Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

Hefente egyszer Üzemorvosi rendelés < Hetente egyszer, két óra j hosszat üzemorvos áll a TÓ­VAL dolgozói rendelkezésé­re a gyömrői egészségházban. A fél éve bevezetett rendelés elérte célját: hétről hétre egy­re többen veszik igénybe. mCsor MOZIK Ecser: Hatan hetedhét or­szágon át. Gomba: Sztrogof Mihály. Gyömrő: Búcsúzz a tegnaptól. H: A fogoly ítéletre vár. Maglód: A lángoló tenger. H: Szultán fogságában. Men- de: Mária, a skótok királynő­je. H: A lángoló tenger. Mo- nor: Halálgyár az őserdőben I—II. H: Cható földje. Nyár­egyháza: A betörés. H: A ma­gyar ugaron. Péteri: Hófehér­ke hercege. Pilis: A hölgy az autóban, szemüveggel és pus­kával. H: Az aranylakodalom. Xápiósáp: A siker lovagjai: Űri, v—h: Várunk, fiú. Üllő: Az Ezüsttó kincse. H: A fél­szemű seriff. Vecsés: Áldd meg az állatokat és a gyerme­keket. Matiné: Tóni, elment az eszed? H: Halálgyár az őser­dőben I—II. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrő, 9 órakor: motorve­zetői tanfolyam, 10 órakor: tánciskola; 18 órakor: táncos klubest. Monor, 17 órától: disc jockey est. Üllő, 15-től 20 óráig: úttörőkarnevál; hétfőn, 18 órakor: Hazafias Népfront klub, a tanács és a tanácsta­gok kapcsolata. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn, Mendén és Péteriben: dr. Halmai Gé­za (Gyömrő), Monoron és Mo- nori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30., tele­fon: 207.), Maglódon és Ecse- ren: dr. Pápes Tibor (Mag­lód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi József (Pilis, Rá­kóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pallin- ger Georgina tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig, illetve ló­tól 19 óráig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban. MONOMIDf ;A P»£ S.T M VG YE'I H I R LÁP KÜLÓNKIAD ÁS A XVI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1974. FEBRUAR 3., VASÁRNAP MÉG TÖBBET EXPORTÁLNAK Előtérben a gyártmányfejlesztés JÓL BEVÁLT TERMÉKEK A Maglódi Vasipari Vál­lalat évről évre jól gazdálko­dik. Felkerestük Fernbach Já­nos főmérnököt, s a tavalyi eredményekről, az idei tervek­ről érdeklődtünk. — Hogyan zárták az 1973­as esztendőt? — Pontos adatok nincsenek, hiszen a mérleg még nem ké­szült el, annyit azonban már elmondhatok, hogy 68 millió forintra teljesítettük értékesí­tési tervünket, az előirányzott 60 millióval szemben. Export­ra hozzávetőlegesen 25 millió forint értékű árut szállítot­tunk. — Milyen termékekből gyártottak a legtöbbet? — Az NDK részére bevásár­ló kocsikat, gördülőlapokat, vásárlókosarakat szállítottunk. Az UNION jó partnernek bi­zonyult. s úgy érezzük, elé­gedett termékeink minőségé­vel. — A belföldi termékértéke­sítés nem jelentett problémát, a vártnál több rendelést kap­tunk 1973-ra. A MŰÁRT-tal és a VBKM-mel legjobb a kapcsolatunk: nekik szállítjuk termékeink többségét, külön­féle raktári állványokat, tá­roló berendezéseket, konté­nerrendszereket. — Az anyagmozgatást segítő gépek gyártása országos prog­ram, még hosszú évekig gyárthatjuk a raktározást, anyagmozgatást és tárolást szolgáló berendezéseket. — Említette, hogy jelentős exportkötelezettségnek tet­tek eleget. Mit jelent ez a gyár számára? — Mondanom se kell, hogy az export jelentős többletbe­vételhez juttatja a vállalatot. A gyártmányfejlesztés is hoz­zájárul, hogy termékeink iránt egyre nagyobb az érdek­lődés. — Lépést tartott-e a gé­pesítés a többféle termék előállításával? — Anélkül el sem lehetett volna képzelnünk a fejlődést. Tíz új védőgázos hegesztőap- parátot vásároltunk, egymil­lió forintért. Az üzemrészek egy részét átcsoportosítottuk a megfelelő gyártási folyama­tokra. Vásároltunk és üzem­be helyeztünk nagy teljesít­Iskolák és tanulók Gyakorlati foglalkozás — huszonhatban Tizenöt napközi otthon A járásban 29 önálló álta­lános iskola van, továbbá Nyáregyházán kettő, Vasa­don, Gombán, Mendén és Sülysápon egy-egy tanyai is­kola, melyek összevont osz­tályaiba százkilencvenkilenc gyerek jár. A 29 általános iskola közül 26-ban tartanak gyakorlati TUDOSZURES Vecsésen gondot jelent A vizsgálat vezetőjének aggodalmai Naponta 500 felvétel is el­készülhetne, ha mindenki ele­get tenne kötelességének, s az idézésben jelzett napon je­lentkezne. Ifj. Fekete József felvétele Mióta kötelezővé tették a tüdőszűrő vizsgálatot, Vecsé­sen minden év januárjában megjelenik a Pest megyei Ta­nács tüdőgondozó intézetének fehér autója. Régebben nagyon sokan be­tegedtek meg tuberkolózis­ban. A kevés földű vagy föld­nélküli vecsési parasztok lá­nyai a pestlőrinci, kispesti szövőgyárban keresték kenye­rüket: fiatalon, 14—15 évesen már az akkori szövőgyárak poros levegőjét szívták, meg a földes, sárfalú és padló nél­küli, nyirkos, szalmatetős há­zakban is gyakran súlyos ki­menetelű betegséget kaptak: aki átvészelte, szerencsés volt. A családban beteg lett a ki­csi gyerek, aztán a nagyobb, majd a harmadik is. Szana­tóriumi kezelés, később újabb megbetegedés. Hosszas vizs­gálatok, eredményes gyógyu­lás után — újabb fertőzés. Végül kiderült, hogy a 90 év felé közeledő nagymama, aki orvost messziről sem akart látni, volt a betegség terjesz­tője. Ma már 10 éves kortól, kor­határ nélkül kötelező a tüdő­szűrő vizsgálat, mely Vecsé­sen gondot jelent: a község idős lakossága télvíz idején vonakodva vagy egyáltalán nem megy el a hívásra. A tbc-elleni küzdelem egyik harcosa, dr. Nagy Lajos kör­zeti orvos, a Vöröskereszt­szervezet helyi elnöke, ta­valy szeptemberi tanácsülésén kérte a tüdőszűrés idejének megváltoztatását, a tanácsülés a javaslatot egyetértéssel fo­gadta, de a változtatásra nincs lehetőség. Január 2-ától február 14-ig a felnőtt lakosságot, azután 19-ig az iskolásokat fogadta, illetve fogadja a Bajcsy-Zsi- li-'.szky úti helyiségben a tü­dőszűrő állomás. Tizenötezer- ötszáz idézettet várt, s bár a hónap elmúlt, csak a felét vizsgálta meg. Félő, hogy tor­lódás támad, vagy, amint a vizsgálat vezetője mondotta, sokan ismét nem jelennek meg, esetleg veszélyeztetve a legkisebbek egészségét. (—e—a) foglalkozást: 14-ben mező- gazdaságit, 12-ben iparit. Napközi otthonnal 15 isko­la rendelkezik, ezeregyszáz- huszonnyolc tanuló veszi igénybe. Közülük négyszáz- negyve’nhárom gyerek szülei 4600 forinton felüli jövede­lemmel rendelkeznek, de csak százhuszonegy gyereknek van három, illetve több testvére. Felső tagozatba négyezer- nyolcszázötvenkilencen jár­nak. Közülük csak harminc­nyolcán nem tanulnak orosz nyelvet, valamennyien ta­nyaiak. ményű daraboló- és présgépe­ket is. A piackutatás általában igen jelentős feladat. A maglódi vállalatnál is? — Természetesen. Tavaly tíz-tizenkét szakemberünk járt külföldön, és sikerült el­lesniük, mire van szükségük az ottani partnereknek. Az önkiszolgáló üzleteknek ké­szített termékekből, bevásárló kosár és kocsi stb., már eljut­tattunk mintát Csehszlovákiá­ba, Bulgáriába és Romániába is. Az NDK az idén minden eddiginél nagyobb megrende­lést küld, előreláthatólag az év második felében. — Az idén milyen egyéb megrendelések várhatók? — A hazai piac már biztosí­tott. A jól bevált termékeket gyártjuk továbbra is. A kül­földi megrendelésekről csak később szerzünk tudomást. — Terveznek műszaki be­ruházást a közeljövőben? — A templomkertet megvá­sároltuk az egyháztól: az 1200 négyszögöl nagyságú te­rületen korszerű festőműhelyt akarunk építeni. Számítunk a szocialista brigádokra, melyek vállalták, hogy a műhely vasvázát felállítják. Az 1100 négyzetméter alapterületű műhelybe új, korszerű beren­dezéseket is vásárolunk. — Hogyan alakult tavaly a bérszínvonal? — A gyár kollektívája egyre inkább magáénak érzi mun­kahelyét, ami teljesítmények­ben is megnyilvánul, ezért emelkednek a bérek is: egy dolgozóra csaknem 30 ezer fo­rint átlagkereset jutott. Gér József A hétszázadik évfordulón Kisiparosok kiállítása A KIOSZ gyömrői csoportja is méltóképpen akarja meg­ünnepelni Gyömrő nagyköz­ség fennállásának 700. évfor­dulóját: április 4-én kiállítást rendez a helyi kisiparosok ké­szítményeiből. Brigádvesetói értekezlet Értékes felajánlásokat tettek ÖNKÉNTESEN ÉS TUDATOSAN Brigádvezetői értekezletet tartottak a vecsési gázüzem­ben. Dankó József üzemveze­tő, a tavalyi munkát értékel­ve, külön szólt a brigádok ön­állóságáról, lelkes kezdemé­nyezéseiről, amelyek, mint mondotta, nélkülözhetetlenek egy-egy üzem életében. A kétszázhuszonöt dolgozót számláló munkahelyen négy szocialista brigád tevékeny­kedik. 1972-ben a Che Gueva­ra nevet viselő már elnyerte az aranykoszorút, és tavaly an­nak ismételt elnyeréséért fá­radozott, vállalta a község 1. számú óvodájának villanyve­zeték-felújítását, s a telepi is­kola vízvezetékaknájának le­fedését, melyhez a betonlapo­kat saját maga készítette el. A kétszeres bronzkoszorús Dózsa György brigád 45 ezer forint értékű munkát végzett a 2. sz. általános iskolában, amely az üzemmel szocialista szerződést kötött. Neki és a Zsigmondi-brigádnak volt kö­szönhető, hogy a kisiskolások ősszel birtokukba vehették az újjávarázsolt termeket. — Dicséret illeti a Volán­brigád munkáját is, melyet az 1. sz. óvodának végzett, csak­nem 50 ezer forint értékben — mondotta Dankó József. Fő céljuknak tekintik a szo­cialista brigádok az idén a biztonságos munka feltételei­nek megvalósítását, a szociá­lis és kulturális helyzet javí­tását, valamint az általános műveltségi szint emelését, to­vábbá a gáz- és olajvezeték 5 évenkénti felülvizsgálatát, melynek sikeres elvégzése biz­tosítja a gáz- és olajtermékek veszélytelen eljutását a fo­gyasztókhoz. Az üzem vezetősége minden évben megszabja a főbb gaz­dasági feladatokat, arra töre­kedve, hogy a dolgozók ön­kéntes és tudatos részvétele a szocializmus építésében mi­nél aktívabb legyen. Bánföldi Zsuzsa tanfolyam Könnyűgépkezelői tanío- lyamot indított a TÖVÁL, ti­zenhárom dolgozó részvételé­vel. A tanfolyam hallgatói 13 foglalkozáson vesznek részt, amelyek nyolc-nyolc óráig tartanak. Űj könyvek-huszonhétezer forintért A monori járás általános iskoláiban 40 ezer kötet áll a tanulók és a pedagógusok ren­delkezésére. Legtöbb az ifjúsági irodal­mi mű és a kötelező olvas­mány, de szép számmal talál­hatók nevelői kézikönyvek, valamint tudományos és po­litikai jellegű művek is. Űj könyvek beszerzésére ta­valy a monori járás általános iskolái 27 ezer forintot köl­töttek. JEGYZET Ha engedély nélkül vagy a tervrajztól eltérően. VECSÉSEN, A NYÄRI HÓ­NAPOKBAN szinte naponta épül egy-egy új, emeletes ház, Monoron a legeldugottabb és legtávolabbi utcákban is látni mutatós, modem, magas lakó­házakat, Gombán és főleg Ecseren egyre-másra tűnnek el a régi nádfedeles és sárfa­lu épületek, hogy átadják he­lyüket szebbeknek, korszerűb­beknek, Üllőn új lakótelepek alakulnak ki... A járásban tehát igen sokan építkeznek, ezért az építésügyi hatóságok­nak kevés idejük marad az el­lenőrzésre. Sajnos, jó néhá- nyan, megszegve vagy semmi­A monori bölcsődében Kevés hely - sok jelentkező Az irodában ülünk Szabó Bertalannéval, az egyetlen mo­nori bölcsőde vezetőjével. Bátortalan kopogás: — Szeretném beíratni a kis­fiámat. Nyolchónapos lesz. . . Előkerül egy kockás füzet: sorakoznak benne a nevek, egymás után. Ebben az évben — még csak február van! — tizenhatan jelentkeztek. Ta­valyról huszonkét olyan kis­gyerek maradt, akit már fel kellett volna venniük, de csak az idénre lehetett besorolni. A bölcsődének így is hatvanegy kis lakója van s ötvennek sza­badna lennie. Az anyuka szomorú: — Szeptembernél előbb sem­miképp? Jaj. . . Hát akkor hogyan is oldjam meg? ★ — Mostanában mindig arról beszélgetünk — mondja a böl­csődevezető —, hogyan lehet­ne több helyet szereznünk? Ha, mondjuk, lenne külön gaz­dasági épületünk, amelybe be­költözhetne a konyha, az iro­da az előcsarnokba kerülhet­ne, egy leválasztott részbe, s két foglalkozó termet nyer­hetnénk. Gondolatban folyton építünk, költözünk. — Kínos, amikor az ember­nek egymás után kell elutasí­tani a jelentkezőket, például olyan mamát, áld három gye­rekei szeretne nozzána noz- ni. . . Dehát nem lehet. ★ A bölcsődében így is nagyon sokat tesznek. Hivatalosan 12 ora a munkaidő, reggel hat­tol este hatig, de már ötkor érkeznek az első apróságok, akiknek szülei 7-re járnak, el kell érniük a vonatot. így hát ötkor már bent van a fűtő, a takarító és egy gondozónő, aki átveszi a gyerekeket. Nyolckor reggeli, vajas ke­nyér, sonkával, sajttal, téli szalámival, kávé. Aztán mosa­kodás és játék. Egykor kezdő­dik az ebéd, utána alszanak a kicsik, fél 4-kor uzsonnáznak, s altkor már sorra érkeznek a szülők. Naponta orvosi vizitre is sor kerül. — Az étkezéseknek időben kell lezajlaniuk, nem össze­vissza, de egyébként minden kötetlen. Nincs az, hogy ülje­tek le, verset mondtok, állja­tok fel, menjetek a mosdó­ba. . . Mi szinte észrevétlenül irányítunk. Kitesszük a játé­kokat. mindenki azzal játszik, amivel kedve van. Ha verset mondunk, az jön oda hallgat­ni, tanulni, akit érdekel. . . A fő program a játék, hagyjuk a gyerekeket játszani. És így a jó. Olyan önállóak, hogy ebéd után maguktól mennek a mosdóba, vetik le a cipőjü­ket, bújnak az ágyba. A kicsik naponta kétszer kapnak főzeléket, hogy a fá­radt mamáknak este már ne legyen gondjuk a főzögetésre: ez egyedülálló a járásban. Hogyan tudnak étlapot ösz- szeállítani télen ? Túllépik a keretet: másképp nemigen le­hetne a napi kétszeri friss fő­zelék. ★ Rövid séta a gyerekek kö­zött. Éppen kvarcolnak, azaz „napocskáznak”. A csecsemőszobában Attila és Tímea „beszélget” a hem­pergőben: bizonyára fontos kérdéseket vitat meg. Öt foglalkoztató terem van: külön a csecsemő’-, az egy-, másfél, két-, valamint a két és fél évesek. — Szép vagy, Erzsiké néni! — mondja Czunyi Krisztina, ami nála azt jelenti, „szeret­lek”. Panni nénitől megkérdezik: — Fáj a fogad? Melyik fáj, mutasd meg! ★ Jól érzik magukat. Gondo­zóik mindent megtesznek ér­tük. (k. zs.) bevéve az előírásokat, enge­dély nélkül, vagy a tervrajz­tól eltérően építenek maguk­nak otthont. Vajon megéri-e, érdemes-e nekik? Ha nem leplezik le óikét, megtakarítanak körülbelül kétezer forintot, ugyanis any- nyiba kerül egy új ház ter­vezési és engedélyezési költ­sége, továbbá egy kis utánjá­rást. És ha leleplezik? Akkor fizetnek és neon is akármennyit­bizonyságot tehet RÖLA az a tizenkilenc vecsé­si lakos, akit a 4-es műút mel­letti és a Budapest közvetlen közelében lévő engedély nél­küli építkezésekért vontak fe­lelősségre a közelmúltban. Maglódon Veszteg Géza 14 ezer, Szabó Sándor gombai la­kos pedig 14 ezer 700 forintot fizetett, de lehet a 3/1973. (I. 27.) EVM. sz. rendeletben fog­laltak megszegéséért akár 35 ezer, vagy még magasabb épí­tésrendészeti bírságot is ki­szabni. S a bírság kiszabásá­val együtt kötelezik az illetőt „engedélyeztetni az épület fennmaradását”, amihez 500 forintos illetékbélyegre is szükség van, de műszaki raj­zokat is kell készíteni és sok egyéb mellékletet beszerezni. A legtöbb szabálytalanságot az annyira divatos manzard- tetök építésével követik el. A manzardtetőt általában tiltja a jogszabály, az építésügyi ható­ságok nem engedélyezik, mert egyrészt idegen építészeti stí­lust képvisel, másrészt mert több faanyag kell hozzá, és építésköltségének összege is aránytalanul magas; könnyeb­ben baja esik, és ahol nem ál­talános, az utca képét is ront­ja. Legtöbben, ismerve a tör­vényt, meg sem kísérlik az ilyen tetőzet engedélyeztetését, hanem remélve, hogy nem szúr szemet senkinek, egysze­rűen megépíttetik. nemcsak Állampol­gári FEGYELEM megszegé­séről, hanem pénzbeli kocká­zatról van szó: amint a sok közül a fentebb kiragadott két példa is bizonyítja, nem olcsó az ilyesféle mesterkedés. Kovács György

Next

/
Oldalképek
Tartalom