Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

ti tor ei kJCÍvÍOV 1974. FEBRUÁR 22., PÉNTEK FÓKUSZ * Lahore Csütörtökön a hajnali órákig dolgoztak. Laboréban az isz­lámértekezletet előkészítő kül­ügyminiszterek a tanácskozás határozatának tervezetén. A mai megnyitóra 37 országból várnak küldöttséget, több mint húsz delegációt, állam- vagy kormányfő vezetésével. A rész­vevők nevét és érkezési idejét biztonsági okokból még nem jelentették be, de csütörtök délelőtt már Lakóiéba érke­zett a konferencia részvevői­nek eLső csoportja: Csád, Ni­ger és Gambia elnöke. AZ ISZLÁM ÁLLAMOK immár másodízben rendezik meg legfelsőbb szintű tanács­kozásukat — az első iszlám­értekezletet 1969 szeptemberé­ben tartották, összehívásának közvetlen oka a jeruzsálemi Aksza mecset felgyújtása volt. Az értekezleten 30 muzulmán ország vezetői vettek részt, Valós/.imileg nem vesz részt a mostani csúcsértekezleten Banglades, mivel mindeddig nem sikerüli normalizálnia kapcsolatait Zulfikar All Bhut­to kormányával. A két ország közötti feszült viszonyt tovább­ra is az okozza, hogy Pakisz­tán mindaddig nem hajlandó elismerni Banglades Népi Köz­társaságot, míg Mudzslbur Ralim an sejk kormánya nem enged szabadon minden pa­kisztáni hadifoglyot. Rahman sejk viszont már többször le­szögezte : Bangladesijén csak a háborús bűnöket elkövetett pakisztáni foglyokat tartják vissza, mert bűntetteikért fele­lősségre vonják őket. Az utolsó pillanatban az isz- lámértekezietet előkészítő küll- iik’y miniszterek egy héttagú küldöttsége csütörtökön Daccá- ba repült, hogy megkísérelje elsimítani az ellentéteket Pa­kisztán és Banglades között és ezáltal lehetővé tegye mégis Banglades részvételét az érte­kezleten. A békéltető küldött­ség vezetője Szabah A1 Ah­med Al-Dzsa.ber, kuwaiti kül­ügyminiszter. TÁRSADALMI berendezé­süket, politikai céljaikat te­kintve igen heterogén képet mutatnak 'az iszlám államok. Megtalálni közöttük a kifeje­zetten antiimperialista politi­kát követőket, valamint az imperialistabarát kormányo­kat is. A mohamedán országok vállaSi alapon próbálják meg­teremteni gyakran igen elté­rő, illetve szembenálló politi­kai törekvéseik egységét. A mohamedán országok többsé­gében az iszlám ma is állam­vallás. A CSŰCSÉRTEKEZLET mai hivatalos megnyitó ülése után, szombaton és vasárnap folytatja az érdemi munkát. A napirenden fontos nemzet­közi kérdések szerepelnek. Az iszlám politikusok megvitat­ják a közel-keleti helyzetet, többek között Jeruzsálem stá­tusát, a Palesztinái kérdést és az olajtermelő arab országok által foganatosított kiviteli korlátozással kapcsolatos in­tézkedéseket. A vendéglátó Pakisztán kormánya szeretné elérni, hogy a kőolajtermelő iszlám országok előnyös bá­násmódban részesítsék a kő­olajjal nem rendelkezőket, így csökkentsék a fontos energia- hordozó árát Ismét napirend­re tűzték azt a Karachiban 1970-ben elhangzott javasla­tot, hogy létesítsenek iszlám fejlesztési bankot és egy nem­zetközi iszlám hírügynökséget is. A. B. T. A WASHINGTON STAR NEWS csütörtökön délután szenzációs tálalásban, első oldalán főcímben jelentette, hogy Kissinger külügyminisz­ter figyelmeztette a kongresz- szust: benyújtja lemondását, ha a képviselőház alkotmá­nyos vád al'á helyezi Nixon elnököt. Vezető munkakörbe számviteli gyakorlattal rendelkező dolgozót váci nagyipari vállalat. Leveleket „Mérlegképes 64 849" jeligére, a Magyar Hirdető Váci Kirendeltségébe kérünk. Jugoszlávia Uj alkotmány Csütörtökön délelőtt Belg- rádban a jugoszláv szövetségi képviselóház népek tanácsá­nak ünnepélyes keretek kö­zött megtartott ülésén Mika Szpiljak, a tanács elnöke ki­hirdette az ország új alkot­mányát, amely ezzel életbe is lépett. Az alkotmány életbelépését Belgrádban a jugoszláv nép­hadsereg tüzérségének dísz- sortüze, a fővárosban és a na- gybbb városokban szirénák bugása, a parlament előtt pe­dig hatalmas tömeg köszön­tötte. Az új alkotmány értelmé­ben a jelenlegi jugoszláv par­lament mandátuma lejárt és május közepén, a közben az új rendszer szerint megtartott választások eredményeként ül össze az új nemzetgyűlés, má­jus végéig pedig megalakul az új államelnökség és kor­mány. €®nf Csütörtökön Genfbem újabb ülést tartott az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia második szaka­szának koordinációs bizottsá­ga. Az összes felszólalók osz­tották a szocialista államok képviselőinek azt a vélemé­nyét, hogy a végzett munka eddigi üteme nem kielégítő. Csütörtökön a Kremlben Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió mi­niszterelnökének átnyújtották a Lenin-rendet és a Szocialis­ta Munka Hőse aranyérmét, amellyel már második alka­lommal tüntették ki. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a kitün­tetések átadásakor meleg han­gon köszöntötte Alekszej Ko­szigint születésnapja alkalmá­ból és további sikereket kí­vánt neki a kommunista párt és a szovjet nép érdekében végzett tevékenységéhez. Alekszej Koszigint a Szo­cialista Munka Hőse arany­érmével 1964-ben tüntették ki elsőíziben. MEXIKÓVÁROS A „nagy párbeszéd” A latin-amerikai országok külügyminisztereinek mexitíó- városi értekezlete csütörtökön új szakaszához érkezett. Ma­gyar idő szerint a késő délutá­ni órákban megkezdődött a „nagy párbeszéd” a résztvevő országok és az Egyesült Álla­mok között. Henry Kissinger, mint külügyminiszter első íz­ben találkozik a déli félteke országainak képviselőivel. Az USA külügyminisztere — számos tanácsadó kíséreté­ben — szerda este érkezett a mexikói fővárosba. Az USA diplomáciájának vezetője a repülőtéren kijelentette: őszim- te tárgyalási készséggel, a megoldásra való törekvéstől vezérelve érkeztünk. Az a cé­lunk, hogy a kölcsönös tiszte­let és bizalom alapján a leg­nagyobb megértésre jussunk... Kissinger elismerte: „Ezen tö­rekvéseinket a múltban nem mindig kísérte siker.” A konferencián részt vevő 24 ország háromnapos eszme­csere után kidolgozta azt a nyolcpontos javaslatot, amely­ben kifejtik álláspontjukat az USA-val való kapcsolatról. A javaslat a többi között tar­talmazza az USA és a térség országai közötti gazdasági, ke­reskedelmi, pénzügyi együtt­működés elveinek és gyakor­latának szükséges módosítá­sát Szó lesz az érintett orszá­gok természeti kincseinek, ipa­rának az USA gazdasági be­hatolása elleni védelméről. Hi­vatalosan napirendre kerül a panamai kérdés, valamint az Amerikai Államok Szerveze­tének szükséges reformja. Kissinger — akinek minden lépésére 25 testőr vigyáz, Me­xikóba érkezése után —azon­nal munkához kezdett elő­ször Argentína külügyminisz­terével tárgyalt Kuba ügye hivatalosan nem kerül megvitatásra,--de min­den sajtótájékoztatón, az egyik legtöbbet említett téma. Hon­duras külügyminisztere an­nak a véleményének adott hangot, hogy a szigetország el­leni blokádot túlnőtte az idő. Ha rövidesen hivatalosan nem oldják fel a blokádot, a hon- durasi kormány akkor is ren dezi diplomáciai kapcsolatát Havannával. Ugyanakkor egyes külügyminiszterek to­vábbra is éles Kuba-ellenes ki jelentéseket tesznek. Fehér vitorla emelkedik majd a Krím-f élszigeti El- tigen domb fölé, hogy megörökít­se azoknak a szovjet deszant- alakulatoknak az emlékét, ame­lyek 1943. novem­ber elsején elfog­lalták a Kercsi- szorost. A húszméteres emlékművet 1975. május 9-re — a hitleri Németor­szág felett ara­tott győzelem 30. évfordulójára ál­lítják fel. A Kercsi-ten- gerszorost a 18. hadsereg egysé­Fehér vitorla gei foglalták el — ennek a hadse­regnek a parancs­noka Konsztan- tyin Leszelidze tábornok, politi­kai osztályának vezetője pedig Leonyid Brezs- nyev ezredes volt. Az eltigeni had­művelet felvonu­lási területet biz­tosított a Vörös Hadseregnek a tá­madás kifejlesz­téséhez. A tízezer önkéntesből állő deszant egység 48 katonája és tiszt­je kapta meg a legmagasabb ki­tüntetést, a Szov­jetunió Hőse cí­met. Az emlékmű­kompozíciót ko­ronázó vitorlát Keres várostól 30 kilométerre állít­ják fel. Magát a 450 négyzetméter területű vitorlát betonból és fe­hér márványzú­zalékból mintáz­zák meg. Körül­belül 600 tonna lesz a vitorla sú­lya. Szabadságot Corvalánnak! m F ényképen a tudós tekin­tet, az elmélyült szempár, a markáns arcvonások a legjellegzetesebbek. A felvé­tel még akkor készült, amikor Chilében a Népi Egység koalí­ciója, Allende kormánya volt hatalmon és történelmi jelen­tőségű reformprogramjának végrehajtásán munkálkodott. A reform célja az volt. hogy Chilét kiragadják a külföldi, elsősorban az észak-amerikai monopóliumok karmaiból, nemzeti kincseit a nép tulaj­donává tegyék, a dolgozók anyagi és szociális helyzetet alapvetően megjavítsák. E munkaprogram kidolgozóinak és végrehajtóinak sorában ki­emelkedő helyet foglalt el Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára, a tör­vényhozás szenátora. ai portrénk nincs Cor- valánról. Ha lenne, a kép egy elgyötört, meg­kínzott, halálveszélyben levő férfi arcát mutatná. Allende elesett a fasiszta ellcnforra- dalmárok elleni harcban, sok kiváló hazafi a kivégzőoszta­gok sortüzében vesztette éle­tét, a Népi Egység vezető po­litikusainak egy része pedig a katonai junta börtöneiben sínylődik- Köztük van Luis Corvalán is. chilei és a latin-ameri­kai munkásmozgalom e kiváló egyéniségének életét most közvetlen veszély fenyegeti. A Dawson-börtön- szigetről — ahol a politikai foglyokat őrzik — kijuttatott értesítések arról számolnak be, hogy más haladó politikusok­kal együtt a kínzások és az embertelen körülmények kö­vetkeztében Corvalán egészsé­ge annyira megrendült, hogy a legrosszabbtól lehet tartani. A fasiszta junta szándéka nem ismeretes, de annyi bizonyos, hogy mind ez ideig nem mer­ték Corvalánt bíróság elé ál­lítani. Miért? A törvényes alap hiányáról aligha kell szólni, dé ez nem is befolyá­solná a vésztörvényszéket. A junta vezetői sokkal inkább félnek egy politikai pertől, amelyen a vádlottak vádlóvá lennének és függetlenül az íté­lettől, a per erkölcsi-politikai győztesévé válnának. M Ä Luis Corvalán Ez az oka annak, hogy a rendszer véreskezű urai még egy bírósági komédia kockáza­tát sem vállalják, hanem a Dawson-sziget börtönőreire és az ott uralkodó mostoha ter­mészetre hárítják át a hóhér szerepét. orvalán és társai életének megmentéséért az egész haladó emberiség meg­mozdult. Felemelte szavát a Békc-világtanács, a Szakszer­vezeti Világszövetség, sok nagy tekintélyű, nemzetközi hírű tudós, művész, politikus, sőt a polgári kormányok közül is nem egy tiltakozott a chilei hazafiak törvénytelen fogva- tartása, megkínzása és kivég­zése ellen. A szocialista orszá­gok minden erejüket latba- vetik Corvalán és társai életé­nek védelmében. Miként teg­napi számunkban közöltük: az ENSZ főtitkárához, Kurt Waldheimhez intézett levelük­ben arra hívtak fel, hogy a világszervezet tekintélyét fel­használva, haladéktalanul te­gyen lépéseket a további tra­gédiák megelőzésére, Luis Corvalán megmentésére. A magyar közvélemény mély aggódással kíséri a fejleményeket. Teljes szolidaritásunkat nyilvánítjuk Luis Corvalán és társai iránt, és követeljük haladéktalan szabadon bocsátásukat. Legyen vége a chilei vérontásnak, ál­lítsák helyre az országban a törvényességet és engedjék ér­vényesülni a chilei népnek a szabadság és nemzeti függet­lenség iránt szabadon kinyil­vánított akaratát! Mínai kumepány *« • “ Kínában — akárcsak a kulturális forradalom idején — ismét meg­jelentek a házak falain a tacebaók, Lin Piaót és Konti:riust támadják. A Zsenmin Zsipao szerdán ismét szerkesztőségi cikkit közölt a Konfucius és Lin Piao elleni kampányról — há­rom hét leforgása alatt már a másodikat. A kínai központi sajtóorgá­num e mostani általános út­mutatásul szánt okfejtése tar­talmában is. hangnemében is enyhébb az előzőnél. Noha ki­áll a kampány folytatása mel­lett, és óv például attól, hogy a nagyméretű faliújságok. Ezúttal bárki is „részletkérdésekkel bíbelődjék Konfucius és Lin Piao bírálatának rovására”, már nem állítja mércéül a vezető káderek elé a kam­pányban való részvételt, nem beszél az „ideológia forradal­máról”. „Nagyon fontos a tö­megbírálat — mondja —, de nem ismétli meg a február 2-i szerkesztőségi cikknek azt a mondatát, hogy „az egész párt, az egész hadsereg és az egész kínai nép elsőrendű fontossá­gú ügyéről van szó”. Ehelyett utal a KKP' Központi Bizott­ságának utasításaira, sürgeti ezeknek a — valószínűleg fe­gyelemre intő — rendelkezé­seknek a megtartását. Pekingi megfigyelőkben az a benyomás, hogy a Zsenmin Zsipao ezúttal mintha vissza­fogni próbálta volna a kam­pány hevét. Adalék ehhez a cikk egyik Mao-idézete. amely közvetett módon a „béke és a rend” mellett foglal állást. A Zsenmin Zsipao szerkesz­tőségi cikkében olvasható még egy nagyon aktuálisnak tetsző utalás. Eszerint „Lin Piao po­litikai programja amellett kar­doskodott, hogy államelnökre van szükség”. Kínának Liu Sao Csi elmozdítása óta köze! nyolc éve nincs államfője és parlamentje sem. Ha az or­szágos népi gyűlés összeülne — Csou En-laj nyáron a par­lament megnyitását „a közel­jövőre” jelezte —. elvileg dön­teni kellene Liu Sao Csi meg­üresedett tisztéről. Ez azon­ban — ha a kínai lap mosta­ni utalását „lefordítjuk” — annyit jelentene, hogy Lin Piao politikai programját hajtják végre, ami több mint valószínűtlen. SZÖVETKEZETI BÁRMILYEN TIPUSO SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 21.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Szolnoki u. 1.) » / r MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) JnVIl OSZOLtmLiiT HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Kecskeméti út 5.) garanciális és egyéb javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz véri jellegét, részt vett Luigi Longo, az OKP elnöke, Enrico Berlinguer, az OKP főtitká­ra, Agostino Novella, az OKP Politikai Bizottságának tagja, Sergio Segre, az OKP Köz­ponti Bizottságának tagja, va­lamint Nyikita Rizsov, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió római nagykövete. Az olasz külügyminisztéri­um épületében csütörtökön ke­rült sor Andrej Gromiko és Aldo Moro záró megbeszélésé­re. A két külügyminiszter megvitatta a szovjet—olasz kaDcsolatok helyzetét és a to­vábbfejlesztésükkel összefüg­gő kérdéseket. Az olasz fővárosban csütör­tökön szovjet—olasz közle­ményt adtak ki Andrej Gro- mikónak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek hivatalos olaszországi lá­togatásáról. Gromiko és Maró megvizs­gálta a szovjet—olasz kapcso­latok különböző vonatkozá­sait és megelégedését fejezte ki kereskedelmi, a gazdasá­gi, a tudományos és a kultu­rális kapcsolatok és érintke­zések fejlődésében tapasztal­ható helyzet felett. Szüksé­gesnek tartották, hogy újabb impulzust kölcsönözzenek a két ország közötti ez irányú kapcsolatoknak. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön látogatást tett a Vatikánban és találkozott VI. Pál pápával. A beszélgetés során a béke fenn­tartásával és a nemzetközi fe­szültség enyhítésével össze­függő kérdéseket vitattak meg. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter csütör­tökön találkozott az Olasz Kommunista Párt vezetőivel. A meleg baráti légkörű esz­mecserén, amely tükrözte a két párt kapcsolatainak test­Találkozás az Olasz KP vezetőivel Közleményt adtak ki Gromiko olaszországi látogatásáról A szovjet külügyminiszter a pápánál Hetvenéves Alekszej Koszigin A kitüntetések átadása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom