Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

1974. FEBRUAR 28., CSÜTÖRTÖK 3 Akcióprogram 1975-ig Dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának el­nökletével szerdán ülést tar­tott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője — dr. Gombár József, a KISZ KB titkára tar­tott tájékoztatót az idei forra­dalmi ifjúsági napok előkészü­leteiről. Az ifjúsági szövetség 1975 áprilisáig szóló akcióprogram­ját Főcze Lajos, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta: a követ­kező hónapokban a szövetség tagjainak legfontosabb felada­ta, hogy a szocializmus építé­sében elért újabb eredmé­nyekkel tegyék emlékezetessé hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Az akcióprogram további pont­jai: Az ifjúsági törvény értelmé­ben az idén — márciustól novem­berig — minden munkahelyen és iskolában megrendezik az ifjúság parlamentjeit. „Alkotó ifjúság” Már a HVDSZ-ben is híre jár, hogy a Pest megyei Ve­gyi- és Divateikkipari Válla­latnál az utóbbi két évben fel­lendült az újítási kedv. Mivel nem mondható el ugyanez minden Pest megyei üzemről, ellenkezőleg, a korábbi évek­hez képest helyenként meg­hökkentő a visszaesés, jogos a kíváncsiság: a PEVDI-nél hogy csinálták? Gombos András újítási és iparjogvédelmi előadó és Túrái János szb-titkár az előz­ményekkel kezdi: — Három-négy évvel ezelőtt vállalatunknál is mélyponton állt az újítómozgalom. Ilyen helyzet az egy telephelyen működő, munka- és balesetvé­delmi szempontból könnyeb­ben ellenőrizhető, a legkorsze­rűbb termelőeszközökkel ren­delkező nagyüzemben sem sze­rencsés, hát még olyan válla­latnál, amelynek gyáregységei behálózzák csaknem az egész megyét! Kerestük a megoldásit, hiszen gondunk volt bősége­sen: ahány gyáregység, annyi­féle adottság — és profil, má­sok a munka- és üzemszerve­zés követelményei, a műszaki fejlesztés feladatai, a kisgépe- sítés igényei, még a munka­erő összetétele is eltérő. Már­most : ki tudhatná jobban, „hol szorít a cipő”, mint a2 egyes gyáregységek dolgozói?! Hoz­zájuk fordultunk tehát, segít­ségüket kérve: részletes újítá­si feladattervet dolgoztunk ki és újítási versenyfelhívást tet­tünk közzé, amelyet eljuttat­tunk valamennyi dolgozónk­hoz. Az eredmény már 1972- ben megmutatkozott, az újítási kedv fellendüléséveL Ötletnapok Addig persze, sok minden történt. Ankétok, újító tanács­kozások, anyagi ösztönzés, fi­gyelemfelkeltő cikkek az üze­mi újságban, majd valaki „be­dobta”, hogy ötletnapot kelle­ne rendezni a gyáregységek­ben. — Őszintén szólva — mond­ja Gombos András — eleinte fáztunk tőle: sokunk emléke­zetében éltek még az ötvenes évek első felében rendezett formális ötletnapok emlékei, a jelentéktelen, ámde az „éber­ség” jelszavával fogant ötle­tek, a sok formalitás, kevés eredmény, de az igény olyan visszhangra talált, hogy nem térhettünk ki előle. Az első ötletnapot a gyömrői vegyipari gyáregységben tartottuk, 1972 szeptemberében. Számtalan öt­let hangzott el, amelyből 18 hasznosíthatónak bizonyult — mindjárt helyben díjaztuk is, összesen 2900 forinttal —, he­tet pedig újítási javaslatként lehetett értékelni. Az első öt­letnapot tavaly tavasszal kö­vette a solymári faipari gyár­egységben tartott második, amit alig lehetett befejezni. Huszonöt használható ötletet díiaztunk. Októberben a szent­endrei írószergyárban volt a harmadik, elhangzott 27 ötlet, s ebből 18 bizonvult megvaló­sításra érdemesnek. címmel — a szocialista munkaver- seny-mozgalom részeként — pá­lyázatot hirdetnek. A nemzetközi szolidaritási akciók keretében kommunista műszakokkal segítik például a fiatalok a „Magyar- vietnami barátság” elnevezésű, 1000 fős szakmunkásképző intézet felépítését. Az országos sport- és kulturális rendezvények közül is kiemelkedik az 1974-es ifjúgárdista- szemle. 1974-ben is meghirdetik a kiváló ifjúsági klub pályázatot, 1975 tavaszán pedig — a tv-vel együtt — jubileumi Ki mit tud? vetélkedőt rendeznek. 1974 nyarán 50 000 diák vehet részt a KISZ nyári építőtáboraiban, s a KISZ lesz a házigazdája a nemzetközi diákszövetség XL kongresszusá­nak. A KISZ központi bizottsága az akcióprogramot elfogadta, majd személyi kérdésekben döntött. Dr. Gombár Józsefet — más fontos megbízatása miatt — titkári tisztségéből, érdemei elismerése mellett felmentette. A központi bi­zottság Barabás Jánost, a KB egyetemi és főiskolai osztá­lyának vezetőjét a központi bizottság titkárává megválasz­totta. A vállalat 2750 dolgozója közül évente 90—110 töri a fe­jét újításokon. Köztük akad jó néhány „visszaeső”: a több­szörös újítók száma mintegy 25, közülük négyem-ötan 8—10 újítással büszkélkedhetnek, Kovács László, a kistarcsai bőrdíszmű gyáregység műsze­része pedig 22-vel! Benyújíott újítási javaslataiból eddig 18- at fogadtak eá, 16-ot díjaztak, kettőnek az elbírálása most van folyamatban. Harminckilenc téma Az 1973. évi újítási feladat­terv 39 témát ajánlott megol­dásra az újítóknak, az üzem- és munkaszervezés, a munka- és balesetvédelem, valamint a műszaki fejlesztés-kisgépesí- tés terén. Az év végéig beér­kezett 85 újítási javaslatból 11 a féladattervben megjelölt, 74 pedig egyéb témákkal foglal­kozott. A 85 javaslatból elfo­gadtak 42-t, elutasítottak 23-at, kísérlet alatt van 10, elbírálás alatt ugyanennyi. — Az egyik legjelentősebb újítás — ami a feladattervben úgy szerepelt, hogy a nehéz fizikai munka gépesítése a solymári faipari gyáregységben — egy pneumatikus működte­tésű enyvező sablon. Eddig az ablakkereteket kézzel állítot­ták össze, ami nemcsak fárasz­tó és hosszadalmas, de az il­lesztés sem volt mindig pon­tos. Az újító egy hidraulikus berendezés átalakításával, s egy derékszög alakú befogóval olyan gépet szerkesztett, ami­vel könnyebb, gyorsabb, pon­tosabb lett a munka. Egy má­sik példa: a budakeszi fonal- feldolgozó gyáregységben egyetlen gépünk volt, amelyen szegélypántot készíthettek a kötöttárukhoz. Ha a gépen raj­ta volt egy bizonyos színű anyag, addig a más színű hol­mikhoz nem tudtak pántot kötni. Most az egyik újító egy régebbi Stoll gyártmányú sík­kötőt úgy alakított át, hogy egyszerre négy. különböző szé­lességű, színű és mintájú pántot lehet kötni. Balesetvédelem, anyagtakarékosság Túrái János a munkavédel­mi újítások jelentőségét emlí­ti: — Régi gondunk volt, hogy a fenyőgyantagyártáshoz hasz­nált autoklávok alá eddig kéz­zel tartották a munkások a szűrőt; ha a forró gyanta ki­fröccsen, kész a baleset. Az egyik újítónk olyan szűrőbe­rendezést szerkesztett, amivel a baleset teljesen kiküszöböl­hető. Egy másik, ugyancsak a gyantagyártásnál használható újítás egyszerre szolgálja az anyagtakarékosságot, a lég­szennyeződés megszüntetését ás az egészségvédelmet. Mi­után az elkészült gyanta szi­lárdra dermed, a felhasználás­tól függően, különböző szem- -isenaevsósűra darálják. Eddig a darálás közben keletkezett por a levegőbe távozott. Most Dunakeszi, Szfgeíhalom Négyszázmilliós fejlesztés Az idén tovább javulnak a szakmunkásképzés tárgyi fel­tételei. A Munkaügyi Minisz­térium a tervek szerint több mint 400 millió forintot for­dít új létesítményekre. Űj iskolát kap egyebek között Fonyód, Sátoraljaújhely, Be­rettyóújfalu, Nyíregyháza, Mór, Kunhegyes és Török- szentmiklós. Kollégium épül Esztergomban, Budapesten, Dunakeszin, Hódmezővásár­helyen, Egerben, Nyíregyhá­zán és Nagykanizsán. Tan­műhelyt létesítenek Kecske­méten, Hódmezővásárhelyen, Egerben, Nyíregyházán, Má­tészalkán, Szolnokon, Szom­bathelyen és Nagykanizsán, s kibővítik a meglevő sziget­halmi intézményt. az újító olyan zárt rendszerű, gravitációs elszívó- és porle­választó készüléket szerkesz­tett a darálóhoz, ami nemcsak az anyagpor szétszóródását előzi meg, hanem az össze­gyűjtött gyantapor újra fel- használását is lehetővé teszi. A technológiai újítások kö­zül is hadd említsünk egyet. A faipari gyáregységijén az íróasztalokhoz használt talp­csavarokat eddig rúdanyagból, forgácsolással, magas anyag­veszteséggel állítatták elő. Az újító javaslatára most a ké­szen vett csavarhoz fejet esz­tergálnak, s a kettőt hideg saj­tolással rögzítik egymáshoz. Az anyag- és munkabér-megtaka­rítás egyaránt jelentős! A recept — Szerepelt a feladattervben a szabászatban keletkező, nagy mennyiségű hulladék hasznosítása is — folytatja Gombos András. — Négy ja­vaslat érkezett, mind a négyet bevezettük. A kisméretű hulla­dékanyagból gyártott gyermek fürdőnadrágok, lánykaszok­nyák és a kétféle gyermekru­ha azóta teljes sikert aratott a vendégek körében. — Milyen anyagi ösztönzést alkalmaznak az újítómozga­lomban? — Az újítást megillető díja­záson kívül, az évenként ki­adott újítási versenyfelhívás­ban a vállalat pénzjutalmat tűz ki a verseny tíz első he­lyezettjének. Ezt a jutalmat az előző évi újítási verseny érté­kelése alapján, a következő év első negyedében összehívott tanácskozáson osztjuk ki. Ta­valy ezenkívül a feladatterv­ben megjelölt témákra beér­kezett 11 javaslatért 6500 fo­rint külön jutalmat, s a novem­ber 27-i újító tanácskozáson 6900 forint igazgatói jutalmat — és dicséretet — kaptak az újítók. Jó szervezés, szóbeli és írá­sos propaganda, erkölcsi meg­becsülés és anyagi ösztönzés: ez tehát a „recept”, ami a PEVDI-nél bevált. Érdemes másutt i« kipróbálni. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke szerdán fogadta az Or­szágos Béketanács vendége­ként hazánkban tartózkodó ar­gentin, ecuadori, ghanai és kubai békemozgalmi vezetőket, dr. Ivan Zorillát, az argentin béketanács titkárát, dr. Mario Solis Castrót, az ecuadori béketanács főtitkárát, Johnny Hansent, a ghanai béketanács elnökét és Conrado Valdiviát, a kubai béketanács titkárát. A szívélyes, baráti légkörű talál­kozón Kállai Gyula tájékoztat­ta a békemozgalmi vezetőket hazánk általános helyzetéről, a Hazafias Népfront és a ma­gyar békemozgalom tevékeny­ségéről. Véleménycserét foly­GYAKRAN TESZIK FEL A tvr.tv.ji.ai a fiatalok ifjú­sági klubokban, taggyűlése­ken, KiSZ-oktatás során, de az egymás közötti vitákban is: hogyan határozható meg nap­jaink forradalmisága, ki ma a forradalmár. Különféle vé­lemények, nézetek csapnak össze. A KISZ Pest megyei Bizott­sága ezért a megye valameny- nyi KISZ-tagja és KISZ-en kí­vüli fiatalja között párbeszé­det indított el, hogy az évek óta vitatott kérdésekre választ keressen, a ma forradalmisá- gát némiképpen felfedezze, ko­runk forradalmár típusát meg­találja, megfogalmazza. Azért is szükséges ez, mert fiatal­jaink körében igen eltérő a forradalmárról, mint eszmény­képről alkotott felfogás, igen különbözik a vélemény, ame­lyet a haladó történelmi ha­gyományok ápolásának mód­jairól vallanak. Más és más napiaink forradalmiságának értelmezése. Sokuk tudatában ugyanis a forradalmár még mindig csak a csizmával, kard­dal, zászlóval megjelenő tör­ténelmi ősökkel, hősökkel, vagy az őserdőkben harcoló partizánokkal azonosul. Sza­mukra ugyan a forradalmár eszmény, de a keresett, a vá­gyott forradalmiság a tudatuk­ban elszakad a szocialista épí­tés mindennapjaitól. Gyakran nem találják meg napjaink forradalmi romantikáját, ke­resik a tartalmas, a felszínes­nél különb kapcsot a haladó történelmi hagyományainkhoz. Hogyan és miről is érdemes a kérdések kapcsán beszélget­ni? Időszerűnek látszik ilyen­kor szólni — és ez az emléke­zés, megidézés minden bizony­nyal helyet kap majd az alap­szervezeti beszélgetéseken is — 1848. márciusának öröksé­géről és örömeiről is. A MAGYAR TÖRTÉNELEM SORÄN — mint ismeretes —, sokan, de legfőképpen sok­féleképpen és hangsúllyal val­lották magukat Petőfiék mél­tó örököseinek. Végül is az igazság az, hogy 1848. óta a történelem során először a mi társadalmunk valósította meg a legteljesebb módon a már­ciusi ifjak álmait. Lehet-e itt prózaibb, választ nem is igény­lő kérdés: kik hát a méltó örökösök? A válasz egyértel­mű: mi, akik 1919. és a felsza­badulás óta eltelt idő forra­dalmi örökségét vállalva te­kintjük sajátunknak 1848— 49-et, akik történelmünk e je­les fordulóit egymástól elvá­laszthatatlannak, egymásból eredőnek és egymással egy­ségben lévőnek tekintjük, akik vállal iuk korunk forradalmát. A forradalom, a forradal­mi örökség vállalása termé­szetesen nemcsak nemzeti­színű szalagok, meg zászlók, meg jelszavak tömegéből, ha­nem sokkal inkább — és egy adott pillanatban főként — tettekből áll. Mert nincs hí- vebb szolgálat, nincs nagyobb hűség forradalmár elődeink­hez, meg forradalmi hagyo­mányainkhoz, mint a tettek sokaságából megélt forrada­lom. És ezek a tettek a nv5- ból, csak a ma feladataiból származhatnak. tattak időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozón részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára és dr. Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára is. ★ Az OBT meghívására szer­dán Budapestre érkezett a ko­lumbiai béketanács delegáció­ja: Joaquin Molano-Campu- zano professzor, a kolumbiai béketanács és a Kolumbiai— Magyar Baráti Társaság elnö­ke, Jorge Elias Triana, a kép­zőművészeti főiskola tanára, a kolumbiai béketanács elnök­ségének tagja és Pedro Clavijo újságíró, a kolumbiai béketa- nács tagja. Jó propaganda, erkölcsi megbecsülés, anyagi ösztönzés Nyíri Éva Vajon forradalmiak-e ezek a feladatok? Bckemozgalmi vezetők Kállai Gyulánál Az kőszegi találkozó efőtt Fiatalok a na forradaímiságáról IGEN FONTOS feladatunk megértetni és megertenúnK, hogy korunkra már nem a látványos győzelmek korszaka a jellemző. Es mindehhez el­mondani, hogy napjaink for­radalmának nem a barrikad- harc, meg a fegyveres össze­csapás a sajátja. A forrada­lomnak ebben a szakaszában a szocializmus helyes felépíté­se, a gazdasági és kulturális hatalom kiszélesítése a xöme- gekre, a fejlett ipar, és mező- gazdaság, a kiművelt ember­fők sokaságának megteremté­séért folyó harc képezi az iga­zi forradalmi feladatot. Igaz, hogy ez a forradalom más, új embertípusokat, másfajta for­radalmárokat kíván. Meg igaz az is, hogy ez a harc nem szül egyik napról a másikra hő­söket, meg nagyszerű ered­ményeket. Itt szívósan, a for­radalom, a társadalom ügyébe vetett mély hittel kell dolgoz­ni éveken, évtizedeken át. A FORRADALOM, A FORRADALMI HARC jellege ma ilyen. Mégis ma is erős, szívós harcot kell vívnunk az ellenség ellen, mégha az je­lenleg az itt-ott jelentkező konzervatívizmus, az egoizehus, a közöny, a harácsolás, a ké­nyelmesség képében jelentke­zik is. Kíméletlenül kell har­colnunk a sündisznóállásúü.k, az állampolgári fegyelem meg­sértői, a szocialista törvényes­séget semmibe vevő nyerész­kedők, a zavarosban halászók ellen. Pokoli nehéz ez a for­radalom. De szép! És szebb, amikor ugyanennek a szocia­lista forradalomnak az érde­kében tovább kell fokozni az ipari termelést, fejleszteni a mezőgazdaságot. Ebben, és itt kell megkeresni és rátalálni a forradalmi romantikára! Mi tehát a mai fiatalok cse­lekvésének útja? Az ifjúság, a fiatalok min­den korban részesei — és nem kizárólagos vezetői — voltak a társadalmi haladásért ví­vott harcnak. Így volt ez az 1848—49-es szabadságharc ide­jén, így 1919-ben a Tanácsköz­társaság kikiáltása után, így a két világháború között, meg­annyi antifasiszta tüntetés szervezésekor, így a népi de­mokratikus forradalom nehéz éveiben, így az ellenforrada­lom leverésekor, a KISZ zász­lóbontása idején. A ma ifjúsá­gára is várnak szocialista tár­sadalmunkra háruló felada­tok. Tenni valamit az íizem- és munkaszervezés területén, dolgozni a munkatermelékeny­ség javítása érdekében, fej­leszteni az üzemi demokráciát. Tovább? Építeni lakásodat — nem keveset terveztünk az ötéves tervre —, felhúzni mun­kacsarnokokat, lefektetni kő- olajvezetékeket, fejlett üzem létrehozásán fáradni, görnyed­ni a számítógépek felett, ad­ni több húst az országnak, ki­dolgozni és megvalósítani fej­lett mezőgazdasági technoló­giákat. Egyszóval elővarázsol­ni új gyárakat, meg kohókat, kipréselni többet, egyre többet a jól megművelt földből. Ma ez a feladatunk, ez amiben' ránk is számítanak. Ez amiben a fiataloknak is van tennivalójuk Szép példák van­nak előttünk. Azok a fiatalok, akik felépítették Dunaújvárost, meg Kazincbarcikát. Azok akik lecsapolták a Hanságot, s életre hívták az építőtábo­ri mozgalmat. Azok, akik dol­goztak a Barátság II. kőolaj- vezeték megépítésén, Százha­lombatta város fejlődéséért. És lehetne folytatni tovább a sort. A cselekvés, a tennivalók­ból való részvállalás helye adott napjainkban is. A véd- nökségi mozgalmak keretében és azon kívül, a munkapad mellett, meg a földeken. PEST MEGYÉBEN a ma forradalimisáigáról aíz elkövet­kező hetekben viták folynak majd minden alapszervezet- bn. Minden KISZ-es, sőt KISZ-en kívüli fiatal is hoz­zászólhat ehhez a témához. A vita végére — március 31-re — találkozóra hívtuk össze Pest megye ifjúságát Isaszeg- re, ahol 125 esztendővel ezelőtt győzelmes csatát vívtak a vö- rössipkások. Emlékezni, fi­gyelmeztetni és állást foglalni akarunk Isaszegen. Emlékezni a magyar szabadságharc dicső eseményére. Figyelmeztetni ar­ra, hogy a forradalmár 'elő­dök, a hősök előtti szép tisztel­gés egyetlen lehetséges módja a szocialista forradalomban va­ló részvétel. Állást foglal­ni e forradalom inter­nacionalista vállalása mellett. Mindezt tizenéves, és húszon- éves szívekre szabott lelkese­déssel, színesen, jó kedvvel, szépen akarjuk megtenni. Azt akarjuk, hogy aki velünk együtt Isaszegen lesz, az meg­értse érzelmileg és tartalmilag is a ma forradalmiságának lé­nyegét, napjaink forradalmá­ban való cselekvő részt vállalás szükségességét. Azt akarjuk, hogy Isaszag jelkép legyen. Azt, hogy ottani internaciona­lista állásfoglalásunk „a hoz­záértő, dolgozó nép okos gyü­lekezetében” további helytál­lásra buzdítson. AZ ELKÖVETKEZŐ NA­POKBAN, egy hónapon ke­resztül, ezekről a kérdésekről folyik tehát majd a párbeszéd a megye fiataljai között. Vita­indítók készülnek, érvek fo­galmazódnak meg és elmék csiszolódnak azért, hogy köze­lebb kerüljünk ifjúságunk egyik legvitatottabb kérdésé­nek tisztázásához. Azért, hogy helyesen és jól értelmezzünk olyan dolgot, amely munkánk­nak forradalmi ízt, lendületet ad, mely megszabja ifjúsági munkánk szépségét. Még töb­bet! Azt, hogy megértsük és tudjuk, hogy a forradalom vállalása több a frázisoknál, a szó-kötelékekből álló fogadko­zásoknál, hogy a tettek soka­ságából lesz szebb, tisztább, győztesebb ez a mi, ma, itt ví­vott gyönyörű szép forradal­munk. ÁRPÁSI ZOLTÁN, a KISZ Pest megyei bizottsá­gának első titkára Fürdőkádak, szerelvényáruk Országos vas-műszaki értekezlet A vegyes iparcikkek forgal­ma az előző évi megtorpanást követően tavaly ismét dinami­kusan fejlődött. Évek óta elő­ször sikerült egyensúlyi hely­zetet teremteni az építőanyag­ellátásban — állapította meg Gábor Pál főosztályvezető, a vas-műszaki és tüzelőkereske­delmi szakmai értekezleten szerdán, a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban. Az idei tennivalókról szólva egyebek között elmondotta hogy a vegyes iparcikk szakmá­ban 10,4 százalékos forga­lomnövekedést terveztek, ezen belül várhatóan csökken a tartós fogyasztási cikkek részaránya, s továbbra is di­namikusan fejlődik a vasáru­ké. Tovább kell lépni a lakás- program végrehajtásához szük­séges építési és szerelési anya­gok biztosításában. A belke­reskedelmi kontingens beveze­tésével fürdőkádból várhatóan csökkennek az ellátási nehéz­ségek, s javul a szerelvény­áruk kínálata. A KGM érin­tett vállalatai a tavalyinál 6 százalékkal több fogyasztási cikket adnak a kereskedelem­nek, s a hiányok pótlására fo­kozzák az importot. A tüzelőanyag-kereskedelem a lakosság energiaszükségletének 4—5 százalékos növekedésével, az energiastruktúra átalakulá­si ütemének némi mérséklő­désével számol. A rendelke­zésre álló árualapok a kielégí­tő ellátáshoz elegendők, s a tavalyihoz hasonló jó ellátást tudnak nyújtani építőanyagok­ból is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom