Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

PEST MEGYEI 1974. FEBRUAR 2., SZOMBAT cJfísSap Tanácskozott az AFÉSZ-váSaszfmány A szövetkezeti bolthálózat fejlesztésére ­A Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének ÁFÉSZ-választmánya pénteken a Szabadság Szállóban ülést tartott, amelyen értékelték a szövetkezetek tavalyi munkáját és megvitatták az idei feladatokat- A tanácskozáson részt vett dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára és Sticzay Jenő, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa, Szikszói Sándor, a MÉSZÖV elnöke és hőnyi Pál, a Pest megyei tanács kereskedelmi osztály veze­tője is. Saját erőből és segítséggel Duka Gyulának, a választ­mány elnökének megnyitója után Molnár László, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa tagja és a ke­reskedelmi szakbizottság el­nöke ismertette a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa értékeléseit: az ÁFÉSZ- ek miként valósítják meg a SZÖVOSZ VII. kongresszusá­nak határozatait. Az értékelés megállapítja — hangsúlyozta Molnár László —, hogy tevé­kenységükkel hatékonyan segí­tik a IV. ötéves terv céljainak megvalósítását. A továbbiakban Kerecsényi Sándor, a MÉSZÖV ÁFÉSZ- választmány titkára összegez­te a szövetkezeteknek a IV. öt­éves terv eddig eltelt idősza­kában végzett munkáját és a hálózatfejlesztés eredményeit. Az ÁFÉSZ-ek megfelelően gazdálkodtak anyagi eszkö­zeikkel — mondotta —, amit bizonyít az is, hogy három év alatt 83 üzletet — megközelí­tően tizennégyezer négyzet- méter alapterülettel —, és harminchat vendéglátó helyet — több mint négyezer négy­zetméter alapterülettel — épí­tettek. Ebben az időszakban nyílt meg a nagykátai és a váci áruház és nyolc nagy­méretű ABC-áruház. Saját fejlesztési összegeik* valamint az ÁFÉSZ-ek közös fejlesz­tési alapja áltál nyújtott‘'do­táció és hitelek révén sikerült mindezt az eredményt elérni. Végeredményben az ÁFÉSZ- eknek a IV. ötéves tervben összesen 81 millió forint közös fejlesztési alap állt rendelke­zésükre. Az ÁFÉSZ-választ- mány korábbi döntései szerint ennek az összegnek a nagyob­bik részét, 58 millió forintot a zömmel korábban elkezdett és az áthúzódó építkezések befejezésére fordítják. Ebből az összegből és a szö­vetkezetek saját eszközeiből, valamint más forrásokból a IV. ötéves tervben még mint­egy 2800 négyzetméter össz- alapterületű bolt és vendéglá­tó hely létesült. Felépül a többi között a ceglédi lakbe­rendezési áruház és csemege­bolt, a bisztró, befejeződik a szigetszentmártoni ABC-áru­ház építése. Ugyancsak elké­szült a szentmártonkátai ABC- áruház is. valamint a budaka­lászi, amelynek építéséhez azonban a teljes fedezet még nem áll rendelkezésre. Az idén kezdi, de előreláthatóan csak 1976-ban fejezik be a maglódi és a szigetszentmikló- si ABC-áruházat. Lakberendezési áruház Gödöllőn — Jelentős összeg, a fejlesz­tési alapból még rendelkezés­re álló 23 millió forint sorsá­ról kell azonban döntenie a választmánynak ma — mon­dotta Kerecsényi Sándor —, majd szóban kiegészítette a MESZÖV-elnökség előzőleg írásban már kiküldött javas­latát. A SZÖVOSZ által kidolgo­zott irányelvekre támaszkod­va az ÁFÉSZ közgazdasági szakbizottsága elsősorban tü- zelőolajkutak és gáztelepek létesítésére, hűtöláncbővítés- re, a TÜZÉP-telepi nehéz munkák gépesítésére, az élet- veszélyessé vált üzletek he­lyett újak építésére tesz ja­vaslatot — mondotta Kerecsé­nyi Sándor. Az elnökség előterjesztését a választmány egyhangúan el­fogadta. Ezek szerint Pest megye valamennyi fo­gyasztási szövetkezete támo­gatásként háztartási olajkutak létesítésére 160—160 ezer, hű­tőgépek vásárlására 80—80 ezer forintot kap. Tíz ÁFÉSZ- nek összesen több mint 4 mil­lió forintot bocsátanak ren­delkezésre, a TŰZÉP-telepek gépesítéséhez. A továbbiakban a választ­mány jóváhagyta az új bol­tok építését, az igen rossz ál­lapotú szentmártonkátai, vá- mosmikolai és az ácsai bolt he.yett, amikhez másfél, egy-, illetve egymillió-nyolcszáz­ezer forinttal járulnak hozzá. Egyhangúan elfogadta a vá­lasztmányi ülés a legnagyobb jelentőségű, új beruházásra vonatkozó előterjesztést is: kétmillió-négyszázezer forint kölcsönt szavaztak meg Gö­döllőn az Alsóparkban léte­sítendő bútor- és lakberen­dezési áruház építésére. Ily módon nincs akadálya, hogy a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ más forrásokra is támaszkod­va április 1-én megkezdje az 100C négyzetméter alapterü­letű üzlet építését. Hatvan százalékuk nő Szünet után Molnár László, a kereskedelmi és vendéglá­tóipari dolgozók helyzetéről, a szakmunkásképzés, vala­mint a fogyasztási szövetkeze­tek közvetlen árubeszerzéséről és az ezzel kapcsolatos üzlet- politika kialakításáról ter­jesztett elő beszámolót. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezeti szektorban fog­lalkoztatott több mint kilenc­ezer dolgozó 60 százaléka nő. Megfelelő szakmai képzett­sége a dolgozók mintegy 60 százalékának van. A szövet­kezeti szocialista brigádok 60 százaléka nő, és mind többen nyerik el közülük a megtisz­telő címeket, kitüntetéseket. Amennyire családi körülmé­nyeik engedik, a jó munka mellett szívesen tanulnak. Tavaly például 212 nő lett képzett kereskedő. 1— A kereskedelmi és ven­déglátóipari dolgozók köré­ben — folytatta Molnár Lász­ló —, bár mérséklődött, de még jelentős a fluktuáció. Segít­séget jelent majd a 44 órás munkahét bevezetése és az ütemesebb áruszállítás meg­valósítása. Ha esetenként társulnának A kiskereskedelemben az élelmiszer- és vas-műszaki szakmában, a vendéglátás­ban pedig a szakácsokból, cukrászokból és a konyhai dolgozókból számottevő a munkaerőhiány. Közreját­szik ebben, hogy ezekben a munkakörökben nehéz fizi­kai munkát is kell végezni. A könnyítést szolgáló előíráso­kat pedig a kis létszám és a gépesítés hiánya miatt gyak­ran nem tudják megvalósíta­ni. — Jelenleg 534 fiatal és 198 felnőtt vesz részt a szakokta­tásban, különböző más szak­mai tanfolyamokon pedig mintegy 330-an tanulnak. Az ÁFÉSZ-ek árubeszerzé­si lehetőségeiről és a követen­dő üzletpolitikáról szólva Mol­nár László kifejtette: Előnytelen, ha a boltok csupán esetenként, vagy ki­sebb tételben rendelnek árut a nagykereskedelemtől. Na­gyobb tételű rendelésnél ked­vezőbbek lennének a fizetési feltételek, és szélesebb körű választékot tarthatnának boltjaikban. Miután nincs me­gyei szövetkezeti beszerzési társulás, célszerű lenne, ha az egymáshoz közeleső ÁFÉSZ-ek egy-egy nagyobb árumennyiség átvételére tár­sulnának, és esetleg kijelöl­nének olyan üzletet, amely a nagy tömegű árut raktároz­ná, árusítaná. Az ÁFÉSZ-választmány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A tanács­kozás Szikszai Sándornak, a MÉSZÖV elnökének, a rész- közgyűlésekre és a tisztújítás­ra vonatkozó tájékoztatásá­val fejeződött be. Komáromi Magda Az ifjúságpolitika négy esztendeje További aktivitással ' AZ MSZMP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGA 1970 februárjá- ban — közel 4 éve — tárgyal­ta az ifjúságpolitika aktuális feladatait. Azóta a pártszer­vek és -szervezetek s az alap­szervezetek jelentős része he­lyesen, a KB határozatának szellemében jelölte meg fel­adatait. A kidolgozott intézke­dési tervek azt célozták és nagyrészt eredményezték is, hogy helyileg tovább erősöd­jön a párt vezető szerepe, az ifjúsággal való foglalkozás, ne­velés, s az eddigieknél jobban váljon a pártmunka szerves részévé. Megfelelően fejlődött Pest megyében is a KISZ pártirá­nyítása, új vonások jelentek meg a pártszervezetek ifjúság közötti munkájának módsze­rében és tartalmában. Me­gyénk pártszervezetei a me­gyei pártbizottság intézkedési terve alapján arra törekedtek, hogy az ifjúság nevelését mindjobban társadalmi üggyé tegyék. Munkájuk nyomán a KB ifjúságpolitikai határoza­ta széles körben ismertté vált, növekedett a kommunisták sze­mélyes felelőssége az ifjúság nevelésében. Rendszeressé vált és tartalmában sokat fejlődött a KISZ politikai nevelőmun­kája. Ifjúsági munkabizottság jött létre a megyei pártbizott­ság mellett a határozat vég- rehajtásánák összehangolásá­ra. Állami, gazdasági szervek területén tapasztalatokat gyűj­tött, és segítette a határozat végrehajtását. Fejlődött első­sorban az irányító pártszer­vek és a nagyobb alapszerve­zetek koordinációs tevékeny­sége mindenekelőtt a munka­tervek összehangolásában, az intézkedésekben és akciókban. Több esetben tettek ajánláso­kat, megalapozott javaslato­kat az állami és társadalmi szervek munkaterveihez. A határozat végrehajtását a me­gyei pártbizottság és a végre­hajtó bizottság nyolc esetben ellenőrizte, a járási, ■ vámosi pártbizottságok több mint 50 esetben tértek vissza testületi ülésen a határozat egy-egy részterületére. E beszámolások és ellenőrzések tartalmasak voltak, s tervszerűen határoz­ták meg a párt-, állami, gazda­sági és társadalmi szervek to­vábbi munkáját az ifjúság ne­velésében. Az alapszervezetek többsége a határozat megjele­nése óta vezetőségi vagy tag­gyűlésen tűzte napirendre sa­ját intézkedési tervének vég­rehajtását, illetve az ifjúságot vagy a KISZ-szervezetet érin­tő témát. SEGÍTI a határozat megva­lósítását az is, hogy az alap­szervezetekben működő ifjú­sági felelősök munkája haté­konyabb együttműködést, munkakapcsolatot eredménye­zett a párt- és KlSZ-alapszer- vezetek között. Tervszerű kádermunkával is előmozdították pártszerveze­teink az ifjúsági határozat végrehajtását. Nagyobb gon­dot fordítottak a fiatalok ne­velésére, előléptetésükre, ké­pességüknek megfelelő mun­Szakszervezeti intézkedési terv Az árellenőrzés hatékonysága Ülést tartott a KNEB Több, a lakosságot közvet­lenül érintő közérdekű vizs­gálat szerepelt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésének napirendjén. Dr. Szente Imre, a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő, ho­gyan elégítik ki a lakosság keresletét egyes kisebb érté­kű vas-műszaki cikkekből. A vizsgálatot 22 kereskedelmi vállalat és 21 ÁFÉSZ központ­jában, 90 boltban, 17 ipar- vállalatnál, és 14 ipari szövet­kezetnél végezték nyolc cikk­csoportra kiterjedően. Ezek az árucikkek kis értéket kép­viselnek ugyan az áruforgal­mon belül, de a lakosság szá­mára mégis nagyon fontosak. A jelentés feltárja a hiányok okait, a termelővállalatoknál és a forgalmazásban tapasz­talt problémákat. A KNEB javaslatait megküldi az ér­dekelt tárcák és főhatóságok vezetőinek. Dr. Csendes Béla, az MTA közgazdaságtudományi inté­zetének főosztályvezetője, a KNEB tagja beszámolt a bi­zottságnak az árhatóságok árellenőrző tevékenységének és az árellenőrzés hatékony­ságának vizsgálatáról. A KNEB a jelentést elfogadta és a kormány elé terjeszti. Megtárgyalta és elfogadta a bizottság a MÉM felügyelete alá tartozó kutatási és felső- oktatási intézmények és mező- gazdasági üzemek szerződé­ses kapcsolatainak vizsgála­tára készített programot. Vé­gül a KNEB elnöke tájékoz­tatta a bizottságot a vállalati szervezési tevékenység fejlesz­téséről szóló kormányhatáro­zat végrehajtásának ellenőrzé- 6érőL Fokozzák a családosok anyagi támogatását Tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nöksége megtárgyalta a népe­sedéspolitikai kormányhatáro­zat nyomán készült intézkedé­si tervet, melynek fő célja, hogy a megye állami, társadalmi, vállalati, intézményi erőit mozgósítsa a népesedéspoliti­kai feladatok megvalósítására. A terv végrehajtása során — a többi között — fokozni kí­vánják a családok anyagi tá­mogatását, elősegítik a lakás­építéseket, a lakáselosztásnál jobban érvényesítik a több- gyermekes családok érdekeit. A családos üdülési beutaltak között növelik a fizikai mun­kások arányát, nagyobb figyel­met fordítanak a terhes nők és a gyermekes anyák védel­mére. Az SZMT intézkedési terve nyomán a szakmai szer­vezetek saját operatív terve­ket készítenek. Az elnökségi ülés a továb­biak során értékelte a megyei szakszervezeti szervek sport- tevékenységét és meghatároz­ta az 1974. évi feladatokat. Népességtudomány A magyar népességtudo­mányi folyóirat 16. évfolya­mának kettős száma neves külföldi szerzők tollából kö­zöl tanulmányokat. Kvasha és Kiseleva szovjet demog­ráfusok a konstruktúrának a népesség növekedésére gya­korolt hatását vizsgálják. Chandrasekhar, a világ máso­dik legnépesebb országának, Indiának népesedési problé­máit elemzi. A hazai szerzők közül Prei- sieh Gábor Budapest népessé­gének várható alakulását tár­gyalja. kakörbe. Ennek hatására több üzemben, telephelyen és a tanácsi apparátusban is növekedett a fiatal ve­zetők száma. Az ifjúság- politikai határozatnak megfe­lelően a tömegszervezetek és tanácsok választott testületjei­ben is nagyobb számban kap­tak helyet a fiatalok. A Köz­ponti Bizottság határozatának és a megyei pártbizottság in­tézkedési tervének megfele­lően a pártszervek fejlesztet­ték kapcsolataikat, erősítették befolyásukat az ifjúság kö­zött. A korábbinál gyakrabban vesznek részt ifjúsági rendez­vényeken, vállalnak szereplést ifjúsági fórumokon a függet­lenített apparátus és a válasz­tott testületek tagjai, állami és társadalmi vezetők. Arra tö­rekszenek, hogy jobban meg­ismerjék a fiatalok vélemé­nyét, problémáit, az őket fog­lalkoztató kérdéseket. A szer­zett tapasztalatokat egyre eredményesebben hasznosítják döntéseik meghozatalakor. A PARTSZERVEZETEK ar­ra törekedtek, hogy fejlődjön o KISZ önállósága. Ennek ér­dekében rendszeresen tájékoz­tatják őket a legfontosabb párthatározatokról, megfogal­mazzák az igényeket, és a munkában megfelelő önállósá­got biztosítanak. A pártszer­vezetek nagyobb figyelmet for­dítottak a KISZ párttagnevelő és -ajánló tevékenységére. 1973-ban a megyében felvett párttagok 46 százaléka 30 év alatti, ez jóval magasabb a korábbi évek átlagánál. A pártba felvett KISZ-tagok 76 százalékát KISZ-taggyűléseken ajánlották. Ez növekvő ten­denciát mutat az elmúlt évek­hez viszonyítva. Különösen jó­nak tartjuk, hogy a felvett fia­talok 80 százaléka munkás, zömében szakmunkás. Az eszmei, politikai tevé­kenység fejlesztése érdeké­ben a megyei pártbizottság igyekezett • az igényeknek megfelelően a legjobb propa­gandistákat biztosítani a KISZ-oktatásban részt vevők számára. Részben ennek az eredménye, hogy 1973/74-es oktatási évben a korábbinál többen tanulnak a KISZ-ok- tatás kereteiben. Társadalmunk szocialista fejlődésével összhangban Pest megyében is jelentősek az eredmények az ifjúság esz­mei, politikai nevelésében. Gyarapodott az ifjúság poli­tikai felkészültsége, fejlődött tudatos elkötelezettsége, a szo­cialista társadalom iránt. Ja­vult a munkásfiatalok mun­kához való viszonya, egyre többen vesznek részt a szocia­lista munkaversenyben, tár­sadalmi munkaakciókban, if­júsági brigádokban és külön­böző ifjúsági termelési moz­galmakban. Fejlődött a fia­talok internacionalista gon­dolkodása, amely elsősorban a KISZ jól sikerült politikai ak­cióiban nyilvánul meg. Me­gyénkben egyre reálisabb vé­lemények alakulnak ki az if­júság megítélésében. Külön tudják választani az egyedi jelenségektől az ifjúság ál­talános megítélését, magatar­tását. Megyénk munkásifjúsá­gánál nem maradt hatás nél­kül a munkásosztály politikai fejlődése, egyre jobban kibon­takozó, aktív tevékenysége. IDŐSZERŰNEK látszik mindemellett is, hogy a párt­szervek és -szervezetek ismé­telten szervezetszerűen napi­rendre tűzzék az ifjúságpoliti­kai határozat végrehajtásának helyzetét, figyelemmel a párt­szervek és -szervezetek által elfogadott intézkedési tervek­re. A KlSZ-vezetőségválasztá- sok és -küldöttértekezletek azt igazolják, hogy az ifjúsági szövetségben is tartalmilag felfelé ívelő tevékenység van kibontakozóban. A beszámo­lók a KISZ-szervezetek helyi gondjait, feladatait és ered­ményeit taglalják, s megszab­ták sajátos feladataikat. Meg­felelően foglalkoztak az ifjú­sági törvény végrehajtásával, az érdekvédelemmel, az esz­mei, politikai nevelőmunká­val, a termelési tevékenység­gel és a szabad idő eltöltésé­vel. Tapasztalataink szerint a beszámolók érzékelik a KISZ helyét, szerepét az ifjúság ne­velésében. Tehát a pártszer­vezeteknek most megfelelő al­kalmuk van arra, hogy a KISZ-ben megindult aktivi­tást tovább fokozzák, és meg­felelő feladatok meghatározá­sával az ifjúsági szervezet önállóságának növelésével to­vább erősítsék a KISZ politi­kai jellegét. A pártszervezetek felada­ta, hogy átfogóan tekintsék át a közel négy éve elfogadott intézkedési tervük és határo­zatuk végrehajtását. Elsősor­ban abból kiindulva határoz­zák meg további tennivalói­kat Ahol szükségesnek tart­ják, fogadjanak el új intéz­kedési tervet. AZ ELKÖVETKEZŐ Idő­szak fontos feladatának tart­juk, hogy pártszervezeteink nagyobb figyelmet fordítsa­nak az ifjúság körében kifej­tett eszmei, politikai nevelő­munka fejlesztésére, haté­konyságára. Munkájukban ál­lítsák előtérbe a fiatalok mar­xista szellemű eszmei, politi­kai nevelését, a szocialista társadalom igényeinek megfe­lelő erkölcsi, nevelést és kü­lönösen a dolgozó fiatalok kö­rében a munkára nevelést Fordítsanak az eddiginél na­gyobb figyelmet a hazafiság, az internacionalizmus és t forradalmiság értelmezésére. Megfelelő politikai vitafóru­mokon elégítsék ki az ifjúság e kérdésben tapasztalható ér­deklődését, illetve esetleges bizonytalanságuk esetén meg- gvőzéssel segítsék helyes szemléletük alakulását Ugyancsak tovább erősí tendí az ifjúság elkötelezettsége\ társadalmi és politikai ren­dünk iránt. Ehhez azonban szükséges, hogy a pártszerve­zetektől kapjanak megfeleli magyarázatot olyan esetben is,, amikor helyes politikánktól eltérő helyi gyakorlat közöt> ellentmondást tapasztalnak. A pártszervezetek teendője az is, hogy a határozat vég-- rehajtása érdekében számol­tassák be a különböző párt-, állami és társadalmi szervek­ben dolgozó kommunistákat, $ KISZ-ben pártmegbízatással tevékenykedőket a végzett munkáról és adjanak számuk­ra újabb megbízatást. Me­gyénk pártszervezetei az idén áprilisban taggyűlésen kíván­ják napirendre tűzni a hatá­rozat végrehajtásának tapasz­talatait. Jó, ha e taggyűlések­re meghívják az ifjúság ne­velésében érdekelt állami és gazdasági vezetőket, a KISZ- alapszervezetek vezetőségének tagjait is. EZUTÁN IS a pártalap­szervezet az ifjúságpolitikái határozat végrehajtásának le­téteményese. Ezért igényel­jük, hogy az alapszervezetek a jövőben még több fiatal párttagot küldjenek K1SZ- megbízatással dolgozni az if­júsági szervezetbe. Adjanak számukra konkrét, ellenőriz­hető megbízatást, amiről leg­alább félévenként számoltas­sák be őket. Jó gyakorlat, ha az 1974/75-ös KISZ-oktatási év előkészítése során is a pártalapszervezetek képzett, jól felkészült, az ifjúság prob­lémáit ismerő propagandis­tákat bízzanak meg a KISZ- oktatás vezetésével. A KISZ- szervezetek titkárai pedig le­hetőleg minden esetben ve­gyenek részt pártoktatásban. Minden pártalapszervezetben rendszeressé kell tenni KISZ- titkár részvételét a pártveze­tőségi üléseken és taggyűlé­seken, abban az esetben, ha pártonkívüli. Az ifjúsági tevékenység központjában továbbra is a munkásifjúság nevelése áll. Ezért különösen fontos elő­segíteni e réteg közéleti te­vékenységét, politikai, szak­mai képzését. Ezért a párt- szervezeteknek kell felelős­séget érezniük. Csakis így fej­lődik eredményesen tovább az állami, gazdasági szervek és a KISZ között kialakult eredményes együttműködés. Ez az egyik biztosítéka a ha­tározat további sikeres végre­hajtásának. ARATÓ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom