Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA : GENF Ma: SALT-nyitány A stratégiád fegyverzet kor­látozásával foglalkozó szovjet —amerikai tárgyalások foly­tatása végett vasárnap Géni­be érkezett a szovjet delegá­ció Vlagyimir Szemjonov kül­ügyminiszterhelyettes vezeté­sével. Ugyancsak megérkezett Genfbe az amerikai küldött­ség, Alexis Johnson különle­ges meghatalmazásai nagykö­vet vezetésével. A tárgyalások ma kezdőd­nek. Alexis Johnson, a SALT- tárgyalásokon résztvevő ame­rikai delegáció vezetője hét­főn udvariassági látogatást tett Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-hélyettes- nél, a szovjet küldöttség ve­zetőjénél. A hivatalos tárgya­lások kedden délelőtt a szov­jet ENSZ-misszió épületében kezdődnek meg. Gromiko Párizsból Rómába érkezett A szovjet külügyminiszter sajtóértekezlete franciaországi tárgyalásairól Andirej Gromiko szovjet külügyminiszter ötnapos hivatalos láto­gatásra Olaszországba érkezett. Képünkön: Gromiko (balról) Aldo Morc olasz külügyminiszterrel megérkezése után a római repülőtéren. —— -Ny Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn délelőtt — pá­rizsi látogatása befejeztével — tovább utazott Rómába. Elin­dulása előtt sajtóértekezletet tartott a párizsi szovjet nagy- követségen, s hangsúlyozta, nagyon elégedett Párizsban folytatott tárgyalásaival, ame­lyek során kitűnt, hogy a Szovjetunió és Franciaország „közös nyelvet” használ több fontos nemzetközi problémá­val kapcsolatban. Így a Szovjetunió és Fran­ciaország elő akarja mozdíta­ni az enyhülés ügyét az euró­pai kontinensen, s ebben fon­tos szerepet hivatott játszani az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy a közel-ke­leti kérdésben is közel áll egymáshoz a két ország állás­pontja. A megbeszélések során elő­készítették Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou legkö­zelebbi találkozóját, ameiyre márciusban valószínűleg a nő eieján — kerül majd sor. Az újságírók számos kér­dést intéztek a szovjet kül­ügyminiszterhez. Egy kérdésre válaszolva Andrej Gromiko kijelentette, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok meg javulása a nemzetközi helyzet pozitív eleme, s lehetővé teszi a nem­zetközi együttműködés to­vábbfejlesztését. Rámutatott arra, hogy a tavaly nyáron kötött szovjet—amerikai meg­állapodások nem csorbítják a francia—szovjet kapcsolato­kat, s kijelentette: „Nincs szó arról, hogy nekünk kétfajta politikánk lenne, az egyik zse­bünkben egy politika Francia- ország iránt, a másik zse­bünkben egy politika az Egye­sült Államok iránt. A mi po­litikánk egységes egészet al­kot, mint az SZKP 24. kong­resszusa meghatározta”. Gromiko Rómába érkezése­kor kijelentette: országa állást foglal amellett, hogy a Szov­jetunió és Olaszország között még jobban megerősödjék az együttműködés a békéért ví­vott hairc és különösen az eu­rópai biztonság kérdéseiben. ' Rómában hétfőn megkez­dődtek a tárgyalások Andrej Gromiko és Aldo Moro olasz külügyminiszter között. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM AHA 8© FILI-ÉR 1974. FEBRUÁR 19., KEDD Egész népünk szívügye Jói szolgálják a magyar-szovjet barátságot Pest megyei MSZBT-tagcsoporiok vezetőinek munkaértekezlete A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizott­sága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nöksége rendezésében tegnap tartották hagyományos évi munkaértekezletüket Budapes­ten, a Barátság Házában a Pest megyei MSZBT-tagcso. portok ügyvezető elnökei és a tagcsoportok munkájának koordinálásában, irányításá­ban érdekelt pártszervek kép- viselői. Barinkai Oszkárnénak, a Pest megyei pártbizottság tit­kárának megnyitó szavai után Regös Gábor, az MSZBT or­szágos elnökségének titkára tartott vitaindítót, értékelte a két nép barát­ságának elmélyítésére ki­fejtett mozgalmi munka tavalyi eredményeit, a megyénkben is nagy érdek­lődést kiváltott országos ak­ciók — „A Balti-tengertől a Csendes-óceánig” elnevezésű, az OSZSZSZK-t bemutató is­meretterjesztő akció, az „Ez a való világ” című szovjet film­pályázat, a már hagyományos Aurora szovjet próza- és vers­mondó fesztivál, a Majalcovsz- kij-évforduló stb. — sikereit. Külön kiemelte a Szovjetunió fejlődésével, népeinek életé­vei kapcsolatos ismeretszer­zés és -terjesztés játékos for­mája, a vetélkedők népszerű­ségét, amelyekbe a tanuló if­júság mellett egyre több ipari és mező- gazdasági szocialista bri­gád kapcsolódik be Pest megyében is. A továbbiakban a baráti tár­saság országos elnökségének idei munkaprogramját vázol­ta, beleértve azokat a jelen­tősebb akciókat, amelyekhez a tagcsoportok csatlakozását, aktív részvételét remélik. Mint elmondotta, az S'ZMBT tagcsoportok képviselőivel ja­nuárban aláírt, két évre szóló együttműködési szerződés szá­mos önálló akciót irányoz elő, ám az igazi nagy és szép fel­adatot két, a jövőre sorra ke­rülő jubileum — hazánk fel- szabadulásának és az MSZBT megalakulásának 30-ik évfor­dulója — méltó megünneplé­sének előkészítése jelenti. A mozgalom három évvel ezelőtti átszervezése óta ha­zánkban 907 MSZBT-tagcso- port alakult, ebből 35 Pest megyében. A vitában elhang­zott 13 felszólalás azt, tükröz­te, hogy a Pest megyei tag­MÁR ÖTSZÁZ CSALÁD csoportok régen túljutottak az útkeresés bizonytalanságain, valamennyien jól szolgál­ják — sajátos eszközeik­kel — a magyar—szovjet barátság ügyét. Ilyen sajátos eszköz például a gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZBT-tagcsoport- jának munkájában a szovjet társegyetemekkel — köztük a moszkvai Tyimirjázev Akadé­miával — évek óta megújított, kölcsönösen gyümölcsöző együttműködési szerződés, a tavaly meghirdetett szakfordí­tói pályázat vagy a KISZ-esek és komszomolisták immár ha­gyományos baráti találkozói. A gödi Egyesült Dunamenti Tsz tagságát sokéves barátság fűzi az ideiglenesen hatónk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáihoz. Ez a barátság is jócskán túl­lépte a hivatalos meghívások, az ünnepi alkalmakkor tett látogatások kereteit, s mind­inkább familiáris jelleget ölt: szinte elképzelhetetlen ma már családi ünnep, vidám disznótor — szovjet ven­dégek nélkül. Termelőszövetkezeti csalá­dok hívják meg ilyenkor szov­jet katona barátaikat, termé­szetesen feleségestül, gyerme­kestül. A monori József Attila Gim­názium párt. és KlSZ-szerve- zete, valamint MSZBT-tagcso- portja évekkel ezelőtt kötött szoros barátságot a budapesti Gorkij iskola tanáraival és növendékeivel. Az idén ápri­lisban negyedszer rendezik meg hagyományos közös hajó- kirándulásukat, amelynek vég­célja ezúttal Dunaújváros lesz. A tavaly meghirdetett Maja- koyszkij-pályázat díjait feb­ruár 23-án, a Vörös Hadsereg születésnapja alkalmából ren­dezendő idegen nyelvű klub­esten osztják ki. A Fóti Gyermekváros kis lakói közül ma az a négy leg- irigyeltebb gyerek, aki tavalyi szovjetunióbeli üdülésekor órá­kat tölthetett Zamercev tá­bornokkal, Budapest egykori városparancsnokával. Az ikladi Ipari Műszergyár­ban évek óta társasutazással jutalmazzák a szocialista ver­senymozgalom legjobbjait. Az­óta a szocialista brigádérte- kezletek legérdekesebb na-, pirendi pontja a Szovjet-' unióban járt fizikai dol­gozók élménybeszámolója. Oldalakon át sorolhatnánk a barátság ünnepi és hétköz­napi eseményeit. Szólni kelle­ne a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozóiról, akik munka után vállalták 15 vagon konzerv soron kívüli gyártását a szov­jet alakulatok katonáinak, a százhalombattai DKV-bandol- gozó asszonyokról, akiknek kívánságára idén is „prolon­gálták” a déli hadseregcsoport ■ művészegyüttesének tavaly j március 8-i fergeteges sikert ! aratott vendégszereplését. j A tapasztalatcserével felérő vitát Barinkai Oszkárné fel- I szólalása zárta, aki — egye­bek között — hangsúlyozta: a szovjet és a magyar nép ba­rátsága, együttműködése to­vábbi sikereink, gazdasági, po­litikai, kulturális ^s társadal­mi fejlődésünk záloga. E múlt­ban gyökerező, a magyar in­ternacionalisták és a felsza­badító szovjet katonák véré­vel megpecsételt barátság ápo­lása, erősítése nem mozgalmi feladat csupán: egész népünk szívügye. A pártszervezetek és az MSZBT-tagcsoportok felada­tairól szólva kiemelte a politi­zálás, az agitatív közvéle­mény-formálás jelentőségét. A tanácskozást követően kis- filmeket mutattak be. Ny. É. Né?y éve ép(il Gödöllő efylk legnagyobb lakótelepe: a Kazinczy utcai. Eddig mintegy 500 lakásba költöztek be a lakok, a jllc-gutóbb elkészültbe éppen a múlt héten. Az építők újabb három, egyenként négyszintes épület falait húzták fel, sőt van, ahol már a szaki páti munkások is dolgoznak. Gárdos Katalin felvétele Blszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap fogadta az a ro­mán pártmunkásküldöttséget, amely Nicolae Tabircának, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével február 11 és 18 között tett látogatást hatónk­ban. A vendégek tegnap utaz­tak el BudapestrőL Br. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására tegnap Bu­dapestre érkezett Jan Kacz- roarek, a Lengyel Népköztár­saság kormányelnökségének tagja, tudományos, felsőokta­tási és műszaki miniszter. A vendég a két ország közötti együttműködésről folytat tár­gyalásokat. Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnö­kének vendégeként hétfőn Budapestre érkezett a Cseh­szlovák Állami Tervbizottság küldöttsége. A delegációt Vac­lav Hula miniszterelnök-he­lyettes, az állami tervbizott­ság elnöke vezeti. Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja vezette az MSZMP küldöttsé­gét, amely február 9 és 16 kö­zött a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának meg­hívására látogatást tett Laosz felszabadított övezetében. Dr. Siegfried Beier közok­tatási miniszterhelyettes ve­zetésével küldöttség érkezett Magyarországra, .a' magyar— NDK közoktatási munkabi­zottság soron következő ülésé­re. Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének vezetésével vasár­nap hazaérkezett Hanoiból a magyar szakszervezeti kül­döttség, amely részt vett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szakszervezeteinek második kongresszusán. gozni s így tovább. Holott a fórum akkor fórum, ha közösen keresik a választ arra, miből fakadnak a gondok, melyek a jobb munka lehetőségei, kik a részesei a mulasztásoknak. A fórumok értékét nem formájuk csökkenti. Az ál­talánosság, a semmitmon- dás rontja hitelüket! Vácott, az Egyesült Izzó Tv Képcső- és Alkatrész- gyárában a kérdésre, mi­ről beszélnek leginkább a termelési tanácskozásokon és a brigádggyűléseken az emberek, válaszként a kö­vetkező sorrendet állíthat­juk fel- anyagellátási prob­lémákról, bérezési kérdé­sekről, szervezési bajokról. Ki állíthatná, hogy e sor­rend megváltozna, ha két­szer, háromszor annyi fó­rumlehetőség teremtődne? Azaz itt sem, másutt sem a formák gazdagítása a megoldás, az értekezletek SZáftiának gyarapítása, a gyűlésezések idejének ki- terjesztése. Hanem az, hogy a két alapvető fórum, a termelési tanácskozás meg a brigádggyűlés töltse be valóban a szerepét — mel­léjük még csatlakozhat a félesztendőnként, évente megrendezett munkásgyű­lés, aminek a megye né­hány gyárában nagy ha­gyományai vannak —, ott ne csak tájékoztassák az embereket, hanem a szó szoros értelmében tanács­kozzanak velük. I dézzük fel ezzel kap­csolatban Gáspár Sán­dornak, a párt politikai bizottsága tagjának néhány mondatát, amely az ország- gyűlés 1973. december 19-i ülésén hangzott el: „Olyan közszcllemet és munkahe­lyi légkört kell kialakíta­nunk. amely az embereket alkotókészségük kibonta­koztatására, a közös célo­kért vállalt erőfeszítésekre ösztönzi. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból alap­vető szerepe van a munka­helyi demokratizmusnak. Az emberek döntő többsége elsősorban a hétköznapi gyakorlatból ítél. Saját éle­téből és munkájából, mun­kahelyéről szerzi benyomá­sait. Mégis: a dolgozó tö­megek igényei mögött el­marad az üzemi demokrá­cia fejlődése.” S ezek az igények aligha arra vonat­koznak, hogy nincs fórum, legyen tehát. Sokkal in­kább arra, hogy a formális demokrácia — beszélj, ha akarsz, de úgyis az törté­nik, aP>it már korábban el­határoztak — lényegi de­mokratizmussá nemesed­jék, hogy a termelési ta­nácskozásnak, a brigádgyű­lésnek rangja, tekintélye legyen, az ott elhangzotta­kat ne lehessen könnyedén kiradírozni a vezetők ha­táridőnaplójából. Hajlamosak vagyunk ar­ra, hogy tartalmi kérdése­ket a formák változtatásá­val kerüljünk meg. E hajlam most, az üzemi, munkahe­lyi demokratizmus növelé­se kapcsán is fölbukkan. Veszélyes lenne engedni neki! Mészáros Ottó H allom több helyen, azon törik a fejüket, milyen új fórumokat lehetne teremteni az üzemi, munkahelyi demokratiz­mus kibontakoztatása ér­dekében. Nem vagyok el­lensége semmi újnak — sőt, barátja —, de úgy gon­dolom, a tipródás fölösle­ges, semmiféle találmányra ryncs szükség ahhoz, hogy az üzemi, munkahelyi de­mokrácia erősödjék. A do­loghoz csak annyi kell, hogy a meglevő fórumokat a vezetők is, a dolgozók is, értően, okosan fölhasznál­ják. Nem a fórumok száma kevés: a tartalommal van baj. Némi leegyszerűsítést megkockáztatva: a Lenfo­nó és Szövőipari Vállalat­nál mind a termelési ta­nácskozások, mind a bri­gádgyűlések elismerten jó eszközei, lehetőségei annak, hogy vezetők és beosztot­tak szót értsenek. Mégis, a tanácskozások ellenére — vagy mellett — sok a talál­gatás. A vállalat nehéz idő­szakot él át, elavult belső szervezetét teljesen átfor­málja, ami érthetően izgat­ja az enlbereket.. Vannak, akiket az anyagellátás gondja nyom — a 11 ezer holdra kötött lentermelési szerződések a vállalat igé­nyeinek csak egy részét fe­dezik —, másokat a meg­kezdett, de megakadt re­konstrukció foglalkoztatja. Hangsúlyozom, leegysze­rűsített az eset, mégis jo­gos a kérdés: új fórumok­ra lenne szükség, hogy megszűnjenek a találgatá­sok? Vagy sokkal inkább arra, hogy a meglevő esz­közök működjenek tökéle­tesebben, adjanak alapo­sabb tájékoztatást, részle­tezzék a gondokat, kérjék a javaslatokat? Természete­sebb, közvetlenebb lenne attól a gyári légkör, ha — nemcsak a Lenfonónál, ha­nem bárhol — új formák születnének? Az üzemi, munkahelyi demokratizmus baja éppen az, hogy túl sok figyelem pocsékolódott el a formákra, a külsőségekre, s ami maradt, az jutott csak a tartalomra, a mun­ka lényegi részére. E zért helyeselhető a Lenfonó új vezetésé­nek törekvése: a veze­tési posztok megerősítése. Mi köze ennek a demokra­tizmushoz? Csak annyi, hogy szervezetlenség köze­pette a demokratizmus ér­telmét veszti, mert nincse­nek céljai Ahol zűrzavar uralkodik, ott nem az em­bereket kell arra biztatni, hogy beszéljenek — mert minek is beszélnének, hi­szen mindenki tudja, mi a helyzet —. hanem a veze­tést megerősíteni, kiküszö­bölni a zűrzavar forrását. • Ahol nincs elképzelése a vezetésnek, ott nincs mit megtárgyalni az emberek­kel. Ott a „tanácskozások” arra korlátozódnak, hogy a vezető — legyen akár mű­helyfőnök, osztályvezető, bárki más — egyoldalú közléseket tesz. Gondjaink í trónnak inhhprt kell dől­Fórum

Next

/
Oldalképek
Tartalom