Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

A KORMÁNYHATÁROZAT NYOMÁN Szoláltatásra a beruházás egyharmada Több figyelmet a lehetőségekre — 56 szövetkezetből 45 A IV. ötéves terv kiemelt feladatai közé tartozik a szolgáltatóipar fejlesztése. Az 1038-as kormányhatározat eléírja, hogy a szolgáltatóipar külön,hozó ágazatait milyen mértékben kell az ötéves terv során fej­leszteni, bővíteni. A határozat szerint a textiltisztítást és mosást öt év alatt 80, a gépkocsijavítást, valamint a háztartási gépjavítást 60—60 szá­zalékkal, a lakáskarbantartó kapacitást kétszeresére kell növelni, egyéb ágazatokban pedig a lakossági igényeknek megfelelően kell a vállalatoknak, szövetkezeteknek kapacitásukat bővíteni. A Pest megyei KISZÖV- höz tartozó 56 ipari szövet­kezet közül 45 foglalkozik ki- sebb-nagyobb mértékben la­kossági szolgáltatással. Milyen eredrr értnyel? — erről kér­tünk tájékoztatást Steinmetz Oszkártól, a megyei KISZÖV iparfejlesztési osztályának ve­zetőjétől. — Az előzetes felmérések es helyszíni vizsgálatok alap­ján elmondhatom, hogy a szolgáltatásfejlesztési kor­mányhatározatban előírt fel­adatoknak a tervidőszak vé­géig eleget tudunk tenni. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy saját terveinktől lemaradunk, talán azért, mert túl sokat akartunk ebben az ötéves tervben megvalósítani, s nem vettük kellően figyelembe le­hetőségeinket, az adott kö­rülményeket. A IV. ötéves terv során Pest megyében mint­egy 320 millió forintot fordí­tunk szövetkezeti beruházás­ra. Ennek több mint egyhar- madát az ipari szövetkezetek kizárólag a lakossági szolgál­tatással kapcsolatos beruhá­zásra használják fel. Tavaly több új szolgáltató házat ad­tunk át, például Aszódon, Otthon N e elégedetlenkedjünk. Végül is tavaly 'Pest megyében fölépült 7606 lakás, több mint ko­rábban bármikor. A megye negyedik ötéves tervében eredetileg 38 317 új lakás fölépítését szerepeltette, majd némi korrekcióra ke­rült sor az építőanyagok és az építőipari árak erős emelkedése miatt, de a 36 ezer új otthon tető alá ho­zását a tanácsok, mint be­ruházók, reálisnak tartót-* Iák. Az ötéves tervből eltelt három esztendőben össze­sen 21 598 lakás készült el; időarányosan elfogadható mennyiség. Ne elégedetlenkedjünk. De ne legyünk elégedettek sem, mert nincs rá okunk. Gyömrö Nagyközség Ta­nácsának építésügyi szak- igazgatási szerve — amely­nek hatáskörébe Mende is beletartozik — tavaly 142 építési engedélyt adott ki, s. hovatovább az lesz a gond­juk, hogy nincs hol fölhúz­ni az új otthonok falát, az építési kedvnél kisebb a te­leklehetőség. Gyömrö ugyan népes település, de mégis csak község, s lám, szinte csillapítania kell az építkezői kedvet, míg meg­felelő, parcellázható terü­letekre lelnek. Kibököm, nem kerülgetem: azért em­legetem Gyömrö példáját, mert o magánlakás-építés számítottnál nagyobb len­dülete, eredménye billenti helyre a mérleget. Ugyanis a tanácsi bér- és szövetke­zeti lakások építése jócskán elmarad a tervezettől. Há­rom esztendő alatt mind­össze egyharmada épült meg az ötéves tervben sze­replő otthonoknak, kéthar­mad tehát hátravan. S ami tetézi a bajt: a városokban kellett volna ezeknek a la­kásoknak elkészülnie, első­sorban a munkásság élet- körülményeit javítva! I deje hát megállni, s fölemelni az összegező adat fátylát, nehogy rendben levőnek véljük a haladást. A legjelentősebb lakásépítési adósságok Szentendrén, Cegléden, Dunakeszin és Ráckevén találhatók, két városban és két városiasodó nagyköz­ségben, azaz olyan helye­ken, amelyeken a legna­gyobb lendülettel kellene építkezni. Ott kutassuk az okokat, hogy a tanácsok igyekezete gyatra? Nincs tanácsülés, végrehajtó bi­zottsági ülés, hogy valami módon ne essék szó a la­kásépítésről. Határozatok is vannak, pénz is van, hi­szen például Cegléd idén fejlesztési alapjának mint­egy hetven százalékát la­kásépítésre adja, kilencven állami s 129 tanácsi érté- kesítésű otthont kívánva kialakítani a nagy summa segítségével. Most, 1974-ben már gyors — legyünk szerényebbek: gyorsabb — a tempó. Ám nincs olyan törlőgumi, mely eltüntethetné az 1971- ben meg 1972-ben fölhal­mozódott adósságokat, azt, hogy a lakásépítés előké­szítettsége nem érte el a kívánt szintet, gondok voltak és vannak a kellően közművesített területek ki­alakításával s általában a közművek kapacitásával — Cegléd éppen a lakásépít­kezés meggyorsulása miatt kénytelen idén nekilátni vízműve korszerűsítésének, két nagy tárolótorony lét­rehozásának —, de leg­alább ekkora gondokat okoz a kivitelezők tevé­kenysége is. Gödöllőn tavaly hosszú hónapokig akadályozta tel­jesen kész lakóépületek át­adását az a vita, amely a padlóburkolatok minősége miatt keletkezett. Vácott ugyan több mint 300 lakás volt a gyarapodás az álla­mi lakásépítés eredménye­ként, de itt sem költözhe­tett be valamennyibe a la­kó: nem volt fűtés... Ha­sonló esetek sajnos, nem szabályt erősítő kivételek, s arra intenek, hogy a végre meglevővel sem tu­dunk igazán gazdálkodni, hetek, hónapok mennek ve­szendőbe. J oggal tarthatjuk ered­ménynek, hogy a ti­zenöt éves lakásépíté­si tervből eddig eltelt ti­zenhárom év alatt az or­szágban Pest megyében épült fel számszerűen a legtöbb lakás, mintegy 75 ezer. Ám ennek ellenére — a megye népességének gyors gyarapodása követ­keztében — a száz lakásra jutó lakosok száma fölötte van az országosnak, ami 307 fő, a megyében pedig 315. Az agglomerációs öve­zetben ugyanakkor 340... S növelheti az elgondol­koztató tények sorát az az adalék is, hogy a terve­zettől eltérően a lakások­nak kisebb hányada épült a városokban, nagyobb a községekben. Ami sem te­lepülésfejlesztési, sem terü- letfejles ítési szempontból nem közömbös. Az ilyesfaj­ta változások ugyanis a közlekedéstől kezdve a ke­reskedelmen át a közműve­kig, minden tervezett té­nyezőre kihatnak, módosít­ják, torzítják azokat. Ezeket s más jellemző­ket ugyancsak figyelembe veszünk, amikor azt mond­juk: a számszerű lakásépí­tési eredmények ellenére sincs ok az elégedettségre, a megnyugvásra. Itt nem arról van szó, hogy a sok feladat közül egyet nem si­kerül maradéktalanul vég­rehajtani, hanem arról, hogy erkölcsi, politikai kö­vetkezményeiben kiemel­kedő jeladat megvalósítása gyenge. A lakásépítésnek, amint az az ország legfőbb politikai fórumán, a X. pártkongresszuson elhang­zott, „a lakosság életkörül­ményeinek megjavításában nagy szerepe van”, azaz társadalmi ügy, mely min­den érintettre nagy felelős­séget ró. A számszerű té­nyek azt mutatják, hogy ezt a felelősséget inkább csak emlegetik, mintsem éreztetik, s annyifelé oszt­ják, hogy végül is nem ma­rad semmi belőle. Mészáros Ottó Nagykátán, Kismaroson és Erd-Öfaluban. Aszódon mo­sószalont is nyitottunk a szol­gáltató házban. — A IV. ötéves terv végéig mit várhatnak a Pest megyei­ek? — Üjabb szolgáltató' házak építését tervezzük, elsősor­ban azokban a községekben, városokban, ahol ez ideig semmiféle lehetőség nem volt e tevékenység beve­zetésére. A példák közül Szentendrét említeném, előreláthatólag jö­vő év végén átadjuk rendel­tetésének a létesítményt. Mo­noton a község központjában épül meg 1975. végéig a szol­gáltató ház. A Dabasi Fém- és Elektromosipari Szövetkezet néhány héten belül kezdi meg az új szolgáltató házának épí­tését, mellette pedig egy mo­dern üzemház is készül. A ceglédieknek a piactéren két­szintes épületet adunk át jövő­re, amelyben a Gelka-vállalat és négy ipari szövetkezet is helyet kap. A korszerű szol­gáltató házakon kívül kisebb egységeket is létrehozunk. Ha­marosan megoldódik Halász­telken is a lakossági javító szolgáltatás, az OTP-lakótele- pen épít a kiskunlacházi szö­vetkezet egy kisebb műhelyt és felvevő helyet. A Lignifer Faipari Szövetkezet az isasze- giek gondját oldja meg, a solymári szövetkezet pedig Pi- liscsabán építi fel újabb szol­gáltató egységét. — Tapasztalatai szerint egy új szolgáltató ház átadása együtt jár a lakossági javító- szolgáltatás ugrásszerű javu­lásával? — A beruházásokkal csu­pán a szolgáltató tevékenység feltételeit teremtjük meg, a kulturált munkakörülménye­ket biztosítiuk. Ugrásszerű mennyiségi változásra nem számítha­tunk, de a minőségi vál­tozást elvárjuk, megkö­veteljük a szövetkezetektől. Persze, a szolgáltatás színvonalának emeléséhez egyéb feltételek­re is szükség van, mindenek­előtt jól képzett szakembe­rekre. Éppen ezért a szak­munkások folyamatos tovább­képzését nem hanyagolhatjuk eh 1 — A szövetkezetek vezetői­től gyakran halljuk, hogy a szolgáltató tevékenység csak veszteséges lehet... — Valóban a fejlesztést leg­többször a szemlélet akadá­lyozza : a veszteséges tevé­kenységtől való félelem. Vita helyett én csak egyetlen pél­dát említenék, a Délbudai Szolgáltató Szövetkezetét. Ez a részleg kizárólag szolgál­tatással foglalkozik, áruter­meléssel egyáltalán nem. S mégis, 1973-at 14 százalékos nyereséggel zárták! Ä. É. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSÁ MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÄM ÁRA 80 FILLER 1974. MÁRCIUS 12., KEDD Szovjet-francia csúcstalálkozó Pompidou ma érkezik a Szovjetunióba Ma a kora délutáni órákban érkezik a Szovjetunióba Pom­pidou francia köztársasági el­nök az ötödik szovjet—francia csúcstalálkozóra, amelynek színhelye Picunda-fok lesz. Ez a kis félsziget a grúz tenger­parton a Szovjetunió fekete­tengeri partvidékének egyik legszebb és legkellemesebb klímájú szöglete, amely meg­felelő keretet ad majd a rö­vid időtartamú, s éppen ezért rendkívül intenzívnek ígérke­ző csúcstalálkozóhoz. Leonyid Brezsnyev és And­rej Gromiko, valamint a csúcs- találkozó más szovjet részve­vői már vasárnap óta a picun- dai kormányrezidencián tar­tózkodnak. Hétfőn délután ér­kezett ide szovjet és külföldi újságírók egy nagyobb cso­portjával Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, aki az SZKP főtitkára mellett rendszeresen a sajtószóvivői teendőket látja el. A találkozó időpontjának közeledtével a szovjet főváros­ban és a megbeszélések szín­helyén, ahol már több mint száz újságíró tartózkodik, mindinkább fokozódik az ér­deklődés az újabb szovjet— francia csúcs iránt, amelynek a megfigyelők többsége első­rendű fontosságot tulajdonít az európai enyhülési folya­matok és általában a kelet— nyugati közeledés jelenlegi szakaszában. Leonyid Brezs- r.yev francia újságírókkal folytatott vasárnapi beszélge­tésének egyik legérdekesebb információja a sajtó számára az volt, hogy az újabb szovjet —francia párbeszéd teljesen nyílt napirenddel indul, s a szovjet fél szándéka szerint a nemzetközi helyzet és a bilate­rális kapcsolatok valamennyi íényeges kérdése terítékre ke­rül. Leonyid Brezsnyev vasár­nap ismételten cáfolta azokat a francia sajtóhangokat, ame­lyek újra és újra megpróbál­ják kétségbevonni az ún. kü­lönleges viszony létezését a Szovjetunió és Franciaország között. Ebből a megfigyelők arra következtetnek: bármi­lyen konkrét eredményeket TÖRÖKBÁLINTI EPEDA hozzon is a találkozó, semmi­képpen sem vonható kétségbe a szovjet félnek az a törekvé­se, hogy Moszkva és Párizs együttműködésének továbbra is kiemelkedő szerepet bizto­sítsanak az európai biztonság megszilárdítását célzó erőfe­szítések területén. Az SZKP főtitkára kilátás­ba helyezte, hogy a picundai találkozón a függőben levő gazdasági kérdésekre is sort kerítenek. Picundán az a vélemény, hogy a kétnapos szovjet—fran­cia csúcstalálkozó ezúttal is a kontinens egészét és a nemzet­közi helyzet egészét befolyáso­ló világesemény rangjára tarthat számot. Csehszlovák párt- és kormányküldöttség Lengyelországban Gustáv Husák, a CSKP fő­titkára vezetésével hétfőn délelőtt csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Varsóba. A CSKP főtitkára röviddel megérkezése után megkoszo­rúzta a lengyel ismeretlen katona sírját, majd látogatást tett a varsói tanácsnál. Délután megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások, amelye­ken a lengyel küldöttséget Edward Gierek, a csehszlo­vákot pedig Gustáv Husák vezeti. Este a LEMP Központi Bi­zottsága és a kormány vacso­rát adott a csehszlovák kül­döttség tiszteletére. (A látogatásról kommentá­runk a 2. oldalon.) A törökbálinti Vasipari és Orvosi Műszeripari Szövetkezetben ta­valy csaknem 180 ezer négyzelméter rugóbetétet, epedát gyártottak a bútoriparnak. A svájci automata berendezések egy műszak alatt 15 négyzetméter rugóbetétet fonnak az osztrák importból származó rugó- testből. Idén a szövetkezet mintegy 280 ezer négyzetméternyi epedát ad el az ország nagy bútorgyárainak, Gárdos Katalin felvétele Lakáskölcsön 120 pedagóguscsaládnak A korábbinál jobban támogatják a tanácsok az iskolákat A Pedagógusok Szakszerve­zetének Pest megyei bizottsá­ga az 1973-as munkát elemez­ve megállapította: kedvező visszhangra talált nemcsak a diákok, hanem a nevelők kö­zött is a tananyagcsökkentés, több idő jut egyes tárgyakból a fontosabb anyagrészek meg­ismerésére, gyakorlására. Né­hány tárgynál azonban — magyar, történelem — inkább csak a címek változtak, de megmaradt a korábbi terjede­lem, s ez gátolja az elmélyül­tebb munkát. Hasznos volt — állapította meg a továbbiakban a megyei bizottság — az eddiginél több gyakorlóóra bevezetése, vala­mint az, hogy a péceli oktatás- technikai laboratórium közre­adott irányító tanmenetei nyo­mán csökkent az admi­nisztráció. Élénkülés tapasztalható a me­gye iskolái közötti kapcsola­tokban is: mind gyakrabban találkoznak egymással a kü­lönböző települések iskolave­zetői, szaktanárai s cserélnek véleményt munkájukról, ta­pasztalataikról. Tíz hónappal ezelőtt a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága és az SZMT elnöksége együttes ülésen határozta el: a jobb munka érdekében kös­senek együttműködési megál­lapodásokat a nagyközségi ta­nácsok és a pedagógusszak­szervezeti bizottságok. E meg­állapodások óta a tanácsok a korábbinál nagyobb összege­ket fordítanak az iskolák mű­ködtetésére. Ennek következ­tében nőtt a kabinetrendszerű oktatás bevezetésének a lehe­tősége, de több pénz jut a szemléltetőeszközök gyarapí­tására is. •A pedagógusok élet- és munkakörülményeit vizsgálva a megyei bizottság megállapí­totta: a bérrendezés jó hatás­sal volt a pedagógustársada­lomra. Nőtt nemcsak anyagi, de erkölcsi megbecsülésük is. A törzsgárdatagok jutalmazá­sára tavaly 920 ezer forintot fordítottak. Fokozatosan enyhültek a pedagógusok lakásgondjai is. Tavaly 120 család kapott la­kásépítési kölcsönt: 104-en a községekben, 16-an pedig a városokban. Az építőanyag- árak emelkedése miatt azon­ban a kölcsönök általában nem elégségesek — elsősorban a pályakezdő fiatalok számá­ra — az építkezésekhez. Ezért született most olyan határo­zat, hogy az idén — a szak- szervezet segítségével — a ne­hezebb helyzetben levő csalá­dok otthonépítését nagyobb kölcsönösszeggel segítik. A szakszervezeti bizottsá­gok fokozottabban támogat­ják a nagy családos peda­gógusokat. A gödöllői járásban például a háromgyermekeseknek — kü­lön kérelem nélkül — évente ötszáz forint segélyt adnak Indokolt esetben a továbbta­nulókat az Eötvös-alapból ta­nulmányi és tanszersegiéllyel támogatják. P. V. Úszta Gyulának, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével hétfőn küldöttség utazott Er­nesto Geiselnek, Brazília új köztársasági elnökének már­cius 14-én kezdődő beiktatási ünnepségeire. Czinege Lajos vezérezre­desnek, hazánk honvédelmi miniszterének vezetésével hétfőn délelőtt hivatalos ba­ráti látogatásra Belgrádba ér­kezett a magyar katonai kül­döttség, Nikola Ljubicsics had­seregtábornok, jugoszláv hon­védelmi miniszter meghívásá­ra. Czinege Lajos hétfőn dél­után koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékmű­vén és a Belgrád felszabadí­tásáért vívott harcokban el­esett hősök síremlékén. Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi minisztériumi állam­titkár tegnap Szolnokon el­helyezte az új Centrum-áru­ház és a lakberendezési áru­ház alapkövét. Dr. Madas András mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes vezetésével hétfőn magyar küldöttség uta­zott Moszkvába a KGST me­zőgazdasági állandó bizott­ságának 39. ülésére. Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes hétfőn elutazott a lipcsei tavaszi vá­sárra, amelyen 36 magyar külkereskedelmi és önálló ex­portjogú vállalat is részt vesz. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, aki részt vett a Viet­nami Nőszövetség IV. kong­resszusán, hazaérkezett Ha­noiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom