Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-23 / 45. szám
4 “‘"xMirtap 1974. FEBRUÁR 23.. SZOMBAT Érettségi menetrend I A negyedikesek módosított év végéje a középiskolákban A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása szerint néhány részletében módosul a tanév második felének munkarendje. Az írásbeli érettségit (képesítőt) valamennyi középiskolában — a rendes korúak tagozatán — május 20 és május 25 közötti időszakban tartják meg. Az írásbeli érettségi vizsgák napjait tantárgyanként is meghatározták. A gimnáziumokban magyar nyelv és irodalomból május 20-án délelőtt, matematikából május 21- én délelőtt, orosz nyelvből május 22-én délelőtt, angol és olasz nyelvből pedig május 22- én délután írásbeliznek. Május 23-án délelőtt fizikából, délután pedig francia és latin nyelvből, május 24-én délelőtt kémiából, délután német és spanyol nyelvből, majd 25-én délelőtt biológiából tartják országosan az írásbeli érettségi vizsgákat a gimnáziumokban. A szakközépiskolákban má-1 jus 20-án délelőtt lesz az írásbeli érettségi magyar nyelvés irodalomból, az. első szakmai tárgyból pedig május 21-én délelőtt írják meg írásbeli dolgozataikat a maturáló diákok. A második szakmai tantárgy, illetve kötelező idegen nyelv (a közgazdasági szakközépiskolák gép-gyorsíró idegen nyelvű külkereskedelmi ügyintéző tagozatán) írásbelije május 23-án délelőtt lesz. Május 23-án, 24-én és 25-én a jelentkezésektől függően a további tantárgyak írásbeli érettségijére kerül sor. A rendtartásban megfogalmazottaktól eltérően az idei tanévben a gimnáziumok és szakközépiskolák negyedik osztályaién a tanítás május 11-én fejeződik be. Módosult a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezések határideje is, a középiskolák február 1-től 15- i.g fogadták el a jelentkezési lapokat, melyeket a felsőoktatási intézményekbe március 30-ig lehet beadni. Kivételt képez a gyógypedagógiai tanárokat képző főiskola, továbbá a tanítóképző és óvónőképző intézetek, ahol a felvételi kérelmek elfogadásának határideje március 25. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a művészeti főiskolákra, a jelentkezések határidejéről külön tájékoztatják az érdekelteket. Az illetékesek felhívják a középiskolák figyelmét: a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéshez szükséges orvosi vizsgálatokra megfelelő időben jelentkeztessék a kérelmezőket, hogy az egészségügyi intézmények a vizsgálatokat időben be tudják fejezni. Ki nyert tegnap? Játék és muzsika Gödöllőn Pénteken Gödöllőről közvetítette a Magyar Rádió a népszerű „Ki nyer ma?” című műsorát. Az Agrártudományi Egyetem pinceklubjában már adás előtt egy árával gyülekeztek az érdeklődők, a kezdésre pedig zsúfolásig megtelt a helyiség. A rendező üdvözölte a megjelenteket, imajd Boross Anikó játékvezető részvételre biztatta a fiatalokat. Az első jelentkező Hámori Miklós villamossági mérnök, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet dolgozója volt. Végül is Ja- kovszki Sándor negyedéves mezőgazdász és Hámori Miklós „állt rajthoz”. Jakovsz- ki mind a négy kérdésre megfelelt, míg társa egy értékes hanglemezt kapott. A pinceklub hétfő este Lux Erika Liszt-díjas zongoraművésznő hangversenyének ad otthont. Cs. J. ■--------------------------—---------------- \ A magyar szép toll mesterei Magyarul írunk, beszélünk, s ha manapság gyakran használunk idegen kifejezéseket, többnyire , nem szükségből tesszük — mindez természetes. Azért természetes, mert otthonossá vált nyelvünkben sok szó, fordulat, amely a nyelvújítás korában keletkezett. Bezzeg nem volt ilyen köny- nyű helyzetben Révai Miklós apiikor a nyelvújítás kezdetén munkáit, sorukban az utolsó között A magyar szép toll címűt is írta, és a „mesterség szavainak”, ma úgy mondanánk: szakkifejezéseknek, a magyarra való fordításával kellett bíbelődnie. Könyvével az első magyar nyelvű stilisztikai kézikönyvet alkotta meg 1804—1805-ben, árúikor — mint egyik méltatója, Balázs János fogalmazta — „a stilisztika még Európa-szerte hamupipőke volt csupán”, és „irodalmi nyelvünk, — különösen a tudományos értekezés nyelve — ekkor még eléggé műveletlen” volt. Közhely idézni a latin mpn- dást, hogy a könyveknek is megvan a maguk sorsa, de A magyar szép toll esetében mégi kívánkozik. A tudós R^vai, aki a pesti egyetemen „a magyar nyelvnek és a deákságnak” tanára volt, már nem fejezhette be ezt a munkáját. Nyelvészeti viták vonták el tőle, majd pedig a betegség, mely lezárta életét. A vitairatok korrektúráin dolgozott utolsó percéig, mint mondják, szinte ez a munka tartotta benne a lelket, ahogy elkészült, meghalt. S halála ! után a hagyaték birtokosa nem adta ki kezéből. A magyar szép tollat, hiába kérték a kor tudósai, írói — köztük több ízben maga Kazinczy is —. nem lehetett közkinccsé. Így végül is most, százhetven évvel írása után lett csak könyv a könyvből, adta ki az Akadémiai Kiadó. Éder Zoltán tette közzé, és fpglalta össze az utószóban a munka történetét, jelentőségét, adatait. Azon az úton, amelyet egykor Révai is épített, kései s immár néhai utód, pedig itt élhetne még közöttünk: Szerb Antal Róla írt könyvet Poszter Zoltán, az Akadémiai Kiadó Irodalomtörténeti Könyvtár sorozatában, amelyet Czine Mihály szerkeszt. Szerb Antal a szép toll szá- zadunkbeli mestere és tudós, művész volt. — Nem szójáték: művész, tudós egyben. Magyar irodalomtörténete és világirodalom-története több nemzedéknek volt élmény, s méltán. Szellemtörténeti beállítottsága korlátokat szabhatott, de felcsillantotta az értékeket. Poszler könyve részletes és alapos szellemi monográfiát nyújt Szerb Antal sokoldalú munkásságáról, emberi alakulásáról és tragikus sorsáról Ballig, ahol a munka- szolgálatos lágerben a haldokló humanistát fasiszta suhan- cok halálra verték. Orpheus dz alvilágban ez volt élete utolsó, felnőttkora egyetlen — feleségéhez írt — versének a címe. Már munkaszolsálatos- ként írta —. hogy sorát idézzük — „A pusztulás nagy leckéiét tanulva”. A történelemnek ebből a szörnyű alvilágából csak műve térhetett visz- sza, ő maga nem. S a mű — sorsának függvényében bemutatva — megrázó és felemelő, N. F. ^~ ,—vjr.^ „s y .Ä* •? * v* 'X es ve«'.'y. MÚZEljMMEGNYlTÁS SZENTENDRÉN j* > cjij muí/eózcóaiaxt: ec^ifU Még nem ismerjük az emberi képességek, tulajdonságok, hajlamok öröklékenységének titkát. A környezet, a légkör, a nevelés, a családi mikrofilm nyilvánvalóan befolyásolja a szellemi alkat formálódását, de hogy bizonyosfajta tehetség miért hal el egyik nemzedékről a másikra — vagy legritkábban —, miért öröklődik generációról generációra, miért oszlik meg testvérek között, ez az élet matériájának egyik megfejthetetlen rejtélye. Pedig kapásból csak néhányat említve: a festők sorában ott van a holland Breughel-familia: a Pokol-Breughel, a Paraszt-Breughel, a Bársony-Breughel és még egy utód; a magyar Markó Károly és négy gyermeke, a zene mesterei közül a kiterjedt Bach-dinasztia, az irodalom kötéből Thomas Mann családja és a XX. századi magyar festészet történetében azok, akiknek egybe- fogantatásáról és immáron az öröklétben való együttmaradásáról most szólni akarunk: a kiemelkedő jelentőségű Ferenczyek öt családtagja. A hajdani nagybányai művészcsoport vezető alakjának, a budapesti Képzőművészeti Főiskola nagy hatású professzorának: Ferenczy Károlynak, századunk jelentős festőegyéniségének szülei műkedvelő — művet, művészetet kedvelő — festők voltak, önmaguk gyönyörködtetésére, talán kiélésére is, vettek ecsetet a kezükbe. Ferenczy Károly felesége: Fialka Olga, a művész unokanővére, első ihlető je, biztatója, elindítója, elismert grafikus, illusztrátor volt, s hitvesi sors, anyai sors, hogy művészete nem ^tudott képességei szerint kiteljesedni. Három gyermekük közül a legidősebb: Valér, jó képességű festő és grafikus, az ikerpár: Béni és Noémi pedig két, egymástól teljesen különböző területen működött — Béni főként plasztikai alkotásaival: szobraitól és érmeivel emelkedett a legelsők sorába, de festői és grafikusi munkássága ezekkel egyenértékűnek tekinthető. Ikertestvére: Noémi textilművészetet, gobelinszövést tanult, s e korunkban ritkán felső fokig futó műalkotásnak máig is legrangosabb mestere lett Ferenczy Béni tragédiákkal megtört és leírhatatlan szívóssággal mindig újrakezdett és továbbfejlesztett alkotó- -pályája során a Magyar Tanácsköztársaság idején a képzőművészeti közélet egyik irányítója, majd hányatott életű emigráns lett, s a felszabadulás után néhány évig a Képzőművészeti Főiskolán oktatta-nevelte a fiatal művészeket. Élete utolsó tíz évében agyvérzés- , tői megbénulva, emberfeletti akaraterővel szerezte vissza alkotó- és munkaképességét, de még ebben az állapotban is remekművek kerültek ki teremteni tudó bal keze alól. Ferenczy Noémi már 1929-ben főiskolai tanszéket kaphatott volna —Berlinben, de itthon csak 1945 után jutott el az Iparművészeti Főiskola katedrájára. Nagy számú különkiállításaikon kívül a Ferenczy família egyike-má- sika több közös tárlaton is bemutatkozott, sőt, 1968-ban a Budavári Palotában megrendezték a Ferenczy -család gyűjteményes kiállítását is. Holnaptól kezdve a szentendrei Fet Részlet a Ferenczy Károly vásznait bemutató termekből. Elöl önarcképe és egyik vázlata a Hegyi beszédhez. Hátul a Kertészek. renczy Múzeum hat nagytermében és összekötő folyosóin 224 Ferenczy-alko- tást (28 festményt, 4 gobelint, 53 grafikát, 81 szobrot és 58 érmet) e „csodálatos” művészcsalád életművének páratlan együttesét, tekinthetik meá a szépségre-emberségre sóvárgó látogatók. Páratlan gyűjtemény A Ferenczy Múzeum 1972-ben mint- egy feleannyi: 130 művel nyílt meg. Hogy az új, állandó kiállítás ilyen átfogó képet nyújthat az öt képzőművész munkásságáról, az nagymértékben Ferenczy Béni özvegyének köszönhető, aki a hagyatéki tárgyakat a múzeumnak átengedte, s nem utolsósorban a Magyar Nemzeti Galériának, amely az átfogó kép kiegészítésére saját anyagából 32 darabot kölcsönzött Szentendrének. Ha az újjárendezett állandó kiállítás számszerű adataihoz hozzátesszük, hogy a Ferenczy Múzeum archív-tárolójában még további 1700 kisebb-na- gyobb alkotást, köztük közel 100 darab kisplasztikát és érmet raktároznak, akkor bízvást elmondható, hogy világviszonylatban is ritkaság — szinte azt merném mondani: páratlan — egy öttagú művészfamília festészeti, grafikai, plasztikai alkotásainak Ilyen színvonalon bemutatott gyűjteménye. Tárlat — új válogatásban / Tágas, világos, részben még archaikus hangulatú, részben teljesen modern szerkezetű termek. Az összhang teljes, a belső kiképzés stílusai finoman olvadnak egymásba? A kiállítótérben kiváló és gondos műtörténész-hármas oldotta meg az új válogatás problémáit és érvényesítette a rendezés új szempontjait. Dr. Bertalan Vilmos, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, Csap Erzsébet, a Magyar Nemzeti Galéria szoborosztályának vezetője és Várhelyi Vanda, a Ferenczy Múzeum osztályvezetője nemcsak érett felkészültséggel, hanem finom érzékkel, s a bemutatás, az átélés, az élményszerzés lehetőségeinek megteremtésével tervezte meg a nagy együttest. Alig merem leírni a közhelyet: „Szentendre a múzeumok városa”. De a legutóbbi múzeumnyitás és a mosFcrenczy Valér: Édesanyám. tani múzeummegújítás alkalmából ezt a közhelyet -azzal a megállapítással kellene megemelni, hogy nem akármilyen, hanem sajátos, kivételes értékű és egyedülálló jellegű múzeumokban bővelkedő városka. Kicsiny város— nagy- jelentőségű, mind tökéletesebb, mind modernebb megoldású múzeumokkal. Nem informálódtam a legutóbbi statisztikáról: tízezrekben vagy százezrekben számolják-e Szentendre vendégeit... Én csak arra a kis csoport fiatalra emlékszem mSst vissza, akik minap kintlétemkor a még átrendezés alatt álló Ferenczy Múzeumba akartak belátogatni. Mikor megtudták, hogy csak vasárnap nyílik meg újra a közönség számára, akkor gyorsan megállapodtak abban, hogy addig is körülnéznek más művészeti és történelmi emlékei kő- ^ zött. Ezek a szabadnapos leányok és fiúk nem szervezetten, hanem spontán kirándulásra jöttek Szentendrére. Csakhogy a szentendrei kiránduláshoz immár szervesen hozzátartoznak a műemlékek, a múzeumok is. Az élő múzeum Ay újjáalakított, kiteljesített Ferenczy Múzeum hatalmasan megnöveli majd ezt a vonzást. Nem statikus intézmény, nem „múzeumi tárgyak múzeuma marad”, hanem hamarosan felzaklató, gyönyörködtető művelődési sugárzás fókuszává válik. És továbbfejlődése az újramegnyitással nem zárul le. Folyik az ismert, kezekben lévő és lappangó Ferenczy-alkotások felkutatása. Máris tárgyalnak további műveik megszerzéséről. A falakon szaporodnak és cserélődnek a képek, a posztamen- seken a szobrok, a keretekben a grafikák. Nézni és egy idő múlva újra meg újra megnézni — megismerni, megszeretni, visszakívánkozni, ez az élő múzeum jellegzetessége. Ilyen vonásokat fedeztem fel az újjászülető szentendrei Ferenczy Múzeumban. Békés István Leányka rajza — részlet Fiaiika Olga vázlatkönyvéből. Ferenczy Béni: Ágaskodó ló. V Ferenczy Noémi: gobelinhez. Vázlat a Teremtés című Ékes János felvételei A legrangosabb mesterek
