Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

i ~ MEGYEI kMívIop 1974. FEBRUÁR 23., SZOMBAT F[(frjKUSZ Konvenció­korszerűsítés A humanitárius jogokkal l'ogialkoy.u genfi nemzetközi diplomáciai konferencia csü­törtökön elhalasztotta a szava­zást arról, hogy a felszabadító mozgalmak képviselői is részt vegyenek-e a 25 éve érvényes genfi egyezmények korszerűsí­tésének munkájában, s pénte­kig napolta el ülését. A csü­törtöki* ülésen a legkülönbö­zőbb érvek és ellenérvek hang­zottak el arról, hogy kik elnö­köljenek a bizottságokban, amelyek megvitatják az 1949- ben Géniben aláírt konvenciók kiegészítő jegyzőkönyveinek tervezeteit. GENFBEN február 20-án nyílt meg és várhatóan már- cius 29-ig tart annak a nem­zetközi diplomáciai konferen­ciának az első szakasza, amelynek résztvevői — 117 állam képviselői — a fegyve­res konfliktusokban érvénye­sítendő nemzetközi humanitá­rius jog megerősítésének és továbbfejlesztésének kérdései­vel foglalkoznak. A KONFERENCIA ELŐZ­MÉNYEI több mint 110 esz­tendőre nyúlnak vissza. 1863- ban négy genfi polgár — köz­tük Henry Dunant — fogott össze a Nemzetközi Vöröske­reszt Bizottság (CICR) meg­alakítására. 1864-ben már 16 állam képviselőinek nemzet­közi konferenciája állapo­dott meg abban az első genfi egyezményben, amelynek cél­ja az volt, hogy könnyítsenek a háborús sebesültek sorsán. Az 1906-ban, 1929-ben és leg­utóbb 1949-ben tartott további konferenciákon — amelyeken egyre több állam képviseltette magát — továbbfejlesztették a sebesültek, a hadifoglyok és a polgári személyek védel­méről szóló, eddig 135 kor­mány által aláírt négy genfi egyezményben rögzített, a fegyveres konfliktusok ese­tén érvényesítendő humanitá­rius jagot. A hadviselés módja azóta sok szempontból válto­zott, ezért a február 20-án megnyílt diplomáciai konfe­renciái! ,— amely a Nemzet­közi Vöröskereszt Bizottság fennállása óta sorrendben az ötödik — korszerűsíteni kí­vánják e konvenciókat. A konferenciát a tervek szerint két szakaszban bonyolítják le. Az első szakasz február 20- tól március 29-ig tart, a má­sodik szakaszt pedig 1975 ta­vaszára irányozták elő. A jelenlegi genfi konferencia résztvevői előtt két kiegészítő jegyzőkönyv — több éves elő­készítő munka során kidolgo­zott — tervezetei fekszenek. 78 ország szakértői már 1971- ben és 1972-ben is tárgyaltak e tervezetekről, amelyekről az ENSZ-közigyűlése, valamint az 1973 novemberében Teherán­ban tartott Nemzetközi Vö­röskereszt-konferencia egy­aránt helyeslőén nyilakozott. A JAVASOLT kiegészítő jegyzőkönyvek összesen 137 cikkelye egyebek között elő­irányozza a genfi konvenciók végrehajtását ellenőrző úgy­nevezett védőhatalmak kine­vezése feltételeinek javítá­sát. Szó van arról, hogy más megoldás híján a jövőben maga a Nemzetközi Vöröske­reszt Bizottság vállalja a vé­dőhatalom feladatait. Terve­zik ezenkívül a polgári lakos­ság fokozottabb védelmét, egyebek között az 1907. évi hágai egyezmény konkreti­zálását, mindazoknak a har­ci eszközöknek az általános betiltását, amelyek a katoná­kat és a polgári személyeket egyaránt sújtják. AZ ELSŐ kiegészítő jegyző­könyv nemzetközi konfliktu­sokkal, a második pedig nem nemzetközi konfliktusokkal összefüggő problémákat érint. Mindkét jegyzőkönyv célja, hogy biztosítsanak humanitá­rius jogokat az eddigi konven­ciók értelmében „nem regu­láris” harcosoknak számító felszabadító erőknek és a pol­gárháborúk résztvevőinek is. A kiegészítő jegyzőkönyvek tervezeteinek kidolgozói ezt annál is inkább szükségesnek tartották, mert 1949 óta, ami kor végleges formába öntöt­ték a mai napig is érvényes négy genfi egyezményt, egyre inkább szaporodnak azok a konfliktusok, amelyekben ilyen jellegű csoportok harcol­nak. NDK-NSZK párbeszéd Egy sor kérdésben - előrehaladás Bonn közelében, a gymnichi kastélyban csütörtökön újabb megbeszélésre került sor Kurt Nier, az NDK külügyminisz­ter-helyettese és Günter Gaus nyugatnémet kancellári ál­lamtitkár között. A találkozó után Kurt Nier az újságírók előtt kijelentette: a mai meg­beszélésen egész sor javasla­tot terjesztettünk elő, ame­lyek számot vetnek mindkét fél érdekeivel. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a két ál­lam kapcsolatainak normali­zálása érdekében folytatott mai, igen konkrét tárgyalá­sainkon egy sor kérdésben haladást értünk el. A két német állam állandó képviseleteinek megnyitása volt a fő kérdés Kurt Nier NDK külügyminiszter-helyet­tes és Günter Gaus nyugat­német kancellári államtitkár Bonnban folytatott csütörtöki megbeszélésén — közölte pén­teki sajtóértekezletén Von Wechmar nyugatnémet kor­mányszóvivő. Wechmar, óvatos derűlátás­sal nyilatkozott a további megbeszélésekről. A két né­met állam küldöttsége legkö­zelebb március 6-án találko­zik Berlinben, de még az is elképzelhető — mondotta a szóvivő —, hogy a megbeszé­lések 7-én is tartanak. Megerősítette. hogy Nier külügyminiszter-helyettes ja­vaslatokat terjesztett elő, ám ezeknek a tartalmáról a szó­vivő a tárgyalások bizalmas jellege miatt nem volt hajlan­dó felvilágosítást adni. Kissinger-visszhang Mexikóvárosban Változó USA-hangnsm.. ,A vártnál rózsaszínűbb hangnem... a kissingeri haj­lékonyság ismét megmutatko­zott ... bárcsak ilyen szép len­ne a valóság ... problémáink nem ilyen egyszerűek, ezt az USA is tudja ...” Ilyen és eh­hez hasonló címekkel tálalják á mexikói lapok és rádióállo­mások Henry Kissinger csü­törtöki beszédét, amelyben kormánya . álláspontját fej­tette ki a latin-amerikai or­szágok mexikóvárosi külügy­miniszteri értekezletén. Az első sa j tóreSgálások többsége megegyezik abban, hogy Kissinger béküléke- nyebb hangnemét inkább dip­lomáciai húzásnak, az USA- ellenes hangulat feloldására való törekvésnek lehet te­kinteni, mintsem a problé­mák tényleges rendezésére tett kísérletnek. Kissinger —24 latin-ameri­kai ország külügymindsztére. és 600 újságíró előtt — a töb­bi között kijelentette: „Nem avatkozunk be más országok belügyeibe, nem kényszerítjük politikánkat senkire ...” Ké­sőbb Kissinger azt fejtegette, hogy „a világbéke, amelynek megteremtésén fáradozunk, számol a latin-amerikai egy­séggel, mint szilárd támasz- szal az Egyesült Államok kész együttműködni a térség országaival egy olyan mód­szer kidolgozásában, amely segít elkerülni az újabb vitá­kat. Készek vagyunk megújí­tani a kontinenssel kapcsola­tos politikánkat...” ,A mindenben kész vagyunk tárgyalni” állásponttal — hangsúlyozzák Mexikóban — az USA azt akarja elérni, hogy későbbi időpontra ha­lassza az összeütközéseket, amikor majd számonkérik „el­veinek” valóra váltását. Más­részt — hangsúlyozza az „El Dia" — az USA nem tehetett mást, minthogy hangnemet változtasson, hiszen másként egy földrésszel találta volna magát szemben.' % Csütörtökön egész nap víz­ágyúkkal és a tömegeloszlatásra alkalmas minden- más eszköz­zel felszerelt rendőr roham­osztagok tartották körülzárva a külügyminisztérium épüle­tét. A főváros rendőrfőnöke a sajtón keresztül figyelmez­tette a lakosságot, hogy meg­tilt minden tüntetést, felvo­nulást. Pénteken zárt ajtók'vmögött folytatódott a tanácskozás... Szuezi-csaforna Péntek — hajnali 5 óra A szuezi fronton csütörtö­kön befejeződött a január 18- án aláíiJt csapatszétvál asztási megállapodás végrehajtásá­nak negyedik szakasza. Az utolsó izraeli katona is el­hagyta a Szuezi-csatorna nyu­gati partját, s a helyükre lé­pő ENSZ-erők 6 órával ké­sőbb, még csütörtökön este megkezdték a területek visz- szaszolgáltatását az egyipto­mi erőknek. Az egyiptomi fennhatóság helyreállítása pénteken, közép-európai idő szerint hajnali 5 órakör befe­jeződött. Áz áprilisi arab csúcs Tripoliban? Kadhafi váratlan kairói lá­togatása nyomán folytatódik Egyiptom és Líbia tavaly óta megromlott viszonyának nor­malizálása. Erre utal Ali Aminnak, az A1 Ahram fő- szerkesztőjének értesülése, mely szerint a közeli jövőben államfői szinten • újrakezdőd­nek a tárgyalások a két or­szág korábban elhatározott egyesítéséről. Nem kevésbé meglepő az a további közlés, hogy Kadha­fi Tripolit javasolta az ápri­lisra tervezett soron követke­ző arab csúcstalálkozó szín­helyéül. Szadat elnök kedve­Zavargások Tüntetők csaptak össze csütörtökön a kivezényelt rendőr­séggel Adidisz Abeba utcáin. A városi közlekedés megbénult, a külvárosokhoz vezető utakon a hatáságuk barikádokat emeltek. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a zavar- g ásókat a megélhetési költségek rendkívül gyors növekedése, főiként pedig az élelmiszerárak emelkedése váltotta ki. I Az etióp kormány péntekre virradó éjjel bejelentette: „A rendőrség parancsot kapott, hogy tüzeljen a zavargások szervezőire”. Az Addisz Abe- ba-i sztrájkok kezdete óta most fordult elő első ízben, hogy az etióp kormány nyil­vánosan beavatkozott az ese­ményekbe. Az etióp kormány közlemé­nyében arra kéri a tanulók szüleit, hogy ne engedjék gyer­mekeiket az utcára. Ami a hét eleje óta sztrájkoló taná­rok helyzetét illeti, a kor­mánynyilatkozat leszögezi, hogy az oktatás tanév elején elhatározott reformját megha­tározatlan időre elhalasztot­ták. Megfigyelők megjegyzik, hogy a reform igen erős elé­gedetlenséget váltott ki a ta­nárok körében, és a sztrájk egyik alapvető kiváltó oka volt. A kormánynyilatkozat kilá­tásba helyezi, hogy egy hóna­pon belül emelik a tanárok fizetését, amennyiben azok is­mét felveszik a munkát. Péntek reggel az etióp fő­városban az eddig csak bo­tokkal felfegyverzett rendőr­séget automata fegyverekkel látták el. A közlekedési dol­gozók sztrájkja folytatódik, és az Ethiopian Airlines légitár­saság földi irányító személy­zete szintén elhatározta, hogy sztrájkba lép. Teszfaje Gabre-Egzi, au etióp kormány tágékoztatásügyi mi­nisztere pénteki sajtóértekezle­tén bejelentette, bogy az Ad­dis« Abebában kirobbant za­vargások következtében „né­hány személy” életét vesztette. A miniszter nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. Gab- re-Egzi a letartóztatottak szá­máról sem adott pontos felvi­lágosítást. Az AFP jelentése szerint Ad­dis« Abebában nyugalom ural­kodik, de továbbra is fegyve­res járőrök róják a« etióp fő­város utcáit. zően fogadta ezt a javaslatot. Mint ismeretes, a líbiai elnök távolmaradt a múlt év novem­berében megtartott algiri arab csúcsértekezletről, mert nem értett egyet annak célki­tűzéseivel. Ugyancsak Ali Amin érte­sülése, hogy Iszmail Fahmi külügyminiszter a közeljövő­ben széles körű személycserét hajt végre Egyiptom külföldi nagyköveti posztjain. E vál­tozások kenetében — az A1 Ahram főszerkesztője szerint — nagykövetté nevezik ki Hafez Iszmailt, Szadat elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ját, bár egyelőre nem ismere­tes, hogy melyik ország fővá­rosába küldik. Szadat elnök utasítására — és az A1 Ahram főszerkesztő­jének sürgetésére f— illetékes egyiptomi szervek tanulmá­nyozzák a még börtönben lé­vő politikai foglyok szabadon bocsátását, különös tekintettel azokra, akik büntetésük felét már letöltöttük. Az államfő engedélyezte, hogy a szabad­lábra helyezett politikai fog­lyok külföldön vállaljanak ál­lást, ha Egyiptomban nem ta­láltak megfelelő munkát. Szadat elnök végül elrendel­te a Kairóban működő kül­földi tudósítókkal szemben alkalmazott cenzúra megszün­tetését, a katonai kérdések ki­vételével. Ezt megelőzően az egyiptomi sajtót mentesítette a cenzurális ellenőrzés alól. PÉNTEKEN GENFBEN megtartották a SALT-tárgya­lásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség soron kö­vetkező találkozóját. CSÜTÖRTÖKÖN KÉSŐ ES­TE kórházba szállították Franz Jonas osztrák államelnököt. Állapotáról hivatalos közle­ményt még nem adtak ki. Dél- Vietnam Két és fél hónap titan először Csőn En-laJ-bcszéd koncessziók Csou En-laj kínai minisz­terelnök mintegy két és fél hónap óta először tartott beszé­det a nyilvánosság előtt csü­törtökön este, a Pekingben tartózkodó Kaunda zambiai elnök tiszteletére adott ban­ketten. Csou En-laj Mao Ce- tung elnök nevében üdvözöl­te Kaundát, majd rövid beszé­dében a kínai politika már szólamszerűen hangoztatott, „szuperhatalmakról” szóló el­méletét fejtegette. A kínai miniszterelnök egyetlen szóval sem foglalko­zott a Kínában a „nagy kul­turális forradalom” óta kibon­takozott legnagyobb kampány- nyal, a Konfuciusz eszméi el­leni tömegmozgalommal. Pénteken a dél-vietnami fo­golycsere keretében a saágomi hatóságok az előírt 200 he­lyett 149 politikai foglyot, a DIFK képviselői 80 hadifog­lyot adtak át a másik fél kép­viselőinek. A Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenjB forradalmi kor­mányának Sulügyminisztériu- ma erélyesen tiltakozott amiatt, hogy a sáigoni hatósá­gok koncessziókat adnak kül­földi társaságoknak a dél­vietnami kontinentális talap­Gromiko Párizsban és Rómában Előtérben Európa biztonsága I „Gyümölcsöző kapcsolatok”, „Iiasznos együttműködés”, „kö­zös nyelv” a nemzetközi politika több fontos kérdésében — ezek a fogalmak fordulnak elő leggyakrabban a Gromiko szovjet külügyminiszter diplomáciai eseményszámba menő párizsi és római látogatásáról szóló tudósításokban. A szovjet diplomácia vezetője január 15-én érke­zett a francia fővárosba. A Jobert külügyminiszterrel és Georges Pompidou köztársasági elnökkel folytatott eszmecseré­ben a fontosabb nemzetközi kérdések mellett szóba került a francia államfő moszkvai látogatása és Leonyid Brezsnyevvel való találkozójának előkészítése. A látogatásra március ele­jén kerül sor. Gromiko párizsi tárgyalásai tehát korántsem voltak rutin- iellegűek, nagyon is konkrét témákkal foglalkoztak. Túl a vi­lágpolitika eseményeit is befolyásoló szovjet—francia kapcso­latokon, szóba került a közel-keleti válság rendezésének soron következő lépése, az olajembargó és az ez ügyben létrejött legutóbbi washingtoni találkozó is. Az elhangzott nyilatkoza­tokból és az azóta napvilágot látott sajtókommentárokból is kitűnik azonban, hogy a felek a legnagyobo figyelmet ezúttal az európai biztonsági és együttműködési konferenciának szen­telték. A párizsi látogatást méltató francia polgári lapok többsége, így a Les Echos, a Nation és a Combat is rámutat: Gromiko nem titkolta, szívesen látná ha az európai bizton­sági és együttműködési konferencia tempója felgyorsulna. A Szovjetunió és a konferencia sikeres befejezésén fáradozó többi szocialista ország ugyanis arra törekszik, hogy lehetőleg rövid időn belül, konkrét eredménnyel, a legmagasabb szinten aláírható dokumentumok megfogalmazásával záruljon ez az európai enyhülés szempontjából oly nagy jelentőségű tanács­kozás. Francia részről, ha vannak is véleménykülönbségek, azok nem áthidalhatatlanok, és nem érintik az alapkérdést: az európai általános enyhülés erősítésének szükségességét. E témakör a március elejére tervezett Brezsnyev—Pompidou ta­lálkozó egyik legfontosabb napirendi pontja lehet. Romában nem kevésbé gazdag program várta Andrej Gromikót. Moro olasz külügyminiszterrel folytatott tanácsko­zásai mellett találkozott Rumor miniszterelnökkel, fogadta őt Leone köztársasági elnök, majd VI. Pál pápa is. Még a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt került sor arra az ebédre, amelyet olasz kollégája adott Gromiko tisz­teletére. Az olasz külügyminiszter ott elhangzott pohárkö­szöntője felölelte azokat a kérdéseket, amelyek a konzultá­ciók középpontjában állottak. A külügyminiszter azt mondta, hogy az utóbbi években az enyhülés különösen Európában óriási lépésekkel haladt, s ehhez erejéhez mérten Olaszor­szág is hozzájárult. Most arra kell törekedni, hogy az Euró­pában folyó értekezletek minél előbb és minél jobb eredmé­nyekkel fejeződjenek be. Az európai enyhülést szolgáló biztonsági és együtt­működési konferencia kérdései mellett szó volt a közel-keleti rendezésről is. Ebben a kérdésben a szovjet és az olasz állás­pont nagyon közeli. A nemrég Kairóban járt olasz külügymi­niszter hangoztatta, hogy kormánya fontosnak tartja a Szí­riái—izraeli csapatszétválasztást és azt, hogy annak lebonyo­lítása után nyombán folytassa munkáját a genfi békekonfe­rencia, amelynek megoldást kell találnia a palesztin nép nem­zeti jogainak érvényesítésére is. A látogatás második napján került sor a szovjet—olasz tudományos és műszaki együtt­működésről szóló megállapodás, valamint a konzulátusok lé­tesítését rögzítő jegyzőkönyv aláírására. Milánóban szovjet, Leningrádban pedig olasz főkonzulátust nyitnak. Ez is érzé­kelteti a két tél közötti kapcsolatok kedvező alakulását. A szovjet külügyminiszternek a j^ét nyugat-európai fővárosban tett látogatását méltató szovjet laDok első, menet közben megjelent kommentárjai nem titkolják: szovjet rész­ről nagy jelentőséget tulajdonítanak a szóban forgó országok­hoz' fűződő jó viszonynak. Gromiko párizsi látogatását mél­tatva az Izvesztyija például megállapítja: a találkozók, lehe­tővé tették, hogy a szovjet—francia kapcsolatok rövid időn belül új, minőségileg magasabb szintre emelkedjenek. Lökést adtak a kölcsönös megértés és az együttműködés fejlesztésé­nek. A szovjet—francia együttműködés jelenlegi szakasza példa arra, hogy két különböző társadalmi rendszerhez tar­tozó hatalom hogyan egyesítheti erőfeszítéseit nemcsak a két­oldalú kapcsolatok javulása, hanem áz emberiséget érdeklő nemzetközi problémák megoldása érdekében is. Kanyó András* zat kőolaj-lelőhelyeinek kiak­názására. A nyilatkozat rámu­tat, hogy a saigemi kormány­zat nem képviseli a dél-viet­nami népet, s így az általa aláírt koncessziók sem bírnak jogerővel. Ezek a koncessziók semmilyen körülmények kö­zött sem kötelezik semmire Dél-Vietnam népét és egyet­len tényleges képviseletét, az ideiglenes forradalmi kor­mányt. A két dél-vietnami fél Pá­rizs környéki tárgyalásainak pénteki ülésén sam történt előrehaladás. A GÖRÖG biztonsági szol­gálat pénteken Szalbnikiben legkevesebb húsz személyt tartóztatott le. Az újabb le­tartóztatásokra azt követően került sor, hogy kedden At­hénben 35 baloldali személy őrizetbe vételét jelentették be. MUNKÁSOK, DIÁKOK és baloldali szervezetek tagjai tüntettek szerdán Lisszabon­ban a portugál kolonializmus ellen. A rendőrség gumibotok­kal támadt a felvonulókra, többet őrizetbe is vettek kö­zülük. BRAZÍLIA január 15-én megválasztott új elnöke. Er­nesto Geisel tábornok meg­alakította kormányát. Az új kabinetben főként a hadsereg és az ipari körök képviselői kaptak helyet. A PEST MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT gödöllői építésvezetőségére felvételre keres éDltőipori technikust, építőipari művezetőt építőipari anvogkezelőt. adminisztrátort Jelentkezni lehet o Személyzeti és Munkaügy Osztályon. Vác. Bartók Bélo u. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom