Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

test HECfEI sfCiHap 1974. Macros 12., KEDD pfoÍKUSZ Múlt, jelen, jövő „A VENDÉGEKET százez­rek köszöntötték” — ez szinte valamennyi hírügynökség az­zal kapcsolatos jelentésében szerepelt, hogy hivatalos ba­ráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba érkezett a csehszlovák párt- és kormány- küldöttség. A vendégek dele­gációja a legmagasabb szintű: vezetője Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és tagjai között van Lubomir Strougal ipiniszterelnök is. Bár a különböző szakmai és politikai küldöttségek cseréje a két ország között gyakori, ilyen szintű látogatásra tizen­négy esztendeje nem került sor. A lengyel közvélemény érdeklődése, a lelkes fogadta­tás jól érzékelteti, milyen sok a közös vonás a két szomszéd­ország múltjában, jelenében és jövőjében. AMI A MÜLTAT illeti, mindkét országnak sokat kel­lett szenvednie a német impe­rializmus hírhedt „Drang nach osten”-politikájátóí, hódító tö­rekvéseitől, amely mind a csehszlovák, mind a lengyel népre a második világháború­ban mérte a legnagyobb csa­pást A sorsközösség jelképe, hogy a müncheni egyezmény, Csehszlovákia nyugati elárulá­sa után egyenes út vezetett Lengyelország megtámadásá­hoz, a második világháború kitöréséhez. A két szomszédország nem­rég rendezte szerződésben Bonn-nal ennek a keserves és örök tanulságokkal szolgáló időszaknak a problémamarad­ványait. Erős, virágzó nemze­tekként, a szocialista tábor egységes fellépése nyomán te­hették ezt. A két nép a közös tanulságokból levonta a közös következtetéseket — ez sike­reik legfőbb titka. A csehszlovák és a lengyel nép felismerte, hogy a Szov­jetunióval, a testvéri szocia­lista országokkal együtthalad­va megsokszorozódnak orszá­guk lehetőségei. Az NSZK-val kötött szerződéseik is jól pél­dázzák azt az általános igaz­ságot, hogy nemzeti érdekeik egybeesnek a szocialista kö­zösség egyetemes érdekeivel. AZ IDEOLÓGIAI EGYSÉG, a Varsói Szerződés és a KGST közegében nagy lendülettel fejlődnek a kétoldalú kapcso­latok is. A lengyel külkeres­kedelemben a testvéri szom­szédország az előkelő harma­dik helyet foglalja el és cseh­szlovák szempontból ugyanez a lengyel részesedés aránya. Az elmúlt két esztendőben to­vább gyorsult a gazdasági kapcsolatok fejlődése: ebben az időszakban a lengyel—cseh­szlovák kereskedelem évi húsz százalékkal emelkedett. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség lengyelországi látogatása tovább erősíti a két nép hagyományos barátságát és ezzel újra egyszerre szolgál­ja a legmagasabb rendű nem­zeti és nemzetközi érdekeket. (ks) MUSZTAFA HALLADZS Szíriái tervezésügyi állammi- ndszter hétfőn kéthetes kör­utazásra indult Jugoszláviá­ba, Magyarországra és Cseh­szlovákiába. VASÁRNAPRÓL SZERDÁ­RA halasztották és Kairó he­lyett Tripoliban tartják meg az arab olajügyi miniszterek értekezletét, amelyen Egyip­tom és Szaúd-Arábia kezde­ményezésére megvitatják az Egyesült Államokkal szemben érvényben levő olajszállítási embargó enyhítésének, illetve feloldásának lehetőségét Etióp reformak Halié Szelasszié etióp csá­szár hétfőn délelőtt a terve­zett politikai és gazdasági re­formokról beszélt a külföldi sajtó képviselői előtt. Az idős uralkodó hangsú­lyozta, hogy az ország alkotmányának tükröznie kell a nép életé­ben bekövetkező változá­sokat és meg kell felelnie a modern idők követelmé­nyeinek és szükségletei­nek. A reformokat azonban nem szabad a nemzeti egység rová­sára végrehajtani — mondotta a császár és kifejezte azt a vé­leményét, hogy a monarchia intézménye az ország egységét szolgálja, ezért Etiópia fejlődé­sének biztosításához továbbra is szükséges. „Szándékunk most az — folytatta —, hogy megosszuk a hatalmat az uralkodó, a kor­mány és a parlament között és ezzel hatékonyabbá tegyük a parlament működését." Hailé Szelasszié hozzáfűzte, hogy ellenzi egy vagy több politikai párt tevékenységének engedé­lyezését, ha ezt az alkotmá- nyozó bizottság javasolja. A császár azonban hangsúlyozta, e kérdésben figyelembe kell venni más afrikai országok tapasztalatait is, amelyek arra engednek következtetni, hogy Etiópia fejlődésének jelenlegi szakaszában az egypártrend- szer lenne a legmegfelelőbb. „A jelenlegi helyzetben a legsürgősebb feladat a gazda­sági problémák megoldása” — mondotta Hailé Szelasszié és közölte, hogy a következő években csökkenteni kívánják az ország függését a külföldi segélyektől. A hírügynökségek megjegy­zik, hogy az uralkodó nem érintette a földreform kérdé­sét, pedig számos megfigyelő az ország fejlődése szempont­jából döntő jelentőségűnek tartja ezt a problémát. Etiópiában egyébként vasár­nap este véget ért a négyna­pos általános sztrájk, amely­ben több mint százezer dolgo­zó vett részt. Az etióp rádió közölte, hogy a kormány elfo­gadta az etiópjai munkásszer­vezetek szövetségének prog­ramjában a dolgozók helyzeté­nek javításával és jogaik tör­vénybe foglalt biztosításával kapcsolatban felvetett köve­teléseket. A kormány és a szakszerve­zeti szövetség között létrejött megállapodás eredményekép­pen a kormány kötelezte ma­gát, hogy egy hónapon be­lül a parlament elé ter­jeszti a sztrájkokra és a dolgozók jogaira vonatko­zó törvényjavaslatot és utasította a munkaadókat, hogy a megélhetési költségek növekedésével összhangban hajtsanak végre fizetésemelé­seket. A minisztertanács elv­ben egyetértett a szakszerve­zeteknek azzal a követelésével, hogy állapítsák meg a bérmi­nimumot. A megállapodás értelmében a kormány hat hónapon belül javaslatot terjeszt a parlament elé, a dolgozók nyugdíjazásá­ról, három hónapon belül ja­vaslatot tesz a munkaképte­lenség esetén fizetendő téríté­sekről és felülvizsgálják az időleges foglalkoztatottsági törvényt, valamint a darabbé­reket. A kormány a megálla­podás szerint hozzájárult ah­hoz, hogy az állami üzemek­ben és intézményekben meg­alakítsák a szakszervezeti cso­portokat és ígéretet tett arra, hogy nem hoznak megtorló in­tézkedéseket a sztrájk részve­vői ellen. lapzártakor érkezett: Hétfőn délután több száz diák tüntetett az Addisz Abeba-i tudo­mányegyetemen politikai jogokat — szőlás- és sajtó-szabadságot — követelve. A fiatalság elégette az új miniszterelnök, Endalkacsev Makóimén képmását. A rendőrség behatolt az egyetem területére és konnygázbombákkal oszlatta szét a tüntetőket. A földi személyzet újabb sztrájk­ja miatt szünetel a forgalom a fő­város és Aszmara repülőterein. A sztrájkolók azoknak a társaiknak a szabadon engedését követelik, akiket a vasárnap véget ért négy­napos általános sztrájk során vet­tek őrizetbe. Nemzetközi ifjúsági küldöttség ! látogatása Chilében I A nemzetközi haladó ifjúsági ! és diákmozgalom képviselői­nek küldöttsége látogatást tett Chilében, hogy a helyszínen személyes tapasztalatok alap­ján győződjék meg a fasiszta katonai junta féktelen terror­hadjáratáról, amelyet idesto­va fél éve folytat a hazafias és demokratikus erők ellen. A küldöttségben helyet foglalt a DÍVSZ elnöke, Pietro Lapic- cirella és a Francia Kommu­nista Ifjúsági Mozgalom kép­viselője. A DÍVSZ elnöke né­hány latin-amerikai országba és az ENSZ székházába is el­látogatott, majd rövidesen saj­tókonferencián számol be chi­lei tapasztalatairól a DÍVSZ budapesti székházában. Választások Belgiumban Nem változtak az erőviszonyok Hétfőn este még mindig nem voltak végleges adatok a Bel­giumban vasárnap megtartott parlamenti választások ered­ményeiről, az új parlament megoszlása azonban már csak­nem teljes pontossággal kiala­kult. Az eredmények nem hoz­tak nagy meglepetést és lénye­gében a korábbi parlamenti erőviszonyoknak megfelelően alakultak. A képviselőházban a legfon­tosabb pártok között a követ­kezőképpen oszlanak meg a mandátumok: Keresztény Szo­cialista Párt 72 (plusz 5), Bel­ga Szocialista Párt 59 (mínusz 2), Liberális Párt 30 (mínusz 1), Vallon Egyesülés—Francia Ajkú Demokratikus Front 25 (mínusz 2), Flamand Népi Argentína Feszült izgalom Feszült izgalom előzi meg Argentínában Juan Perón el­nök döntésének gyakorlati végrehajtását, nevezetesen a szövetségi hatáskör kiterjesz­tését Cordoba tartományra. Megfigyelők szerint a szö­vetségi kormányzat kiterjesz­tése Cordobára fokozott zava­rokat okozhat, különös tekin­tettel arra, hogy Perón dönté­se nyomán jobboldali kor­mánybiztost állítanak az el­mozdított Obregon Cano kor­mányzó helyére. A hét végén véres összetű­zésekről érkeztek hírek Santa Fé városából, ahol többen megsebesültek, amikor a rend­őrök géppuskatüzet nyitottak a baloldali tüntetőkre. Cordo- bában is robbant néhány bomba és nagyobb erejű rob­banások történtek Buenos Airesben a jobboldali vezetés alatt álló fémmunkás szak- szervezetek székházában. A robbanások közvetlenül az­után következtek be, hogy a szakszervezet zárt ajtók mö­gött választást rendezett. Ezen csak Miguel főtitkár listájára lehetett szavazni. Ily módon akadályozták meg a baloldal részvételét a szakszervezet vezetésében. Unió 22 (plusz 1), Belga Kom­munista Párt 4 (mínusz 1). A szenátus összetétele vár­hatólag a következő lesz: ke­reszténypártok 37, szocialista párt 29 (—1), liberálisok 16 (plusz 1), francia nacionalista nártok 13 (plusz 1), Flamand Népi Unió 10 (—2), kommu­nista párt 1 (nincs változás). Az indonéz külügyminiszter Délkelet-Ázsia biztonságáról Adam Malik indonéz kül- j ügyminiszter kijelentette: a i Szovjetunió által előterjesztett, az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozását célzó javaslat összhangban áll a délkelet-ázsiai térség népei­nek azon törekvésével, hogy egyetértésben és jószomszédi viszonyban éljenek egymás­sal. A miniszter újságírók­nak nyilatkozott. Adam Ma­lik hangoztatta: sok közös vo­nás található a szovjet javas­lat és a térség öt államának terve között, amely Délkelet- Ázsiát a béke, függetlenség és semlegesség övezetévé sze­retné tenni. USA „Piszkos trükkök”reformja Nixon elnök pénteken kül­dött törvényjavaslatot a kong­resszusnak, amely az amerikai választási korteshadjáratok fi­nanszírozásának és gyakor­latának — szavai szerint — „átfogó megreformálását” irá­nyozta elő. A törvényjavaslatot magya­rázó, 20 perces rádióbeszédé- I ben az elnök csupán köz vet - I ve utalt a Watergate-botrány I nyomán tömegesen felszínre került választási visszaélé- Isekre, megjegyezte: „Ebben Paracel és Spratly Viszály a kék négyszögben A Spratly- (kínaiul Nansa) szigetek a Délkínai-tengerbeti csupán apró fekete pontokként találhatók meg a házi hasz­nálatra készült térképeken: a Kína, a Fülöp-szigetek, az Észak-Borneo és a Dél-Vietnam közötti kék négyszögben. A szigetcsoport két részből áll: a Paracel- (Hszisa) szige­tekből a 1€. szélességi fokon, pontosan 250 kilométerre Hűétől délkeletre, és a Spratly-szigetekből a 10. szélességi fokon, kö­rülbelül 400 kilométerrel Észak-Bomeótól északra. Senki sem tudja pontosan megmondani, hogy tulajdonképpen hány ko- rallszigétről van szó, a becslések 50 és 100 között ingadoznak. A múltban több mint fél tucat állam vitázott egymás­sal a 25 000 négyzetkilométert felölelő terület miatt. A Kínai Népköztársaság, Tajvan, a Fülöp-szigetek, Dél-Vietnam, Fran­ciaország, Hollandia és Japán jelentett be területi igényeket. Mivel a korallzátonyokat csak madarak lakják, természeti kincsekkel szinte egyáltalán nem rendelkeznek, és említésre méltó stratégiai értékük sincs — a legnagyobb sziget, Tajping mindössze 3 kilométer hosszú —, viszonylag hosszú ideig ho­nolt ott nyugalom. A szigetcsoport csak akikor vált érdekessé a partmenti országok számára, amikor cikkek jelentek meg ar­ról, hogy a Délkínai-tenger alatt feltehetőleg olajmezők hú­zódnak. 1971-ben a Fülöp-szigetékiek olajkoncessziókat kezdtek eladni külföldi társaságok részére. Marcos miniszterelnök kije­lentette, hogy a korallszigetek „vitatott szigetek”, amelyek egyetlen országhoz sem tartoznak. Tehát, aki elfoglalja, az te­kintendő jogos tulajdonosnak. Röviddel ezután csapatokat kül­dött oda és több korallzátonyra kitűzte a Fülöp-szigeteki lo­bogót. Egyidejűleg felszólította Tajvant, hogy haladéktalanul hagyja el a szigetek egyikét, amelyet hosszú idő óta tartott megszállva. „Jogellenesen okkupálta” volna a szigeteket, és ezért a Fülöp-szigetek biztonságát fenyegeti. A válasz postafordultával érkezett: Dél-Vietnam igények­kel jelentkezett. Tajvan tiltakozott. Mélyebb benyomást tett azonban egy Pekingből jövő éles hangú nyilatkozat. A Hszin- hua kínai hírügynökség „Kína területi szuverenitásának sze­mérmetlen megsértéséről” beszélt, amelyet a kínai nép soha­sem fog eltűrni. Marcos gyorsan visszakozott és kijelentette, csapatai csupán a szigetcsoporton kívül eső három szigeten szálltak meg, de nem nevezte meg őket. Ezután ismét vissza­tért a nyugalom a korallszigetek térségébe. Ez év januárjában azonban újra fellángolt a viszály és drámai akcióval végződött: a saigoni kormány bejelentette, hogy a Paracel-szigetek közül több mint tizet Phuoc Tuy dél- vietnami tartomány közigazgatása alá helyezett és „felség­jeleket” tűzött ki. Január 11-én Peking heves tiltakozást jelentett be és „semmisnek” nyilvánította Saigon valamennyi olyan intézke­dését, amelyből birtokbavételre lehet következtetni. Egy héttel később egy kínai egység telepedett le a szige­tek egyikén és kitűzte a Kínai Népköztársaság lobogóját. Né­hány nappal később két kínai hadihajó érkezett a vitatott te­rületre. Saigon heves tiltakozása után a kínaiak január 20-án harci repülőgépek és hajótüzérség bevetésével szereztek ér­vényt területi igényeiknek, és elűzték a dél-vietnami „meg­szállókat”. Nemzetközi jogilag Peking a következő érvekre tá­maszkodik: a szigetek már a XV. században Kínához tartoz­tak, a Ming-dinasztia térképei azt mutatják, hogy ez a terület Kuangtung dél-kínai tartományhoz tartozott. Nagy-Britannia is osztja ezt az álláspontot, míg az Egyesült Államok azt vall­ja, hogy a szuverenitási jog még nem dőlt el végérvényesen. Kína igényét első ízben 1917-ben támadták meg, amikor egy japán cég megkezdte az ott található kevés foszfát kiter­melését. 1933-ban Franciaország jelentette be, hogy megszáll­ta a Spratly-szigeteket. Hat évvel később a franciákat megint japánok űzték el, 1950-ben pedig Bao Daj akkori vietnami államfő felségterületté nyilvánította a szigetcsoportot. Japán kapitulációja után, az 1951-ben San Franciscóban tartott békeértekezlet szövetséges ellenőrzés alá helyezte a szigeteket. Az értekezletről kizárt Kínai Népköztársaság azon­ban tiltakozott a döntés ellen és kijelentette, hogy a sziget- csoport „mindig Kína territóriumához” tartozott. A tajvaniak is ezen a véleményen voltak és a legnagyobb korallszigeteken helyőrségeket állítottak fel. 1956-ban meg­jelent ugyan ott egy Fülöp-szigeteki haditengerészeti egység, de nagyon gyorsan vissza is vonult. Különböző dél-vietnami előretörések is meghiúsultak. Hanoi és Dél-Vietnam forradal­mi kormánya eddig még nem nyilvánított véleményt a te­rületi vitában. A lakatlan szigetek körüli viszály azonban feltehető­leg csak most kezdődött meg igazán, mert időközben bizo­nyossággá váltak a spekulációk: a szigetcsoport körzetében hatalmas olajmezők húzódnak a tengerfenék alatt. Peking máris nyolc hipermodern kiszolgáló hajót rendelt Dániától olajfúrói számára, miközben Tajvan, a Fülöp-szige­tek és Dél-Vietnam buzgón árusítja nemzetközi társaságoknak a koncessziókat, ugyanarra a területre... az élénken vitatott kérdésben a legeltérőbb javaslatok is megegyeznek abban, hogy a választási kortesrendszer meg­reformálását sürgetik”. Nixon hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a korteshadjá­ratok finanszírozásának ren­dezésétől függ, miként lehet gátat vetni a különböző vá­lasztási visszaéléseknek és praktikáknak (amélyeket az amerikai szóhasználatban „piszkos trükköknek” nevez­nek). Az elnök a lehatározot- tabban ellenezte az „egyéni választási pénzadományok” rendszerének megszüntetését Ehelyett csupán összegszerű „plafonok”' megállapítását in­dítványozta, 3000 dollárban szabva meg a kongresszusi mandátumért induló jelöltek­nek egy-egy adományozó ré­széről ajándékozható válasz­tási hozzájárulás felső hatá­rát és 15 000 dollárban az el­nökjelölteknek adható „hoz­zájárul ást”. További javaslatai: betilta­ni az ellenfél választási kam­pányának szervezeti megzava­rását, szeptemberre időzíte­ni az elnökjelölő konvenció­kat és így 2 hónappal lerö­vidíteni az elnökválasztási hadjáratok finisét, törvényes védelmet nyújtani a jelöltek­nek rágalmazó támadásokkal szemben. Az elnök reformjavaslata nyilvánvalóan annak a kong­resszusban kidolgozott vá­lasztási törvényjavaslatnak kíván elébe vágni, amelynek megvitatását a szenátus e hé­ten készül megkezdeni. A kongresszusi javaslat a jöve­delmi adóból — minden adó­fizető után 1 dollár „lecsípé- sével” — kívánja finanszíroz­ni a kongresszusi és az el­nökválasztásokon induló ösz- szes jelöltek választási hadjá­ratát, egyenlően megosztva közöttük az így összegyűlő vá­lasztási pénzalapot. Sokan így remélik megakadályozni, hogy a szupergazdag adomá­nyozó gyakran több százezer vagy 1 millió dollárt is meg­haladó „hozzájárulása” fejé­ben kormányzati kedvezmé­nyeket várjon el és kapjon a hivatalba kerülő politikusok­tól. MINDEN MUNKAHELYEN NÉPSZERŰ BIZTOSÍTÁS A CSÉB Miért? A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ CSOPORT 40, vagy 50 forint havi díjért nagy összegű élet- és balesetbiztosítást és ápolási térítést nyújt tagjainak. A CSÉB=anyagi biztonság Nemcsak a murkahelyen, hanem otthon, utcán, közlekedés közben — bárhol érvényes. Részletes felvilágosítást nyújtanak a munkahelyek biztosítási megbizottai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom