Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

1974. MÁRCIUS 10., VASÄRNAP PEST utc kSCÍHíip mámmmsrn a zöld táblán Az üllői Kossuth Term-előszövctlfcezet 82 holdas tábláján fogasol- ják a lucernát. Gárdos Katalin felvétele A FÁRADT FALU EVÉS KÖZBEN JÖN MEG AZ ÉTVÁGY?! Vannak települések, amelyeknek nevéhez úgy ra­gad egy-egy jelző, mint terelőpulihoz a réti bojtorján. Debrecen ináig is úgy él a köztudatban, mint civis város, Makó a hagyma hazája, Fát a paradicsomé, Szada a virágos falu, Érd Európa legnagyobb községe, Gödöllő a legkisebb egyetemi város. Egyszeresek azt hallom Nagykátán: Szentlőrinckáta — a fáradt f.alu. Hogy-hogy fárad? Talán elöregedett a lakossága? Kevés a születések száma? Mire utalhat a jelző: a falu fejlődésének stagnálására vagy a községbeliek mun­katempójára? Mindig az élen 1 játszott az országos zöldség­program és a tsz segítsége: a kedvezményes áron beszerzett fóliák, bordák, növényvédő szerek, vetőmagvak. Idáig ez is rendben van. A fóliás termesztés hasznos az egyénnek, és hasznos a nép­gazdaságnak. ..... Ak kor hát hol a baj? „A szívemet már kicsinálta..." Honvéd utca 36. Balázs László tsz-tag portája. A tá­gas, szép ház udvarán két jó­kora sátor alatt nevelkedik a hónapos retek, s kukoricaszár alatt vár sorára a paprikapa­lánta. A családfő még szolgá­latban van — gyomorbaja mi­att lett fogatosból a tsz portá­sa —, a feleségét a taikar- mánykonyhában találjuk. Azt a kis, különbejáratú kamrát nevezik így, ahol a háztáji jó­szágok kosztját keveri-forráz- za. Hátán, derekán csuromvi­zes a ruha. — Az imént takargattam le a melegágyakat, s mindig vi­zes leszek a fóliától. Lecsapó­dik rajta a pára — Hűvös van már odakinn, nem fél, hogy megbetegszik? — Már nem, hiszen a szíve­met már kicsinálta. Azt mond­ta a múltkor a járási főorvos­nő, ha nem hagyom abba, egy­két éven belül megnyomoro- dok. A gerincemmel is baj van. — Mióta fóliázik? — Három éve: amióta kima­radtam a téeszből, mert epe­műtétem volt, s nem bírtam a 30 kilós paradicsomos ládákat. — Ezt jobban bírja? — Mit csináljak? Két gyerek van, az uram ezerhatszázat ke­res, kell a pénz. Mindig mon­dogatom, még csak egy évig bírjam, aztán abbahagyom. Az idő - pénz Éppen erről van szó. A haj­száról. Boroznaki Attila, a községi tanács vb-titkára — maga is fóliás — azt mondja: — Az én udvarom ezer négy­szögöles, két sátor áll rajta: összesen 300 négyzetméteres, ötször ennyi is elférne, de nem csinálom En nem leszek rabszolga! Óvodáskorú kislá­nyaim vannak, velük is aka­rok foglalkozni. Okleveles ker­tész vagyok, azelőtt évi hat­vanezret is megkerestem a szakmámban. Csakhogy volt idő, amikor a gyerekeimet he­tekig nem láttam ébren, s a ;ip.> három éjjel le sem ke­rült a lábamról. Elég volt: in- kíbb keresek kevesebbet, de §ljek emberhez méltóan. Hát ez az. A Lőrinckátán élő Hazafiságunk — ma zetépítő munkánk során szo­cialista államiságot, szocia­lista termelési és társadalmi viszonyokat, szocialista nem­zeti kultúrát teremtettünk. A szocialista társadalmi rend fejlődésével együtt a szo­cialista haza is épül, erősödik, tartalma gazdagodik. A leg­főbb nemzeti érdek a szocia­lizmus teljes felépítése ha­zánkban. A szocialista haza megteremtése csak az alkotó munka műve lehet, hiszen végső fokon a haza minden gazdagságának az alkotó munka a forrása. A szocialista munka gazdaságunk tervsze­rű fejlesztésére, korszerűsíté­sére, a szocializmus gazdasági alapjainak erősítésére irá­nyul. Tesszük mindezt azért, hogy a legkedvezőbb feltétele­ket teremtsük meg a dolgozó emberek számára képességeik kibontakoztatásához, a mun­kához, a művelődéshez, a pi­henéshez, anyagi jólétük nö­veléséhez. Hazafi az, aki e célt figyelembe véve nemcsak a saját egyéni létfenntartási érdekeit követve, hanem a kö­zösségi cél felé közeledve, a közösségi célokkal harmo­nikus egységben dolgozik. A mindennapi fegyelmezett, ön­tudatos munka, a munkaver­senyben való részvétel és helytállás, az újítások, a mun­ka minőségének állandó javí­tása, mind-mind hozzájárulás a szocialista haza erejének nö­veléséhez, az egyén és a kö­zösség boldogulásához. Ez az, ami a fogyasztói gondolatkör­ben mozgó embertől megkü­lönbözteti a közösségi embert, az igaz hazafit. E nélkül az erkölcsi plusz nélkül nem vál­lalkozhatunk a szocializmus teljes felépítésére. A SZOCIALISTA HAZAFI­SAG elválaszthatatlan a köz­életi tevékenységtől, a politi­kai felelősségtől. A társada­lom-politikai kérdésekben megnyilvánuló aktivitás, a szocialista haza iránti elkö­telezettség ma is eleven ható erő kell hogy legyen. A fele­lősség a társadalommal és embertársainkkal szemben ta­núsított magatartásunkért vál­lalt felelősség. Már eddig is számtalan értékek születtek a társadalmi összefogásból. Me­gyénkben is új bölcsődék, óvo­dák, iskolai tantermek, torna­termek, diákotthonok, műve­lődési házak, játszóterek épül­tek társadalmi összefogásból. A közéleti aktivitás szép pél­dáit tapasztaljuk a tanácsi munkában, a munkásőri szol­gálatban, a társadalmi szerve­zetekben és mozgalmakban, a munkahelyi demokrácia fóru­main kifejtett tevékenység­ben is. A szocialista hazafi a haza- fiság jegyében lép fel az olyan jelenségekkel szemben, ami ellentétes céljainkkal, társa­dalmunk gazdasági, politikai, ideológiai értékrendjével. Nem tűri el a társadalom fejlődése iránti közömbösséget, az anya­gias szemléletet és az ebből fakadó magatartást, a ciniz­must, a szocialista rendben ké­telkedő, az eredményeket le­becsülő, a nehézségeket fel­nagyító, a közélet tisztaságát, a szocialista erkölcs normáit megsértő magatartást. KÖZÖSSÉGI CÉLJAINK megvalósítása elképzelhetet­len a korszerű, szocialista mű­veltség megszerzése és fejlesz­tése nélkül. Csak a szakmai- \ lag, politikailag és ideológiai- j lag művelt, sokoldalúan fej­lett, szocialista módon gondol- . kodó ember tudja tettekre vál­tani a szocialista társadalom 1 s benne az egyén céljait, tö- , rekvéseit. Hazafiságunk elválasztha- 1 tatlan a szocialista nemzeti i egység erősítésétől. De vajon i slképzelhető-e szocialista nem- e zeti egység a munkásosztály i §s pártjának vezetése nélkül? 1 A munkásosztály nemzeti hi- i i/atása a nemzet dolgozó ősz- 1 íályainak egységét megterem- t fceni, a társadalom egészét a 1 szocialista nemzet vezető ősz- í Gályának színvonalára emelni. ' \ nemzeti egység nem jöhet 1 étre a különböző, ellentétes 1 érdekek összebékítésével, há­rem csakis a társadalmi vi­szonyok szocialista fejlesztésé­Magyar gazdasági napok - külföldön A Magyar Kereskedelmi Kamara az idén is megrendezi külföldön, a magyar gazdasági napokat, heteket. Több elő­adássorozatot tartanak, bemu­tatókat, kiállításokat rendez­nek. Március 25 és 29 között Stockholmban rendezik meg a magyar gazdasági napokat, 16 magyar szakember tart majd előadást, többek között gazda­sági, pénzügyi témakörökben. Az idén első ízben rendez­nek magyar gazdasági napokat Japánban. Az előadássorozatot május 13—17 között tartják Tokióban. Ezzel egy időben a Hungexpo szervezésében kül­kereskedelmi vállalataink be­mutatják exporttermékeiket az osakai nemzetközi vásáron, a Tokió International Good Li­ving Show-on, valamint egy nagy japán áruházban meg­rendezendő magyar héten. A kamara október 7-töl 11- ig Prágában, október 8 és 11 között Bratislavában rendezi meg a magyar gazdasági napo­kat. nek, a társadalom szocialista egységének alapján. A mun­kásosztály és pártjának veze­tése a garancia a társadalom szocialista jellegének kialakí­tásában, fejlesztésében és megőrzésében. A szocialista nemzeti egység erősítésében való részvétel el­képzelhetetlen a szocialista nemzeti közösséghez való tar­tozás tudata nélkül. A nemze­ti öntudat és érzés nem irra­cionális jelenség, nem ellen­téte az internacionalizmusnak. Nagyobb gond az, ha gyengül­ni kezd a szocialista nemzeti tudat, mert védtelenekké vá­lunk a burzsoá ideológiai ha­tásokkal szemben. Azzal, hogy a proletár inter­nacionalizmus a szocialista ha- zafiság lényeges és nélkülöz­hetetlen alkotórészévé vált, a hazafiság és a nemzetköziség egymást éltető, a fejlődéstelő­segítő tényezők lettek. A SZOCIALISTA VILAG- FORRADALOM győzelmét a világ munkásai csak egymás segítésével, forradalmi harcuk és érdekeik összehangolásá­val, közösen harcolva érhetik el. A proletár internacionaliz­mus követelményeinek felis­meréséhez azonban konkrétan elemezni kell a világhelyzetet, és ebben a tükörben vizsgálni a munkásosztály érdekeit. Ko­runk internacionalizmusának egyik alapvető követelménye a szocialista országok mindenol­dalú együttműködésének erő­sítése. Korábban a szocialista iparosítás, jelenleg egy világ- színvonalon álló gazdaság megteremtése, iparunk és egész gazdaságunk megvédése a két rendszer gazdasági ver­senyében, a tudományos-tech­nikai forradalom követelmé­nyeivel való lépés tartás, egész társadalmi, politikai rendszerünk védelme elkép­zelhetetlen volt, illetve elkép­zelhetetlen a szocialista or­szágok1* közös erőfeszítése nél­kül. Nem táplálhatunk magunk­ban nacionalista illúziókat, amely túlbecsüli saját erőfor­rásainkat, erőfeszítéseinket és eredményeinket. Az ilyen il­lúziók arra öszötönözmek, hogy csak a saját érdekeinket és törekvéseinket vegyük fi­gyelembe. A szocialista orszá­gok azért harcolnak, hogy megóvják az ország szocialista jellegét minden reakciós tö­rekvéssel szemben. A nemzeti szuverenitás nem zárja ki, hogy ennek érdekében a min­denoldalú együttműködést erősítsük az önállóság alapján. Az önállóság azonban önma­gában nem érték. Az önálló­ság, függetlenség, szuvereni­tás elvét össze kell kapcsolni a proletár internacionalizmus elvével. Korunkban, amelyben az osztályharc meghatározó tar­talmát a szocializmus és az mperial izmus összecsapása képezi — nem lehet eredmé­nyesen küzdeni sem a társa­dalmi haladás átfogó, sem 'észcéljaiért, a Szovjetunióval •'■aló összefogás nélkül. A SZOVJETUNIÓ a szilárd ámasz a nemzeti független­ség, a társadalmi haladás, a udomány és technika fejlesz- ése, az ember szolgálatába ál- ítása, a jóiét növelése, a bé- ce védelme és az imperializ- nus elleni harc minden nagy :érdésének megoldása szem- tontjából. Az MSZMP tevékenységé- >en egyaránt képviseli népünk lemzeti és nemzetközi érde­leit. Pártunk nemzetközi tö­rékenységének legfőbb eleme kapcsolatok szüntelen fej- esztése a Szovjetunió Kom­munista Pártjával Ennek nindig is elvi jelentősége volt zámunkra. és jelenleg is az. ^ szocialista hazafi tudja, ogy a szovjetéi lenesség elke- ülehetlehül szocializmusel- enesség, hogy a Szovjetunió imadása objektíve az impe- ializmust segíti. Ezért is vall­ók, hogy a Szovjetunióhoz aló viszony ma és a jövőben • a proletárinternacionaliz- ius próbaköve. CSÉCSI JÁNOS az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa MINDEN TÁRSADALOM­BAN fontos szerepet töltött és tölt be a hazafiság a társadal­mi fejlődésben. Mindig nagy tettekre, nemegyszer áldozat- vállalásra ösztönözte és ösz­tönzi a hazájukat szerető em­berekre. Így van ez napjaink­ban is. Egyre tudatosabb ha­zafiságunk meggyorsítja a szo­cializmus építését és kedvező hatást gyakorol a nemzetközi osztályharcra. Ugyanakkor a nacionalizmus, a kozmopoli- tizmus — amely szemben áll a hazafisággal és az interna­cionalizmussal — akadályoz­za a szocializmus építését hazánkban, s gyengíti a szo­cializmus és a béke nemzet­közi erőinek összefogását és egységét. A hazafiság lényege, hogy az ember az adott társadalmi -r- történelmi feltételek által meghatározott népérdekeket felismerje és magáévá tegye. A hazafiság konkrét eszmék­ben, érzelmekben és cselekvé­sekben nyilvánul meg. A leg­fontosabb, hogy ki mit tesz a hazáért. A nemzeti közösség­hez eljutni, azzal azonosulni és a haza, a nemzet érdekében cselekedni —, igényli, hogy a hazafiság tartalmát, követel­ményét koronként, a kor reali­tását figyelembe véve fogal­mazzuk meg. A PARTNAK a hazafiság és az internacionalizmus kérdé­sében kialakított — elvszerű és az osztályharc követelmé­nyeivel összhangban álló — felfogásából indult ki, és en­nek szellemében fogalmazta meg a Hazafias Népfront V. kongresszusa, hogy: „A szocia­lista hazafiság magában fog­lalja történelmünk minden progresszív forrását, haladó, nemzeti, forradalmi és szocia­lista hagyományát. A nép­nek, nyelvének egész törté­nelmi és kulturális örökségé­nek, a haza földjének szerete- te, megbecsülése ázonban ki­egészül az ország gazdaságá­nak építésével, szocialista vív­mányainak védelmével, a szo­cialista nemzetköziség ápolá­sával, továbbá a népek béké­jéért, szabadságáért, az emberi felemelkedésért, a Szocialista humanizmusért való küzde­lemmel.” A szocialista hazafi­ság nem változatlanul veszi át a megelőző korok történelmi, ideológiai hagyományait, ha­nem megtisztítja azokat a kü­lönféle torzulásoktól — a na­cionalizmustól, a sovinizmus­tól, a kozmopolitizmustól. Ez azt jelenti, hogy a valóságot híven tükröző osztályok esz­mei öröksége sem kerül be változatlan formában a szo­cialista tudat elemei közé, mert olyan társadalmi valóság tükröződését jelenti, amely időközben megváltozott. Bár­mennyire haladó volt egy-egy gondolat, eszme vagy cseleke­det a maga korában, tartal­mában ugyanaz az eszme, cse­lekedet, ma már nem fejezi ki a valóságos viszonyok köve­telményét. Kétségtelen, hogy a szülő­föld, a nép és nyelvének sze­retető, ápolása és védelme, a áazafiság fontos és szükséges sleme. A döntő kérdés azon­ban az, hogy a természeti idottságokat a nép szolgálatá- •a használják-e fel, a nép imberi módon tud-e élni a lazában. A MUNKÁSOSZTÁLY a >olitikai hatalom megragadá- •ával birtokába vette a hazát is azt a dolgozókkal együtt, érdekeiknek megfelelően, szo- áalista hazává formálta. Nem­családok száma 660, a sze­mélygépkocsiké 110 vagyis minden hatodik családnak van autója. Azzal hordják az árut a Bosnyák téri, meg a jászbe­rényi piacra. Nappal a mun­kahelyükön dolgoznak, dél­után a fóliakertben, este sze­dik az árut, éjjel piacolnak. Az idő — pénz, s a pénzen telket, építőanyagot, bútort, autót lehet venni. Vagy örök­lakást a gyereknek — Pesten. Mert a pesti középiskolában, szakmunkásképzőben tanult fiatalok zöme nem tér vissza a faluba. Ezek a dolgos emberek, akiknek oly sokáig nem volt semmijük, most nem bírnak betelni a szerzés örömével. Észre sem veszik, hogy nincs idejük élni. Élvezni, amit ke­zük munkájával szereztek. Nincs... nincs... nincs... Ebben a községben nincs művelődési ház. A 153 szemé­lyes mozi azelőtt négyszer, évek óta csak háromszor vetít hetenként. Fél ház előtt, rá­fizetéssel. Az Állami Déryné Színház jó hat éve járt itt utoljára, a Bábszínház — soha... A 2240 lakosú községbe csu­pán 61 Népszabadság, 56 Pest megyei Hírlap, 18 egyéb napi­lap és 80 hetilap jár... Azelőtt — legalább télen — volt egy kis pezsgés: jobban ment a mozi, fellépésre ké­szült a színjátszó együttes, az énekkar. Most o téli esték ra­gasztással telnek: csíkokra szabdalt selyempapírra ra­gasztják a retekmagvakat. Ta­vasszal csak leterítik a fólia­ágyba, leszúrják földdel, és meglocsolják. Nem kell sze­menként vetni, a kikelt pa­lántákat ritkítani — győzött a ragasztós agrotechnika. Néhány évtizede még száz gyerek született évente — most legfeljebb húsz. A két­gyerekes család itt népesnek számít, a legtöbben csak egvet vállalnak. Nem szeretik talán a gyereket? Dehosyisnem. hi­szen legkevesebb ötven állami gondozott él nevelőszülőknél a faluban! Másutt a bai: az újszülöttet gondozni kell, ar­ra oedi» nincs idő... A fóliázás sazdaeon fizet, de sok befektetést is igénvel: pénzben, élőmunkában, idő­ben. Meg kell találni az ésszerű határt, s aszerint gazdálkod­ni : pénzzel, munkabírással, egészséggel, idővel! NyirI Éva — Szó szerint értse — taná­csolják a járási pártbizottsá­gon —: arról van szó, hogy c lörinckátaiak agyondolgozzák magukat. Ez a község mindig is híres volt lakóinak szorgal­máról, meg az új iránti fogé­konyságáról. Itt már akkor is­merték a primőrkertészkedést amikor másutt még csak ál­modoztak róla... Itt alakul! meg a járás első termelőszö­vetkezete ... Lőrinekáta volt az első tsz-község a nagykátai járásban ... Most is elsőnek lépett a korszerű nagyüzemi fejlődés, a termelőszövetkeze­tek egyesítésének útjára: az ottani Új Élet Tsz épp a na­pokban egyesült a tóalmási Lenin Termelőszövetkezettel... A falu népe jómódú, postahi­vatala megnyerte az OTP által tavaly meghirdetett betétgyűj­tési versenyt. Mindez rendjén is volna, ám a lőrinckátaiakra is érvényes a mondás: evés közben jön meg az étvágy. És itt kezdődött a baj... A fóliás község Nem könnyű > megtalálni Szentlőrinckátán a tanácshá­zát. Az utak mentén két-há- romszobás, új házak. Egyik szebb, mint a másik. A rangos porták sorát már csak imitt- amott szakítja meg egy-egy régi parasztház, de már azok előtt is ott áll a halomba ra­kott építőanyag. Akár új ház, akár régi, szin­te mindegyiknek ott fehérle­nek az udvarán a fóliasátrak. Ha a sok fóliát egymás mellé teregetnénk, betakarnák a fél falut. Kókai Ferenc tanácselnök a múltat idézi: — Harminc-negyven eszten­deje Lőrinekáta egyike volt a járás legszegényebb falvainak. Az 1935-ös adatok szerint a község 3500 katasztrális hold- nyi határából 2395-öt tett ki a művelhető terület, s ebből 1540 hold az egyház és négy föld- birtokos tulajdonában volt. A fennmaradt 855 holdon 170 kisparaszt, 110 középparaszt és három nagygazda osztozott. Az 1—5 holdon gazdálkodó kisparasztok csak úgy bírtak megélni, ha évente kétszer „arattak”: így alakult ki a primőrkertészkedés, meg a másodvetés hagyománya. — A kertészkedés hagyomá­nya a termelőszövetkezet meg­alakulása után a háztáji gaz­daságokban élt tovább. Aztán megjelent a fóliás termesztés, s látva, hogy a primőráru jól fizet, rákapcsolt az egész falu. Lőrinckátán 720 lakóház van, abból legalább hatszáznak az udvarán ott áll a fóliasátor. Mi tagadás — az enyémen is. El­terjedésében a lakosság szor­galmán kívül nagy szerepet

Next

/
Oldalképek
Tartalom