Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

1974. FEBRUAR 23., SZOMBAT res» «ec kSCírlap Szolgáltatás a tsz-eknek Úriba boltozik a hidroglóbas Néhány esztendővel ezelőtt a víztornyok építése és kar­bantartása a Pest megyei Építőipari Anyagellátó Válla­lat feladata volt. A hagyomá­nyos víztorony építése azon­ban az évek során kiment a divatból: helyét a modern hidroglóbusok foglalták el, a karbantartást, az egyik leg­fontosabb közületi szolgálta­tást pedig a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat örökölte. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat mintegy 150 hidroglóbus karbantartását vállalja.-Mezőgazdasági üzemekkel, termelőszövetkezetekkel kö­töttek átalánydíjas szerző­dést nemcsak Pest megyében, hanem az ország más közsé­geiben is. Tavaly a vállalat 6 munkása 1 millió 600 ezer fo­rint értékben végzett karban­tartást. Idei tervük a kétmillió fo­rintot is meghaladja és már most folynak tárgyalások újabb félszáz hidroglóbus kar­bantartásáról. Az egyik leg­jelentősebb megrendelést — csaknem 100 ezer forintos munkát — Pest megyéből kapták: hamarosan Vecsésről Üriba költöztetnek egy hid- roglóbust. Eredetileg helikop­terrel akarták szállítani, de műszaki akadályok miatt csak gépkocsival, illetve trailerekkel történhet a költöztetés. Az útvonalengedély meg­szerzése után — éjszaka, hogy ne zavarják a forgalmat — szállítják át az úri termelő- szövetkezetbe a hidroglóbust- A tervek szerint csaknem két hétig tart a víztároló átköl­töztetése és felszerelése. Á. fi. Az MNOT elnökségének ülése A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken délután ülést tartott, ame­lyen megtárgyalta a családjo­gi törvény módosításának ter­vezetét, valamint a gyermek- tartásról szóló minisztertaná­csi rendeletet. A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége sokol­dalú vitában megállapította: a családjogi törvény módo­sításának tervezete, valamint a gyermektartásról szóló jog­szabályok ésszerű módosítá­sa messzemenően a házasság­intézmények és a családi kap­csolatoknak erősítését, illető­leg a gyermekek védelmét szolgálja. Ilyenformán a nők egyenjogúsítása a családok­ban még maradéktalanabbul érvényesül. Az elnökségi ülésen részt vett és felszólalt űr. Korom Mihály igazságügyminiszter. Tegnap délután a Pest me­gyei Tanács dísztermében szá­molt be dolgozóinak az OTP Pest megyei Igazgatósága 1973. évi tevékenységéről. A megbeszélésen részt vett dr. Fekete László, az OTP ve­zérigazgató-helyettese, dr. Ka­locsai Tamás, az Országos Ta­karékpénztár szakszervezeti tanácsának tagja és Lippai Jó­zsef, a KPVDSZ Pest megyei Bizottságának titkára. Az elő­zetesen szétküldött írásos be­számolóhoz Pogány Miklós, az OTP Pest megyei Igazga­tóságának igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte, hogy sikereik -a múlt év népgazdasági ered­ményein alapulnak. Bizonyít­ja ezt, hogy tavaly a lakossági betét­állomány megközelítette a 3 milliárd forintot. Közre játszott a növekedésben az MSZMP Központi Bizott­ságának tavaly márciusi ha­tározata a munkások és mű­vezetők reálbérének 6 %-os emeléséről, valamint az, hogy emelkedett a mezőgazdaság termelése, a parasztság jöve­delme. A betétgyűjtés valamennyi ága meghaladta az előirány­zott összeget, egyedül az ifjú­sági takarékbetét iránt kisebb Gazdagodó takarékszövetkezetek Egymillió tag, 6,7 milliárd forint A takarékszövetkezeti tagok száma a napokban haladta meg az egymilliót. Ez alka­lomból pénteken a SZŐ VOSZ székházában dr. Horváth Ist­ván, az ágazati főosztály ve­zetője arról tájékoztatta a saj­tó munkatársait, hogy szerte, az országban jelenleg 385 ta­karékszövetkezet működik, 2678 településén látnak el pénzügyi szolgáltatásokat. Az 1247 fiókból álló üz­lethálózat fejlesztése még korántsem fejeződött be. Tavaly összesen 6,7 milliárd forintnyi betétet kezeltek, az 557 ezer szövetkezeti betét­könyvben. Egy év alatt a be­tétállomány egymilliárd 141 millió forinttal nőtt. A szövet­kezetek az elmúlt évi betét­növekedésből bővítették köl- csönállományukat és a fenn­maradó csaknem egymilliárd forintot a népgazdaság ren­delkezésére bocsátották, kü­lönböző fontos társadalmi cé­lok, így például a lakásépíté­sek támogatására. Egy év alatt 378 ezer tag fordult szövetkezetéhez valamilyen kölcsönigény­nyel. Közülük 90 ezren azzal a cél­lal. hogy nagyobb értékű ipar­cikkeket vásárolhassanak. Több mint 30 ezren háztáji és házkörüli gazdaságuk kor­szerűsítéséhez, 29 ezren pedig építkezéshez, lakóházuk mo­dernizálásához kérték a köl­csönt. A szövetkezetek egyre inkább bővítik szolgáltatásaik körét Ez év januárjától az OTP megbízásából részt ve­hetnek a nyeremény-takarék­betétek gyűjtésében és keze­lésében is. böző beruházásokra. Háztáji szarvasmarha vásárlásához csak kevesen kértek kölcsönt. A kisiparosoknak, kiskereske­dőknek száznyolcvanhét eset­ben 4,9 millió forint kölcsönt folyósítottak. Az OTP lakásépítő és érté­kesítő tevékenységét is részle­tesen ismertette az igazgató. Tavaly összesen 406 lakást adtak el, 127.5 millió fo­rint értékben, amelyhez 70 millió forint hi­telt és 28 millió forint szociál­politikai kedvezményt nyúj­tottak. A saját beruházásban épített lakásoknak csak a 70 százalékát adták át, több ter­vezett lakásépítkezéshez pedig az előfeltételek hiánya miatt nem tudtak hozzákezdeni. A házgyári építkezési mód segít­ségével a IV. ötéves terv alatt — megközelítőleg — mintegy 3115 lakás készül el. A minő­séggel kapcsolatos panaszok továbbra sem csökkentek, ezen a szigorú műszaki átvétellel kívánnak segíteni. A csökkenő telekforgalom adatainak ismertetése után részleteiben is kitért az igaz­gató a tanácsi pénzgazdálko­dás és együttműködés adatai­ra. A tanácsok és intézmé­nyek pénzforgalma jelentősen meghaladta az előző évit. Az OTP másik sikeres tevé­kenysége a sportfogadás, nép­szerű nevén totó-lottó. 1973-ban együttesen 28 millió 162 ezer darab szel­vényt adtak el. A borítékos sorsjegyből egy millió 80 ezer darab fogyott. Ezekre együttesen jelentős nyereményösszegeket fizettek ki. A beszámoló és a hozzászó­lások után Nagy Gyula, a szak- szervezeti bizottság titkára tá­jékoztatott a szakszervezet szociális munkájáról, s arról, hogy 11 brigádjuk nyerte el a megtisztelő szocialista címet. k. m. AZ 56. ÉVFORDULÓN A hősökre emlékeznek KOSZORÚZÁSOK, BARÁTI TALÁLKOZÓK PEST MEGYÉBEN A szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulásának 56. évfordulója alkalmából Czine- ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter üdvözlő táv­iratot küldött A. A. Grecsko marsallnak, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének. Az évforduló alkalmából teg­nap délelőtt a hazánk felsza- dulasáért vívott harcukban él­esett szovjet hősök gellérthe­gyi emlékművénél ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és ’a munkásmozga- 1 lom vörös zászlaját. Ezt kö­vetően koszorúzási ünnepség kezdődött az emlékműnél. El­sőként a Magyar Népköztár­saság fegyveres erői nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezett el koszo­rút. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviseleté­ben V. J. Pavlov nagykövet, B. D. Sevikin követtanácsos és D. I. Oszadcsij vezérőrnagy katonai és légügyi attasé ko­szorúzott. A magyar társadal­mi szervezetek képviselőinek, a szocialista országok követsé­geinek katonai és légügyi at­taséi, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­sága küldöttei tették le ezután a kegyelet virágait a talapzat­ra. A szovjet déli hadseregcso­port parancsnoksága a Mező Imre úti temetőben nyugvó szovjet hősök sírjainál rende­zett koszorúzást, majd este műsoros ünnepséget a pa­rancsnokságon, amelyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, D. í. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja a Szovjetunió budapesti nagykövetségén adott fogadást. A fogadáson megjelent Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter, Benkei András belügymi­niszter, Púja Frigyes külügy­miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, továb­bá politikai, társadalmi és mű­vészeti életünk számos ismert személyisége. V. J. Pavlov nagykövettel az élen jelen voltak a szovjet nagykövetség diplomatái, valamint a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője, katonai és lég­ügyi attaséja. Pest megyében is több he­lyen ünnepi megemlékezést tartottak tegnap a nevezetes évforduló alkalmából. Szent­endrén a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolán rendezett ün­nepségen részt vettek az ideig­lenesen hazáikban állomásozó szovjet déli ' hadseregcsoport képviselői. A bensőséges ösz- sze jövetelen Matußka István alezredes mondott beszédet, ezt követően a főiskola irodai- mi színpada adott műsort. Ün­nepi megemlékezéseket, ma­gyar—szovjet katonatalálkozó­kat tartottak tegnap a nép­hadsereg megyénkben állomá­sozó katonai alakulatainál is. Ma Pest megye városaiban A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE koszorúzták meg a szovjet hősi emlékműveket s az el­esettek sírját. A gödöllői egyetemen KISZ- fiatalok és szovjet komszomo- lista kgtonák tartanak ma ba­ráti összejövetelt, közös klub­estet. A műsorban fellép a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese is. Monoron, a József Attila Gimnáziumban az évforduló jegyében' orosz nyelvű klubestét rendeznek, melyre vendégként a budapes­ti szovjet kolónia Gorkij 10 osztályos iskolájából tanáro­kat és diákokat hívtak meg. Ebből az alkalomból osztják ki az iskola által kiírt Maja- kovszkij-pályázat nyerteseinek jutalmait is. A magyar UNESCO-bizottság közgyűlése Tegpap a Kulturális Kap­csolatok Intézetében- megtar­totta idei közgyűlését a Ma­gyar UNESCO-bizottság. A tag­ság megújítása, a vezető tiszt­ségviselők megválasztása, az elmúlt évi munka mérlege és a bizottság idei programja szerepelt a napirenden. A közgyűlésen — a bizott­ság végrehajtó tanácsának ja­vaslata alapján — dr. Jóború Magdát, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját válasz­tották meg a magyar UNESCO- bizottság elnökévé, két alel- nökké pedig dr. Gosztonyi Já­nos művelődésügyi miniszter- helyettest és dr. Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettesét. Határ V. í az érdeklődés. Ezután az OTP egyik legnépszerűbb szolgál- I tatásáról, a különböző hitelek folyósításáról beszélt Pogány Miklós. — A megfelelő betétállo­mány lehetővé tette — mon­dotta —, hogy tavaly Pest megyében a személyi hitelek kivételével valamennyi jelentkező igényt zavartalanul kielé­gíthettek. Élénk volt az érdeklődés az építési és áruvásárlási kölcsö­nök iránt. A múlt évben 4105 családi házat és 325 társas­házat építettek kölcsönnel és a lakásszövetkezeti formában 368-nak az építését kezdték meg. összesen 7219 építési köl­csönt engedélyeztek. A szociá­lis követelményeknek meg nem felelő telepek felszámo­lására fordítható kedvezmé­nyes hitelt a vártnál keve­sebben vették igénybe, ugyan­akkor örvendetesen megnőtt a munkáltatói támogatással megkezdett lakásépítések iránt az érdeklődés. Áruvásárlásra mintegy 285 millió forint kölcsönt folyósí­tottak, a termelési kölcsönök közül hétszázöt ügyfél 8,6 mil­liót kért a kiskertek, a háztáji gazdaságok felszerelésére, a termelést elősegítő külön­A személyi kivételével 1 Minden igényelt kölcsönt folyósítottak ^ H . ötéves tervben több mint háromezer lakást épít as OTP Pest megyei Igazgatósága (Folytatás az 1. oldalról) tásokat, amelyek kibontako­zásuk kapcsán jelentkeznek. Máris találkozhatunk ugyanis olyan jelenségekkel, amelyek hatása mindenképpen politi­kai, így például az az integrá­lódási folyamat, amely a ter­melési rendszerekkel kibon­takozott. A rendszerek alkal­mazása bizonyos tudatformáló erőt is képvisel a termelőszö­vetkezetekben, s a szövetkeze­tek eddig kialakult szerveze­ti formájában is bizonyos vál­tozást indít meg. A pártszer­vezeteknek már csak azért is az egyesült szövetkezetek kon­szolidálódására kell irányítani­uk figyelmüket és azt előmozdí­taniuk. hoev az egyesült szö­vetkezetekben a vezetés, a hi­vatás magaslatán álljon. A tennivalónak most az 1974. évi termelésre kell összpon­tosulniuk. Az egyesülések cél­ja, hogy megfelelő, vagy az eddiginél jobb lehetőségeket teremtsenek a korszerű tech­nika és technológia alkalma­zása, a szakértelem kibontakoz­tatására, a termelés eredmé­nyessége érdekében. Kifejezésre jutott természe­tesen az is a tegnapi ülésen, — mind a vitában, mind az összefoglalóban —. hogy a mezőgazdaság koncentrációjá­nak több útja lehet itt a me­gyében is. Így az egyesülések mellett a kooperációk is nö­velhetik a termelés hatékony­ságát. Minden esetben a helyi lehetőségektől függően kell mérlegelni, hogy a szövetkeze­tek melyik utat választják, sőt, ugyanabban a szövetkezetben is választhatnak többféle meg­oldást. A megyei pártbizottság e fontos téma tárgyalásának ösz- szegezéséül úgy foglalt állást, hogy a járási pártbizottságok, a szövetkezeti pártszerveze­tek, az e területen működő kommunisták legyenek to­vábbra is kezdeményezői, mo­torjai a fejlődésnek. Alakít­sák ki a kommunisták e kér­désben is a cselekvő egységet. » A. Z. Á rulják újra a telkeket. A tényközlő, rövid mondat újra szavát ajánlom az olvasó figyel­mébe, ugyanis egyszer már eladott telkeket kínálnak a vevőnek, pontosabban egy­szer már eladott telkek da­rabját. Gondolom, három helyen, Budakalászon, a fóti tó környékén és Rác­kevén szerzett tapasztala­taim általánosíthatók. A ta­pasztalat pedig a követ­kező. Néhány éve vagy még korábban, a hatvanas évek első felében jó érzékű, a várható keresletet korán felismerő emberek megvá­sárolták a maguk telkecs- kéjét, ami nem is annyira telkecske, mint inkább te­lek, lévén kétszáz-három­száz négyszögöles, vagy né­melykor még nagyobb. Gyümölcsfákat ültettek, bogyósok bokrait telepít- gették, kerítést húztak, há­zat emeltek ... Dolgoztak tehát a földdel, örömet és hasznot leltek benne, s ter­mészetesen hasznot hajtot­tak a társadalomnak ugyan­csak, mert többnyire parla­gon heverő földek váltak megműveltté, termett raj­tuk ez-az, a telektulajdonos már nem tülekedett üdülési beutalóért... Jól tették, amit tettek. Közben megjelent -a te­lektulajdont szabályozó rendelet, közben egyre in­kább megcsappant — mind a tanácsok, mind a magá­nosok kezén — azoknak a területeknek a mennyisége, amelyeket még parcellázni lehetne, sőt, nagyon helye­sen, napvilágot látott egy rendelkezés is, amely gátat emelt a mértéktelen par­cellázások elé. Hiszen a megyében is akadt mező- gazdasági szakszövetkezet, mely úgy vélte gyarapítani bevételéit, hogy nekilátott a közösen művelt mezőgaz- sági terület fölszabdalásá- nak, értékesítésének, sőt, ebbe az „akcióba” szerette volna bevonni a Szakszer­vezetek Pest megyei Taná­csát is, mondván, „mi a munkásoknak adunk hét­végi telket...” Nem a szak- szövetkezeten múlott, hogy végülis a turpisságra fény derült, s a nemesnek föl­tüntetett, de valójában tör­vénytelen akcióból semmi sem lett. K eletkezett tehát némi légüres tér a telek­piacon. A jogosat meghaladó telektulajdonok gazdát cseréltek többségük­ben, a tanácsok — hol ma­guktól, hol felsőbb intelem­re — kezdik belátni, hogy nem lehet a/, egész község határát föl parcellázni, mert ugyan a parcellázás bevé­tel, az illetékforgalom is bevétel, de ami utána jön ;— a villany, a víz köve­telése, az üzlet megnyitásá­nak sürgetése, az utcák ta­lajának.' rendezése, s ezer más hasonló —, az bizony nehéz gond, súlyos kiadás. A légüres teret finom szaglással sem lehet ész­lelni a fizikában, ám annál inkább a telekpiacon. így jöttek rá — tessék csak vé­gigkutyagolni az említett helyeken az úgynevezett üdülőrészeket, s megnézni kapukra, kerítésekre kitett föliratokat — a tulajdono­sok, hogy nekik „nagy” a telek. Nem tudják megmű-; vélni, rendben tartani, meg egyébként is, minek, luxus, hiszen annyian szeretnének egy darabka földhöz jutni... Kevésbé könnyedén fogal­mazva, a malíciát mellőzve, a puszta tényékhez ragasz­kodva: megindult egy újra­felosztást folyamat a megye üdülőterületein. sNe firtassuk, mennyi eb­ben a spekulációs elem — bár érdemes eltöprengeni azon, vajon tisztességes ha­szon-e a korábbi vételár negyvenszeresét kérni egy- egy négyszögölért... —, ám azt már jogunk, sőt, köte­lességünk firtatni, hol hú­zódik a határ az egyéni cselekvés és a közös érde­kek „telkeinél”? Azaz: va­jon a magántulajdon tisz­telete — tehát, hogy a tu­lajdonos azt csinál a telké­vel, amit jónak lát, ha akarja, két, ha úgy tetszik, négy. darabra szabdalja fel — meddig terjed, s mikor kell határozottan érvényt szerezni a közösségi érde­keknek? H iszen, nem közösségi érdek az, hogy a te­lekre vágyók, áhíto- zók teljesíthessék álmai­kat? Ez bizony közösségi érdek i s, de az is, hogy a helyi tanácsok megakadá­lyozzák az újrafelosztást, a tenyérnyi méretű telkecs- kék kaotikus halmazatának létrejöttét, azon egyszerű oknál fogva, hogy később a tájrombolást, a település arculatának elcsúfítását, a tulajdonjogi viták mindent elfedő bozótjának növeke­dését képtelénség lesz meg­állítani. j Mint megtudtam, általá­ban mindenütt létezik ta­nácsrendelet, amelyben — valamikor! — meghatároz­ták, mekkora lehet a telek­nagyság. E rendeletek fö­lött elmúlt az idő, s külön­ben is, többségük általános, másoktól átvett, nem tük­rözi a helyi adottságokat. A tanácsok, elsősorban a vég­rehajtó bizottságok dolgfh — kötelessége! —, hogy elővegyék ezeket a rende­leteket, felülvizsgálják, s eldöntsék ott helyben mekkora a legkisebb telek­nagyság. S persze, nem elég erről dönteni, hanem is­mertetni, széles körben tu­datni is szükséges a hatá­rozatot, indokolva, megma­gyarázva, miért megenged­hetetlen a maroknyi par- cellácskák kialakítása. Mert megengedhetetlen. A tenyérnyi telek nem jó pihenésre, kikapcsolódásra. Csak arra jó. hogy valaki­nek telke legyen, ó is a tu­lajdonosok között szerepel­jen. Ezért kell a közösség ne­vében a tanácsoknak a ha­tárt m'egvonniuk. Sürgősen, mielőtt a kapukra, keríté­sekre kitett feliratok nyo­mán föllendülne a követ­kezményeiben súlyos hely­zetet teremtő üzletelés. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom