Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
4 ;X^w*top 1974. FEBRUAR 12., KEDD Szőnyi-bemutatók PÉCEL Ötesztendős a Tápiómente A Szőnyi István zebegényi házában berendezett emlékmúzeumban a világhírű festőművész csaknem teljes hagyatékát őrzik. A szobák berendezési tárgyai, a falakon elhelyezett képek úgy maradtak meg, ahogyan Szőnyi István életében elhelyezte. Csaknem 3000 művét — többségében grafikákat — azonban hely hiányában képtelenek a látogatóknak bemutatni, bar a két kisebb szobában rendszeresen cserélik az alkotásokat. Annak érdekében, hogy minél többen megismerkedhessenek a festőművész munkásságával, most, első alkalommal, a múzeum falain kívül is rendeznek kiállításokat. Az országjáró körút első állomása Hajdúszoboszló, ahol február 15-ig látható Szőnyi István 40 festménye. Ezután Esztergomba, Visegrádra, Mosonmagyaróvárra vándorol a gyűjtemény. Ifjúmunkások olvasótábora Sófalvi Zoltánná, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsának titkára nyitotta meg tegnap délelőtt Pécelen, a Pest megyei Tanács továbbképző intézményében az idei első olvasótábort, amelynek 35 Pest megyei ifjúmunkás résztvevője van. A megnyitón jelen volt Gere Géza, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Szentgyörgy- vári István, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, Debreceni Imréné, a megyei könyvtár vezetője, és megjelentek a gödöllői járás párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. Nem véletlenül nyilvánult meg ilyen figyelem az FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Fecsegő ékszerek Az előadás plakátján ott a figyelmeztetés: csak 18 éven felülieknek. Ez a szigor nem felesleges ugyan, de arról egyáltalán nincsen szó, hogy a Fecsegő ékszerek, a XVIII. század nagy francia enciklo- pédisitájának, Diderotnak ez a vidám, csipkelődő darabja, amelyért a szerző még börtönbe is került, valóban obszcén és „erkölcstelen” lenne, mint hajdan a közfelfogás hirdette. Az alapötleten kívül, hogy ugyanis nem ékszerek fecsegnek, árulkodnak itt féltett titkaikról, hanem egészen mások, jószerivel semmi „erkölcsileg” kifogásolható nincs a darabban. Ezügyben tulajdonképpen mindent megírtak már, jóval Diderot előtt, s nem egyszer harsányabban. Boccaccióhoz képest például a Fecsegő ékszerek szolid és szelíd játék, bár igaz, hogy Boccacciót — mindeddig legalább — nem játszották színpadon. Persze, a Fecsegő ékszereket sem. Tudtunkkal a Thalia Színház vállalkozása, Kazimir Károly és Ungvári Tamás — egyébként mai aktualitásokkal teletűzdelt — színpadi átdolgozása e nemben az első. Az előadás finom és ked- -Ves, bizonyos értelemben visz- szafogott. A pikáns alapötlet arra szolgál, hogy a produkció bizonyos vaskalaposságok ellen, amelyekkel itt-ott még manapság is találkozhatunk, fölemelje a szavát és rámutasson, hogy vannak titkok — ezek többnyire asszonyokhoz fűződnek —, amelyeket károfc dolog felbolygatni. A közel harminc szereplős előadáson a színháznak szinte egész gárdája felvonul. Főszereplője, főhőse tulajdonképpen nincs is a darabnak, talán az egy uralkodón, Man- gogulon kívül, aki varázsgyűrűk segítségével megszólaltatja azokat a bizonyos ékszereket Az egész együttes jóformán állandóan a színpadon van. A szinte egyenértékű teljesítményt nyújtó népes gárdából mégis kiemelhetjük* Nagy Attila (Mangogul), Drahota Andrea (a felesége),Inke László (udvarmester) mese és valóság között lebegő figuráját, Kozák András (színigazgató), Esztergályos Cecilia (Zelmai- de). egyéni ízekkel ötletes!tett alakját, Végvári Tamás (bitó) és Gór-Nagy Mária (Fanni) kifejező. hangulatos játékát ' A Karagöz körszínházi előadásából átmentett szép díszleteket Rajkai György, a színpompás jelmezeket Márk Tivadar tervezte. ö. L. PÖKHALÖ Lelkiismeretlen emberek hálójában Magyar film. Azonos című kisregényét filmre írta: GALGÖCZI ERZSÉBET Rendezte: MIHALYFI IMRE A főbb szerepekben: AVAR ISTVÁN, MADARAS JÓZSEF, KONCZ GÁBOR ÉS KÁLDY NÓRA Bemutatásra kerül februárban 14—17-e között: Cegléd, Szabadság filmszínház 18-20-a között: Nagykőrös, Arany János filmszínház 21-22-én: Monor 23—24-én: Abony 25-27-e között: Dunakeszi, márciusban Vörös Csillag filmszínház 1—3-a között Ráckeve 4-5-én: Kistarcsa olvasótábor iránt, az Olvasó népért mozgalom nemes célkitűzései csak akkor valósulhatnak meg, ha a szándékot tettek követik. A népfront által szervezett tavalyi hat olvasótábor bebizonyította', hogy a fiatalokban élő az igény az irodalom és ami ettől el nem választható, mindennapi életünk, társadalmunk mai kérdései iránt. Az ifjúmunkások olvasótábora létrehozásában anyagi vagy erkölcsi formában részt vállaltak mindazon szervek, amelyek képviseltették magukat. A fiatalok az egyhetes program során a magyar és a világirodalom remekei közül többel megismerkednek, és ugyanakkor — a gazdag terv szerint — a korábbinál behatóbban foglalkoznak a többi művészettel is; s az előadások, vitadélutánok, múzeumlátogatások nyomán egyben megismerik a környék gazdag irodalmi és történelmi hagyományait. Ismétlés A nagy sikerre való tekintettel a Magyar Televízió megismétli Szent-Györgyi Albertról szóló filmjét. Az első részt február 23-án, szombaton 18.35-kor, a másodikat pedig 24-én, vasárnap 17.25- kor közvetítik. Egyre tizenhat Kedvező oktatáspolitikai mutató, hogy tovább csökkent az egy pedagógusra jutó tanulók száma, s ma már országosan 16 az átlag. Ebben két ok játszott közre: egyrészt több mint tízezerrel kevesebb a tanulólétszám, másrészt még mindig számottevő — főként a tanyavilágban — a kis létszámú tanulócsoport Nagykátán A program, amely Nagyká- tára invitált a mostani szombat estén, a Tápió mente művészeti együttes jubileumi gálaműsorát ígérte. Az alakulás óta eltelt öt esztendő legsikeresebb számait. Aztán, amikor felgördült a függöny és megjelenítek a színen a táncosok, egyszeriben nem stimmelt az ötesztendős jubileum. Azt a bajuszos fiatalembert láttam én itt már táncolni korábban is. És Szőke hajú partnerét úgyszintén. — Nincs itt valami tévedés? — kérdeztem súgva Chmely Ödöntől, az együttes s egyben a művelődési központ igazgatójától. — Már ami az ötesztendős jubileumot illeti? — Van is, meg nincs is... — súgta vissza. — Igaz, hogy a jelenlegi együttes öt esztendeje alakult újjá, de az is igaz, hogy amikor tizenhat esztendővel ezelőtt Nagykátára érkeztem, azonnal megszerveztem a népi tánccsoportot...----------*-----------------------------TV-FIGYELŐ Szombat este. Nehezen alakul — formálódik a televízió új műsorblökkja, a Szombat este. Még mindig inkább csak a szándék dicsérhető, mint az eredmény; persze ez sem utolsó dolog. A tévévikendek, a szombat, vasárnap esték műsora ugyanis oly sokáig edhú- zódóan gyenge voit, még a szürke hétköznapokhoz képest is, hogy a változtatásnak már a szándéka, igénye is figyelemre méltó. Természetesen nem az a baj az új Szombat estével, hogy műsora nagyon vegyes, hogy olyan sehogyan sem harmonizáló műsorszámok kerülnek benne egymás mailé, mint legutóbb a tánczene és a Sárközi György jelentőségét méltató válogatás. A változatosság, a rikító ellentéteknek ez a keresése és egybefoglalása, végtére cél is lehet. Az ennek a még mindig új szombat esti műsorblokknak egyelőre a legfőbb baja, hogy szánáai önmagukban nem elég izgalmasak. A mostani nyitó és záró- szám, a Báli hangulat például, farsang ide, farsang oda, nem illett az összeállításba. V alami érdekeset, ha tetszik, szenzációt kellett volna tartalmaznia. De sajnos ilyesminek még csak a nyomaival sem találkoztunk a szokványos hangulatképben, amely ráadásul — egyébként éppen ezért — elmyújtottnak, hosz- szadalmasnak tűnt Érdekes volt viszont Bartók két művének, a Román táncoknak és az Este a székelyeknél című zongoradarabnak — cimbalmon elhangzott változata. Ez a műsorszám a maga módján tartalmazta a szokatlan, a rendkívüli elemet, s éppen ezért kitűnően illett a blokkba Valami hasonló struktúrára lenne szükség a Szombat este minden anyagában. Érdeklődéssel és gyönyörködve néztük a moszkvai balettverseny győzteseit bemutató kisfilmet is. Itt egyetlen kifogásunk lehet csak: a mozgóképes beszámoló túlságosan rövid volt- A több most tényleg — több lett volna. A bécsi udvar. Nem vagyok történész, nem tanulmányoztam a bécsi udvar titkos okmányait. De valamit azért olvastam ezekről az időkről és dolgokról, s tudom, hogy a kamarilla megítélésében hajlamosak vagyunk — enyhén szólva — az egyszerűsítésre. Annak idején például elképedve néztem végig a Zrínyi- drámát, amely — finoman fogalmazva — arra a nem igazolható elképzelésre épült, hogy a költő és hadvezér a bécsi udvar ármánykodásának áldozata lett. Véletlenül azt a korszakot jól ismerem, tudom, hogy a dráma állítása egész egyszerűen nem igaz, játszva megcáfolható. Rákóczi korával kapcsolatban jóval bizonytalanabb vagyok. De a Zrínyi-dráma után szombat este Hegedűs Géza A menekülő herceg című filmjének vetítése közben megint elképedve meredtem a képernyőre. Zrínyi sztereotípiája újjáéledt. Nem mintha bármi kétség is férne a Habsburg bécsi udvar népélle- nes, magyarellenes ármánykodásaihoz, ám itt olyan beállításban szerepelt, mintha ő hozta volna létre Rákóczi szabadságharcát, azért, hogy „csőbe húzza” Rákóczit és a magyar főurakat. Nem túlzás ez? Még ha így lett volna, a Zrínyi kudarca után akkor sem meggyőző már ez a beállítás, bár elismerjük, roppant egyszerű és kényelmes, sőt bizonyos értelemben még tetszetős is. A' menekülő herceg egyebekben szépen fényképezett történelem. Makk Károly rutinos rendezése végig a romantikus kalandfilm keretei között tartotta a játékot. A két főszereplő, Balázsovits Lajos (Rákóczi) és Dőry Virág (a felesége) ennek megfelelően játszott. Alakításuk inkább emlékeztetett valami megsárgult olajnyomatra, mint hiteles emberábrázolásra. ö. L. Az énekkar a jubileumi gálaesten. Éppen tizenöt esztendővel ezelőtt volt első fellépésük ... — És az a bajszos fiatalember mióta táncol itt? — Nagy Pista? Kerek nyolc esztendeje. Az a szőke lány meg a felesége. Itt ismerkedtek meg, a tánccsoportban. De akad az együttesben más házaspár is, rajtuk kívüL Cseh Sanyi is itt ismerte meg a feleségét. Közben már befejeződött a forradalmi verbunk. Zongoraszóló, majd vers következett s hogy jusson ideje a táncosoknak az átöltözéshez, zenekari számmal folytatódott a program. Szegedi Pál, a járási hivatal népművelési felügyelője — a szomszédom a sorban — dicsérte lelkes játékukat. — Amatőr valamennyi. Az ott, középen, dr. Térey Péter bíró. Az az őszülő bajuszú, szép szál hegedűs Gedai Gyula, a Földhivatal térképésze. Amott Vámosi László, a szakmaközi bizottság elnöke hegedül. Mellette: Molnár János gépkocsivezető. — És sorra bemutatta, a zenészeket. Természetesen a zenekarvezető zongoristát, Molnár Tibor tá- piószelei pedagógust is, akié a fő érdem a zenekar kitűnő muzsikálásában. A pergő ritmusú cigánytánc alatt Povázson Sándor, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője „súgott”: — Möldván Zsuzsát — mutatott a szólót táncoló lányra — nemrég csábította haza az igazgató. Kozmetikusnak tanult Kiskunfélegyházán. De mert az együttes egyik legjobb táncosa, nagy szükség volt rá itt is. Akárcsak a többi „hazacsábítottra”: Faragó Gyurira, Kelemen Margitra és a többiekre... Mire végét ért a több mint háromórás, kitűnő program, nagyon sok mindent megtudtam az együttesről, öt esztenSzaba«I időben A tánckar műsorából. Ekés János felvételei dő alatt kétszázszor léptek a közönség elé, nemcsak Nagykátán és szerte az;, országban, de több alkalommal külföldön is. Az együttes fenntartásához évente száznegyvenezer forinttal járulnak hozzá a nagyközség gazdasági egységei. Az idei nyáron újabb nagy erőpróba előtt állnak az énekesek, táncosok, zenészek: július elején Finnországba utaznak, onnan pedig, hazafelé jövet, részt vesznek a lengyelországi Poznanban a fel- szabadulás harmincadik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A legörvendetesebb tudnivaló számomra azonban mégis csak az volt ezen a szombat estén: a nagykátaiak — a nagyközség tanácsának elnökétől a Minőségi Htsz asszonyaiig — szeretik és becsülik a Tápiómente együt- test. Prukner Pál INTARZIÁK Gyakori beszédtéma az utóbbi időben: ki mivel tölti — illetve töltse — a szabad idejét. Tóth Pálnak, a nagy- kátad Telefongyár huszonöt esztendős műszergazdájának nem okoz gondot ez. Faintarziákat készít szabad idejében. — Együtt katonáskodtam egy műbútorasztalos fiával. Ö tanított meg arra, hogyan kell bánni a fával. Eredeti szakmája: elektroműszerész. Innen a kedv és a készség az aprólékos, sok türelmet kívánó munkához. A vágya viszont az volt, hogy tengerész legyen. Két esztendővel ezelőtt sikeres felvételi vizsgát tett a tengerésztiszti iskolán. Már a kezében volt a Rijekába szólító papír, amikor megnősült — s maradt idehaza- De mert a csapongó képzeletet megkötni nem lehet, fába faragja álmait: az egyiptomi papiruszhajót, kavargó utcaképeket, híres emberek portréit. S hogy nem eredménytelenül: bizonyítja a nagykátai Bartók Béla művelődési központban most megnyílt kiállítása.
