Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
PÍSI éltGY K^úvSap 1974. MÁRCIUS 10., VASÁRNAP Lezárull a kísérletezések időszaka Start szeptemberben Fest megye is felkészült az új rendszerű matematika-oktatás bevezetésére tanár bevezető előadásában, egyebek közt az új tanítási módszereket is ismertette. Szemléltetés és munka Az új módszer lényege: olyan helyzeteket teremteni a matematikai órákon, hogy a tanulók maguk fedezzék fel az új jelenségeket. Ennek szolgálatában áll az is, hogy a hagyományos szemléltetés helyett munkaeszközök alkalmazását vezetik be. Ezekkel minden tanuló maga dolgozik majd. Háromféle eszközirői van szó, színes Hídkészletről, a szöges tábláról és az úgynevezett logikai készletről. Ezzel kapcsolatban — a pedagógusok és a szülők megnyugtatására — közölhetjük, hogy az eszközök ára igen mérsékelt lesz, és a tervek szerint központi keretből biztosítják. • • üt százalék helyett tíz Az oktatási bizottság tanácskozása megállapította, hogy Pest megye jól felkészült az új rendszerű matematikaoktatás bevezetésére. A megye a kötelező öt százalék helyett 10 százalékot vállalt. Az ehhez szükséges pénzt a megyei tanács biztosítja. A megemelt százalék vállalását az is lehetővé teszi, hogy minden Pest megyei iskolában legalább egy olyan pedagógus dolgozik, aki részt vett már valamilyen előkészítő tanfolyamon. Elhangzottak a tanácskozáson bizonyos aggodalmak is. Többek között például, hogy az új rendszer nem terheli-e túlságosan a tanulókat. A gondosan megszervezett-lebonyo- lított kísérletek ^ idején orvosi vizsgálatokkal' ezt is ellenőrizték, s nemcsak azt állapították meg, hogy a gyerekek nagyon szeretik, sőt, élvezik az új, játékos tanulási formákat, hanem azt is, hogy közben nem fáradnak el annyira, mint a hagyományos típusú matematikai órákon. Sem a szülőknek, sem a pedagógusoknak nem kell tehát emiatt aggódniok. Fél esztendő múlva, szeptember elsején eldördül a startpisztoly, s a matematika oktatásának új szakasza kezdődik hazánkban. Nagy jelentőségű változás indul ezzel. Iskolarendszerünk újabb léoéssel zárkózik fel a mai világ. a modem élet követelményeihez. ökrös László AZ EGRESSY GABOR FINOMMECHANIKAI ÉS MŰSZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA AZ 1974—75-ÜS TANÉVRE TANULÓKA T VESZ FEL A tanulmányi idő négy év. Megszerezhető képesítések: — szakközépiskolai érettségi, — finommechanikai és elektroműszerész szakképzettség, — különféle középfokú végzettséget igénylő munkakörök • betöltésére jogosító képzettség, — lehetőség a továbbtanulásra egyetemen vagy főiskolán, — kétévi üzemi gyakorlat után lehetőség szaktechnikusi vizsgára való jelentkezésre. Az iskola korszerű oktatási és szemléltető eszközökkel, valamint kulturális és sporteszközökkel van felszerelve. A végzett hallgatókat az iskola azonnal elhelyezi. Az iskolához jó a közlekedés, a bejárás. Indokolt esetben, a rászorulóknak kollégiumi hely is biztosítható. Cím: 1149 Budapest XIV., Egressy út 71. Telefon: 631-677. TV-FIGYELŐ Lövik Károly. Inés Endre szép bevezetője után Feje fölött holló címmel tv-filmet láttunk csütörtök este a száz esztendeje született, de alig ismert, igazában elfelejtett novellistánk, Lövik Károly írásaiból. A kitűnő bevezető néhány perc alatt szemléletes képet rajzolt a különös sorsú íróról. A Dömölky János rendezte film azonban ehhez képest túlságosan halványnak, vértelennek és szétszórtnak, bizonyos értelemben jellegtelennek hatott. A rendező ugyan láthatólag törekedett arra, hogy Lövik írásainak sajátos világát stílusban, hangulatban, atmoszférában visz- szaadja. De az eredményből nem kerekedett ki valami egységes és markáns kép. A furcsa figurák mintha különböző írók műveiből kerültek volna a filmbe. A gróf Puskin Anyeginjére, Garas Pista Móricz valamelyik betyárjára emlékeztetett. A sokféle származás miatt aztán ezek a figurák nem is tudtak egymással szerves és élő kapcsolatba lépni. Mintha maguk is érezték volna különböző eredetüket, idegenként mozogtak egymás mellett. Szinte mindegyikük más-más stílust képviselt. Csak hölgyöknek. A Napsugár bábegyüttes kiváló közreműködésén kívül semmi szenzáció nem történt a Ki mit tud?-klubnak a hónap alkalmából Csak hölgyeknek alcímmel sugárzott pénteki összejövetelén. A műsor mégis jól sikerült. A rendező Köké- nyessy Ferenc finom ízléssel és nagy szakmai tudással vitte színre a produkciót. A szereplők tudásuk legjavát nyújtva tolmácsolták számaikat, mindannyian tisztes és dicsérendő színvonalon. Igazságtalanság lenne közülük bárkit is kiemelni. A Napsugár-együttes két remek szatirikus számát látva viszont nyilván a legtöbb nézőnek eszébe jutott a kérdés: nem lehetne ezt a kitűnő társaságot külön műsorban is bemutatni ? TEÁTRUM A hatodik évadban A szentendrei Teátrum az idén kezdi meg hatodik évadját. A város főterén felállított szabadtéri színpadon ebben az évben Goldoni: A kávéház című vígjátékát mutatják be. Zsámbéki Gábornak, a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezőjének irányításával. A szentendrei nyár keretében zajló műsort 14 alkalommal tekinthetik meg az érdeklődők. Az első előadást július 6-án tartják. Amint arról már beszámoltunk, a Gödöllői tavasz programsorozatának keretében megnyílt a városban Szekeres Erzsébet első önálló, grafika- és szőnyegkiállítása. Népi ihletésű, tarka mesevilág tárul fel a látogató előtt ezen a tárlaton. Az aranyszőrű báránytól Az igazmondó kiskakasig, Kőműves Ke- lemennétől a Szarvassá változott fiúig nem csupán gyermekkorunk fantáziakeltő mesevilága az ihletője Szekeres Erzsébetnek, hanem a balladák komor világának feszes drámaisága is. Hobbyból szenvedély A tárlat látogatói már az első napon gyakran kérdezgették: ki az a művész, akinek nevével eddig még nem találkoztak kiállításokon. Szekeres Erzsébet nem hivatásos művész: nem tanulta főiskolán sem a rajzolást, sem a szőnyegkészítést. Gyermek- gondozói szakiskolát végzett, a gödöllői kórház szülészetén dolgozott éveken át, közben, munkája mellett sikeresen elvégezte a gimnázumot. Eredetileg orvos szeretett volna lenni, de mert nem vették fel az egyetemre, ő pedig mindenáron tanulni akart, 1962- ben az Agrártudományi Egyetem levelező tagozatán tett sikeres felvételeit. Tanulmányai alatt az egyetem kémiai tanszékén adminisztrátorként dolgozott. — Rajzolni az államvizsgák esztendejében, 1967-ben kezdtem. Addig a könyv, az olvasás jelentette számomra a pihenést, a kikapcsolódást. Az éjszakába nyúló tanulás hónapjaiban azonban a könyv már fárasztott, ezért pihente- tőül, a kollégákat rajzoltam ÖREG VAROS KICSI BOLTJA. Mindig nagy endrém, a járás egyetlen Ikönyvesb-oltjában. Koppány György felvétele forgalom SzentÁ civilizációról Kaszta Dénes, városrendező-építészmérnök viszonyokból emeltük ki az embereket. Óriási ugrás ez. Tudtunk mértéktartóak lenni egy általános javítás érdekében. Ekkora lakásépítési programot — anyagi erőnkből — másképp nem lehetett volna végrehajtani. Ez nem jelenti azt, hogy megfeledkezzünk a nagycsaládosok szükségleteiről. Sajnos, időben mi sem tanultunk a fejlett civilizációk tapasztalataiból: előrelátható volt például a közlekedés, a közműfejlesztés mai és holnapi „csődje”. Saját beruházásaink is akadályozzák a mai fejlesztést: ott építettünk,ahol most szélesíteni kellene az utat, vagy parkírozóra lenne szükség. A nagy lakásépítési programban jobban gazdálkodhattunk volna a pénzzel, ha okosabban rangsorolunk: minden településnek nyújtottak valamit, ez elaprózta az erőket, és nem volt egyensúlyban a technikai feltételekkel. Mintha a területi vezetők a szükségesnél jobban politikai kérdést csináltak volna ebből — a gazdaságosság rovására. — A, programok megvalósításáért az építészek is felelősek. — A Pest megyei Tervező Vállalat szakemberei — köztük én is — sokat vitatkoztak. A koncentrált építést szerettük volna elfogadtatni, vagy sikerült, vagy sem. Bizonyításul egy korábbi, lezárt vitát elevenítek fel; Gödöllőn azozonyos matematikai jelensé- gekkel-fogalmakkal foglalkozni, mint korábban. A törtekkel és a negatív számokkal például, amelyek már a második osztály anyagában szerepelnek. Az új törekvések másik újdonsága, hogy néhány korábban is szereplő téma — például függvények, szám- rendszerek — most a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapnak az anyagban. S végül belép a tudnivalók közé néhány olyan eddig nem tanított téma, mint a valószínű- séyszámítás és a halmazelmélet. Megijedni nem szabad Ezek valóban mellbevágó újdonságok. De azért nem kell, nem szabad megijedni tőlük. Az új törekvések alapvető vonása, hogy a gyerekeket nem elméletben, hanem játékosan akarja megtanítani az új ismeretekre. A valószínűségszámítással és a halmazelmélettel például úgy, hogy tanítás és tanulás közben ezeket a terminus technikusokat ki sem ejtik. Másrészt ezeknek az újdonságoknak egyik legfontosabb célja, éppen a hagyományos matematikai anyag erősítése és elmélyítése. Valahogyan úgy kell ezt elképzelnünk, hogy a fekete szín mibenlétét is jobban meg tudjuk értetni, ha mellé állítjuk a fehéret, a fényt is, ha mellette ott az árnyék. S az sem utolsó dolog ez ügyben, hogy az új módszerek- kísérletek a hagyományos oktatásnál jóval jelentősebbek a gyerekek gondolkodásának fejlesztésében. Elkészült az új tanterv Mindeddig kísérletekről, törekvésekről, szándékokról beszéltünk. Az új rendszerű matematikaoktatás azonban már túljutott ezen a szakaszon. A kísérletezések időszaka lezárult. Elkészült az új tanterv tervezete, amely az idén szeptemberben már életbe ' lép. Egyelőre ugyan csökkentett mértékben, csak az iskolák öt százalékában és csak az első és ötödik osztályokban. De ezt a számot évenként bővítik, s az évtized végén már minden iskolában az új módszer szerint tanulják és tanítják majd a matematikát. A felkészülés, előkészítés rendben halad. A kézikönyvek, tankönyvek, munkalapok már nyomdában vannak és a nyáron meg is jelennek. Szeptembertől tehát megváltozik a matematika oktatása. A téma ezért is nagyon időszerű. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának oktatási bizottsága legutóbbi ülésének napirendjére éppen e miatt tűzte ezt a témát. A dr. Barna Lajosnak, a fóti Gyermekváros igazgatójának elnökletével tartott tanácskozáson Pálfy Sándor főiskolai Mindenki tudja, hogy valami új készül a matematika hazai oktatásában. A tíz esztendeje kezdett kísérletek híre mindenhová eljutott rrjár. A pedagógusokon, a diákokon, és a szülőkön kívül minden újságolvasó értesülhetett róla. De sok kósza hír is kering ez ügyben. Nem avantgárd: középút Kósza hírek keringenek mindenekelőtt az új rendszer bevezetésének szükségességéről. Sokan azt hiszik és azt mondják, a változtatásoknak nincs elégséges oka. Hogy nem az élet, a valóság követelte őket, hanem valamiféle pedagógiai avantgárd terjeszkedésről van szó, szinte öncélú változtatás igényeinek érvényesítéséről. Ezzel szemben mi az igazság? Ha körülnézünk a világban, a környező szocialista és nem szocialista országokban, s összehasonlítjuk matematikaoktatásukat a mienkkel, első pillantásra, azonnal megállapíthatjuk, hogy bizony mi alaposan elmaradtunk. A matematika tanítása mindenütt modernebb, korszerűbb, mint nálunk. Az új kísérleteket éppen ez a felismerés indította el. Ha lépést akarunk tartani a világgal, a tudományos-technikai forradalommal — ne feledjük, a mai iskola tanulói lesznek a 2000. esztendő szakemberei —, nálunk is meg kell változtatni a mai világban oly alapvető jelentőségű tudomány, a matematika oktatásának szerkezetét. A tíz esztendeje tartó kísérletsorozat éppen ezt készítette elő. Mekkora változásról van szó? Igazak-e a kósza hírek a kísérletek, az új rendszer avantgárd, ultramodern és túlzó jellegéről? Nem igazak. Ha a mi törekvéseinket a külföldi állapotokkal — eredményekkel vetjük össze, köny- nyűszerrel megállapíthatjuk, hogy mi valahol a mezőny középtáján helyezkedünk el. Vannak országok, amelyek nálunk sokkal bátrabban, merészebben keresik az újat, s vannak, ahol kissé óvatosabbak. De ez végül is csak mennyiségi kérdés. Fontosabb a dolog lényege, minősébe, Ezzel hogyan állunk? Mellbevágó újdonságok A változások természetesen nem jelentéktelenek. Aki hozzászokott a matematika oktatásának hagyományaihoz, s legfrissebb törekvéseket tanulmányozva — ezt semmi okunk tagadni — jó néhány hogy úgy mondjuk, mellbevágó újdonsággal találkozhat. Az egyik ilyen újdonság hogy az új rendszer szerinl sokkal korábban kezdünk bi— Vajon a civilizáció teremt-e egy humánusabb, szociálisan fejlettebb társadalmat? — Tapasztalatom szerint az emberek igenis ezt akarják, még akkor is, ha ez politikai helytállásukban nem mindig jelentkezik. Tudok a nyugati civilizáció elembertelenítő hatásáról, mégis állítom: él a vágy a humánusabb társadalom iránt. A civilizáció hatására az emberek felvilágosultabban gondolkodhatnak, hosz- szú ideig nem lehet félrevezetni őket, s ha rádöbbennek a« társadalmi igazságra, ez csak a szocializáció felé hajtja őket. — Az építészek a civilizációs fejlődés kereteit adják meg. Milyen feltételek között elünk ma? — Egy nagyon jó átlagot értünk el, bár sok mindent divatos szidni. Szidni például a lakásépítési formákat, a miniatűr méreteket. Ám figyelembe kell venni, hogy tűrhetetlen lakáshelyzetből indultunk el: nagyon rossz lakás— Hogyan értelmezi ezt a fogalmat: civilizáció? — A civilizáció nem más, mint a társadalmi fejlődés technikai foka, színvonala. Mi hol tartunk? Világviszonylatban a civilizáció foka rendkívül eltérő, hiszen százmilliók élnek mostoha körülmények között. Ezzel is számolnunk kell, s nemcsak a fejlett országokkal összehasonlítani magunkat. Véleményem szerint a világátlagban mi egyáltalán nem állunk rossz helyen, elégedetlenségünk azonban hajtóereje lehet a további fejlődésnek. A jó és a rossz példákból válogathatunk. Mindent a motorizáció térhódítására tegyünk föl vagy valami másra? Az előttünk járó országok civilizációjában megtalálhatjuk a buktatókat, tanulhatunk belőlük, s okos kritikával lényegesen emberibb, kulturáltabb világot teremthetünk magunknak. — A civilizáció a társadalmi fejlődés technikai foka. Mindegy lenne, hogy milyen társa- dalml fejlődésé?— A társadalmi berendezkedés nemcsak keretet ad a civilizáció fejlődésének, hanem alapot is. Vitathatatlan szerintem, hogy az emberiség a szocializáció felé tart, ugyanis azzal együtt jár a civilizáció. Hazánkban a civilizáció előnyeinek kihasználására különösen nagyok a lehetőségeink. Miért? Először is: átfogóbb koncepció alapján fejlődik a technika. Társadalmi berendezkedésünk adottsága, hogy igazságosan rangsorolhatunk, differenciálhatunk. Másodszor, s ez a lényeg : sokkal általánosabban tudunk civilizációs igényeket kielégíteni. Most már csak az a kérdés, hogy milyen szükségletekkel foglalkozzunk: elsősorban az életet megkönnyítő-kiszolgáló berendezések elterjedését szorgalmazzuk, vagy a kulturális civilizációt erősítsük? Nálunk e kettőt együtt fejlesztik, s ez jó. I le ... — emlékezik a nem is olyan régi pályakezdésre. — Ebből, a kikapcsolódást jelentő szórakozásból később hobby lett, ma pedig már őszinte szenvedély: szólni az emberekhez, kifejezni mindazt, ami bennem felgyülemlett ... Mintha két falu ... 1971-ben mutatkozott be első alkalommal festményeivel és grafikáival a Galga menti fesztiválra rendezett közös tárlaton. — Akkor sokan biztattak: folytassam tovább, érdemes ... Tavaly már meghívást kapott a Nyíregyházán rendezett országos népművészeti kiállításra, amelyen három meseszőnyegét mutatta be. Bár zsebében az agrármérnöki diploma — személyzeti vezetőként dolgozik a kerepes—kistarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetben. — Nem sajnálom a tanulásra fordított éveket. Hasznát veszem jelenlegi munkakörömben is, hiszen a gazdaságban ma már huszonhét felsőfokú vagy egyetemi diplomás szakember dolgozik s mind több a technikumot végzettek száma. Így azután nem csupán az egyéni, hanem a szakmai gondjaik sem idegenek tőlem. S ami a számomra nagyon fontos: ebben a beosztásban lényegesen több időm jut a rajzolásra, szőnyegkészítésre, mintha hajnaltól napestig két falu határa lenne a munkahelyem. Sokat, nagyon sokat kell még tanulnom ahhoz, hogy valóban úgy tolmácsolhassam az emberekről és a világról alkotott gondolataimat, ahogyan azok bennem megfogalmazódtak ... P. P. Szólni az emberekhez Művészei — második műszakban
