Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

8 f*£S» HELYEI kMirhrn 1974. JANUAR 17., CSÜTÖRTÖK . 1974. január 17., csü- • törtök, Antal napja. A nap kél: 7.27, nyugszik: 16.22 órakor. A hold kél: 2.29, nyugszik: 11.31 órakor. Erősen felhős, párás idő. Szerdára az ország keleti ré­szén havazás, ónos eső. Mér­sékelt déli, később megélén­külő, helyenként megerősödő délnyugati szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön: plusz 2—plusz 7 fok között. — Továbbképzés a munka­helyen. Igen nagy gonddal foglalkozik a dolgozók to­vábbképzésével a péceli ÁFÉSZ. Felvásárlóikat, bolt­vezetőiket, eladóikat rendsze­resen küldik a különböző tanfolyamokra. Az alapegy­ség-vezetők részére az idén a szövetkezeten belül szervez­nek továbbképzést. Az elő­adások tartására külső elő­adókat is felkérnek. A tanfo­lyam még ebben a hónapban megkezdődik. — Péntek esti magazin. Ezzel a címmel jelentkezik először pénteken, január 18- án délután 5 órakor, a váci Madách Imre Művelődési Ház „élő folyóirata”. Bemu­tatkozásul, az első évfolyam első számának tartalmául külpolitikai vitát választott a magazin szerkesztősége. Réti Ervin, az Esti Hírlap külpo­litikai rovatának vezetője, Gyapay Dénes és Harmat Endre külpolitikai újságírók vezetik majd az érdekesnek ígérkező beszélgetést. — Solymári Béláné me­gyei tanácstag január 18-án, pénteken 14-től 18 óráig a Gyáli 1. sz. Általános Iskolá­ban fogadóórát tart. — Könyvtári vetélkedő. Január 18-án, pénteken este 6 órai kezdettel könyvtári vetélkedőt rendeznek a Cse­pel Autógyár ifjúsági klubjá­ban. A vetélkedő témája: a lexikon. Súlyos gázmérgezés A IX. kerületben, az Illatos út 19—23 szám alatt lévő Bu­dapesti Vegyiművek elektrolí­zis üzemében a falon kívül ve­zetett pvc-cső hegesztési var­rata eddig ismeretlen okból megrepedt, és a kiömlő klór- gáz a sóüzembe áramlott, ahol a Vegyiműveket Szerelő Vál­lalat felújítást végző dolgozói j közül 16-an, köztük Juhász Ferenc 52 éves művezető abo- nyi lakos súlyos, nem életve­szélyes gázmérgezést szenved­tek. A mentők mindannyiukat a Korányi kórházba szállítot­ták. A felelősség megállapítá­sára a IX. kerületi rendőrka­pitányság szakértők bevonásá­val vizsgálatot folytat. 2 fő AUTOMATA­HEGESZTŐT- nagy gyakorlattal ­AZONNAL FELVESZÜNK Német nyelvtudással rendelkezők előnyben. 1 Jelentkezni lehet: a „Prosperitás“ KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. SZŐNYI ISTVÁN NYOLCVAN ÉVVEL EZELŐTT, 1894. január 17-én született és 66 éves korában, 1960 augusztusában halt meg Zebegényben Szőnvj István festő, Kossuth-díjas ki­váló művész. Tanulmányait Ferenczy Ká­roly mellett kezdte, majd az el­ső világháború után Réti István­nál folytatta. Első kiállítása 1920-ban volt, a budapesti Emst Múzeumban. Kiállításának átütő sikere volt, s a Szinyei Társaság nagydíjjal tüntette ki. Korai mü­veiben az expresszív drámaisá- got és az atmoszférikus plein air festészet egységét kereste. E műveivel erősen hatott kort ár - saira; sokan indultak el az ő nyomdokán. A 20-as évek végén Zebegényben telepedett le, s a nagybányai tradícióit: továbbfej­lesztéséből alakította ki sajátos művészi formany elvét; ezt a napfényjárta színek, a lágy tó­nusok jellemezték. Humánus szemlélete, lírai érzékenysége révén a kor egyiik legharmoni- kusabb életművét alkotta meg. Zebegényben dolgozott, a falu népét és a Dunakanyar varázsos szépségét jelenítette meg művé­szi kompozícióin. A felszabadulás után nagyobb, monumentálisabb feladatokat is vállalt. így 1952-ben elkészítette a készülő földalatti vasút végál­lomására tervezett, a mezőgazda­ság életét bemutató freskójának kartonját, majd a moszkvai me­zőgazdasági pavilon részére fes­tett párulókat. Élete utolsó nagy­szabású műve a csepeli posta secco faliképé volt. — Kevesebb üzemi baleset. Néhány évvel ezelőtt a mo- nori járás termelőszövetkeze­teiben is nagy gondot okozott az üzemi balesetek magas száma. Évek óta átlagosan kétszázan-kétszázhúszan szenvedtek balesetet. Az el­múlt évben jelentős változás történt. A balesetek száma ugyan még most sem kevés, de lényegesen kisebb, mint az elmúlt években bármikor. 1973-ban százötvenhárman szenvedtek balesetet. 1972- ben három halálos baleset történt, tavaly viszont egy baleset sem végződött halál­lal. — Üj olajkút. Több évi várakozás után rövidesen megvalósul Vácott a deákvá­riak kérése: a Pest környéki Tüzép Vállalat rövidesen új fútőolajkutat helyez üzembe a városrészben. — Január 22-én délelőtt 10 órától új forgalmi rend lép életbe a nagy utasforgalmú szolnoki MÁV személypálya­udvaron. A régi felvételi épületből az új állomásépü­let elkészült postaszárnyá­ba költözik a pénztár, a vá­róterem, az utasellátó és több más vasúti intézmény. Tv, 21.20. Nyitott könyv Üjhelyí János: Svédország messze van. A Nyitott könyv ezúttal elsőkönyves fiatal írót mutat be a nézőiknek: Üjhelyí Jánost. Az író, néhány hónapja megjelent kötetéhen a mai har­mincévesek problémáit, életét igyekszik bemutatni. A téma nem könnyű. Korosztályokat nem lehet egészben szemlélni és bemutatni, mert ellentmon­dásos ugyanazon korosztály élete, magatartása, erkölcsi felfogása. Hozzá kell azt is tenni, hogy a mai fiatalok né­mely „szakmában” néha öt­venéves korúikig is fiatalnak számítanak, másutt húszegy­néhány évesen „kiöregednek”. A sport néhány ágában . az utóbbi, az irodalomban, költé­szetben az előbbi az uralkodó szemlélet. Gyakran hallunk fiatal költőről, íróról, aki jócs­kán felül van a negyvenen. Üjhelyi János is felteszi ezt a ! kérdést: meddig tart ma a fiatalság, mikor lesz az ember felnőtt? A regényből Esztergá­lyos Károly rendező (egyéb-, ként harmincegynéhány éves; fiatal — öreg?) filmet készí­tett, amit az adásban levetíte­nek. Az íróval Szabó P. István kritikus beszélget. KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! — Zenés műsor. 8.00: Hírek. Időjárásjelen­tés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Elisabeth Schwarzkopf és Theo Adam éne­kel. 9.00: A személytelenség mí­tosza és valósága. 9.25: Nóták. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05 —10.30: Iskolarádió. 10.30: Zene­kari muzsika. 11.29: Mindenki könyvtára. 12.00: Déli Krónika. 12.20: Játék és muzsika tíz perc­ben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiá­koktól. 14.00: Vita a korszerű me­zőgazdaságról. 14.20: Rahmaninov: III. zongoraverseny. 15.00: Hírek. Tanácskozás a pályaválasztásról Kevés a szakmunkástanuló lány A „nőies" szakmák egyeduralma Pest megyében kevés lény jelentkezik szakmunkástanuló­nak.'Amíg az elsős gimnazis­ták 64, a szakközépiskolások 57 százaléka lány, addig az elsőéves Pest megyei szakmunkástanulók kö­zött mindössze 27 százalék a lányok aránya. Ráadásul szinte éviöl évre csökken a számuk. Az idén például százzal kevesebben jelentkeztek szakmát tanulni, mint tavaly. Pest megye évi háromezres szakmunkástanuló keretéből 660 a lányok számá­ra van fenntartva. Az idén csak 550-en tanultak ezeken a helyeken. Ráadásul a továbbtanuló lá­nyok szinte kizárólag a ha­gyományos „női” szakmák iránt érdeklődnek: fodrász, kozmetikus, szabó, kereske­delmi eladó. Sőt, ezekben a szakmákban a túljelentkezés sem ritkaság, pedig jó néhány olyan szakmában hiányzanak a szakmunkástanulók — a hagyományosan „női” szakmák egyeduralmának egyik oka a gyerekek és a szülők tájékozatlansága: nem ismerik eléggé a tovább­tanulási lehetőségeket. A vál­tozás alapvető feltétele éppen az, hogy ez a tájékozatlanság megszűnjék. Mint a pedagó­gus szakszervezet megyei bi­zottságának tegnapi , ülése hangsúlyozta, éppen ez a pe­dagógusok egyik legfontosabb feladata a pályaválasztási munkában. — Járdaépítés. Pécelen a Mihály -Dénes, a Táncsics és a Bem utcában nagyarányú járdaépítést kezdeményezett a lakosság, oly módon, hegy még az anyag egy részét is maguk vásárolták. Az ENSZ támogatósával Országos oktatástechnikai központ Szerdán a Művelődésügyi Minisztériumban a Magyar Népköztársaság kormánya és az ENSZ fejlesztési alapja (UNDP) között megállapodást írtak alá országos oktatástech­nikai központ létesítéséről. A nagyfontosságú dokumentu­mot dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes és Leonce R. Bloch, az ENSZ fejlesztési alapjai euró­pai hivatalának helyettes igaz­gatója látta el kézjegyével. j Az UNESCO oktatástech- j nikai intézetei közül a hazai i az első, amelyik egy ország | teljes oktatói struktúrájával j foglalkozik, így az iskolai, a j felnőtt oktatási módszerekkel megfelelő eszközök, illetve a munkafeltételek biztosításá­hoz. Az UNESCO pedig egy­millió 150 ezer dollárral tá­mogatja ezt a tevékenységet. A központ feladatai közé tartozik az oktatási és okta­tástechnikai módszerek szé­leskörű megismertetése, elter­jesztése és oktatása, a külföl­di eredmények nyomonköve- tése, átvétele és hasznosítása, a magyarországi pedagógiai kutatások támogatása, az ok­tatás hatékonyságának növe­lése. A központ munkatársai már az országos bázishálózat lét­rehozásán dolgoznak, amely­nek feladata a pedagógusok valamint a továbbképzéssel is. j oktatástechnikai továbbképző íu se Magyarorszag 19 megyejá­1973. február 15 én mimsz- , bgn A küiönféle iskölatípu- ten rendelet irta elő az orsza- , sokka, szerződéseket kötöttek gos oktatástechnikai központ! kísérietck végzésére. Itt létesítését. A magyar állam a j ugyanakkor az új oktatási központ ötéves tervidőszaka j módszerek eredményességét is alatt 210 millió forinttal járul j nyomon követik majd a szak- hozzá ennek felszereléséhez, a I emberek. Nem kell igazítani Konfekció - új mérettáblázat szerint műszerész, villanyszerelő, stb. —, amelyekben lányok is dolgozhatnak. Mindez azért is fontos, mert a Pest megyében végzett mint­egy 10 ezer általános iskolás­nak 13 százaléka, 1200 fiatal, semmilyen formában nem ta­nul tovább. Nagy részük — — 800—900 —■. lány. Egy ré­szük otthon marad, más ré­szük segédmunkásként he­lyezkedik el. Az illetékes Pesit megyei szervek 10 százalék alá sze­retnék Csökkenteni a tovább nem tanulók arányát, s arra is törekszenek, hogy a lányok érdeklődését felkeltsék újabb szakmák iránt. Ennek a törek­vésnek a jegyében tárgyalta tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága az általános isko­lát végzett lányok továbbta­nulásának helyzetét. Az ülésen Horváth Izabella, a Pest me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet vezetője tartott beszámolót, kiemelve a peda­gógusok és a szülők tenniva­lóit a lányok érdeklődésének formálásában. A. beszámoló egyebeik között rámutatott, hogy Évek óta szaporodó panasz, hogy a vásárlók nem találnak méretüknek megfelelő ruhát a konfekcióipar egyébként jól sikerült termékei között. Ezek az észrevételek legtöbbször alaposak, tekintve, hogy leg­utoljára húsz, éve állapították meg a lakosság jellemző test­méreteit. Azóta jobb körülmé­nyek között, jobban élünk, amik különösen a fiatalság jel­lemző méreteit módosították: magasabbak lettek, szélesebb Vállúak, míg az idősebbek „el- testesedtek”. Évekkel ezelőtt a Könnyű­ipari Minisztérium megbízásá­ból a Divattervező Vállalat megkezdte az új testméret­táblázat kidolgozását. Antro­pológusok és matematikusok bevonásával több mint 60 ezer emberről kétmillió adat- felvétel alapján kidolgozták az új, reálisabb méretskálát. A változtatás lényege, hogy az egyes testmagas­ságokon belül háromféle mell- és derékbőséget ha­tároztak meg, így a felső konfekció méret- választéka az igényeknek megfelelően 40—50 százalékkal bővült. A jelenlegi 50 száza­lékos arány helyett a lakos­ságnak legalább 80 százaléka talál majd olyan készruhát, amit nem kell „testre igazíta­ni”, azonnal hordható lesz. Az új métemagyságot a leg­jellemzőbb három anatómiai méret, a testmagasság, a mell­bőség és a derékbőség alap­ján számítják ki. Ezeket a mé­reteket m, tm, d jelzéssel lát­ják el. Ezek a jelzések látha­tók azon a tiketten (képün­kön), amit ezentúl az új-mé­rettáblázat szerinti ruhákon helyeznek el. Ezenkívül betű­jeleket is használnak. N-betűs, vagyis normál a ruhaméret, ha valakinek (férfiaknak) a mellkerülete 10—16 centimé­terrel, T-betűs, vagyis telt, ha a mellkerülete 2—8 centivel nagyobb, mint a derékkerület és E-betűs, erős méret, ha a mellkerület 0—6 centivel ki­sebb, mint a derékkerület. Példával magyarázva. Míg régen egy normál 48-as férfi­öltönyszám azt jelentette, hogy viselője 170 centi magas lehe­tett, 96 centi mellbőséggel és 88 centis derékbőséggel. Ugyanezen magasságra most készült öltöny 94, 100 és 106 centis mellbőség- gel, 78, 84 és 92 centis de­rékbőséggel. Az előkészítés befejeződött, az első próbadarabok tapasz­talatai alapján a Könnyű- és Belkereskedelmi Minisztérium külön programot állított össze az új méretválaszték beveze­tésére. Az első lépésként az ipar az idén felkészült a felső­ruházati tetpiékelc új méretek szerinti termelésére, az árusí­tás pedig jövő év tavaszár kezdődik. Az idén mintegy 140 ezer-darabot hoznak forga­lomba. Ez nem sok, de arra elegendő, hogy általános tájé­koztatást adjon az új méretek használhatóságáról. A megváltozott, az igé­nyekhez jobban alkalmaz­kodó méreteket a jövőben a kötöttárukra is alkal­mazzák. A sajtótájékoztatón elmon­dották azt is, hogy a méret- választék nemcsak a kereske­delmi dolgozóknak jelent nagy munkatöbbletet, míg az új számítási módszert megta­nulják, hanem a megnöveke­dett mennyiségű árukészlethez megfelelő nagyságú eladóteret és raktárt is kell biztosítani. k. m. A t es műsora Idő járás jelentés. 15.10: Cseh nép­dalok és táncok. 15.32: Kóruspó­dium. 15.45: A világgazdaság hí­rei. 15.50: Hallgatóink ügyei­mébe! 15.51: Rádiószínház. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.05: Népi zene. 17.47: Körmiikrofon. 18.12: Üj lemezeinkből. 18.53: Hallgatóink figyelmébe! 19.00: Esti Krónika. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.37: Verdi: A végzet hatalma. Négyfelvonásos opera. Közben: 20.56: Hírek. 20.59: Az operaközve­títés folytatása. Közben: 22.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 22.15: Sport­hírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatá­sa. 23.08: Tánczene éjfélig. 24.00: Hírek. Időjárás jelentés. 0.10: Régi magyar operettekből. 0.25: Műsor­zárás. PETŐFI RADIO 4.25—7.50: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.05: örökzöld dalla­mok. 9.00: Hírek. 9.03: Cherubini: D-dúr szimfónia. 9.3-0: Petress Ist­ván műsora. 10.00—11.50: A zene hullámhosszán. Közben: 10.30— 10.35: Néhány szó zene közben. 11.00—11.05: Hírek. Időjárásjelen­tés. 11.50: Szemforgatás nélkül. Szemes Piroska műsora. 12.00: Ko­vács Apo-llónia énekel. 12.10: Ka­marazene. 13.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 13.03: Győri stúdiónk je­lentkezik. 13.20: Georg Hann éne­kel. 13.40: Tudományos könyves­polc. 13.45: Időjárás- és vízállás- jelentés. 14.00—18.00: Bemondók társaságában — kettőtől hatig. Közben: 14.30—16.33: Hírek. 16.33— 16.36: Műsorismertetés. 17.30—18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.10: Csak fiataloknak! 19.10: Rádióhangver­senyekről. 19.40: A Pénzügyőr­zenekar játszik. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti Krónika, II. kiadás. 20.25: Üj könyvek. 20.28: Szóljatok, szép szavak! 21.05: Nó­ták. 21.42: Dr. Kerényi Ferenc írása. 21.54: Hanglemez MK. 21.57: Randevú. Sanzonbemutató. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.15: Szimfonikus zene. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.10: Iskolarádió. 18.25: A bibliás ember. Opera. 19.00: Külföldi tudó­soké a szó. 19.15: Czeslaw Niemen és együttesének felvételeiből. 19.35: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: 20.25: Hí­rek. 20.28: Menedék. Illyés Gyula versei. 20.45: A hangverseny-köz­vetítés fo-lytatása. 21.25: Részletek az 1972. évi newporti dzsesszfeszti- válról. 21.56: Bemutatjuk új kó­ruslemezünket. 22.21: Két vonós­négyes. 23.00: Hírek. Időjárásje­lentés. 23.15: Műsorzárás. Ma 21.00-kor a tv-ben: televízió 11.55: Iskolatévé. Földrajz (ált. isik. 7. oszt.). A déli földrész: Ausztrália. 17.18: Földrajz. 17.50: r*ITK—Politechnika Bukarest női kosárlabda BEK-mérkőzés közve­títése a budapesti Sportcsarnokból. A szünetben: Hírek. Reklámmű­sor. 19.00: Nő — három szerepben. Az állómunka ártalmai. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Leo­nardo da Vinci. Olasz tévéfilm­sorozat. Hl. rész. 21.00: Zöld erdőben. Természetűim. 21.20: Nyitott könyv. Üjhelyi Já­nos: Svédország messze van. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. 2. MŰSOR e 20.00: Korok, versek. Berzsenyi: A közelítő tél. 20.50: Tv-híradó — 1. kiadás. 21.20: A cirkusz csillagai. Charivari. Fran­cia film. Március 1-től Új deviza-jogszabályok A Magyar Közlöny csütörtö­ki száma közli a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának a terv­szerű devizagazdálkodásró! szóló törvényerejű rendeletét valamint az annak végrehajtá­sát szabályozó minisztertanácsi határozatot és pénzügymi­niszteri rendeletet. Az új jog­szabályok 1974. március 1-én lépnek hatályba. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar ’ Szocialista Mupkáspán Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LÖKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SAG) AGNES Szerkesztőség: VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em. Postacím: 1951 Budapest Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Kiadóhivatal: VIII., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100. 142—220. Titkárság: 140—147. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI). Budapest. V., József nádor tér l. Távbeszélő; 180—850. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda. 1900 Budapest. Előfizetési díj havonta 20 forint INDEX: 25 064 Zöld erdőben... Az eredeti műsorban dokumentumfilmet vetítettek volna, ehelyett kerül vetítésre a Zöld erdőben. A szerkesztő, Radvá- nyi Dezső mondja: — Munkatársaink kitűnő filmet készítettek a természet­ről, s ezt az ez év február 10-i monte-carlói fesztiválra is be­nevezték. — Tájfilmről van szó? — Nem egészen. Korunkban egyre fenyegetőbb veszély a környezetszennyezés, s az alkotók arra igyekeztek választ ad­ni, hogy mit tehet az ember, ha hatni akar környezetére, hogy ne legyünk kitéve a füstös, kormos, zajos, piszkos váro­sok ártalmainak, amelyek már az erdőket, mezőket is fenye­getik. Az ember tegyen valamit önmagáért, és az a tény. hogy sok milliárd forintot költünk el a zajártalmak megszüntetése, a levegő tisztaságának megóvása érdekében, mind-mind ke­vésnek bizonyul, ha ki-ki tétlen marad, holott hasznosan cse­lekedhetne. A filmben láthatják a nézők Miskolc füstbe-ko- romba burkolt részeit, majd — mintegy kontrasztként — a környező hegyvidéket, az erdőket. A forgatócsoport ellátoga­tott a Diósgyőri Gépgyár 100 éve alakult természetbarátkörébe is, a tagok élményeikről beszélnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom