Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CEeLEDVAROS XVIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1974. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP A tv-nézők népes tábora szívesen gondol vissza a Jó estét, Magyarország! című adássorozatra. A Magyar Te­levízió szerkesztői, annak si­kerén felbuzdulva, most újabb egyenes adásokat ké­szítenek elő. Jövőre ünnepli az ország a felszabadulás 30. évfordulóját, s ezt előzi meg a Hazai esték című városok közti vetélkedő. Ez alkalommal Magyar- ország kisebb városait lát­hatjuk egy-egy órán át a képernyőn, a többi között, Pest megye településeinek egyedüli kép­viselőjeként, Ceglédet. Váro­sunk „ellenfele” Nagykani­zsa. Segítőink a nyíregyházi Pedagógiai Főiskola hallga­tói lesznek, tulajdonképpen a főiskolai csapatok egy-egy műsor összeállítói és riporte­rei, ezúttal ceglédiek közre­működésével. A napokban a Kossuth Mú­zeum könyvtárszobájában Győré Sándor, a városi ta­nács művelődési osztályá­nak vezetője ismertette a hi­vatásos közművelőkkel, a helytörténészekkel és az aktí­vákkal az áprilisban kezdődő tv-sorozattal kapcsolatos el­Együtt a munkában, együtt utána Nyugdíjas építők Idei terveikről beszélgettek otíiűúí! Az’ÁFÉSZ segítségére! ii 7Ü !o ‘ü’tfN'í I ;of?r?uV' Ta várnám a hétvégi kiskertekben VETŐMAG ÉS PALÁNTA A Budai úti kiskertek tájé­kán hétvégi napokon sokan serénykednek a kis parcellá­kon, erről tanúskodnak a rendben tartott porták, a ge­reblyézett utak is. Egyik-má­sik kis ház kéményéből vígan száll a füst, a jó meleg szo­bákban a tavaszi teendők ter­veit beszéli meg a család. Elő­kerülnek a mezőgazdasági szakkönyvek, amelyek gondos tanulmányozás után tájékoz­tatást adnak a mezőgazdasági munkában még járatlan, szor­gos gazdáknak, akik gyakor­lati tanácsért a hétvégi telkek őrzőjéhez fordulhatnak: por­tája közel esik a parcellák­hoz és ajtaja mindig nyitva áll a tanácskérők előtt. Szakcsoport alakult A hétvégi telkek tulajdono­sai már nemcsak hobbyból kertészkednek. Ezt bizonyítja, hogy a tavaly megalakult kertbarátok szakcsoportjának, amelyet a helyi ÁFÉSZ hívott életre, csaknem ötven tagja van. Az összejöveteleken sok hasznos előadás hangzott el, egyszer-egyszer filmvetítéssel kísért szakmai oktatáson is­merkedhettek a talajművelés­sel, növénytermesztéssel. A gazdálkodáshoz szükséges növényvédő szerek beszerzé­sében már segítséget nyújtott az ÁFÉSZ. Az alakuló ülés után nem sokkal hobbyboltot nyitottak a Budai úton, mely­ben a termesztéshez szükséges vegyszereken kívül, a munká­ban megéhezők enni- és inni­valót is találhatnak. Segítséget kaptak a facsemeték beszerzé­séhez is, sőt. az ÁFÉSZ a szál­lítást is magára vállalta. Gyü­mölcsérés Idején nem kellett piacra szállítaniuk portéká­jukat: a közelben nyitott fel­vásárló telepen értékesíthet­ték. A város ellátásában ész­revehetően segített a sok pri­mőr áru. a gyümölcs és a zöldség. Küszöbön a tavasz, lassan előkerülnek az ásók, kapák, s hamarosan sor kerül az idei első kertbarát-összejövetelre. Felvásárlási napok Az ÁFÉSZ áruforgalmi osz­tályán átnézték a hétvégi tel­kesek tavalyi összejövetelén elhangzott kéréseket, ame­lyekhez az idén bizonyára újabbak kerülnek. Az ÁFÉSZ felkészülve, se­gítséggel várja a kertbarátok összejövetelét. Az idén a pa­lántanevelés gondját leveszi a kertészkedők válláról. A Bu­dai úti kis boltban megkezdik a vetőmag árusítását is. Az eddig ideiglenesen működő felvásárló telepen az idén fo­lyamatosan, tavasztól őszig értékesíthetik portékájukat a termelők, és a nyári hónapok­ban felvásárlási napokat is rendeznek: akkor egy-egy gyümölcsfajtának, zöldségfélé­nek legszebbjét kis kiállítás keretében bemutathatják a termelők. A kiskertek művelői megér­demlik a támogatást. Szorgos munkájukkal, a háziasszonyok örömére, gazdagítják a ceglédi piac választékát: ha nem is nagy mennyiségben, de min­dig szép áru kerül ki tőlük. Cs. I. Naponta négyezer Cegléden, a vasútállomás melletti, a piaci és a Szabad ság téri lángosárusító helynek mindennap nagy a forgalma: az átutazók és a város lakói is kedvelik az ott készülő ele­delt * Az egyheti sütésből a város minden lakójának jutna egy lángos, hiszen az elárusító helyek naponta összesen mintegy 4 ezret hoznak forga­lomba. Nyílik-csukódik — nyílik az ajtó a Ceglédi Építőipari Vállalat ebédlőjében, pedig az ebédidőnek már régen vége. Az asztalok mégis patyolat­fehérrel terítve, finomságok­ká' rakva várják az érkező­ket, a vállalat nyugdíjasait, nyugdíjasklubjának tagjait. Hófehér hajú férfi lép be, vidáman üdvözlik: — Gyere csak, Lisztes! Egy­re lisztesebb leszel, szépen szQkül a hajad! Kis termetű, vékony em­ber a következő. — Hová üljek, Ferikém? Azt hittem, a gyöpre! — s folytatja utána a beköszöntőt vidám rigmusokkal a legidő­sebb nyugdíjas, Oláh János. — Már megint úgy együtt vagyunk, mint egy t szakajtó pelyva. Taggyűlést tart a vállalati nyugdíjasok klubja, megvi­tatják az elmúlt évet, megbe-i szélik az új esztendő prog­ramját, köszöntik soraikban az új nyugdíjasokat: ez a délután programja. Kiválók Az elnöki asztal mögött a vállalatot a főmérnök, a párt­titkár és a szakszervezeti tit­kár képviseli. Az egybegyűl­teket Hajdú Sándor szb-tit- kár köszönti, majd Sőreg Pál főmérnök emelkedik szólásra. A nyugdíjasklub legújabb tagjait üdvözli, személyük­ben egyúttal a vállalat nevé­ben elbúcsúztatja azokat, akik, sok-sQk munka után, az idén már a nyugdíjasok soraiba tartoznak. Jó egészséget, hosszú és szép idős kort kí­ván valamennyiüknek, a nyugdíjba vonultaknak pedig átadja az őket megillető aján­dékokat és jutalmakat. A kiváló dolgozó oklevelet kapja Tunner Jakab, Kiss Ba­lázs, Dienes József, Kocsis tak Visegrádon és Esztergom­ban. A taggyűlésen is felem­legették az úti élményeket, a Pokolcsárdát, a Katalin csárdát, a Ferihegyi repülőtér felejthetetlen látványát és azt a népdalbemutatót, me­lyet, a buszról leszállva, Ceg­lédre visszatérve rendeztek virágos jó kedvükben. Jártak a Kossuth Múzeumban, fel­vonultak május elsején, ün­nepeltek az építők napján a többiekkel a Putrisarki kiser­dőben. Rendeztek emlékeze­tes snapszliversenyt, szalon­nasütésre voltak hivatalosak a Pesti úti Pátkós-szőlőben, majd tél elején kí-ki a saját terméséből a nyugdíjasklub­ban tartott újbor-kóstolót. No­vember 7-ére Pataki Ferenc tanár, aki érmegyűjtő is, el­hozta a klubba értékes kitün­tetésgyűjteményét: Kossuth­díjat és más, igen magas kor­mánykitüntetéseket láthattak közvetlen közelről a nyugdí­jasklub tagjai, miközben elbe­szélgettek a történelemről, majd a mindennapok hősi tet­teiről. Erre az évre is minden hó­nap tartogat valami érdekes­séget, amiért érdemes a klub­tagnak eljönni, együtt lenni a barátokkal. Márciusban gyárlátogatást terveznek, áp­rilisban, diavetítéses előadá­son, a magyar várak történe­tével ismerkednek. Májusra szalonnasütés várható, majd ismét itt az építők napja. Ősz­re „bicskás batyubált” ren­deznek, ki mit hoz alapon, majd ellátogatnak a Magyar —Szovjet Barátság Tsz virág­kertészetébe. Decemberben megtartják megint a kollek­tív, mindenki nevenapja eine­listán, Tóth József, Rajt Jó- j amikor* \zsef, Jázsa- István es Gór Nagy 1 ^zpnW». fel vida­iLdázJó. Jobbjukat ffratúlálás- ra, baráti parolára sorban Tavaly sok, szép, emlékeze- . portok tereferélnek, módjá- tes esemény örvendeztette j val vigadoznak. Nyílnak a meg a klub tagjait. Pataki Fe- ! colás- és a sörösüvegek, fogy renc idegenvezető tanár tár- j a rántott szelettel a zsemlye, saságában aut'busztúrán jár- I a pillekönnyű sajtos rúd és a szorítják barátaik, sűrű jókívánságok kollégáik, közepette. Egy hónap — «-gr program Reggel Sándor, a nyugdíjas­klub vezetője a múlt év ese­ményeiről és az idei tervek­ről számol be a taggyűlésen, Dani Lajos, akit „költő” név­vel illetnek és akire a gazda­sági ügyek vezetését bízták, arról beszél, hogy mi min­den lett a rendelkezésükre bo­csátott, nem kis összegből, s mi minden lehet az erre az évre szánt több mint 10 ezer forintból. Hangulatban Estébe hajlik a délután, az asztalok mellett baráti cso­vaníliás krémes. Oláh János ravasz módon, maga iszogat­va, már a harmadik pohár­köszöntőt mondja, figyeli a hatást, ahogy a többiek nyel- dekelnek, mert inni csak a köszöntőnek van joga, míg szónokol. — Te, fiú, add már ide azt a pernyehúzót — mutat a ha­mutartóra egy cigarettázó, s a fiú, lehet úgy hatvanöt éves, szolgálatkészen segítkezik az. idősebbnek. Számolom az ősz fejeket, hajaszökött, magas homloko­ka' : tíz. húsz, huszonöt... No, lám, szép számmal itt van­nak, együtt vannak, együtt maradtak! » Halkan nyitom az ajtót tá­vozáskor, meg ne zavarjam együttlétüket. E. K. TANÁCSTAGI BESZÁMO­LOK. Cegléden a 2-es válasz­tókörzet lakói számára hét­főn délután hat órai kezdettel a vasutas művelődési házban, a 40., 41. és a 42. választókör­zet lakóinak pedig délután öt órai kezdettel az újvárosi is­kolában tartanak tanácstagi beszámolót. Február 11-én délután 3 órai kezdettel Zsa- dony Miklós tanácstag a 69. számú választókerület lakói­nak számol be a Körösi úti iskolában, délután 5 órakor a művelődési központban Sze- leczki Mihály tanácstag az 1- es, délután 6 órakor a kisegí­tő iskolában a 3. és az 5. kör­zet lakóinak Hegedűs József és Ócsai István, a vasutas mű­velődést házban a 19-es kör­zetnek Kaczur Pálné, az újvá- rosi iskolában a 40. számú vá­lasztókörzet lakóinak Halasi Sándor­HA A LAKÓK ÖSSZEFOGNAK... Kikövezték a járdát RENDET TEREMTENEK A MALOMTÓSZÉLEN A XI. választókörzet, a vá­ros egyik legnagyobb válasz­tókörzete, a Hold utca, a Ká- tai út és a Világszél által ha­tárolt terület lakói szívósén Ismét járható lesz az át csinosítják, szépítik környeze­tüket. A tanácstagi fogadóórákon legtöbb panasz a Mozdony ut­ca rossz állapota miatt hang­zott el, s a panasz orvoslására közösen találtak megoldást: a körzet apraja-nagyja társa­dalmi munkában hozzáfogott a sáros járda kikövezéséhez. A munkával az ' elmúlt év őszén végeztek. Most a Malomtó-szélen hú­zódó szennyvízárok befedésén munkálkodnak. Hosszú idő óta forgalmi akadály a Rákóczi út és a Pesti út találkozásában a felbon­tott úttest, mely javításra vár. Az út menti épületben a Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalat vegytisztító szalont nyit, és a leendő szalonba gázfűtést, vezetéket szerel­tek. A munka a vége felé közeledik: az úttest hamarosan felszabadul. Apáti-T óth Sándor (elvétele Szabálysértők Botrányos részegség miatt került a rendőrség szaoálysér- tési hatósága elé Cs. István ceglédi lakos. A fiatalember a vasútállomás büféjében italo­zott, s az ott tartózkodókba belekötött: ezer forintra bün­tették. ★ JVÍ. Mihály abonyi lakos a megengedett sebességét túlha­ladva vezette személygépko­csiját Cegléd lakott területén. A szabálytalankodó 3 ezer fo­rint büntetést fizetett. ★ Bukósisak nélkül vett részt a közúti forgalomban motorr kerékpárjával K. István nyárs­apáti lakos, aki pótutasát is bukósisak nélkül szállította: 1500 forint pénzbüntetés meg­fizetésére kötelezték. ★ Verekedés miatt ezer forint­ra büntették B. Imre ceglédi lakost, aki Cegléd egyik ital­boltjában — minden előzetes szóváltás nélkül — verekedést kezdeményezett, majd az ott tartózkodó vendégek egyikét megütötte. mi, mozgalmi múltja, fejlő­dése, a felszabadulás óta el­telt három évtized, találkoz­nak veteránokkal, felkeres­nek nevezetességeket és neves embereket. öt munkacsoport alakult, amelyek az elkövetkező he­tekben, hónapokban a vetél­kedőre való felkészítést se­gítik. A történelmet — nép­rajzot dr. Szilágyi Miklós múzeumigázgató, az irodal­mi témakört Kányi Andrásné könyvtárigazgató, a zenei anyagot Béres Károly, a ze­neiskola igazgatója, a sport- történetet Kürti Béla , tanár fogja össze. A szervezőmunka Lür Istvánra, a Kossuth Mű­velődési Központ igazgatójá­ra hárul. Paskó Istvánná közműve­lési felügyelő elmondotta, hogy az adások célja az em­berek, valamely város lakói révén mutatni be a települést. A Luca-napi adáskor ösz­szesen nyolc tv-kamera közvetít Ceglédről. Egy részüket a városi tanács épületében, a Kossuth Mú­zeumban és a művelődési köz­pontban helyezik el, de külső felvételeket is készítenek. A .versenyt a közönség dönti el: szavazatai alapjgn, .rangsorol­ják., m^lyjk városcsftpatg, kén szült fel ötletesebben; . alapo- sabban, jól gazdálkodva a mű­soridővel, lehetőségeivel. A februári felkészülés nap­jai önmagukban kevésnek bi­zonyulnának a város alapos megismerésére, ezért a diákok a nyári gyakorlat egy részéi is itt töltik, folytatva a mosl kezdődő munkát. Segítségük­re lesz Köti Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nép­rajzi Intézetének munkatár­sa. Reméljük, a televízic nagyszabású vetélkedősoroza­ta meghozza a kívánt ered­ményt; sikerrel szerepel Ceg­léd az ország nyilvánossági előtt. Tamasi Tamás képzeléseket, a ceglédi egye­nes adás szükséges előkészü­leteit. Egy főiskolai tanár vezeté­sével, február 10-től 28-ig a nyíregyháza tanárjelöltek négytagú csapata Cegléden vendégeskedik, s megkezdi az ismerkedést városunkkal. Helytörténeti, néprajzi, irodalmi, zenei, sporttal kapcsolatos adatokat gyűjtenek, kihalófélben lévő szakmák mestereivel, érdekes embe­rekkel ismerkednek. Azoknak az egykori ceglédieknek a nyomát kutatják, akikből az élet valamely területén ne­ves ember lett. Felkeresik az elszármazott tudósokat, mű­vészeket, sportolókat, beszél­getnek velük. Cegléd december 13-án lép az ország nyilvános­sága elé, Nagykanizsával vívandó „párharcában”. A műsoridőből Ceglédre jutó egyórás rész forgatókönyvét a kis diákcsoportnak kell ösz- szeállítania. Érkezésük után az első teendő, hogy átnézzék azokat az ötleteket, amelyek­kel az itteni népművelők és helybeli segítőik várják őket. Szóba kerül a város történél­Az ország nyilvánossága előtt Cegléd Nagykanizsával vetélkedik Öt munkacsoport készíti elő

Next

/
Oldalképek
Tartalom