Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

4 ‘‘"k/CÍííop 1914. FEBRUAR 28.. CSÜTÖRTÖK A béke és barátság erősítéséért Együttműködési programot dolgozott ki a Hazafias Népi ront Pest megyei Bizottsága a szocialista országok budapesti kulturális központjaival Immáron, hagyomány, hogy a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága minden év fordulójának táján baráti be­szélgetésre hívja meg a szo­cialista országok Budapesten lévő kulturális központjainak vezetőit. Ezeken a beszélgeté­seken közösen értékelik az előző év együttműködését és a további közös teendőket. Sokrétű programterv A napokban megtartott meg­beszélés résztvevői megelége­déssel nyugtázták az eddigi együttműködést, s a beszélge­tés fonala elsősorban az idei tennivalókra terelődött. A népfront Pest megyei bizottsá­ga, figyelembe véve a varo­sok és községek lakóinak konkrét kívánságait is, gazdag :programot állított össze, pon­tosabban programtervezetet, amelyet a népfrontbizottság mellett működő béke-barátsági társadalmi bizottság nyilván­valóan még tovább gazdagít, finomít. Az idén több szocia­lista ország ünnepli felszaba­dulásának harmincadik év­fordulóját, a kiemelkedő prog­ramok ehhez az évfordulóhoz kapcsolódnak; Abonyban a ta­vasz folyamán magyar—len­gyel baráti találkozót rendez­nek és a megye több községé­be hívták meg a bolgár kul­turális központ munkatársait, tartsanak filmvetítéssel egy­bekötött előadásokat a híres bolgár gvümölcs- és szőlőter­mesztésről. Vitaestek — kerekasztal A megyei népfrontbizottság az idén különben is tudatosan arra törekszik, hogy a baráti találkozóknak valamilyen spe­ciális jelleget adjon, egy-egy sokakat érdeklő témát elemez­zenek. Több községből jelez­ték, hogy szeretnének meg­ismerkedni a híres csehszlovák iparművészettel, gobelinmű­vészettel, a lengyel iparmű­vészettel, bőrdíszműgyártás­sal. A népfront munkatársai a kéréseket a mostani megbe­szélésen tolmácsolták a kul­turális központok vezetőinek, akik örömmel teljesítik is. Az NDK kulturális központ­jának munkatársai a megye szá­mos községébe látogatnak el, s várhatóan folytatódnak a tavaly oly sikeres kerekasztál- beszélgetések, vitaestek, pél­dául a nők helyzetéről az NDK-ban. Az NDK megala­kulásának évfordulóján Kis- némediben és Törökbálinton tartanak találkozót. Sóskúton magyar—csehszlovák baráti A hagyományoknak megfe­lelően az idén is megrendez­ték a ráckevei Ady Endre Gimnáziumban a tudományos diáknapokat. Az elgondolás lényege, hogy a tanulóifjúság évente egyszer a hazai és nemzetközi tudomány egy-egy kiváló képviselőjével talál­kozzék, s legyen egy napra „tanítványa”. Érdekesség, hogy bárki szabadon választhatja meg azt az elődást, mely ér­delei, mely pályaválasztásá­nak közege. Az idén dr. Pogány ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója Nagy Ist­ván, Egry József és Derkovits Gyula művészetét ismertette eredeti műtárgyak szemlél­tető bemutatásával; dr. Pé­teri Zoltán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Jogi Ku­tatóintézetének főosztályveze­tője államtudományi ismere­tekről tartott ankétot. A vál­tozatosságra való törekvés nyilvánult meg abban, hogy Tusnádi Gábor matematikai találkozóra készülődnek és május elején az idén is meg­rendezik Törökmezőn a ma­gyar—szov j et—csehszlovák— vietnami baráti találkozót. A nemzetiségi rendezvé­nyekre ugyancsak meghívást kapnak a kulturális közpon­tok munkatársai. Pomázon, a tervek szerint, május végén lesz a nemzetiségi hét, május közepén Dömsödön béke-ba­rátsági nemzetiségi napot tar­tanak. Középpontban a magyar—szovjet barátság A népfront béke-barátsági munkájának középpontjában a magyar—szovjet barátság erősítése áll. A többi kulturális központhoz hasonlóan, a kö­zeljövőben szoros kapcsola­tot szándékoznak kiépíteni a Szovjet Kultúra Háza munka­Nemcsak a magyar, hanem az európai művészettörténet számára is értékes régészeti leletekre bukkantak a Buda­vári Palota területén folyta­tott ásatások során. Ebből az alkalomból szerdán a Buda­pesti Történeti Múzeumban sajtótájékoztatót rendeztek, amelyen dr. Horváth Miklós főigazgató elmondta, hogy az előkerült Anjou-korabeli szo­borleletek a magyar művé­szettörténet legjelentősebb kincsei közé tartoznak, hiszen ebből a történelmi korszak­ból semmiféle hasonló emlé­Nem medve, de már nem bocs: maci. Sőt: Szörmók Ma­ci — ez a Déryné Színházban bemutatott zenés mesejáték címe, mely azonnal elárulja, hogy a darab címszereplője egy megelevenedett játékszer. Nélküle biztos nem végződne jól Vancura bájos meséje — színpadra alkalmazta Stier Fe­renc —, mely a barátságról és a szereltet erejéről stol, meg arról, hogyha sokan megértik egymást és összefognak, akkor minden bajt le lehet győzni. Dániel, a bátor és ügyes Pencz Erzsébet: öreg paraszt (szénrajz). színűén, jól kapcsolódva a ma­gas színvonalú, mégis nép­szerű hangvételű előadások­hoz. Az újszerű pedagógiai gyakorlat méltó gazdája a TIT, s személy szerint is járási társaival, s e kapcsolat nyo­mán várhatóan még színvo­nalasabbak lesznek a találko­zók. Pest megyében ugyancsak hagyomány, hogy a községek — főként a budai járásban — meghívták ünnepségeikre a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport tisztjeit, katonáit. Az idén föl., tatódnak ezek a köz­vetlen beszélgetések, több köz­ségben, szovjet nőket, család­anyákat, gyermekeket, fiata­lokat látnak vendégül. Ápri­lisban Zsámbékon az agrár­egyetem klubjában Lenin szü­letése 104. évfordulója tiszte­letére, május végén Érden Puskin születése 175. évfor­dulója tiszteletére rendeznek ünnepséget. A győzelem nap­jára minden járásba meghív­nak szovjet vendégeket. D. G. künk nem maradt. Dr. Zolnay László, a feltárás vezetője beszámolt arról: a Budapesti Történeti Múzeum kutatómun­kája egyrészt arra irányul, hogy tisztázza a vár építésé­nek korát, körülményeit, más­részt olyan régészeti objek­tumok — pillérek, kapuk, be­járatok stb. — sorsáról dönt, amelyeket helyreállításra ja­vasolnak. Számos, a vár törté­netére is fontos eligazításokat adó emlék mellett az elmúlt héten felfedezett szobrok va­lósággal szenzációt jelentenek a hazai régészet történetében. kisfiú elhatározza, hogy meg­menti Katrint, akit a gonosz Északi Szél tart fogságában. Zúzmara palota ura kioltotta a földön a fényt és a meleget, mert Katrin nem akar a fele­sége lemind. Dániel Szőrmók Macival szövetkezik, és segítő­társuk lesz Virágország király­nője, Hortenzia is. Kalandosan eljutnak Télapóhoz, akit kisza­badítanak a Felhő Regiment fogságábóL Végül ravasz csel­lel legyőzik az Északi Szól-t. Dicsérnünk keil a darabvá­lasztást: a színház ezúttal a legifjabb nézőkre gondolt: óvodásoknak, kisiskolásoknak játszik. Fontos küldetés a leg­eldugottabb faluban is megis­mertetni és megszerettetni a színházat — ha lehet, már gyermekkarban. A gyermek­előadásoknak egyébként az is a hasznuk, hogy olyan felnőtt szülők is eljönnek, akik külön­ben nem néznének meg szín­darabot. Hat gyermekeknek szóló produkció szerepel a Déryné Színház műsorán. A Szőrmók Maci tapasztalataiból ítélve azonban még nem tisztázott, hogy miként kell a gyerekeket szórakoztatni. Megkezdődik az előadás: felcsendül a nyitány, valahonnan — magnóról. Az ifjú nézőket a „megfoghatat­lan” zene nem köti le, moco­rognak, beszélnek, cukrot esz-^ nek — nem figyelnek. Pedig minden előadásnál jelentős — gyerekeknél hatványozottan — az indítás. A tapasztalatok szerint a fúvóshangszerre rea­gálnak a legjobban. Nagyon hiányzott tehát az élő zene, még akkor is, ha egy hangszer képviseli, és így le kellett vol­na mondani a zeneszerző, Bei­len B. László, egy-egy igen ha­tásos hangszerelési megoldásá­ról. AzOnOS a szereplőgárdája és Csongrádi Mária személyében a rendezője is ennek a darab­nak, mint a Ferde ház című produkciónak. Lapunkban ez utóbbiról beszámolva éppen a kitűnő együttes munkát mél­tattuk, melvet itt nemigen ta­láltunk. A színészek kicsit * Március 5. Vietnami realista festők kiállítása Vácott Márciusban — a Kulturális Kapcsolatok Intézetének idei programja szerint — az előző hónapokénál több kiállításra, rendezvényre kerül sor. A leg­nagyobb szabású vállalkozás — a Francia—Magyar Baráti Társaság, a párizsi Magyar In­tézet védnökségével — a „Pá­rizs környéki magyar zenei hetek” megrendezése március 4-től 14-ig. Ebből az alkalom­ból 55 hangversenyre, zenei témájú előadásra és ankétra kerül sor a francia főváros­ban, illetve Fontenay-ban, Argenteuilban, Savignyban és Colombesban. A Párizs kör­nyéki magyar zenei heteket néhány más művészeti vonat­kozású kiállítás is kiegészíti. Berlinben a Magyar Kultúra Házában március 12—23 között „Mai magyar éremművészet” címmel nyitnak kiállítást. Színvonalas, érdekes tárla­tok várják idehaza is az ér­deklődőket. Március 5-én Vá­cott, a Madách Imre Művelő­dési Központban vietnami rea­lista festők alkotásait tekint­hetjük meg. Március 22-én a Műcsarnok kamaratermében fotódoku­mentációs kiállítás nyílik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságáról. A bemutató az előzetes tervek szerint április 14-ig fogadja a látogatókat. — Falu a szocializmusért. A Pest megyében nagy si­kerrel vándorló kiállítást Pi­lisen a tsz-tagok 70, a fiata­lok 85 százaléka tekintette meg. A vendégkönyv tanú­sága szerint a központi anyag mellett a „45 fotó a Pilis mezőgazdaságáról” cí­mű kiállítássarok aratott nagy sikert. könnyelműen vették a játékot, a szerepformálás és -tudás, a szövegmondás tekintetében egyaránt. Egyéni alakításban, viszont kiemelkedik a két fő­szereplő: Téren Gizella (Dá­niel) kedves, rokonszenves kis­fiúja és Hável László esetlenül bájos Macija. Helyes, sőt szükséges a né­zőket alkalmakként bevonni a játékba, még közvetlenebbé tenni az előadó—közönség kapcsolatot egy-egy kérdéssel. Ám nem kiegészítendő, hanem eldöntendő kérdéssel! A gye­rekektől nem kell véleményt, tanácsot kérni, mert a sokféle válasz végül is a játék ritmu­sának rovására megy, egyéb eredmény nélkül. Bár az elő­adás rövid — számolva a gyer­mekek fáradékonyságával —, mégis vannak benne üresjá­ratok. Kevés, de jól megválasztott eszközzel meséhez üllő díszle­tet tervezett Wegenast Ró­bert. Rimanóczy Yvonne jel­mezei közül inkább azok tet­szettek, amelyek hagytak vala­mit érvényesülni a szereplők arcából is. Természetesen ez Macira nem vonatkozik, aki így, teljes szőrzetében volt igazán aranyos. Tanulságos mese a Szőrmók Maci, de nemcsak a gyerme­keknek szolgálhat tanulságok­kal ... Dalos Gábor A Déryné Színház a Ször­mók Macit az ország távolabbi községeiben mutatja be elő­ször. Pest megyében május végén és júniusban adják elő a mesejátékot. Felvételre keresünk géplokotosokat, szerkezetlakatosokat, hegesztőket, terfi es női segédmunkásokat, továbbá anyaggazdálkodót, anyagkönyvelőt, raktárost Jelentkezés! a VIZÉP Központi Gépjavító Özemében Vecsés, Dózsa György út tárgyú előadást tartott, Ko- rolovszki Lajos, a Magyar Televízió osztályvezetője kül­politikai kérdéseket fejtege­tett. A szokásnak megfelelően az előadásokat a tanulók kérdé­sei és hozzászólásai zárták. Ezúttal is igen élénken, sok­titkára, Fejerdi Győző, aki egyúttal a ráckevei Ady Endre gimnázium tanára. Az egész napos program kereté­ben nyitották meg Pencz Erzsébet diákfestő alkotá­sainak kamarakiállítását. Tudományos diáknapok Ráckevén BUDA VÁRI PALOTA Nagy jelentőségű művészettörténeti leletek 0 // / I 1\ yr * Bemutató bzormok Maci a Déryné Színházban HETI FILMJEGYZET Kabaré T.iva Minelli, a Kabaré főszereplője. A szériában elnyert Oscar- dijak glóriájától fénylő híre, egyes zeneszámainak rádió­ban elhangzott felvételei már megelőzték a Kabarét, a Jay Allen és Hugh Weeler forgatókönyvéből Bob Fosse által rendezett, Ralph Burns zenéjével készült színes ame­rikai filmmusicalt. Az ember ilyenkor szinte reflexszerűen óvatos. Any- nyi nagyhírű filmről derült ki, amikor hozzánk is elju­tott, hogy érdemén felül di­csérték, annyiszor kellett már takarékra csavarni elő­zetes lelkesedésünket, mikor magával a konkrét művel ta­lálkoztunk. A Kabarénak is túlságosan nagy előzetes nimbusza volt — tartani le­hetett hát tőle, hogy megint egy kis csalódás ér bennün­ket. Ám kiderült, hogy ezt a filmet nem merő propagan­dafogásból dicsérték. A Ka­baré tényleg jó alkotás, sőt, talán több is annál: a film­musical szabályait megtartó, de el is vető, a kötelező ér- zelmességről le nem mondó, de mégis erőteljes, fanyar ízekkel teli film. Ebben a filmben — aho­gyan a szakmai zsargon ezt ki szokta fejezni — minden „nagyon ki van találva”. Ki­tűnően elgondolt a három cselekménysík: egy 1931-es, meglehetősen lerobbant ber­lini kabaré színpada és né­zőtere, az itt felbukkanó sze­replők magánélete, s az egé­szet körülvevő, vészt jósló tör­ténelmi valóság egymás mel­lé állítása, illetve az a gon­dos és precíz mesestovés, amely ezeket a szálakat egy­másba fonja. Szellemes ke­retet ad a történetnek az a szinte brechti dramaturgiai megoldás, amely a kabaré egyes táncbetéteit vagy da­lait a film fordulópontjainak kiemelésére, az egyes „téte­lek” elkülönítésére, vagy a cselekmény továbblendítésé- re, a tanulságok levonására, esetleg a szereplők „civil” életének bizonyos fajta to­vábbfolytatására használja fel. A Kit-Kat Klub időn­ként az élet színpadává nő, s az élet időnként a Kit-Kat Klub színpadává alacsonyul. A zene itt nem dekoráció vagy önállósult számok sora, hanem szerves dramaturgiai egységben áll a film több elemével. S mindez a nem mindennapi biztonsággal fel­épített világ a mesterség fölényes tudásának könnyed­ségével valósul meg a vász­non. De ez csak a dolgok egyik oldala, bár ha a film csak ezt és ennyit nyújtana, ak­kor is kitűnő alkotás lenne. Ám a Kabaré ennél tovább megy. Meséjét az 1931-es, a hitleri hatalomátvételre ké­szülődő Németországban, an­nak máris fajgyűlölettel, erő­szakkal, politikai kalandor- sággal, dekadenciával átha­tott légkörében játszatja. Hő­seinek életébe, sorsuknak alakulásába elhatározóan szól bele az a világ. Sally, az amerikai származású kis ka­barétündér, s barátja szerel­me, a furcsa amerikai diák, Brian sorsa azért nem érhet boldog véget, mert ebben a világban nem az igaz érzé­sek nyerik el jutalmukat. Natalia, a szép zsidó lány, s Fritz, a szintén zsidó szárma­zású, de magát a már ekkor antiszemita légkör miatt ke­reszténynek mondó fiú ugyan összeházasodnak, de mi, mai nézők már tudjuk, hogy alig néhány év múlva milyen sors várt rájuk is. És e komor színek dacára, a Kabaré nem billen ki sa­ját műfaja vágányairól. Ügy tudja megtartani a filmmusi­cal szabályait, hogy fino­mabbra hangolt jellemrajzá­val, érzékenyebben és hitele­sebben kibontott társadalmi hátterével mintegy feldúsítja a műfajt. Nem csekély részt vállalnak ebben a kitűnő színészek: az ebben a film­ben világsztárrá emelkedett Liza Minelli (Sally), a fér­fias Michale York (Brian), Marisa Berenson, mint Nata­lia, Fritz Wepper, mint Fritz, s egy érdekes, villódzóan sok­oldalú színész, Joel Grey, mint a film egyik kulcsfigu­rája, a kabaré Ceremónia­mestere. Az ördög bájitala A romantika ma újra di­vat, s hogy így van, azt egész sor felújított romantikus drá­ma, egy csokorra való, ro­mantikus műveken alapuló film, s a különböző más mű­alkotásokba beszivárgó ro­mantikus vonások igazolják. Nem egy kurtára szabott filmkritika feladata, hogy en­nek a jelenségnek a mélyé­re ásson. De annyit itt is el kell mondani, hogy a roman­tika feléledése akár termé­szetesnek is nevezhető. Egy érzelmileg beszűkült, néha­napján már a józanságával, hideg ésszerűségével nyo­masztó világ ellentéteként szívesen fordulunk a kalan­dokhoz, a túlfeszített izgal­makhoz, az elsöprő, néha már naivan salaktalan érzésekhez. Egyfajta kompenzálás ez, és ha jól csinálja az alkotómű­vész, biztos lehet benne, hogy sikere nem marad eL Persze a romantikában azért nemcsak a szélsőségek találhatók meg. Még a leg­vadabb históriában is ott lap­pang egy nem is nagyon mé­lyen elrejtett társadalomrajz, amely érdekes módon a ro­mantikus kellékek burjánzá­sán is átüt realitásával. S ott húzódik egy nagyon érzéke­nyen, kitűnő művészi tehet­séggel kimunkált lélekrajz is. Amikor ma a romantika felé fordulunk, elsősorban ezeket a vonásokat keressük, s ra­gadjuk meg, bontjuk ki a színpadra, filmre vitt ro­mantikus alkotásokban. A romantika egyik legis­mertebb írója, E. T. A. Hoff­mann regénye után szabadon készített NDK—csehszlovák film, Az ördög bájitala is er­re törekszik. Ralf és Brigitte Kirsten rendezése az általuk készített forgatókönyvből bő­ségesen él a kaland, a bonyo­lult, olykor misztikus, rejtel­mes-sejtelmes cselekmény ve­zetés módszerével. Hőseik jellemvonásai sem nélkülözik a szélsőségeket. De a kalan­dos történet mögül is elősej- lik a múlt század elejének társadalmi valósága, egy el­lentmondásokkal teli kor bo­nyolult képe. Claus Neumann operatőr igen látványosan fényképezte a különleges lég­körben játszódó jeleneteket. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom