Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
2 “k/Cívlap 1974. FEBRUAR 2., SZOMBAT DEL-VIETNAM Február 8-án folytatódik a fogolycsere A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottsága küldöttségvezetőinek pénteki ülésén megállapodtak a fogolycsere folytatásában. Megegyeztek abban, hogy február 8-án folytatják és három héten belül befejezik több mint négyezer polgári és katonai fogoly átadását. Az akciót a saigoni rezsim 1973. júliusái.an mondvacsinált ürügyekkel szakította félbe. A vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló párizsi megállapodás értelmében Dél-Vietnam- ban a megállapodás aláírását Antonioni: Csung-kuo — Kína 1 A KKP központi lapja, a Zsenmin Zsipao szerdán egy teljes oldalon támadást intézett Michelangelo Antonioni 1972-ben Kínáról készített — annak idején pekingi engedéllyel forgatott — dokumentumfilmje ellen. A cikket — minit országos jelentőségű politikai állásfoglalások esetében szokásos — „Kommentátor" írta alá. A „Kommentátor” azzal vádolja a világhírű olasz filmrendezőt, hogy a felismerhe- tetlenságig eltorzította „az ország képét”. A cikk szerzője szerint képtelen rágalom, amit Antonioni filmje a kínaiakról érzékeltet: hogy ugyanis a kínai nép nem szabad, kényszerűségből lojális a vezetés iránt, hogy a munkásgyűléseken nem zajlanak igazi viták, hogy a gyermekek nem szabad akaratból énekelnek dicsőítő dalokat Mao Ce-tungról és a KKP-ről. A Zsenmin Zsipao különösen elítéli az olyan — főként vidékről való — képsorokat, amelyekből kiderül, hogy az élet Kínában egyáltalán nem „paradicsom”. Michelangelo AntonUmi, a világhírű olasz filmrendező megütközve fogadta, hogy a Zsenmin Zsipao heves kirohanást intézett filmje, a „Csungkuo — Kína” ellen. Antonioni új oldaláról, dokumentumfilmkészítőként mutatkozott be ebben az alkotásban: meglepő alázatossággal és teljes tárgyilagosságra törekvéssel igyekezett közelebb hozni nézőihez egy ismeretlen, európai szemmel nézve teljesen idegen világot. „Lehet, hogy sok minden, amit mi, a film készítői, megható emberi mozzanatként értékeltünk és mutattunk be, a kínai hatóságok számára nem helyes, eszmeileg elítélendő jelenség" — mondta Antonioni az ügy kapcsán egy tv-inter- júban. „Am sokkal inkább úgy vélem — folytatta —, hogy belső nézeteltéréseket takar a Zsenmin Zsipao heves, de csöppet sem elemző bírálata. A megértő, liberálisabb csoportot, amely annak idején figyelemmel kísérte és lehetővé tette munkánkat, egyetértett végeredményével, valószínűleg merevebb, dogmatikusabb nézeteket valló csoport válthatta fel• És a fűm most csupán ürügyül szolgál egy belső hatalmi harcban.” A filmet Kína római nagy- követségének munkatársai is megtekintették. Egyik alkalommal sem hangzott el részükről kifogás, csak elismerés a film készítői irányában. követő 90 napon belül, vagyis legkésőbb 1973. április 27-ig szabadon kellett volna bocsátani az összes polgári és katonai foglyokat. A két dél-vietnami fél Párizs környéki tárgyalásainak pénteki ülésén Dinh Ba Thi, a DIFK-küldöttség ideiglenes helyettes vezetője tiltakozott az ellen, hogy Nixon elnök a kongresszushoz intézett üzenetében a saigoni kormány további katonai támogatását helyezte kilátásba, Dinh Ba Thi rámutatott arra, hogy az általános választások időpontjának kitűzése előtt a választások előfeltételeit kell megteremteni. Nguyen Luu Vien, a saigoni küldöttség vezetője azonban ismét elutasította e sürgős problémák megtárgyalását. A legközelebbi ülést február 8-án tartják. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett négynapos. látogatás befejeztével péntek délután visszaérkezett Saigonba a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban résztvevő négy ország küldöttsége. A magyar, az indonéz, az iráni és a lengyel nagykövetet Hanoiban fdgadta Pham Van Dong miniszterelnök és Nguyen Duy Trinh külügyminiszter. A NEFB képviselői a bizottság megalakulása óta először tettek látogatást Hanoiban. A százkilencvenegyedik államcsíny előtt? A bolíviai fővárosbői érkezett jelentések szerint a kormány- csapatok szerdán éjjel megtörték a felkelő parasztok ellenállását és visszafoglalták a Cochaoambába befutó három főútvonalat. Mint koránban már közöltük, az áremelések miatt tüntető farmerek eUén katonaságot, majd szerdán repülőgépeket vezényeltek a 140 000 lakosú Cochabamba körzetébe. A felkelők és a katonák között szerdán összecsapás zajlott le, és ennek során hivatalos jelentések szerint öt paraszt életét vesztette. A félhivatalos jelentések szerint azonban a halottak száma nyolc, s több tucat sebesült is van. Carlos Alcoreza Melgarejo, a fegyveres erők egyesített főparancsnokságának vezetője szerdán sajtóértekezleten Jelentette be, hogy kormányellenes katonai összeesküvést lepleztek le, amelynek élén a bolíviai hadsereg egykori magas rangú tisztje, Eladio Sanchez Giranda tábornok áU. Melgarejo tábornok a Sajtó- értekezlet után pár érával kijelentette, hogy az összeesküvés és a parasztok felkelése közt nincsen összefüggés. Pjot Tamarin, a TASZSZ hírmagyarázója írja: Bolívia, amely a függetlenség kikiáltása óta eltelt másfél évszázad alatt 190 államcsínyt élt át, ismét a polgár- háború szélére került. A rendkívüli állapot, amelyet az 1971-ben államcsíny útján hatalomra került Hugo Banzer elnök kormánya vezetett be ezen á héten, még jobban felszította a politikai szenvedélyeket az ötmillió lakosú országban. Bolívia ma gyakorlatilag két táborra oszlik: az egyik táborban van a dolgozók és a szakszervezetek többsége, amelyek nyilván fellépnek a kormány egész társadalmi-gazdasági politikája ellen; a másik táborban pedig a belső reakció és a külföldi monopóliumok, amelyek támogatják Banzer rezsimjét. Az országban hatályon kívül helyezték az alkotmányt. ^ A bolíviai helyzet nagymérvű kiéleződésének alapvető oka az a mélyreható politikai és társadalmi-gazdasági válság, amelyben az ország él. A bolíviai valutát egyszerre csaknem 67 százalékkal LIECHTENSTEIN Vörösek, feketék, zöldek... Liechtenstein hercegség mintegy 4500 választópolgára pénteken az urnák elé járult, hogy megválasz- sza a törpeállam 15 parlamenti képviselőjét. A mandátumokért három párt, a Hazafias Unió („a vörösök”), a„. Hariadó Polgári Párt („a feketék”) és a Keresztény-Szocialista Párt („a zöldek”) 34 jelöltje vetélkedik. Az első két párt hagyományosan konzervatív és 26 éve koalíciót alkotva kormányozza a Svájc és Ausztria közé ékelődött, mindössze 157 négyzetkilométer területű alpesi hercegséget, amelynek uralkodója II. Ferenc József herceg. Liechtenstein egyébként az egyetlen állam Európában, ahol a nők nem rendelkeznek szavazati joggal. leértékelték, aminek következtében erősen csökkent a dolgozók reálbére. Az ország kapuit szélesre tárták a külföldi, mindenekelőtt az amerikai monopóliumok előtt, amelyek mind jobban beha- tol-.ak a nemzetgazdaság fő ágazataiba. Nagy felháborodást keltett a kormánynak az a döntése, hogy kétszeresére emeli az alapvető élelmiszerek — a kenyér, a liszt, a cukor stb. — árát. Az országban megkezdődtek a tömegmegmozdulások. A gazdasági élet gyakorlatilag megbénult. Egymást követik a sztrájkok, az ipari munkások, az alkalmazottak követelik az említett határozatok visszavonását és a kormány egész társadalmi-gazdasági politikájának felülvizsgálását. A hírügynökségek legutóbbi jelentéseiből ítélve, tovább éleződik a konfliktus a hatóságok és a lakosság különböző rétegei között. Hivatalos személyek közölték, hogy a kormány nem vonja vissza az árakra vonatkozó döntéseit. A sztrájkolok azonban szívósan követelik nemcsak ezeknek a döntéseknek a hatálytalanítását, hanem a munkabérek jelentős emelését is. A parasztok kijelentették, hogy „harcolni fognak a végsőkig”. A hatóságok katonai egységeket vetettek be, hogy leszámoljanak a sztrájkolókkal. Sok vállalatot elfoglaltak a katonák. A hadsereget bevetették „a parasztok lecsende- sítésére” is. Mint a hírügynökségek közlik, halottak és sebesültek vannak, folynak a letartóztatások. Minden jel szerint Bolíviában a helyzet tovább éleződhet a legközelebbi napokban. NAGY ÉLETEK K. J. Vorosilov és A. I. Mikojan emlékiratai Az önéletírás napjaink elterjedt olvasmánya. Ezt az igényt elégítette ki a Kossuth Könyvkiadó, amikor a Kárpáti Kiadóval közösen két ismert személyiség, K. J. Vorosilov és A. I. Mikojan emlékiratait a napokban megjelentette. Mindketten egy időben a szovjet társadalom kimagasló vezetői voltak. Életüket érdekessé tette, hogy Lenin kortársaiként küzdöttek és személyesen részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében, majd jelentős szerepet játszottak a forradalmi vívmányok megszilárdításábaij. Vorosilov marsall évekig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, Mikojan pedig a szovjet miniszter- tanács elnökhelyettese volt. Vorosilovot a magyar nép személyesen is jól ismerte, mert a felszabadulás után 1947-ig, mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Budapesten tevékenykedett. Ebben a minőségében nagyon sok személyes barátságot kötött. A marsall ifjúsága FÓKUSZ Heoth-csel A brit szénmezők háromszáz munkahelyén pénteken délben lezárták a szavazóurnákat és Londonba szállították a bányászok szavazatait. A cédulákat, amelyek^ eldöntik, hogy a 270 000 szavazó* felhatalmazza-e a bányászszakszervezet végrehajtó bizottságát az országos béremelési sztrájk elrendelésére, már számlálják Londonban, és legkésőbb hétfőn délig kihirdetik az eredményt. A bányászszakszervezet végrehajtó bizottságát keddre hívták össze a súlyos döntés, az országos sztrájk kihirdetésének meghozatalára, feltételezve, hogy — mint a munkahelyekről befutott jelzések tanúsítják — a bányászok a megkívánt ötvenöt százalékosnál is nagyobb többséggel megadják vezetőiknek a kért felhatalmazást. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÓTA eltelt idők legsúlyosabb gazdasági kockázatával játszó konzervatívok közben újabb tárgyalásokra hívták meg a szaktanácsot és a CBI-t, a Gyáriparosok Országos Szövetségét' A TUC gazdasági bizottsága pénteken délben elfogadta a tárgyalási ajánlatot, a CBI 400 főnyi tanácsa pedig a jövő héten mond "minden bizonnyal igent a meghívásra. A TÁRGYALÁS ALAPJÁUL egy sebtében összeállított hivatalos dokumentum szolgál majd. A „bérviszonyla- gossági jelentés” amelyet az ár- és bértörvények szerve, a bérhivatal készített, kilátásba helyezi azt, hogy a bányászokat mint kiemelt ágazatot a többi szakma rovására lAntesítik a bértörvények korlátozásai alól. Ehhez külön döntőbizottságot kell összeállítani és el kell nyerni az érdekeiket feláldozó csoportok hozzájárulását is. MINTHOGY A BÁNYÁSZSZAKSZERVEZET körülbelül ezekkel a tanácskozásokkal egyidejűleg kénytelen határozni az országos sztrájkról, vezetősége súlyos dilemma elé került. Lawrence Daly szak- szervezeti főtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy há a bányászok felhatalmazzák vezéreiket a sztrájkfelhívásra, a szénbányászok február 10-én megkezdik országos sztrájkjukat. A Morning Star szerint a kormány arra játszott, hogy megzavarja a szavazó bányászok fejét. A bányászok hangulata ennek el- . lenére országszerte elszánt és harcias volt. Pénteken egy Staffordshire-! isikolaavatáson tüntető bányászok fütyülték ki Heath-t, és minden biztonsági intézkedés ellenére csapkodták a miniszterelnöki gépkocsi tetejét és ablakait. A kormányfő konzervatív hallgatósága előtt később kijelentette, hogy a helyzetet a politikusoknak kell irányítaniuk. A „provokációval'’ szemben — mondotta —- a „mérsékletnek és ésszerűségnek” keli érvény esülmie. Heath ugyanis a tizenegyedik Órában megkísérelt oda hatni, hogy bármiképpen üssön is ki a bányászszavázás, a fenyegető országos sztrájkot a bányászfkérdés rendezését szolgáló újabb tanácskozásokig elhalasszák — ha pedig ez nem megy, ezért a TUC-t tegye felelőssé. Ajánlatát levélben közölte a TUC-val és a gyáriparosok országos szövetségével, a CBI- jal, az ipari front két, egymással szembenálló vezérkarával, HEATHÉK valójában semmi újat sem ígértek a bányászoknak azután, hogy megtagadták mentesítésüket a bértörvények alól- A miniszterelnök csupán azt ígérte, hogy ha mindkét testület „elvben” elfogadja á dokumentum következtetéseit, akkor a kormány „azonnal” hozzáfog a jelentésben kilátásba helyezett „pártatlan mechanizmus” felállításához. A mechanizmus felállítása azonban nem konkrét ígéret a bányászok számára, s az eljárás különben is több hónapig tart. A kormány tanácskozási ajánlata emellett azt a feltételt is támasztotta, hogy a bértörvények felülvizsgálására alkalmas szerv felállítása előtt a bányászok azonnal folytassák a normális termelést. Ugyanis november 1Z-e öta nem teljesítenek túlórát, s erre hivatkozva a kormány fél munkahetet vezetett be — fél fizetéssel. AZ a feltétel pedig, hogy a TUC ismerje el „elvben” a bérviszony- lagossági jelentést, magában foglalja azt is, hogy elvárják a szak- szervezeti mozgalomtól az egész bértörvény elismerését. Ennek korlátozásaiba eddig ötmillió dolgozót kény szeri tettek bele ... HEATHÉK tehát propagandaműveletet hajtanak most csak végre a brit nép megtévesztésérea a TVasárnap Gromiko Washingtonba utazik Moszkvában bejelentették, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az amerikai kormány meghívására február 3-án rövid látogatásra Washingtonba érkezik. A szovjet külügyminiszter washingtoni tartózkodása alatt találkozik Richard Nixon elnökkel és Henry Kissinger külügyminiszterrel, s tárgyalásokat folytat a szovjet— amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről, valamint a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról. Ez a könyv Vorosilov marsall emlékiratainak első, egyben egyetlen kötete, mert a többivel már nem tudott elkészülni, közbeszólt a halál. Közéleti tevékenysége, amelyet még ic’ős korában is aktívan gyakorolt, nem engedte meg, hogy előbb lejegyezze emlékeit. S amikor túl a 80. évén hozzákezdett gazdag életútjának megírásához, erejéből már csak if júságára való visz- szaemlékezésre tellett. így is igaz és szép könyv A marsall ifjúsága. Egy különösen nagy és nehéz utat megjárt ember rajzolja meg ifjúságát, környezetét, a munkásmozgalom, ban való első lépéseit. Voro- silovnak megadatott az a szerencse, hogy a legmélyebbről a legmagasabb csúcsra jusson. Szegényparaszt család gyermeke, akinek nagyon sanyarú, szinte embertelen gyermekkora volt, s aki munkásként eljutott a szocialista, kommunista eszmék megismeréséig, s egész életre eljegyezte magát az oroszországi munkás- mozgalommal. Mint könyvében írja: abban a szerencsében volt része, hogy tevékenyen részt vehetett mindhárom forradalomban, s mégis legszívesebben, különös érzéssel fiatal éveire gondolt visz- sza, mindarra, amit az első, az 1905-ös forradalom viharaiban átélt és cselekedett. Első könyvének nagy részét is ez tölti ki. „Talán minden hajlott korú ember sorsa, hogy visszaemlékszik az ifjúságára, élete legszebb időszakára. De, becsület szavamra, számomra — írja — a legdrágábbak éppen ezek az évek. A harc, a sikerek és vereségek, a férfiaso- dás és a forradalmi tapasztalatok felhalmozásának évei, érdemes volt feláldozni mindent: az ifjúságot, magát az életet.. A könyv ereje őszinteségében, megkapó lírai hangvételében és dokumentumszerűségében van. Vorosilov olyan kedvesen, megkapóan ír szülőföldjéről, családjáról, munkatársairól, azokról az emberekről, akik egyengették útját a párthoz, hogy szinté izgalmas regénynek is beillene könyve. Életének tulajdonképpen csak első huszonöt évéről ír, de ezalatt annyi minden történt vele, olyan sok esemény zsúfolódott életének ebben a szakaszában össze, hogy valóban kitett egy izgalmas könyvet. A szerző 1881-ben született Észak-Donyec vidékén, ahol később kialakult a donyeci iparvidék. Szeme előtt kapitalizálódott, iparosodott Harkov és Luganszk környéke, és alakult ki ezen a területen a proletariátus. A fiatal VorosiEzzel a címmel jelent még Anasztász Mikojan könyve, amelyből megismerhetjük az örmény származású forradalmi harcos és politikus életútját. Mikojan több mint fél évszázadon át sok eseménynek volt tanúja és résztvevője. Érdekes emberekkel találkozott, járt a világ számos országában, tárgyalt kormányfőkkel. társadalmi, politikai személyiségekkel, beszélt egyszerű hétköznapi emberekkel. Hosszú évekig együtt dolgozott a Szovjetunió párt- és állami vezetőivel, s találkozott Leninnel, sőt huzamosabb ideig vezetése alatt lov mindem - utat végigjárt, amíg nagyipari munkásként végleg forradalmár lett, s célul tűzte maga elé: küzdeni a proletariátus teljes felszabadításáért. Izgalmasan írja le, hogyan szervezték meg az első marxista köröket, hogyan ismerkedett meg Leninnel, és miként szervezték az orosz proletariátust a század végén és a század elején a forradalmi harcra. Jelentős helyet foglal el az 1905-ös orosz forradalom előkészítése, lezajlása és bukásának körülményei könyvében, s végül arról ír, hogy a cári önkény miként zárta hosz- szú időre börtönbe. Erről így vall: „Sohasem gondoltam volna, hogy a börtön, a száműzetések szökéseimmel együtt s a közöttük levő ritka megszakítások együttesen csaknem hét hosszú évig tartanak, s életemnek egy egész időszakát fogják jelenteni... de mindez és az utána következő események már egy új könyvbe kívánkoznak.” Kár, hogy ezt már nem írhatta meg Kliment Jefremo- vics Vorosilov. dolgozott pártmunkásként. Vagyis nagy időknek volt tanúja. Már csak e2§rt is érdekes visszaemlékezéseinek első kötete. Ez a könyv fiatal korát öleli fel, megtudjuk, hogyan lett kommunista, miként került kapcsolatba a forradalmi munkásmozgalommal. Az emlékirat gyermekikorától 1920- ig vezet el, amikorra hazájában is győzött a szovjet hatalom. A könyvből megtudjuk, hogy az egyszerű örmény ács fia miként került be a papi szemináriumba, hogyan végezte el azt, s miként ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Különösen érdekes, amit a Kaukázuson túli munkásmozgalomról leír. Sok nagyszerű emberrel, kiváló kommunistával és politikailag képzett pártonkívülivel találkozott. Könyvében emléket állít a bakui 26 komiszárnak, akiket az ellenforradalmárok lemészároltak, ezzel akarták elérni, hogy megfosszák a Kaukázuson túli vidéket tapasztalt kommunista vezetőitől. Az elesettek helyébe azonban újak álltak, s végül is győzött a forr^lalom és ezen a területen is ™ megalakult a szovjethatalom és a Kaukázuson túli vidék országai csatlakoztak a Lenin vezette Szovjet-Oroszországhoz. Mikojan fiatalkori élete is tele volt küzdéssel, harccal, nemegyszer csukták meggyőződéséért börtönbe és lépten- nyomon leselkedett rá a halál. Mindezt nagyon színesen, érdekesen és őszintén, emberi módon írja le, vall gyermekkoráról, egy korszak eseményeiről és igen sok konkrét történelmi anyagot dolgoz fel a század elejéről. Nyomon követhetjük a szovjethatalom születését Bakuban, időleges bukását, az angol megszállást, a szovjetha- talomért való állhatatos harcot. Érdekes, izgalmas olvasmány Mikojan könyve. Azonkívül, hogy megismerhetjük belőle a Szovjetunió egyik államférfijának, ma már nyugdíjas politikusnak, fiatalkori életét, elsősorban az az értéke, hogy konkrét történeti anyagot ad az olvasóknak. Egy korszakról ad hiteles, emberi képet és egy nagyszerű ember, igaz kommunista küzdelmes, szép, tevékeny életét is megismerhetjük a könyvből. Gall Sándor A harc útján
