁDÁM Pilisboros jenő és Üröm közlekedési gondjai ügyében interpellált. A válasz: a 20-as AKÖV az új menetrend összeállításánál figyelembe veszi az interpellációt. • PAPP JÓZSEF Dömsöd—Apajpuszta villamosítása ügyében kért felvilágosítást. A válasz: az ÉKV-osztály javasolja a végrehajtó bizottságnak, hogy az úgynevezett NIM-keretből az idén 200 ezer, jövőre pedig 100 ezer forint támogatást kapjon Apajpuszta. Az interpellációkra adott válaszokat az interpelláló tanácstagok és a tanácsülés elfogadta, majd a tanácskozás dr. Mondok Pál zárszavával ért végeit. D. G. A ceglédi járási pártbizottság ülése Az MSZMP Ceglédi Járási Bizottsága tegnap ülést tartott. Ezen tagjai sorába kooptálta Babinszki Károlyt, a ceglédi járási hivatal elnökét és megválasztotta a járási párt-végrehajtóbizottság tagjává.
