Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

I 6 í%'k/Úrlap 1974. FEBRUAR 24.. VASÁRNAP P eit mentjei /, urango idóoL 107. KISNÉMEDI Kilencszázkilcnc esztendős település és 909-nél körül­belül félszázzal több lakosa van. Hogy a szűkén mérve, ezres lélekszámú község azok közül való, amelyek figyel­mesen és tapasztalatokkal gazdagítóan őrzik múltjuk emlékeit, arra egy ötíves könyvecske a bizonyíték, amelyet 1964-ben a községi tanács jelentetett meg, s amely ezt a címet viseli: .Kis­némedi 900 éve. Kilenc évszá­zadról nyolcvan oldal nem sok. de alig több, mint 900 lakos áldozatkészségéből derék tel­jesítmény. Vajha a sok-sok községben egyberótt, s ilyen lelkiismeretesen, ilyen tudo­mányos gonddal megszer­kesztett helyi krónikák, de nemcsak az utolsó negyedszá­zadról szólók, sorra-rendre, minél előbb eljuthatnának a nyomdagép alá. A 900 év okleveles határkö­vet jelez — legendás hagyo­mány szerint, amit tudomá­nyosan nem sikerült alátá­masztani, Kisnémedi már I. István király korában lakott hely volt. A megünnepelt cson­ka millenium a százdi apátság alapító levelén alapszik, amely­ben 1065 körül először szere­pel a helység NYWYG néven, hogy majd később NEUEG-NI- VEG-NEMEGY-NEMED ala­kokban jusson el mai for­májáig — Adom NYWYG bir­tokot 5 ekényi földdel, a szán­tóvetőkkel együtt — így rótta pergamenre a százdi apátsá­got alapító Aba nemzetség­beli Péter ispán íródeákja a javadalmazások idevonatkozó rendelkezését, s a történelem furcsa sorsa, hogy a hat vár­megyében birtokokkal renxlel- kezdő százdi ^pSfSBg^ri^mtáP- lanul eltűnt a századok viha­raiban, még az is. Vitatott, hogy székhelye Borsod vagy Szabolcs megyében volt-e — a kis Némedi: Kisnémedi pe­dig mindmáig fennmaradt. A község históriája hosszú folyamatban követhető. A XI. században a Rátóti-íamília ke­zébe került, majd az Ákos nemzetség kaparintotta meg. a XIII. század végén a latin- ságban majort, falut jelentő villa elnevezéssel illetik, s úgy tűnik: Alsó és Felső Némedi községekre oszlott. Bár nagy­ságának okát nem tudjuk, va­laha még Nagy Némedi nevet Is hordta, míg végül a török alatt olyan kicsi lett Kisné­medi, hogy 16'27-ben mind­össze 3 adóköteles ház maradt benne. A mohácsi vész előtt feudális torzsalkodásokban annyit cserélődtek gazdái, hogy felsorolni is sok lenne. A hó­doltság idején — ámbár a köz­vetlenül szomszédos és vala­mivel távolabbi községet tu­catjával törölték el a föld szí­néről a félholdas portyázók, Kisnémedi és a tőle keletre mezsgyés Püspökszilágy fenn­maradt. Természetesen nem az ozmán hadak jóvoltából, hanem mert védték az úttalan utak, védte a kerékagyig érő sár, a környező sokezer holdas erdőség, minden bujkáló ter­mészetes menedéke, amely el­ejtett vadjával, gombájával táplálékot, patakjaival, forrá­saival vizet, száraz rőzséjéve! tüzelőt, meleget is kínál. A kisnémedi megmaradótoknak keserves élete volt. Adót, hű- bérdeftert, harácsot fizettek, robotot fuvart teljesítettek a töröknek, a királynak, a vár­megyének, a földesuraknak — három-négv "szipolyozónak is egyszerre. Mikor a török 150 esztendő múltával eltakaro­dott, új földesurak szállották meg a népet. Rájuk szakadt a töméntelen jobbágyteher, szo­se, ez utóbbi technológiáját gépi fejes a tejszeparátor mo­dernizálja. Számottevő terme­lési kiegészítés a málna és az őszibarack — a gyümöl­csöt nem dolgozzák fel, ha­Nem kastély, nem kúria — a kisnémedi iskola. Gárdos Katalin felvétele rította őket később a kímélet­len, elgyötrő cselédsors, időt­len időkig tizenkilenc csak személyében változó, de mo­hóságában azonos étvágyú nagybirtokos dinasztia kizsák- mányoltjai lettek. Végül egyet­len uraság maradt: a Goszto- nyiak. Az övék volt Kisnémedi határának színe-java a felsza­badulásig. A múlt sötétje után né­hány életet megvilágító sávja a jelennek. 1944. december 8-án bekerí­tették az Aszód, Balassagyar­mat, Vác háromszöget a szov­jet csapatok, s a náci egysé­gek kétségbeesetten igyekez­tek kitörni a gyűrűből. A me­nekülés pánikjában ellenállás­ra sem maradt idejük — így Kisnéippdi úgyszólván puska­lövés nélkül 'feabadúlt fel. Az újraeszmélés hónapjai-évei menetében a tények éreztet­ték a nagy társadalmi válto­zás jelenségét. Kézzelfogható, szemmel látható, szellemi épü­léssel érzékelhető, testi törő­dés enyhülésével tapasztalható tények. A villamos fény 1949-ben gyulladt ki a községben. Az 1942-ben leventeotthon­nak — ifjúságrontásnak, lélek- mérgezásnek — emelt épüle­tet 1950-ben művelődési ház­zá alakították át, egy terem­mel meg is bővítették. Szín­házteremet, mozit, könyvtárt helyeztek el benne —< az át­alakításban, tágításban renge­teg társadalmi munka fekszik, S ha-a művelődési háznak ép­pen múlt héten munkába ál­ló, függetlenített igazgatója ügyesen, erélyesen, lekesedás- sel ragadja meg a gyeplőt, ak­kor az intézmény jövőbeli te­vékenysége elé komoly re­ménnyel tekinthetünk. Az autóbusz, amely ugyan­csak 1950-ben indult meg Vác- hartyán vasútállomása felé, s ez azt jelenti, hogy a köz­ség lakosságának mintegy 49%-át kitevő üzemi dolgozó viszonylag gyorsan és kultu­ráltabb körülmények között jut Vácott és Budapesten levő munkahelyére. A szokott nehézségek áthi­dalása után Kisnémedi szék­hellyel létesült s a püspök- szilágyi és váchartyáni tsz- eket is magába foglaló Egye­sült Aranykalász Mgtsz a la­koságnak körülbelül 20%-át foglalkoztatja, s jó néhány to­vábbi százalékát nyugdíjas­ként látja e. Az agráriizem jellegzetessége a gabonater­mesztésen kívül a hízósertés­tenyésztés és a hízó, valamint tejelő szarvasmarhák neveié­A mm KEFEGYAR FELVESZ számviteli képesítéssel rendelkező dolgozót BELSŐ ELLENŐRI MUNKAKÖRBE Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen, a Monori Kefegyár személyzeti vezetőjénél. nem piacon és a Dunakeszi Konzervgyárban értékesítik. A ió nemcsak az új há­zakon, a sűrű antennákon mérhető, hanem az iskolából jövő gyermekek ruházatán is. Ez ma már a magyar falvak, a Pest megyei községek minid világosabban kiütköző ismer­tetőjele. Egyébként Bénye- Káva elmúlt heti barangolá­somban említett kapcsolatához hasonlóan itt is az a helyzet, hogy az egykori kastélyban berendezett általános iskola az alsó tagozatot foglalja magá­ban, s felső tagozatosok Vác- hartyánban tanulnak. A két oktatási intézményt oda-visz- sza járó iskolabuszok kötik össze. Lehet, hogy kényes pont, de rátapintok. Az 1964-es kisné­medi monográfia egy helytör­téneti múzeumot is említ, sőt képeket is közöl róla. Az ál­landónak nevezett gyűjtemény azonban időközben szétszóró­dott. Nem lehetne-e ezt az anyagot ismét összeszedni, esetleg kiegészíteni, gazdagí­tani, a felső tagozat távozá­sával megüresedett iskolahe­lyiségekben újból felállítani, s immár valóban állandósítani? Békés István NAGYOBB A KINALAT, MINT A KERESLET Tartósítják a tejet Csaknem 14,5 millió hektó tej lesz a termelők idei kíná­lata — ennyire számítanák a MÉM szakemberei, akik el­mondották, hogy ebből a mennyiségből az ipar minden tekintetben zavartalan — a választék és a minőség tekin­tetében is — jó ellátást bizto­sít. A termelést ösztönző anyagi érdekeltség hatására a termelői kínálat idén a tavalyihoz képest várha­tóan 8—9 százalékkal nö­vekszik. Várhatóan nem nő majd ilyen arányban a belkereskedelmi értékesítés, ez a szakemberek szerint 6 százalékkal fokozó­dik az elmúlt évhez képest, s ezért a felesleg nagyobbik ré­széből tejport s takarmány­alapanyagot készítenek, és ki­sebb mennyiségű tejterméket exportálnak. Az egy főre jutó tejfogyasz­tás nagyobb lesz a tavalyinál, erre annál is inkább számíta­nak, mert az ipar jó minőségű termékeket küld a fogyasz­tóknak, és tovább bővítik a választékot. Az eddiginél nagyobb arányban kezdik meg a tartósított tej és tejter­mékek forgalmazását. Idén új tejüzemeket adnak át. és üzembe helyezik a za­laegerszegi és répcelaki tej­porgyárat. Az országban 12 új hengeres szárítóberendezés­sel napi 240 000 liter tej fel­dolgozását teszik lehetővé, ezekkel a berendezésekkel tej­port állítanak elő. Az öjítórendeiet módosítását javasolják A vasipari újítók és felta­lálók eredményeiről, az újító­mozgalom helyzetéről tájé­koztatta az újságírókat Mé­hes Lajos, a vasasszakszer­vezet főtitkára. Elmondotta, hogy az elmúlt években beadott újítások szá­ma csökkent, értékük azonban jóval nagyobb, mint koráb­ban. örvendetes, hogy a szo­cialista brigádok felismerték az újítómozgalom jelentősé­gét és előmozdítják megvaló­sulását. Az újítók vállalati és ágazati tanácskozásain is töb­ben kifejtették, hogy az újí­tómozgalom erőteljesebb ösz­tönzésére célszerű lenne az újítórendelet néhány pontjá­nak módosítása. A vasas­szakszervezet a javaslatokat összegezi és illetékes szervek elé terjeszti. Két lány, akinek több száz gyermeke van A népesedéspolitika előretolt őrszemei Fiatalok, csinosak. Itt ülök velük szemben a fehér bútor­ral berendezett szobában. Mind a kettőnek égszínkék a szeme, még hasonlítanak is egymásra. Pedig nem testvé­rek, még csak nem is roko­nok, mindössze a foglalkozá­suk azonos. Tanult mestersé­gük, helyesebben a hivatásuk teszi némileg egyformává mozdulataikat, sőt a gondo­lataikat is. — Nekem huszonöt csecse­mőm van — közli Koncsek Erzsébet, az idősebbik. — Nekem huszonnyolc — mondja Kurunczi Julianna, a fiatalabbik. Pályaválasztás Tiszteletreméltó szám. Na­gyobbacska gyerekünk is ván seregestől, egy—hároméves öt­venhat, aztán három—hatéves hetvennyolc tartozik Erzsi­kére. Juliskának még több: nyolcvankettő, illetve százti­zenhárom gyermeke van a két Segélyhívó oszlop Gombnyomásra jelentkezik a rendőrség Utcai rendőrségi segélyhívó készüléket fejlesztett ki a Ba­ranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat. A kivitelre is tetszetős se­gélyhívó egy 2,2 méter magas oszlop. Bárki odamegy és megnyom­ja a rajta levő gombot, azon­nal jelentkezik a rendőrségi ügyeletes, akivel közvetlen hangos beszélgetést folytathat a segélyt kérő, riaszthatja a mentőket, tűzoltókat. Fordított helyzet is lehetsé­ges. Ha a rendőrség központ­jából keresik a területen szol­gálatot teljesítő rendőrt, a kiadott jelre az oszlop tetején levő kék lámpa villogni kezd. Az utcai segélyhívó minta- példánya sikerrel vizsgázott. Mindjárt húsz darabot rendel­tek a vállalattól. Mástél év a száguldó Renaultosnak ítélet az M—1-es autópályán okozott súlyos baleset ügyében Tavaly június 28-án az esti órákban Budapestről Székes- fehérvár felé vezette IX.—70— 46. rendszámú személygépko­csiját dr. Tóth Ferenc. A Re- naultban rajta kívül hárman ültek. Tóth mintegy 120 kilo­méteres sebességgel meg akar­ta előzni az előtte haladó Tra­bantot, de nem győződött meg arról, hogy meg vannak-e az előzés feltételei, és nem vette észre azt sem, hogy egy má­sik gépjármű már őt előzi. Ennek ellenére sávot változta­tott, s fékezésre kényszerítette a már előzésben levő gép­kocsit. A veszélyt látva, Tóth a kor­mányt jobbra rántotta, és visz- szatért a külső forgalmi sávba. A nagy sebesség és a hirtelen mozdulat következtében a gép­kocsivezető elvesztette ural­mát az autó felett, és a leálló pályán is áthaladva, áttörte a szalagkorlátot, majd az árok­ba zuhant. A baleset következtében a gépkocsi utasai közül Asbóth Margit a helyszínen meghalt, Balogh Jánosné maradandó testi fogyatékosságot szenve­dett. A Pestvidéki Járásbíróság dr. Ács András tanácsa dr. Tóth Ferencet halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év 6 hónapi szabad­ságvesztésre. és a gépjármű- vezetéstől való három évi el­tiltásra ítélte. korcsoportból. Aztán Erzsinek tizenöt, Juliskának meg tizen­két állapotos asszonyra is kell vigyáznia, merthogy anya- és csecsemővédőnők a két orvosi körzetre osztott Dányban. Felelősségteljes és jelentős munkát végeznek. A két dányi orvoson kívül, Gö­döllőn, a járási hivatal egész­ségügyi osztályán is hangoz­tatják, hogy jól dolgoznak. Koncsek Erzsébet többször is kapott már jutalmat, Kurun­czi Júlia eddig még egyszer sem, dehát csak alig egy fél éve foglalta el állását, csupán múlt tavasszal kapta meg ok­levelét. — Amikor 1967-ben végez­tem — beszél a „régi időkről” Erzsi —, nem lehetett válo­gatni, oda kellett menni két évre, ahová küldték az em­bert. Engem ide irányítottak Dányba és egyenesen bedob­tak a mélyvízbe. Hetven cse­csemő, negyven terhes anya, 280 kisgyerek — ez volt ak­kor a létszám. De legalább volt lakásom, beköltözhettem az éppen elkészült második körzeti orvosi lakás egyik szo­bájába, amíg nem jött az új orvos. Másfél év múlva albér­letbe kellett mennem. Két éve megépült az egászségház és benne az egy szoba, összkom­fortos védőnői lakás. Érdemes volt kiböjtölnöm albérletben, megszerettem Dányt és az it­tenieket. Nincs messze, Pécelen van a szülőháza. Nővére is védő­nő. — Pécelen a védőnő, a mos­tani járási fővádőnő. Mayer Mátyásáé volt. Az iskolások­kal is foglalkoznia kellett és olyan kedves volt hozzánk, rajta keresztül szerettük meg a nővéremmel ezt a pályát. Státusvizsgálat Erzsinek is foglalkoznia kell iskolásokkal. Havonta egyszer tisztasági vizsgálatot tart köztük és ott van, amikor a körzeti orvos iskolaorvossá átváltozva, meglátogatja a gyerekeket. Iskolásainak szá­ma 460 körül van, de a kol­léganőre is jut száz fő, a csak alsótagozatos másik iskolában és 75 kisóvodás. Az elsősök, negyedikesek és nyolcadiko­sok státusvizsgálatát évente előkészíteni, vagyis megmér­ni testsúlyukat, magassásu­kat, mellbőségüket és min­den adatukat bevezetni az egészségügyi lapjukra, szin­tén a védőnő dolga. A csecsemőket sűrűn, a na­gyobbacskákat is gyakran kell látogatni. Ott a helye heten­ként az orvos mellett a ter- hesanya-tanácsadáson és ami­kor ugyancsak hetenként ren­delést tart a gyermekszak­orvos. Felsorolni is sok, mi mindenre kell figyelnie a csa­ládlátogatásokon és a rende­léseken, mégis örömmel be­szélnek arról, hogy a család- ] szemének, védelmi intézkedések nyomán 1 rövidesen még több lesz a ten­nivalójuk. — A gyermeknevelési se­gély bevezetése is javított a helyzeten — magyarázza Kon­csek Erzsi. — Azelőtt a ma­mák öt-hat év múlva hozták világra második gyermeküket, most általában nem várnak annyi ideig, és- elég sok mos­tani újszülött már a harma­dik jövevény a családban. Babonaságok Dicsérik mind a ketten a kismamákat, hogy a többsé­gük megfogadja tanácsaikat, és hallgat az orvosra, ámbár akad még nem is egy, aki elismeri, hogy például nem szedi az előírt orvosságot. — De alapjában véve a ma­mákkal kevés a baj — jegyzi meg Kurunczi Julianna. — Inkább a nagymamákkal. Féltik a kisunokát a szem­mel veréstől, a gonosztól, és ez ellen előszedik a régi prak­tikákat. Például a kórházból, ahol szüléiéit, testére erősített rózsafüzérrel hozzák haza. ne­hogy útközben megszállja a gonosz lélek. Aztán este nem öntik ki a fürdővizet, mert akkor nem tud elalulni a gye­rek. Ártalmas viszont az a ba- bonaság, mely szerint, amíg születése után négy-öt héttel meg nem keresztelik a babát, némelyik nagymama nem en­gedi kivinni a szobából. Tervezgetés De térjünk vissza a való élethez. Mennyi a védőnő ke­resete? — Egyezerhatszáz forint — mondja a kisebbik. Nem is rossz kezdőfizetésnek, ő ma­ga sem kevesli. Annál kevés­bé, mert idevaló Dányba, az apja ipari munkás, a szülei­nél lakik, és nem kell haza­adnia egy fillért sem. Az idő­sebb keresete: — Ezernyolcszáz forint — és hozzáteszi: — Hét év után! Mégis biztosít róla, hogy azért megél valahogy, még te­levíziója is van Ez a fő szó­rakozása, és nagyon szeret ol­vasni. Hát Julianna mivel szó­rakozik? Néha táncol Olyan fiatal, még nincs huszonegy éves. Annak pedig, hogy Erzsi nem táncolgat, nem az életkora, ha­nem valaki távol lakó lehet az oka. Erről árulkodik sej­telmessé váló mosolya, ami­vel arra a kérdésre felel, hogy ha férjhez megy, miképpen tervez családot. — Két gyereket akarok gyors egymásutánban. fgy is illik. Jó példát kell mutatnia a községben az egészségügyi középkádernek, a népesedéspolitika előretolt őr­Szokoly Endre *

Next

/
Oldalképek
Tartalom