Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
rest UEcr siMiriap 1974. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP TV P I § I 1 p 11 »- Saljapin hangja A február 18—24 között történelmi évfordulókról való megemlékezés és színvonalas kulturális események színhelye lesz a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A hét minden napján 13 órai kezdettel a szovjet fegyveres erők megalapításának 56. évfordulója alkalmából dokumentumfilmeket vetítenek. Többek között bemutatják a szovjet hadsereg, a légierő és a flotta harcosainak mindennapi életét, a kiemelkedő szovjet hadvezérek és parancsnokok tevékenységét; a nézők megismerkedhetnek a szovjet katonai főiskola hallgatóinak munkájával, a szovjet határőrökkel és pilótákkal, és film- riportok peregnek a Varsói Szerződéshez tartozó országok hadseregeinek közös hadgyakorlatairól. Szerdán délután a zeneszalonban Saljapinra, a nagy orosz énekesre és színészre emlékeznek, egyebek között több Saljapin- lemezt lejátszanak. Magyar és szovjet katonák baráti találkozójának színhelye lesz pénteken a kultúr- centrum: a részvevők megemlékeznek a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta napjáról. Ugyancsak ezen a napon nyílik meg „A Szovjetunió fegyveres erői” című könyvillusztráció-kiállítás, valamint „A szovjet fegyveres erők október vívmányainak védelméért” című szovjet fotókiállítás. Festői otthona Szentendre Gráber Margit kiállítása a Műcsarnokban TV-FIGYELŐ Jó varázslók. Sanyi manónak vagy Huhu varázslóinak lesz-e igaza? Ez már nem csupán egy mese világát fölleb- bentő kérdés, hanem közügy, jellemez minket is, embereket Egy televíziós mesesorozat terve és fölvázolt díszletterve adta az ötletet ahhoz, hogy a Já- nos-hegyen megvalósuljon, fölépüljön az álom, a mesék álma, Sanyi manónak és társainak birodalma. Ehhez azonban már nem elegendő a csodatevő mesealakok varázspálcája — a valósághoz kellett fordulni. Sanyi manó barátai, az emberek tehát vándorútra keltek: a kerületi tanácstól, a KISZ-szervezetekig mentek és sorolták a háromnál is több kívánságot. Körülbelül ötven fiatal látott hozzá a tervek részletes kidolgozásához, hogy ne a gonosz Huhu varázsló szavai teljesüljenek, hanem azé a kis manóé, Sanyié. Kende Márta dokumentumfilmje ritka szépséggel és mélységben úsztatja össze a mese és valóság elemeit. Az összevágott jelenetek, a'befejező kép „kimerevítése”, a gombolyagjelenet szimbolikus jelentéssel bírnak, azaz a filmnek nem csupán egy gondolat körbenjárása, kifejtése, hanem allegorikus, indirekt tartalma ad különös hangsúlyt. Vértessy Sándor és Zolnay Pál riporteri kérdései, Berek Katalin mint mesélő és a szereplők — a tervezés munkájából a legnagyobb részt vállalók — segítségével az író- rendező Kende Márta olyan filmet készíthetett, amelyet nyugodtan — s nem fellengzősen — nevezhetünk a társadalmi munka szimfóniáiénak. T. E. Vízimalom. Ballada a szép vízimolnáráéról és az uraságról. Lehet vitatkozni azon, hogy a most hetvenöt éves Sásdi Sándor regényei, novellái közül szerencsésen választott-e a rendező Horváth Tibor, Az azonban bizonyos, hogy a péntek este sugárzott regényadaptáció mérföldekkel maradt el irodalmi elődje előtt, úgy látszik, lassan tételként kell elfogadnunk: ez az adaptációk sorsa. A művet olvasói jó érzésekkel őrzik emlékezetükben. A hét éve özvegy. szép molnárné szerelmének ébredését, beteljesedését, majd az újra magára maradt asszony tiszta erényéért való küzdelmét a környék részeg nobilitásával, s kiúttalanságában gyilkossá válását meglehetősen szentimentálisán követi Mezei István kamerája. Aligha akadt olyan néző, aki pontosain ne tudta volna, hogy a következő pillanatban milyen képet fog látni kis vagy nagy képernyőjén. Ez a sablonosság jellemezte a dialógokat is, különösen a vándorlegény Timót szájában voltak éterien cukrozottak a szavak. Pedig a Baranya vidékén élő emberek ajkán versben, dalban ma is élő történet legfőbb erénye éppen az egyszerűsége — Sásdi hőseit sem jellemzi más. A pénteki filmben a valóban szép molnárné elvarázsolt, úgy is mondhatnánk, kedvtelésből dolgozgató, hercegnő volt, s szintúgy elvarázsolt herceg átutazó kedvese. A duhaj urak — az egy földesúr kivételével — nedig borgőzös kocsislegények. A negédesre sikeredett rendezői felfogás mellett dicsérő- leg kell megemlíteni mégis a molnáraiét alakító, szépen beszélő Szakács Esztert, valamint a csillagimádó Timótot megelevenítő Cserhalmi Györgyöt. K. P. Túra képviselte a megyét ízlésnevelés, népművészet kai berendezve. Hónap végén: busójárás Látványosnak ígérkezik idén is a busófarsang Mohácson, amelyet február 24-én tartanak. A több nemzetiségű, népszokásait híven ápoló Duna- parti városban javában készülnek a hazai és külföldi vendégek ezreit vonzó karneválra, amikor lármás, famaszkos busók télűző babonák varázslatos emlékét idézik vidám mulatság közepette. Ez a nap egyúttal a nemzetiségek barátságát is jelképezi. Különböző népi, nemzetiségi műkedvelő csoportok mutatják be viseletűket, táncaikat, dalaikat, farsangi szokásaikat, mai arcukat utcai felvonuláson és színpadi műsor keretében. A szomszédos Jugoszláviából három vendégegyüttest várnak, több mint száz szereplővel, s ott lesznek Baranya legismertebb délszláv, német AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK építőgép-szerelőt, építőgép- és daru-villanyszerelőt, szakképzett panther autódaru-vezetőt és -kezelőt, kiskotrógép-kezelőt (BH-0,15-ös, illetve E-1514-es gépekre, vezetői jogosítvánnyal), továbbá szerkezeti technikust (gépipari technikumi végzettséggel), épületlakatost, gyors- gépírónőt, bérelszámolót, adminisztrátort, munkahelyi összekötőt, portást (nyugdíjast is). Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. és magyar művészeti csoportjai. A busójárás kiemelt népművelési rendezvénnyé gazdagodott az utóbbi évek folyamán, így most is gazdag kulturális programról gondoskodnak a rendező szervek. Három évvel ez. előtt a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat újszerű kísérlethez kezdett: nemcsak a boltjaiban árusította a néprajzi tájegységek művészi termékeit, hanem egy-egy központban sokoldalú kiállítást is rendezett népi iparművészeti darabokból. Tavaly már például arra is futotta az erejükből, hogy különböző vidékek művészetét cserekiállításon mutassák be. így Hódmezővásárhelyen a palóc hímzésekkel — Pest megyét Túra képviselte —, Győrben a békésiekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Amint Kiss Ivor Sándor művészeti igazgató elmondotta, az idén ismét tovább lépnek: országos kiállításaikon nemcsak hímzést, fafaragást, cserépárut, a vidék’ népművészetére jellemző tárgyakat mutatnak be, hanem teljes szobabelsőket, -berendezéseket is. Az első bemutatón a Fővárosi Művelődési Otthonban azt bizonyították, miképpen lehet a mai lakásban népi iparművészetünk és a művészi háziipar alkotásait felhasználni. Észak-Magyarország népművészetét Miskolcon lehet majd megtekinteni. Itt állítják ki a palóc bútorokat és textíliákat. Tudvalevőleg ehhez a tájegységhez tartoznak a Galga mente fehér és színes hímzései. Bemutatják Miskolcon, miképpen lehet a háziipari termékekből ven- déglőt-közintézményt berendezni. Közismert, hogy a tavaly átalakított váci Kőkapu vendéglő faragott bútorait, kézimunkáit és teljes berendezését a Hevesi Hsz készítette, akárcsak a dunafüredi halász- csárdáét. Debrecenben két berendezett szoba fogadja a látogatókat, ahol az Alföld, Hortobágy pásztorművészete adja a berendezési tárgyakat Hangulatos lakásbelső, népművészeti tárgyakVégül Somogy, Baranya, Tolna mutatkozik be Szek- szárdon. A kiállítás jelentőségét fokozza majd, hogy ugyanebben az időpontban kerül megrendezésre Szekszárdon a nemzetközi néprajzi filmfesztivál, amelyre már eddig harminc ország küldte be jelentkezését. k. m. Mátyás korabeli aranypénz A Somogy megyei Siójut határában, az úgynevezett Barátdombon, a régi, elpusztult középkori kolostor helyén, földmunkák során Mátyás korabeli aranypénzt talált Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze. A lelőhelyen korábban már előkerültek faragott kövek, valamint középkori cserépedény-maradványok, ugyancsak itt találták meg a mintegy kétszáz méter hosszúságban különböző irányba vezető falrendszert és annak téglalappadozatát is. A közeljövőben sorra kerülő régészeti kutatás feladata lesz tisztázni a kolostorépület nagyságát. Jegyesek az orvos előtt A kötelező tanácsadás első tapasztalatairól Az év eleje óta kötelező a házasság előtti orvosi tanácsadás. Ha erről az igazolást a menyasszony és a vőlegény nem mutatja fel, akkor nem mondhatja ki az anyákönyv- vezető hivatalos személye jelenlétében a boldogító igent. Hogyan fogadták ezt a rendelkezést a tanácsadáson megjelenni kötelezettek? Nehéz és körülményes lenne minden egyes esetről beszámolni még Pest megyei vonatkozásban is. Szúrópróbaszerűen azért két orvost kértünk meg, számoljanak be eddigi tapasztalataikról. A szakorvos Ahol szakorvosi rendelőintézet van, vagy családvédelmi tanácsadás eddig is volt, ott szülész-nőgyógyász szakorvos, illetve a családvédelmi tanácsadó orvos fogadja a jegyeseket. Aszódon dr. Czirják László látja el mind a három funkciót. Eddig öt mátkapár kereste fel és ebből arra lehet következtetni, hogy az idén sem kötnek Aszódon kevesebb házasságot, mint az előző években. A házasságkötések száma általában évi 50—60, de ebből — mert élnek még régi hagyományok — a legtöbb a szüret utáni időre esik karácsonyig, aztán elég sok farsangra is. Az év többi részében lényegesen kevesebb. — A védőnő fogadja a jelentkezőket, felveszi adataikat, és aztán megkérdezi, együttesen vagy külön-külön akarnak-e bejönni hozzám? — beszél a tanácsadás előzményeiről dr- Czirják főorvos. Egyáltalán nem lepődünk meg, amikor elmondja, a védőnő kérdésére adott válaszokat: — Mostanáig még mindegyikük külön kívánt velem beszélni. Igaz, hogy a menyasszonyok csaknem mind egészen fiatalok voltak. Csupán egyetlen harmincévesnél valamivel idősebb elvált asszony jött, neki, koránál fogva, még meg kellett jelenni a tanácsadáson. Gyermeke is van. Ismertem jól, páciensem volt már. Minden elfogódottság nélkül hallgatott meg. Piruló asszonyok — A többi menyasszony, a legfiatalabb, éppen hogy betöltötte a tizennyolcadik évét, de a legidősebb sem érte még el a huszonötödiket, az első percekben pirulva, zavartan válaszolt kérdéseimre. Pedig mind a négy jól ismer, hiszen tizenkét éve vagyok Aszódon, nem vagyok hát előttük ismeretlen idegen. Sőt, orvos is, mégsem érthetetlen a kis mátkák zavara. Hiszen a tanácsadáson a házastársak együttélésének legintimebb kérdéseiről is szó eshet. Olyasmiről, amiről ezek a lányok csak hallomásból tudnak és talán szégyenkezés nélkül még gondolatukban sem fordul meg. Mire azonban néhány perc múlva a fogamzásgátlás módszereinek tüzetes ismertetésére kerül sor, zavaruk többnyire feloldódik. Az orvos beszédmodora, szavainak őszintesége és a felsorakoztatott ésszerű érvek, megnyugtatják a lányokat. Végül egyik-másik már kérdezni is mer. — És a vőlegények? — Öröm megfigyelni, menynyi megértéssel hallgattak meg ezek a fiúk. Csak dicsérhetem őket- A legfiatalabb mindössze tizenkilenc éves, de viselkedéséből következtetni lehet, hogy máris érett a családalapításra. És még egy! A vőlegények már az első percben is elfogulatlanok, s mintha a menyasszonyoknál jobban érdekelné őket a családi élet előttük még ismeretlen sok vonatkozása. Mindegyik több kérdést is tett fel, ezzel is kinyilvánították, hogy majd vigyáznak a feleségükre, jövendő gyermekeik anyjára. A körzeti tanácsadók Ahány ház, annyi szokás, a kötelező tanácsadás külsőségei sem mindenütt azonosak. Aszódtól alig húsz kilométerre és nem a gödöllői, hanem a monori járásban fekszik Sülysáp. Ott viszont a tanácsadáson eddig megjelent jegyesek, mind együtt akarták meghallgatni dr. Gáspár István körGräber Margit önarcképe (1363). tött rezignáció az, mellyel műveiben tetten éri az idő meg- köthetetlen vonulását. Erős mezőnyben dolgozott egész életében Gráber Margit, s ez kötelezte arra, hogy alkotásai mindig teljesítmények legyenek, soha kompromisszumok. Nem váltások és a fejlődés gyors állomásai jellemzik életútját, hanem az a formaietikai szilárdság, mely életét és művészetét biztos alapokon őrizte és kormányozta. Losonci Miklós találkozunk hevenyészettség- gel még egy gesztus erejéig sem, művészetének minden részlete lelkiismeretes munka eredménye. Ady „beteg ró- zsák”-ról beszél, Gráber Margit öreg virágokat láttat, bennük pergeti le az eltűnt időt, a hajdani ifjúságot. Mindezt bölcs nosztalgiával teszi, a napraforgók csapzottsága, a sárga tulipán éppen elillant frissesége izgatja képi megoldásaiban. A romló szépség pompája érdekli, ezt a nyersanyagot forgatja csendéleteiben, ez a sűrű élet hántolódik színekké. Mindez persze olyan áramlás, ahol a kukoricacsu- héban az emberi élet állomásai is felderengenek, nemcsak a növényé. Érzékeny és alapos művész. Mindig emlékezik, csak úgy tud felejteni. Valakit nem lehet sohasem elfelejteni, az Édesanyát, akiről életművének legdrámaibb, kathartikusan felemelő sorozatát készítette. Nő vall itt a nőről, élete első asszonyáról, az anyáról, s a meghittség, a tárgyakhoz kapcsolt érezelemkifejtés az, mely a képnézőket megdöbbenti. Szívós megfigyelésekkel érezteti, ahogy nehézkesebbé válik a mozgása, ahogy ágya hívogatja, ahogy lassan kiürül a szoba az anyai mozdulatoktól, s ez a mindenki anyjához köA szentendrei festészet hazai képzőművészetünknek olyan fontos műhelye, mely korosztályokra tagolt feladataival európai hivatást is betölt. Gráber Margit a második nemzedékhez tartozik, egyszerre vállalja a nemzeti hagyományokat és a Párizshoz kapcsolódó újítók használható eszközeit. Megalapozott egyéniségének minőségi rendje e megbízható mérlegelésen alapul, azon az állandó egyeztetésen, mely egyaránt számbaveszi élmény- forrásainak ajánlatait, lelküle- tének rezdüléseit s a műfaj minden festőre kiosztott eszmei, formai ajánlatait. A kép Gráber Margit hite szerint egyszerre o legnagyobb szabadság és kötelesség, személyhez, tájhoz, néphez, erkölcsi normákhoz igazodik. Ennek az „európai orientációjú magyar művészetnek” létrehozásán fáradozott úgy, hogy festői otthonának választotta Párizst, Nagybányát, szinte az egész világot, de leginkább Szentendrét. Ez a város számára nem elsősorban a vízpart, nem a romantikusan kanyargó költői utcák és házak tetőhorpadásaikkal, hanem a kert, ahol él, virág, melyet ebben a környezetben pillant meg visz- szavonhataüanul. Szentendre az ő értelmezésében piaci nyüzsgés, az öregség szép fáradtságának mozdulatai, melyet emberben, de virágban is megfigyel. Csupa látvány, lim-lom, mellyel kedvesen gazdálkodik és az értékrendet illetően nagyon szigorúan. Ez azt jelenti, hogy nem
