Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

KST UbCtFt 1974. FEBRUAR 2., SZOMBAT Befejeződött a felsőoktatási tanácskozás A Budapesti Műszaki Egye­tem központi épületeoen pén­teken befejeződött a felsőok­tatási intézmények vezetőinek háromnapos országos tanács­kozása. A konferencia utolsó napjának munkájába« részt vett dr. Orbán László műve­lődésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, valamint ár. Po- linszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettes. Hazánk 55 felsőoktatási in­tézményének mintegy 400 ve­zetője — rektora, rektorhelyet­tese, dékánja, főigazgatója és part ti lkára — megvitatta a pedagógusképzés és tovább­képzés korszerűsítésének fel­adatait A referátum-vita­anyag hangsúlyozta: a Köz­ponti Bizottság 1972. évi ok­tatáspolitikai határozata ki­mondja, hogy az oktatás to­vábbfejlesztése megköveteli a pedagógusképzés színvonalá­nak emelését, széttöredezett­ségének megszüntetését, egy­séges alapelvek szerinti rend­szerének kialakítását, illetve továbbfejlesztését. A pedagó­gusképzés és a pedagógusto­vábbképzés rendszerét és tar­talmát egységes alapelvek sze­rint úgy kell továbbfejleszte­ni, korszerűsíteni, hogy az megfeleljen az oktatási intéz­mények pedagógusszükségle­tének és a fejlődés követel­ményeinek, az iskolai oktató­nevelőmunka, az ifjúsági szer­vezetekben végzett munka, va­lamint a közművelődés igé­nyeinek­CIKKEINK VISSZHANGJA Közös összefogással a szadai Székely Bertalan emlékmúzeumért tiRÖMMEL OLVASTUK . park), részint pedig az épület Korompay János cikkét a lap magas taiajvizes helyzetéből január 22-i számában, mert | fakadóan. a hosszan vajúdó szadai Szé­keiig Bertalan emlékmúzeum ügyében végre a helyi erők megmozdulásáról értesít. Különösen azonban Magyar István, volt tanácselnöknek jól kell tudnia a cikkben felsorol­tak szinte mindegyikével egyiiltt, hogy mióta sürgette és szorgalmazta a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága is ennek az emlékmúzeumnak és környezetének rendezése ügyét. A kétholdas park közepén álló, múzeumi kezelésben lé­vő műtermet évente minden májusra CSzékely Bertalan ha­lálának évfordulójára) rend- behozttfk. Eltüntettük a gye­rekek által okozott károkat és nyomokat. Felfrissítve nyitot­tuk meg mindig a kiállításo­kat. Így történt ez akkor is, amikor a környezet rendbe­hozására a tanácsnál, a téesz- nél és az iskolánál tett láto­gatásaink eredménytelenek maradtak. AZ EMLÉKMÚZEUM épü­letét 1967-ben teljes egészé­ben rendbehoztuk és 30 ezer forint összeggel szigeteltettük. Az épület állaga azonban az­óta sajnos, erősen megromlott, részint a védelem hiánya mi­atti rongálások (szabad ját­szótér volt évekig az egész Jövőre elkészül minden Pest megyei község és város története A Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága és a Pest megyei Levéltár közösen hirdet az idén is kró­nikaíró pályázatot, hogy ezzel is támogassa és buzdítsa a megyei honismereti mozgal­mat. A pályázati felhívást ezekben a napokban küldik szét a honismereti és króni­kaíró köröknek, továbbá a kü­lönböző kulturális szervek cí­mére. Falu- és munkahelyi krónikák Idén kétféle pályázatot tűz­tek ki. Az elsőre megírható valamely Pest megyei község, város, vállalat, szövetkezet és intézmény története. A leg­jobb pályaművek szerzőinek 5000 forintos első, két 3000 forintos második és két 2000 forintos harmadik díjat ítél oda a bírálóbizottság. A második pályázat részt­vevőinek község, vagy város, illetve üzem, vállalat, szövet­kezet, intézmény 1973. évi, vagy néhány esztendejéről szó­ló falu-, vagy munkahelyi kró­nikáját kell beküldeniük. A legjobb krónika a 4000 forin­tos első dí jat nyerheti el, ezen­kívül a zsűri még két 2500 fo­rintos második és három 1500 forintos harmadik díjat adhat ki. A pályamunkákat 1974. jú­lius 30-ig kell a Pest megyei Levéltár címére (1364. Buda­pest, Városház utca 7.) meg­küldeni. Az eredményhirdetés és díjkiosztás, szokás szerint, ezúttal is november 7-én lesz. A bírálóbizottság a pálya­művek értékelésekor a díjak számát és összegét is felemel­heti, vagy egyes díjakat meg­oszthat, összevonhat, s nem díjazott munkákat jutalom­ban részesithet.. A pályaművek kézirata a le­véltár tulajdona marad, ki­adási joguk két esztendeig szintén a levéltárait illeti meg. Az utolsó 30 év története — Nyolcadik alkalommal hirdetjük meg most a hely- történeti és krónikaíró pályá­zatot — közli velünk dr. La­katos Ernő, a megyei levéltár igazgatója —, és remélem, ez­úttal is részt vesznek azon új krónikaírók is. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának a napokban megala­kult honismereti bizottsága célul tűzte ki, hogy 1975-ben a megye minden egyes közsé­gének és városának elkészül­jön a felszabadulás óta eltelt 30 esztendős korszakáról szóló története. Meg kell tehát ott is szervezni a krópikaíró moz­galmat, ahol jelenleg még nem létezik. Erre alkalmas embe­rek mindenütt vannak, szük­séges azonban munkájukhoz a községi tanácsok és a Ha­zafias Népfront helyi szerve­zetének a támogatása. — Megjegyzem, hogy Száz­halombattát kivéve a megye többi városában nem fejlődött ki a krónikaírás. Éppen ezért a népfront honismeret-bizott­sága a városok és a tízezer la­kosnál többet számláló nagy­községek részére külön tanács­kozást hív egybe a közeljövő­ben. A népfront honismere­ti bizottságáról még anmiyií, hogy jelenlegi tagjai opera­tív bizottságnak tekintik ma­gukat. A bizottság rövidesen még több szakemberrel kiegé­szül. Sz. E. A legutolsó nagyobb felújí­tást 1911 tavaszán végeztet­tük el, amikoris az épületet teljes egészében kifestettük és új anyaggal rendeztük be. A történethez hozzátartozik az is, hogy a faluban még a legma­gasabb napszámbérért sem kaptunk egyetlen takarítót sem, aki a festési munkálatok után rendet teremtett volna. A múzeum korábbi gondno­kának, Csupák Aranka nyugal­mazott tanítónőnek 1971. évi halála után a tűrhetőnek ne­vezhető állapotok Is ross^ibb- ra fordultak. A faluban nem akadt vállalkozó az épület gondnoki teendőinek ellátá­sára. Végülis a Jókai út 4. szám alatt lakó Sipos Dávidné vállalta és látja el a mai na­pig a gondnokságot. A mi hibánk is, hogy a ki­állítás állagának romlásáról csupán 1973 decemberében, a látogatási statisztikai jelentés beküldésekor értesültünk. Most már viszont a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága — amennyroen a körülmények (a park, az emléképület és a környezet) megfelelő módon kialakulnak — anyagiakat nem kímélve, ismét megkísérli esz­tétikailag is elfogadható ál­lapotba hozni idén májusra az emlékmúzeumot. MEGVIZSGÁLJUK annak a lehetőségét is. hogy megszün­tessük a legnagyobb gondot jelentő vizesedést. Nagy örö­mömre szolgálna, ha a köz­ségi tanács és a lelkes lokál- patrióták nem csupán kam­pányszerűen, hanem folyama­tosan vállalni tudnák a park és melléképületek rendbentartá- sát. Amennyiben a szadai köz­ségi tanácstól a cikkben fel­sorolt változásokról hivata­losan is értesülünk és a kör­nyezet rendbetételére vonat­kozóan hosszabb távlatra ga­ranciát kapunk, akkor a Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága- nem fog fukarkodni a rendelkezésre álló anyagi ke­rettel. Addig azonban amint azt az elmúlt tíz év példája mutatta — fölösleges pénzkidobásnak és pazarlás nak tűnik az évenkénti nagy­arányú rendbehozatal és „rom- eltakarítás”. REMÉLJÜK, hogv — egvütt a községgel — már az idén közös összefogással valóban méltó kereteket biztosíthatunk Székely Bertái an emlékei meg­örökítésének és bemutatásá­nak. Dr. Tkvai Nándor Pest megyei múzeumigazgató Magyar napok riai festvéísnegyéiikben Szófia megyében, Pest me­gye testvérmegyéjének négy városában — Szvogeben, Zla- ticában, ' Etropoleban és Ih- timanban — grafikai és fotó­kiállítások ismertetik hazánk életét, a százéves Budapes­tet, a két ország és a két test­vérmegye barátságát. Ezeken kívül politikai elő­adásokat tartanak, a magyar zene és irodalom megismerte­tésére pedig műsoros esteket rendeznek. Elhunyt Győry Dezső Pénteken 74 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt Györy Dezső, József Attila- díjas író. Temetéséről később intézkednek. Magyar írók Szövetsége Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja ★ Fiatalon eljegyezte magát a költészettel: első versei 1917- ben, 17 éves korában jelentek meg. 1919-ben tagja volt a „Gömöri munkás” szerkesztő­ségének, s a Vörös Hadsereg­ben is szolgált. Haladó állás- foglalásai miatt többször el­bocsátották állásából. 1926- ban rövid ideig a prágai Ma­gyar Hírlap irodalmi rovatve­zetője lett. 1928-ban részt vett a Sarlós-mozgalom megalapí­tásában; a haladó szellemű if­júság egyik szellemi vezető- i jenek tekintette. Későbbi irá- ' saiban bátran kiállt a fasiz­mus ellen. 1945-től 1949-ig Kárpát-Ukrajnában élt, majd ismét Budapesten dolgozott. Több irodalmi kitüntetést ka­pott: két ízben jutalmazták József Attila-díjjal. Fővárosi színházi körkép Magyar színpadon először Nyolc darab első hazai bemutatója - Új magyar színmű a Déryné Színházban A nagymarosi művelődési ház képzőművészekkel tart állandó fogadást az épület elő­terében tavaly augusztus óta Baska József nagyszabású fa­intarziája révén. A monumen­tális alkotás társadalmi mun­kában készült, a kitűnő festő visszaadta a táj emberének azokat a művészi inspiráció­kat, melyeket a Dunakanyar­tól kapott. Baska József régóta dolgo­zik Nagymaroson, megragadta a táj méltósága, égitestek, he­gyek, asszonyok áramló, rin­gó rokonalakzata. Erről a fel­ismeréséről képsorozatot is ké­szített még 1969-ben, mely ké­sőbb e Málnaszedők-et jelení­tő faintarziájának előzménye lett. A síkra redukált gömb­család egyaránt jelöli a csil­lag kozmikus alapformáját, domborzati látványt, anyasá­got. A mértani képlet mindig eszmét hordoz, a táj bonyolult vonalhálózatának sűrítése. A Börzsöny és a Pilis állandó pompa, a szépség itt örök la­kást épített, s Baska József az elemek találkozási pontjaiban a gondolat feszültségét érzé­kelteti az érzelmi telítődés mellett. Málnaszedői ezzel a gesztus­sal kezdeményezik bennünk az áhitatot, a dombingás így nö­vekszik belső harmóniahul­lámmá. Minden igazi mű a ter­mészet formáinak hatékony átírása, ahol a látvány befe­jeződik, ott kezdődik a művé­A nagymarosi faintarzia Baska József málnaszedőiről gozta fel darabbá, André As- riel pedig zenét írt hozzá. A kalandos történetnek, a feltá­madt Pollynak eddig már Berlin, Göttingen, Rostock és még számos külföldi színpad adott otthont, most pedig Ungváry Tamás fordításában és magyar színpadra alkalma­zásában ismerkedhetünk meg mi is vele. Rendező Léner Pé­ter, címszereplő Torday Teri. (A két tegnapi előadás ér­tékelésére lapunkban visszaté­rünk.) ★ Ma, szombaton este a Thália Színházban lesz új magyaror­szági bemutató: Fecsegő éksze­rek címmel, Diderot közismer­ten pikáns regényének színpa­di változatában egy varázsgyű­rű vándorútját követhetjük végig az elképzelt Kongó bi­rodalmában. A fecsegések nemcsak az udvarhölgyek ma­gánéletére vetnek fényt, ha­nem sokkalta nagyobb társa­dalmi problémákat is villan­tanak fel. E darabot is Ung­váry Tamás fordította és Ka­zimir Károllyal állította ma­gyar színpadra. A főbb sze­replők Drahota Andrea, Polo- nyi Györgyi, Kozák András, Szabó Gyula, Harsányi Gábor, Kautzky József, Hacser Józsa, Ínke László. ★ Február 8-án a Katona Jó­zsef Színházban láthatjuk elei szőr Magyarországon Ibsen­nek közel százesztendős tragi­komédiáját, amelyet Arthur Miller dolgozott át A nép el­lensége címmel. Könyvben már korábban is olvashattuk, Hajdú Henrik fordításában, A hazaáruló címmel. Ezúttal Vajda Miklós fordításában él­vezhetjük a darabot, amelynek központi hőse, Stockbann dok­tor összeütközésbe kerül a kis­városka lakosságával, ahol él. Noha a közügyet szolgálja, mégis őt kiáltják ki a nép el­lenségének, mivel szembekerül némelyek egyéni érdekeivel. A száz év múltán is rendkívül időszerű mondanivaló a kispolgári gondolkodásmód maró leleplezése. A darabot vendégként Szinetár Miklós rendezte, a főbb szereplők, Rajz János, Mészáros Ági, Egri István, Kállai Ferenc, öze Lajos, Sztankay István. ★ Február 9-én a József Atti­la Színház ad helyt magyar- országi bemutatónak: Juno és a páva címmel, Sean O’Casey darabját adják elő, amely 1922-ben Dublinben játszódik. A sivár bérkaszárnyában élő négytagú Boyle család körül bonyolódik a történet, amely­nek középpontjában Juno, a feleség áÜ. Az ő érdekes, ha­tározott egyénisége köré fo­nódik a mondanivaló, amely e cselekménygazdag darabban egy züllött, zavaros család éle­tén át nyújt társadalmi bepil­lantást a nyugati világ egy ré­szecskéjébe. Az előadást — Nagy Péter fordításában — Berényi Gá­bor rendezte, a főbb szerep­lők Soós Lajos, Szemes Mari, Bodnár Erika, Szabó Éva, Ma­ros Gábor, Horváth Sándor. ★ Február 22-én a Madách Színház Kamaraszínházában Neil Simon Napsugár fiúk cí­mű darabját, másnap pedig a Déryné Színház a bolgár Kol- jo Georgiev Önmagunk bírái című darabját mutatja be elő­ször Magyarországon. Az előző mű két öreg szí­nészről szól, kedves, vidám kis történet Ungváry Tamás fordításában. Rendező Szirtes Tamás, a két főszereplő Fele­ki Kamill és Balázs Samu. A másik darab afféle ké­nyesnek mondott téma tiszta, magas elviséggel megfogalma­zott drámai megoldása. Egy néhai hős partizán mai roko­nairól szól, akik fontos pozí­ciókat töltenek be a társadal­mi életben, de unokája nem tud mit kezdeni a családi di­csőséggel, és cinikus, garázda fiatalemberré válik. Valós helyzetek, jellemek tárulnak fel a darabban, amely további gondolatokat ébreszt a néző­ben. Magyarra Juhász Péter ültette át, rendező Ladna László, a főbb szereplőik pedig Tassi Béla, Lendvay Gyula, Valkai Pál, Feleki Sári, Fáy György, Basilides Barna, Ba­logh Kati, Török Sarolta. ★ A vidéki színházak közül — mint fentebb jeleztük — a szolnoki Szigligeti Színház mutatja be a filmváltozatból már ismert Esőcsinálót, Ri­chard Nasch darabját, amely­ből amerikai musical készült (Az eredeti prózai változatot az ötvenes évek végén sokáig játszotta Budapesten az akko­ri Néphadsereg Színház, a mai Vígszínház.) A mostani fordítás György Ágnes és Hajnal István munkája. Ren­dező Bor József. ★ Gerencsér Miklós: Ferde ház című új darabjának február 9-én lesz a bemutatója a Dé­ryné Színházban Csongrádi Mária rendezésében. Egy nyugdíjas munkás a központi alakja a történetnek, amely mai, nagyon időszerű társadal­mi kérdésekbe nyújt bepillan­tást, s egy ember tragédiája révén elemez a mai világunk­tól idegen, mégis még köztünk lappangó szellemet, magatar­tásformát. A főbb szerepeket Szalai Károly, Zubor Ágnes, Kömyei Zoltán, Hável László, Kovács Mária játssza. Gyermekelőadások A februári bemutatók mű­sorában szerepel még a Bar­tók Színház Budai Dénes—Ka. bay József Három szegény szabólegény című mesedarab, javai (bemutató február 7.). amelyet a múlt hónap óta a Déryné Színház is játszik. Most Stark Tibor átdolgozásá­ban mutatják be Turián György rendezésében. A gyermekeknek játszik a Déryné Színház ib február 22-én, majd később vidéki — így Pest megyei — körútra indul Vancsura—Bauer: Ször- mók maci című darabjával, melyet György Ágnes fordí­tott és Bethlen B. László ze- nésített meg: Különleges hónapnak ígérkezik a február a magyar szín­házi életben. A fővárosiban és több vidéki színházban új be­mutatók egész sorát rendezik. Közöttük soha akkora számban nem szerepeltek olyanok, amelyeket először láthat hazai szín­padon a magyar közöhség. A tíz új fővárosi bemutató közül hét a magyarországi első előadás, ezenkívül Szolnokon is lesz sgy ilyen. Mindezekhez járul új magyar színmű, Gerencsér Miklós drámájának eredeti bemutatója, a Déryné Színházban, amely több helyre elviszi majd az előadást Pest megyében is. Klasszikusok és napjaink szerzői Tegnap, pénteken este két fővárosi színházban is látha­tott első magyarországi bemu­tatót a közönség. David Rabe: Bat és gitár című darabja — a Pesti Színház színpadán — Amerika egy kisvárosának családi otthonába vezet el, ahova a nagyobbik fiú meg­vakulva tért haza a vietnami háborúból. A konfliktus abból formálódik, hogy miközben a fiú mind jobban és jobban igyekszik megértetni szüleivel és testvérével az átélt borzal­makat, azok ezt nem akarják megérteni, sőt ügy élnek, mintha misem történt' volna. A végső tragédiával záruló színművet Bátki Mihály for­dította magyarra és Kapás Dezső rendezi, a fiút Lukács Sándor játssza, öccsét Kern András, szüleit Mádi Szabó Gábor és Tábori Nóra. ★ A Vidám Színpad ugyancsak tegnap esti bemutatóján Ber­tolt Brecht Háromgarasos ope­rájának — a hazánkban Kol­dusopera címen ismert művé­nek — egyik hősnője, Polly lépett elénk a Polly Ameriká­ban című musicalban. Brecht nagyhírű iskolájának drama­turgjai és rendezői ugyanis tovább nyomozták Polly sorsát (akinek alakja eredetileg egy XVIII. századi angol író, John Gay f fantáziájában született meg), s így Péter Hacks dol­szi alkotás a bátor képzelet szárnyalásában. Baska József nagymarosi faintarziáján kü­lönböző időpontokban szüle­tett élményeit és tapasztala­tait sűríti az egységgé kere­kedő komplex formákban, mely a látványhoz, töprengé­seihez egyaránt kapcsolódik, megjelöli a Szent Mihály-hegy kaptatós környezetét, de hosz- szú és szívós fejlődésének ál­lomásait is. Hív és magasztal a Málna­szedők emberi és kozmikus ringása, különös mágnes, mely nemcsak vonz, hanem értéket sugároz, gazdagít és ajándé­koz, akkor is velünk marad, amikor már távozunk. Gyere­kek, halászok, nők, turisták állnak előtte. Kérdésemre mo­soly a válasz s egy szó: szép. S ami szép, az a boldogság ígérete, ahol Stendhal össze­gezte a művészet lélektisztító hivatását. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom