Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

X974. FEBRUAR 12., KEDD FEST MEGYEI kJCU ’lap AZ ABONYI SÁGVÁRI TSZ A JÓK KÖZÖTT Növénytermesztés — iparszerűen Prémium a jó munkáért - A megyei tunácseinök beszéde Tegnap zárszámadó közgyű­lést tartott az abonyi Ságvári Endre Tsz. A vendégek sorá­ban foglalt helyet dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke,' dr. Dajka Balázs, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium főosztály- vezetője, Bállá János, az MSZMP Ceglédi Járási Bi­zottságának első titkára, Er­délyi Gábor, a járási hivatal megbízott elnöke, Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezeteik Terü­leti Szövetségének titkára és a nagyközség vezetői. Győré ^Sándor tsi-elnök be­vezető szavaiban az 1948-as év eseményeit idézi fel: ekkor rakta le a szövetkezeti gaz­dálkodás alapjait a tagság. A jubileumi évben sem kell szégyenkeznie a közös gazdaságnak, céljaikat si­kerrel valóra váltották. A növénytermesztésben áttér­tek az iparszerű termelésre, befejeződött a szakosítás. Az idei évtől 600 hektáron a nádudvari zárt rendszerű ku­koricatermesztési eljárást ho­nosítják meg. Terven felüli A NAGY LEHETŐSÉG Felfedezni a tarnál! A takarmánytermesztéstől az emberi tápláikozáslg — 1770-ben Tessedik Sá­muel Bécsből alig több, mint egy kiló lucernamagot hoza­tott, s ezzel megalapozta a ha­nöki kar oktatója. Hogy ép­pen a lucernatermesztés hely­zetéről váltottunk szót, annak két oka is van: egyfelől, mert zai lucernatermesztést. A 1 közeleg a tavaszi tucernatele­szarvasi evangélikus lelkész, a nagyhírű agrártudós, pedagó­gus — aki a megyénkbeli Al­berti község szülötte volt —, 1804-ben, a világon elsőként könyvecskét írt és nyomtatott ki a lucernatermesztésről, és azt ingyen osztotta szét a gaz­dák között... Ennyit hát a legfontosabb takarmánynövé­nyünk múltjáról! — mondja Páti Nagy Elemér, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem do­cense, a zsámbéki üzemmér­pítés ideje, másfelől pedig, mert egyre gyakrabban hal­lunk, olvasunk a fehérjehiány­ról, erről az ENSZ mezőgazda- sági és élelmezésügyi szerve­zetét is évek óta foglalkoztató kérdésről. Mi összefüggés van a ha­zánkra is jellemző fehérjesze­génység és a lucernatermesz­tés között? Válaszoljon szakember! a kérdésre a Fehérjeszegénység és a világpiac — Egy felnőtt ember napi fehérjeszükséglete mintegy 120 gramm. Ennek felét állati eredetű fehérjékből kellene fedezni! Kellene! Kétségtelen, hogy az utóbbi években több húst, tejet, tojást fogyasz­tunk, de még mindig keveset. Egészségtelenül táplálkozunk, túl sok kenyeret, tésztafélét eszünk. Mármost szorosan e témához tartozik: a kellő mennyiségű állati eredetű fe­hérjét meg kell termelni, mégpedig minél olcsóbban, gazdaságosan. A modern, ipar­szerű állattartás jövedelmező­ségének feltétele, hogy legyen elegendő fehérjében gazdag, magas tápértékű takarmány, elsősorban pillangósokból. Az okfejtés világos. A való tény viszont már kevésbé! Miért nincs megfelelő készlet a szálas és lédús takarmá­nyokból télidőben számos gaz­daságban, ahol az állatállo­mány a szűkös, létfenntartó adagokon szinte csak „átvé­szeli” ezt az időszakot. A fehérjetakarmány egyre drágább, ára a világpiacon napról napra emelkedik. Idő­szerű és sürgető tehát, hogy r.e hagyjuk kihasználatlanul le­hetőségeinket. A lucerna ter­mesztésének évszázados ta­pasztalataira támaszkodhat­nak a honi mezőgazdák, a nö­vény termesztése — sőt fel­dolgozása — immár teljes egé­szében gépesíthető. Amíg az egyéb fehérjetakarmányok — például a szója — termeszté­sében is előrejutunk, azokat az exportált lucernalisztért kapott devizából beszerezhet­jük. A világpiaci áremelkedé­sek okozta többletkiadást el­lensúlyozza, hogy a lucerna- Iliszt ármozgása megegyező a szójáéval. Átformálja a gazdaságot Nem feledkezhetünk meg a lucerna egyéb hasznáról sem, amiről Páti Nagy Elemér a következőket mondja: — Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nincs még egy olyan szántóföldi növényünk, amely egy gazdaság ágazataival olyan szoros kapcsolatban áll­na, mint a lucerna. Megfelelő arányú termesztése szinte át­formálja a gazdaság termés­szerkezetét. növeli teljesítmé­nyét. A sűrűn vetett és nagy gyökértömegű növény megóv­ja a lejtős területeket az erró- ziós károktól, a termőtalaj le­pusztulásától. A 3—4 éves fel­tört lucerna visszamaradt gyökérzete tartós humusszá válik, s egy bőséges istállótrá- gyázást pótol. Ezt a tényt a lucernatermesztés önköltség­számításánál nem veszik fi­gyelembe, drága növénynek tartják a lucernát, pedig az egy hektáron visszamaradó mintegy 350 mázsa istállótrá­gyának megfelelő szerves­anyag értéke — nem számít­va az esetleges istállótrágyázás szállítási, kiszórási költségeit — 3500 forint. A nitrogéndús talaj termésserkentő hatása pedig lemérhető a lucerna után termesztett szántóföldi növények hozamán. Az elmúlt esztendőben szán­tóink területének mindössze hét százalékán termesztettek lucernát. Ezen az arányon ha­marosan változtatni kell — az állattenyésztés fejlődése ezt követeli —, e növény vetéste­rületét legalább a kétszeresére növelni. (Az ismert lucernaku­tató, Jánossy Andor akadé­mikus, a tápiószelei Agrobota- nikai Intézet igazgatója 15 százalékos arányt ajánl.) Tessedik nyomdokain járók Akadnak Pest megyében is Tessedik nyomdokain járók, akik a jövendőt már nap­jainkban megteremtették. A Herceghalmi Kísérleti Gazda­ságban például a szántó 24 százalékán termesztenek lu­cernát; 75 mázsát takarítanak be hektáronként. A termés felénél valamivel nagyobb ré­szét lisztté dolgozzák föl. A lucerna részben országos hírű állatállományuk takarmányo­zására szolgál, részben értéke­sítik. A herceghalmiak közeli szomszédságában gazdálkodó pátyi Petőfi Termelőszövetke­zetben is gondos termesztés- technikával, sikeresen foglal­koznak a lucernával. Ennyit hát a tavaszi telepí­tések előtt arról a növényünk­ről, amelynek termesztését, betakarítását nem kíséri olyan közfigyelem, mint a ga­bonavetést. aratást, a kukori- catörtést, de amelynek ered­ményes termesztése — ha át­tételesen is — egészséges táplálkozásunknak fontos fel­tétele-. A lucerna: a nagy lehetőség. A. Z. termést hoztak a kalászosok, a kukorica s a lucerna. A vártnál több szőlő ter­mett. A csapadékhiány miatt a cukorrépából gyengébb volt a termés, összességében a nö­vénytermesztés 106,7 százalék­ra teljesítette tervét. Az állattenyésztés még jobb eredményt produkált. A tsz- ben megvannak a gyors üte­mű fejlődés lehetőségei. A szarvasmarha-tenyésztés sike­re mind a húsértékesítésben, mind a tejtermelésben meg­mutatkozott. Folyamatban le­vő feladat az állomány nega- tivizálása. Tavaly elkészült az abonyi termelőszövetkezetek összefogásával épített, szako­sított sertéstelep. A törzs­anyag betelepítésével meg­kezdődött a tenyésztői mun­ka, bár meg kell küzdeniük a kezdeti nehézségekkel. Az ál­lattenyésztés árbevételi tervét — a várt 12,1 millió forintot — 119 százalékra teljesítette. A kiegyensúlyozott gazdál­kodás lehetővé tette, a tag­ság premizálását. A munkabér 12 százaléká­nak megfelelő összeget fi­zetnek ki ezen a címen, több mint egymillió fo­rintot. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a szocialista munkaversenynek. Jó munká­jával 11 brigád nyerte el a megtisztelő szocialista címet és az ezzel járó jutalmat. A közgyűlésen sok hozzá­szólás hangzott el. A vendégek közül dr. Mondok Pál kö­szöntötte a megalakulása ne­gyedszázadát ünneplő terme­lőszövetkezetet. Beszédében megállapította, hogy az abo­nyi Ságvári Termelőszövet­kezet a megye jól dolgozó gazdaságai közé tartozik, eredményei és gondjai azonosak a szövetkezeti mozgalom egészének örö­meivel és problémáival. Köszönetét fejezte ki a szor­galmas munkáért és további eredményeket kívánt, majd — az Elnöki Tanács határozata alapján — a Munka Érdem­rend arany fokozatát nyújtot­ta át Csernák Jánosnak, Ko­vács Mihálynak. Jubileumi emléklapot kapott Kovács László és Herédi Béla.. Ki­váló termelőszövetkezeti tag kitüntetésben részesült: Győré Sándor, Váróczi András, id. Császár János, Varjú István, id. Zsemlye István, Bugány László, Császár Béla, Cs. Nagy János, Skultéti József, Palcsó András, Borsányi Já- nosné, Farkas Lajosné, Varga Béláné, Haraszti Zoltán, Dóra István, Baksa István és Ácsai Sándor. Loson czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte’ ki jókívánságait a jubiláló termelőszövetke­zetnek. Mivel a termelőszövetkezet vezetőségének és bizottságai­nak megbízatása lejárt, tit­kos szavazással egyhangúlag választották meg az új vezető­séget. Elnök ismét Győré Sán­dor lett. T. T. Újításról — több oldalról VAN MIT TENNI... 99 H. kovács József termelési főmérnöknek’ a Csepel Autógyár újítási konferenciáján mondott referátumából: „Az üjítómozgalom nálunk csaknem egyidős a vállalattal, hiszen már 1949 decemberé­ben fizettünk dolgozóinknak újítási díjat. Újonnan alapí­tott gyárunkban nagy jelentő­sége volt ennek a mozgalom­nak. Az 50-es évek elején újí­tóink rengeteg olyan műszaki problémát oldottak meg, me­lyek alkalmazásával fiatal üzemünkben el lehetett indí­tani egy-egy gyártási folya­matot. Ebben az időben az „ötletemberek” zömmel ké- szülékezéssel, szerszámozással, technologizálással foglalkoz­tak. Később újabb területekre is kiterjesztették alkotó tevé­kenységüket, s javaslataikkal elősegítették a gépkocsigyár­tás műszaki színvonalának emelését. A hatvanas években kapcsolódtak a mozgalomba a feltalálók, s 1962-ben szüle­tett az első szabadalmi beje­lentésre ajánlott műszaki megoldás. Az elmúlt huszon­négy évben összesen 27 talál­mányt ajánlottak fel vállala­tunknak a feltalálók — szaba­dalmaztatásra. Ebből 14-re tartottunk szolgálatiként igényt, s az Országos Talál­mányi Hivatal 11-et vélt sza- badalmaztathatónak. Végül a legfontosabb adat: a Csepel Autógyár a 14 igényelt talál­mányból 9-et vett üzemsze­rűen alkalmazásba, illetve hasznosított licencként Szólni kell a szocialista bri­gádok újításairól is, hiszen a munkaverseny átszervezésével kiemelkedő eredményeket ér­tek el — például a járműgyá­ri női brigád, a Bánki Donát szerszámipari brigád, vagy a hajtóműgyári fogazó brigád. 1950-től tavaly év közepéig csaknem 60 ezer újítási javas­latot adtak be a dolgozók, az elfogadott ötletek száma is megközelíti a 28 ezret, s a megvalósítóitoké több mint 22 ezer. Az utókalkulációval alá­támasztott gazdaságii ered­mény is sokat mondó, hiszen eszerint a megtakarítás: 262 millió forint”. ★ ( HEGYKÖZI ISTVÁN, a Csepel Autógyár szakszer­vezeti bizottságának újítá­si felelőse: „A Csepel Autógyár 25 éves fennállásának történetében körülbelül 1967-ig a KGM húsz nagyvállalata között mindig az első öt helyen volt az újítási mozgalom eredmé­nyeit illetően. Az új rendelet életbelépte óta sajtios, vissza­esett ez a mozgalom. Az 1972 első felében tartott elemzés alapján már a tizenötödikek voltunk minisztériumunk nagyvállalatai között. Az újí­tómozgalom további fejlődé­sét gátló tényezők maguk a gazdasági szabályozókkal kap­csolatos problémák. A mecha­nizmus érdekeltségi rendszere kevéssé ösztönözte a vállala­tokat arra, hogy az újítómoz­galom fejlesztésével érjenek el minél nagyobb eredményt. Az újítások anyagi elismerére híradástechnika Három szocialista ország 1<özös vállalkozása Sri Lanka telefonhálózatának rekonstrukciója Megállapodást írt alá a Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi Rt. NDK-beli és csehszlovák Vállalatokkal, hogy közös ajánlatot nyújtsa­nak be Sri Lanka (Ceylon) országos hírközlő hálózata re­konstrukciós terveinek elké­szítésére és a berendezések szállítására Az elképzelés sze­rint a magyar vállalatok mik­rohullámú berendezéseket, az NDK gyárai egyéb átviteltech­nikai eszközöket, míg Cseh­szlovákia telefontechnikai cik­keket szállítana a közös re­konstrukcióhoz, összesen 26 millió angol font értékben. Ebből a magyar vállalatok 4 millió font értékű cikket szál­lítanak. A közös vállalkozás azért célszerű, mert a nagyarányú rekonstrukciós munka kijlön- külön mindhárom ország hír­adástechnikai iparának erejét meghaladná. A közös vállalkozáshoz a Posta Tervező Intézete készí­tette elő az egységes hálózat­tervet, és kidolgozta ennek műszaki feltételeit. Ha az ajánlatot a Sri Lanka-i fél el­fogadja, néhány hónapon be­lül megkezdődhet a több éves rekonstrukciós munka. a felosztható részesedési alap terhére történt, s mindez fo­kozta az érdekellentéteket. A műszaki fejlesztési alapot ter­helik a kísérletek, de az ezzel kapcsolatos bérjellegű kiadá­sok viszont a béralapot. A nyereség növelésére egysze­rűbb lehetőségeket kínál sok egyéb megoldás, s ezért nem megfelelő az összhang a mű­száki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés és az újító­mozgalom között. E tevékeny­ség nem tartozik egyetlen munkahelyi, gazdasági veze­tőre sem, így az újítások ügye szervezetlen. Az újítók gond­jai: sem anyagilag, sem er­kölcsileg nem eléggé becsülik meg őket, ötleteik elbírálása vontatott, nem nélkülözi a szubjektivitást. Sajnos helyze­tünk, az új gyárbmányössze- tétel is fékezi a mozgalom na- gyobbarányú kibontakozását. Hiányzik a kellő propaganda is.” ★ S OTT FERENC, a Kiváló újító jelvény arany fokoza­tának tulajdonosa: „Azt, hogy a mozgalom fej­lődése lelassult, mindannyian észrevettük, tudjuk. Ennek okát azonban nemcsak az újí­tók kedvtelenségében kell ke­resnünk. Vannak gondok, amelyeket központi szerveink jól megoldanak. Vannak prob­lémák, amelyeket az újítók­nak kellene megoldaniuk. A Csepel Autógyárban kevés az újítás és kicsi a megtakarítás. Elkezdtünk termeléscentrikus jelszót hangoztatni és ebben éljük ki magunkat. Olyan hi­bákat takarunk ezzel, ame­lyek a problémák valódi okai. Sokan elfelejtik, hogy a ter­melést segíti az újítás. Az újí­tóknak az a panaszuk, hogy sokáig tart az elbírálás, hogy rosszak a bírálatok, lélektele­nek. Ezért vesztig kedvüket az újítók a további munkától. A javaslatok elfekszenek a hanyagság, nemtörődömség és feledékenység miatt. Nagy hi­ba, hogy a gazdasági vezetők nem merik az újításokat a bérkeret terhére kifizetni. így maga az újító a megtakarítás­nak csak nagyon kis hányadát kapja meg. Volt olyan, aki pa­naszkodott — „Engem lenéz­nek, mert anyagias va­gyok .. •” Lehet, hogy első lá­tásra ez csak anyagiasságnak tűnik, de ezen túl, higgyék el, a javaslattevő, az ötlet szülő­je örül annak is, hogy hasz­nára lehet egy közösségnek. S ha értetlenséggel találkozik, ideges, ha nem ismerik el, nem dicsérik meg, elkesere­dett. A gondok között említ­hetem, hogy ha ma az újító bead egy javaslatot és ered­ményt akar elérni, végig kell kilincselnie minden fórumot. Régen, egy lépést sem kellett tennie. Ott tartunk, ha valaki nem ismeri javaslatának te- kervényes útjait, nem fog pénzt kapni. Miért szükséges, hogy az újító a szakszervezet­hez, esetleg a bírósághoz for­duljon ügye elintézése érde­kében?” ★ | GYÖRGY MIHÁLY egy- t személyi elbíráló: „Három éve vagyok egysze­mélyi elbíráló az üzemfenn­tartó gyáregységben. Az első, amit megállapítottam, hogy a kihelyezett tmk-üzemek azok, ahonnan a dolgozók műszaki felkészültségüknél fogva a legtöbb újítást hozzák. Ezek­nek legnagyobb része a beren­dezések hibáira, az állásidő csökkentésére, a munka meg­könnyítésére vonatkoznak. Vagyis, nem nagy horderejű újítások, de hasznos ötletek. Hiba, hogy sok esetben előre megcsinálják az újítást, bemu­tatják és csak utána adják be elfogadásra. Találkoztam vi­szont olyan esetekkel, amikor megcsinálták, de be sem adták javaslatként. Mivel gyáregy­ségünkben nagy horderejű a munkabiztonság fokozása, eb­ből a témakörből kellene a legtöbb újítás. Mégis, ilyen évente csak egy-kettő akad. Nem kizárólag a késedelmek­ben, a nehézségekben keresen­dő az újítások elmaradása. Sőt sokszor nagyon is gyor­san fut végig a szolgálati úton egy-egy javaslat...” ★ B APPEL LŐRINC saját ! újításáról: „Hosszúlyukfúróra adtam be újítást, amit nem fogadtak el. Fellebbeztem, kiadták kísér­letre. Most a szerszámegység csinálná. Két éve húzódik ez is. Egyszer nincs keret, más­szor nincs, aki dolgozzon raj­ta. A hajtóműgyáregység ak­kor rendeli meg, ha valaki el­vállalja gyártását. Vélemé­nyem szerint pedig ez a vál­lalatnak körülbelül 1 millió forint megtakarítást jelente­ne ...” ★ TÖRŐCSIK LASZLŐ, többszörös feltaláló, a Ki­váló feltaláló arany foko­zatának tulajdonosa, egy­személyi elbíráló: „Nem szívesen utasítok el újítást, de meg kell tennem, ha ezek nem szolgálják a gyár érdekeit. Az magától értetődik, hogy minden újító a maga öt­letét dicséri De mielőtt beve­zetnénk azt, alaposan meg kell vizsgálni, hiszen az elsőd­leges követelmény: a gazda­ságosság. Ha a legyártott al­katrész vagy berendezés többe kerül, mint amennyi megta­karítást huzamos időn belül hoz — az az újítás nem elfo­gadható”. ★ [ SÜTŐ FERENC, a Cse­pel Autógyár járműegysé­gének műszaki vezetője: „Ismertetném a vállalatunk­nál azokat a szakterületeket, amelyek ebben az esztendő­ben különösen igénylik a hasznos, jó ötleteket, javasla­tokat. A padlóvázak gyártásá­ban elsőrendű feladat volna az anyagmegtakarítást célzó újí­tások kidolgozása, hiszen én­nek a terméknek kilencven­százalékos az anyaghányada. A szervokormány új típusához még számos műszaki megol­dást kell kiviteleznünk, ösz- szes gépünkön 12 ezer, segít­séggel 16 ezer szervokormány készíthető — öt berendezést kell beszereznünk ahhoz, hogy a darabszám elérje a 22 ezret. Az orsót és az orsóanyát csak nagy — ötszázalékos — se- lejttel tudjuk gyártani. Ezen a területen is szükség lenne ötletekre, javaslatokra. A kö­vetkező feladat a fejlesztett motor — a 615-ös, valamint a speciális gépkocsik gyártása, ahol egy sor konstrukciós újír tási lehetőség kínálkozik...” ( VASS FERENC, a vasasr szakszervezet termelési osz­tályának munkatársa: „A Kohó- és Gépipari Mir nisztérium vállalataihoz vi­szonyítva a Csepel Autógyár újítási tevékenysége az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatott, örvendetes viszont, hogy a csökkenés ellenére a mozgalmon belül az autógyár­ban a legtöbb javaslatot a szo­cialista brigádok tagjai adják. A hasznosított újítások száma a Csepel Autógyárban száz dolgozóra vonatkoztatva 1970- ben 2,3, 1971-ben 2, két évvel ezelőtt pedig 1,3. Van tehát mit tenni és lehet is mit! Tamás Ervin Barátság - Druzsba Barátság — Druzsba cím­mel ízléses, sok képpel il­lusztrált kiadványt jelentetett meg a Bolgár Kulturális Köz­pont és a Kossuth Könyvki­adó. A kiadvány közli Todor Zsivkovnak, a Népszabadság és Kádár Jánosnak a Rabot- nicseszko Delo számára adott nyilatkozatát, a két testvér­párt vezetőinek az Egyesült Izzóban tartott magyar—bol­gár barátsági nagygyűlésen elmondott beszédét, végül tartalmazza a bolgár nép- és kormányküldöttség magyar- országi látogatásáról kiadott hivatalos közleményt is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom