Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

2 1914. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP "Stritt» Hétfő: Gromiko szovjet kül­ügyminiszter Rómába érkezett — Mexikóvárosban megkezdő­dött a latin-amerikai országok külügyminiszteri értekezlete. Kedd: Genfben ismét talál­koztak a SALT szovjet és ame­rikai küldöttségei — Szófiában befejezte munkáját a Béke­világtanács. Szerda: A nyugatnémet par­lament jóváhagyta az atom- sorompó-szerződést — Szadat és Kadhafi együtt érkezett Szaúd-Arábiába és tárgyalt Fejszál királlyal. Csütörtök: Gromiko az olasz —szovjet tárgyalások után a Vatikánban felkereste VI. Pál pápát is — A Szuezi-csatoma nyugati partjáról eltávoztak az utolsó izraeli egységek. Péntek: Laboréban megnyílt az iszlám csúcsértekezlet — Pakisztán és Banglades között létrejött a diplomáciai kapcso­lat. Szombat: Banglades is részt vesz az iszlám csúcsértekezle­ten — Üj dátumot tűztek ki az egyiptomi—líbiai államegyesü- lés előkészítésére. Hét nap Lahore — Mexikóváros Űj színhelyeken játszódtak le új felvonások a világpo­litika színpadán, a történelem nagy-nagy szín játékában: a pakisztáni Lahore éppúgy ref­lektorfénybe került, mint aho­gyan Mexikóvárosra is ráirá­nyult az érdeklődés. Szófiában a világ békemozgailmának ve­zérkara tanácskozott, Genfben újrakezdődtek a szovjet—ame­rikai hadászati fegyverkorlá­tozást célzó tárgyalások, Ró­mában a szovjet külügymi­niszter folytatott az európai biztonsági értekezlet előmoz­dítására fontos tárgyalásokat és így tovább ... Igen nagy jelentőséget tulaj­doníthatunk az iszlám csúcs- konferenciának, a mohamedán államvallású országok állam- és kormányfői szinten meg­rendezett értekezletének. Kü­lönös lehet ugyan számunkra, hogy 37 ország vezetői azon az alapon üljenek össze: egy a hitük, de egyrészt az Iszlám valóban nagy összetartó erő, másrészt fontos szerepre hiva­tott államok, tekintélyes veze­tő személyiségek e konferen­cia részvevői, így hát nem szabad alábecsülnünk e csúcs­találkozó súlyát, horderejét. Távoli országok képviselői ta­lálkoznak: az Atlanti-óceán partján elterülő Guinea és a távol-keleti Malaysia egyfor­mán „mohamedán ország”, ott vannak Lahoréban az arab vezetők és ott van a perzsa sah is. A politikai távolság is tekintélyes számos esetben: királyok, emirek ülnek egy asztalnál haladó államférfiak­kal, akik már számtalan eset­ben kerültek ellentétbe velük. Az amerikai politika szekérto­lójának számító Fejszál, a sza- úd-arábiai király az értekezlet kiemelkedő egyénisége, azért is, mert Mekkának, a moha­medán vallás központjának ura, a szent helyek őrzője, de azért is, mert az olajválság idején látszólag az arab olaj­termelők élére úgy állott, hogy szembefordult Washington­nal ... A lahorei csúcstalálkozó el­ső nagy eredménye akkor szü­letett meg, amikor tulajdon­képp még meg sem kezdte munkáját: Pakisztán és Bang­lades kormányai kölcsönösen elismerték egymást. A Írét or­szág önálló állami létének el­ismerése megteremti a köztük levő vitás kérdések végleges rendezésének feltételeit, az 1971-ben lezajlott háború nyo­mainak eltüntetését. Bangla­des Népi Köztársaság előbb- utóbb elfoglalhatja helyét az ENSZ-ben is, ahová Pakisz­tán és a mögötte álló Kína el­lenkezése miatt eddig nem juthatott be. A lahorei iszlám csúcsérte­kezlet egyébként a közel-kele­ti válsággal, a palesztin nép jogainak elismertetésével, Je­ruzsálem sorsával foglalkozott mindenek előtt, (öt éve Ra- batbam, a marokkói főváros­ban az Izraeli ad szembeni mohamedán front kialakítását próbálták elérni, akkor még nem teljes eredménnyel: szá­mos afrikai mohamedán or­szág akkor még nem volt haj­landó szakítani Izraellal. A marokkói iszlám csúcsértekez­leten a 60 millió indiai moha­medán képviseletének kérdése majdnem botrányt kavart, s a végén a pakisztáni küldöttség kivonulásával járt.) Most a mohamedán orszá­gok között több jele van az egységtörekvésnek. Kérdés persze, hogy a csúcstalálkozó alkalmával létrejött külön megbeszéléseken, amelyeken az olaj problémái kerültek szóba, egyetértés mutatkozha- tott-e? Irán nem helyesli az olajembargó fenntartását, már a meghirdetésével sem értett teljesen egyet, Szaúd-Arábia az olaj árának emelését tartja túlzottnak, s jóformán ahány olajtermelő ország, annyi az’ elképzelése, a követelése. Mindenesetre az arab egy­ségtörekvés új fordulatát hoz­ta a lahorei csúcstalálkozóra való készülődés közben Kad­hafi líbiai elnök, aki váratla­nul Kairóban termett, korábbi fenntartásaival szemben most Szadat politikájának támoga­tására tett ígéretet, utána pe­dig Szadattal együtt repült Szaúd-Arábiába, Fejszál ki­rályhoz, akit korábban ellen­ségei közt tartott számon ... E pillanatban nincs szó a líbiai— tunéziai egyesülésről, viszont áprilisban Tripoliban kíván­ják folytatni az egyiptomi-li- biai fúzió előkészítésére szánt tárgyalásokat. A Föld egy másik pontján, Mexikóvárosban, szintén nagy létszámú és magas szintű — a külügyminiszterek rész­vételével megrendezett — ta­lálkozóra került sor: a latin- amerikai országok értekezleté­re. Panasznapok voltak a kon­ferencia napjai — a részve­vők többsége szemére hányta az Egyesült Államoknak, hogy tőkései védett vadászterületé­nek tekinti a latin-amerikai világot. Kissinger amerikai külügyminiszter változásokat ígért, az USA megértését pró­bálta bizonygatni, hogy lesze­relje a támadásokat. Áz amerikai külügyminisz­ter a jövő héten ismét a kö­zel-keleti iratcsomót veszi elő a latin-amerikai dosszié után: a szíriai—izraeli fronton kel­lene most már a csapatszét­választás feltételeit megterem, teni ... Persze még azzal sem gördülne el minden akadály a genfi közel-keleti békekonfe­rencia útjából. A palesztin kérdés továbbra is megoldat­lan, Jeruzsálem ügye szintén nagy-nagy vitatóma. Izraelben nem megy köny- nyen az új kabinet megalakí­tása. Golda Meir új kormá­nya nem támaszkodhatok többségre a parlamentben. De e mögött a látszólag pártpoli­tikai huzavona mögött fel le­het fedezni azt a hátsó szán­dékot, hogy bizonyos izraeli körök „rövid pórázon” akar­ják tartani a kormányt. S ha Golda Meir számukra elfo­gadhatatlan engedményeket tenne vagy készülne tenni, egyhamar megbuktathatják. Ami aztán egyben az új iz­raeli kormány számára is örökös alibit teremt: nem en­gedhet ebben vagy abban a kérdésben, mert különben napjai meg leimének szám­lálva ... Az európai problémák kö­zéppontjába a biztonsági és együttműködési értekezlet kér­déscsoportja kerül. A héten Gromiko szovjet külügymi­niszter olasz kollégájával, Mo­réval tárgyalt erről, majd a Vatikánban tett látogatásakor is ez volt a téma. VI. Pál kép­viselője tavaly nyáron ott volt Helsinkiben, a vatikáni kül­döttség Genfben szintén jelen van. A szovjet diplomácia ak­tivitása láttán nem jogtalan az a remény, hogy még az idén sor kerül a helsinki ér­tekezlet harmadik, befejező szakaszára, az európai államok közösen elfogadott dokumen­tumainak ünnepélyes aláírá­sára. (Ezt a véleményt hal­lottuk a héten Bécsben az ott vendégeskedő Scheel nyugat­német külügyminiszter szájá­ból is.) Az angol választási kam­pány a végéhez közeledik, a jövő csütörtökön az urnák elé járulnak a brit választók. A várható eredmény? A közvé­leménykutatások — konzerva­Százliűsz ország:, az ENSZ, és sok más nemzetközi szervezet csak­nem 600 küldötte részvételével ülésezett a Béke-világtanács Szófiában. Képünkön az elnölksé&ben balról az első Pethő Tibor, a BVT tagja, az Országos Béketanács elnökhelyettese, a magyar delegáció vezetője. A pakisztáni Lahoréban üléseznék az iszlám országok vezetői. A képen: a tanácskozás előtt a laborét Badshahi mecsetben imádkoznak a politikusok. Erich Honecker Fidel Castro meghívására érkezett baráti látoga­tásra Kubába. Képünkön: a vendég és vendéglátója a havannai re­pülőtéri fogadtatáson. VI. Pál pápa csütörtökön fogadta a Vatikánban Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Üj felvonások Közös közlemény a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatásáról Fock - Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására 1974. február 19—21 között hi­vatalos látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban Ab- duszalem Dzsallud őrnagy, a Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnöke. Dzsallud miniszterelnök és kísérete megismerkedett a Magyar Népköztársaság fejlő­désével, a magyar népnek az élet különböző területein elért eredményeivel. A líbiai miniszterelnököt fo­gadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságiának: első titkára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A miniszterelnökök megvizs­gálták a magyar—iíbiai kap­csolatok helyzetét, továbbfej­lesztésének lehetőségeit. Esz­mecserét folytattak időszerű nemzetközi problémákról. A szívélyes és őszinte légkö­rű tárgyalásokon megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és to­vábbi lehetőségek vannak a po­litikai, gazdasági, műszaki-tu­dományos, kulturális és okta­tási együttműködés szélesítésé­re. A magyar fél kifejezésre jut­tatta, hogy a Magyar Népköz­társaság kész részt venni a Lí­biai Arab Köztársaság gazda­ságfejlesztési terveinek megva­lósításában és a líbiai szakem­berek képzésében. Megállapod­tak abban, hogy a két ország illetékes szerveinek küldöttsé­gei az igényeknek megfelelően találkoznak a kérdések részle­tes megbeszélésére. A felek hangsúlyozták, hogy a látogatás során aláírt gazda­sági, kereskedelmi és műszaki­tudományos együttműködési egyezmény, valamint a kor­mányszintű gazdasági vegyes­bizottság létesítéséről szóló megállapodás új lehetőségeket nyit a kapcsolatok további je­lentős fejlődéséhez. Kifejezték készségüket, hogy a közel jövő­ben megtárgyalják és aláírják a két ország közötti légiközle­kedési egyezményt. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tá­jékoztatta a Líbiai Arab Köz­társaság miniszterelnökét a magyar népnek az MSZMP ve­zetésével elért eredményeiről. Ismertette a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának elve­it, törekvéseit és álláspontját a nemzetközi kérdésekben. A Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke tájékoztatta magyar partnerét az 1969. szeptember 1-i forradalmat kö­vetően elért eredményekről, Líbia gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéséről. A líbiai miniszterelnök nagy­ra értékelte a Magyar Nép- köztársaság sikereit a szocia­lizmus építésében. A felek különleges figyel­met szenteltek a közel-keleti eseményeknek. Elítélték Iz­raelnek az imperializmus és a cionizmus által támogatott hó­dító politikáját, amely nem­csak az arab országok fejlő­dését, hanem a nemzetközi bé­két és biztonságát is veszélyez­teti. Megerősítették, hogy tel­jes mértékben támogatják a palesztiniai nép nemzeti fel­szabadító harcát és törvényes jogait, beleértve az önrendel­kezés és a hazájukba való visszatérés jogát is, az ENSZ alapelveinek és határozatainak megfelelően. A felek aláhúzták, hogy a szocialista országok és az arab országok őszinte barátsága és együttműködése az antiimpe- rialista harcot, valamint a vi­lág népeinek szabadságáért fo­lyó küzdelmet szolgálja. Kiemelték azon elv sérthe­tetlenségét, amely szerint min­den államnak és népnek joga van a független politikai és gazdasági fejlődésre, a termé­szeti kincseivel való szuverén és szabad rendelkezésre. Meg­állapították. hogy a jelenlegi energiaválság a nemzetközi olaimonopóliumok ama poli­tikáiénak következménye amely a fejlődő országok ter­mészeti kincseinek folyama­tos kizsákmányolására irá­nyul. A felek egyetértettek abban, hogy a líbiai miniszterelnök látogatása nagyban hozzájá­rult a Magyar Népköztársaság és a Líbiai Arab Köztársaság baráti és mindkét nép számá­ra gyümölcsöző kapcsolatai­nak erősítéséhez. A Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke, Abduszalem Dzsallud őrnagy hivatalos lí­biai látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökét és Fock Jenőt, a Ma­gyar Népköztársaság minisz­tertanácsa elnökét. A meghí­vást köszönettel e'fovadiák. A látogatás időpontját később ál­lapítják meg. tív győzelmet jósolnak. A vá­lasztások kimenetelét minden bizonnyal a szigetország kis­polgárai döntik el, akik a bá­nyászsztrájkért, a két-három napos munkahétért nem a konzervatív kormányt, hanem — számunkra meglepő logiká­val vagy éppen logikátlanság­gal — a szakszervezeteket, s azokon keresztül a munkás­pártot marasztalják el. Wil­son pedig a jelek szerint nem is harcol igazán a győze­lemért ... Pálfy József Hét végi jelentések AZ ENSZ-TAGORSZÁGOK képviselői mégállapodtak ab­ban, hogy a nyersanyagkérdé­sekkel és a gazdasági fejlő­dés problémáival foglalkozó rendkívüli ENSZ-ülésszakot április 9-én hívják össze. A ta­nácskozás várhatóan egy hóna­pon át tart majd. KUBA KÉRDÉSE állt a fi­gyelem középpontjában a la­tin-amerikai külügyminiszterek és Kissinger amerikai külügy­miniszter mexikóvárosi tanács­kozásának péntek éjszakai záPt ülésén. A most kezdődő hét ese­mény napúi rábír. : Hétfő: Kissinger a Közel-Ke­letre utazik — Szadat Indiában — Raul Castro elutazik Belg­rádiból — Nimeri elnök Iránban — Waldheim Togóban. Kedd: Szadat hazautazik In­diából — EKHT-ülés Bécsben — Panmindzsoni tárgyalások — Indiai részleges választások (Uttar Pradesh és Orissza álla­mokban) — ANZUS-tanácsülés Wellingtonban — Waldheim Ghánában. Szerda: Kissingert fogadja Szadat Kairóban — Dzsallud . Bonnba érkezik — Az ANZUS ! záróülése — Waldheim Ele­fántcsontparton. Csütörtök: EKHT-ülés Bécs­ben — Nimeri elutazik Iránból — Waldheim Libériában. Péntek: Gromiko Kairóba ér­kezik — Jobert Bonnban — Waldheim Sierra Leoneban. Szombat: Dzsallud elutazik az NSZK-ból — Waldheim Guineába utazik — Megkezdő­dik a burmai nemzetgyűlés ülésszaka. Értesítjük a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy a , 4. sz. főút mellett, a vasadi elágazásnál két műszakban üzemel c Monori Állami Gazdaság ^ ^ SZER VIZ ÁLLOMÁS A 0 Garanciaidőn túli javítások ^ Karosszériajavítás és -fényezés # Komplex diagnosztikai vizsgálatok 0 Autóvillamossági javítások # Teljes szerviz, gépi mosással ^ Shell üzemanyagtöltő állomás % Olajcsere Shell olajokkal # Külföldi gumiabroncsok és alkatrészek eladása. # Díjtalan gumiabroncs-felszerelés KÉRJÜK, KERESSE FEL SZERVIZÜNKET Telefon: Monor, 281. L I

Next

/
Oldalképek
Tartalom