Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

1974. JANUAR 31., CSÜTÖRTÖK f£J» «eg re« í£/Úriap Amit hozzá te (A cikk első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) Anyaggyűjtés közbein sűrűn azt a véleményt hallottam: a vállalat, a gyár számára leg­többször szinte megfoghatatlan az eleven munka hatékonysá­gának javulása, mert hiszen az anyagmentes termelési ér­ték neun azonosítható vele, más vizsgálódásra, számontar­tásra pedig sem erő, sem le­hetőség. Valóban súlyos hiba lenne azonosítani az eleven munka alakulását azzal, mi­ként csökken vagy növekszik a létszám, s a létszám mekko­ra termelési értéket állít elő. A termelési érték növekedésé­hez sokszor elég, ha megdrá­gul egy alapanyag... s ez napjainkban nem ritkaság. Kié a haszon? Fogalmazzunk nyersebben: arról van szó, hogy az eleven munka hatékonyságának javí­tása esetén kié a haszon? A Budaörsön székelő Mezőgép Tröszt vezetői, amikor meg­hozták a döntést, hogy licen- cet vásárolnak, különösebb hasznot a tröszt, s vállalatai számára nem remélhettek, mégis, okosan, a társadalom javára cselekedtek. A zárt rendszerű termesztéshez meg­vett nagy teljesítményű ame­rikai talajművelő gépek legké­nyesebb, legjobban igénybe vett alkatrészének a tárcsa bi­zonyult- Utánpótlása ugyan nem akadozott, de kemény va­lutát követelt. A licenc alap­ján megszervezett hazai gyár­tás fölöslegessé tette a behoza­talt Az élő munka termelé­kenysége javult, mivel a de­vizáért többet kellett dolgoz­ni, mint amennyi ráfordítást a hazai előállítás követel. A trösztnek ebből semmi haszna. „Csak” a népgazdaságnak. Huszonhatmillió forintot költött a Volán 21. sz. Válla­lata arra a rekonstrukcióra, amelynek során nagykőrösi üzemét korszerűsítette, egye­bek között alkalmassá tette nehézgépek, rakodógépek javí­tására is. Azzal, hogy e beren­dezések javítására — szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az ország legkülönbözőbb ré­szein, kezdetlegies körülmé­nyek között bütykölgették azokat — módot teremtettek, a vállalat különösebb előnyhöz nem jutott, az eleven munka termelékenysége ugrásszerűen nem változott. Ám már mutat­kozott a haszon o Volán Trösztnél, s még inkább a szállítási ágazatnál, hiszen ki­sebb költséggel, kevesebb munkaórával tették alkalmas­sá az említett gépeket a to­vábbi szolgálatra. A marxi útmutatás Az következnék a leírtakból, hogy a vállalatoknak semmi­féle érdekeltsége nincsen az élő munka hatékonyságának javításában ? Ennyire nem sötét a kép. Természetesen vám érde­keltségük, de ez ma még eléggé közvetett, s nem nyilvánvaló. Az tehát az igény, hogy a köz- gazdasági környezet javításá­val, az ösztönző rendszer töké­letesítésével mérséklődjék a távolság a társadalmi és a cso­portérdekek között. Marx „A tőke” III. köteté­ben így fogalmazta meg ezt: >yA munka termelékenységé­nek emelkedése éppen abban áll, hogy az eleven munka ré­szesedése csökken, a múltbeli munkáé növekszik, de úgy, hogy az áruban rejlő összes munkamennyiség csökken: hogy tehát az eleven munka többel csökken, mint amennyi­vel a múltbeli munka nő.” Nem elégedhetünk meg ezek szerint az élő munka felhasz­nálásának csökkentésével, ha­nem szorosan hozzá kell kap­csolni azt a követelményt, hogy ez járjon együtt az össz­termelésnek a ráfordításokat meghaladó növekedésével• Ügy tűnik a vizsgálódó szá­mára, hogy olykor nemcsak a vállalati tevékenység egyes részletei, de az iparcsoporti, ágazati együttműködés elemei között is vastag fal húzódik, s csakis ennek ledöntése hoz­hat döntő fordulatot az eleven munka termelékenységének gyors és tartós növelésében. Ritkán esik szó például arról, hogy csupán az anyagfelhasz­nálás körében milyen hatal­mas tartalékok rejlenek. Az anyagfelhasználás mindössze egy százalékos csökkentése — ami a szakemberek szerint nem különösebb feladat — pusztán a közlekedési eszközök gyártásában mintegy 200 mil­lió forint megtakarításával járna! Az alapműveletek Túl súlyosak, nehezek a ter­mékek. A gépiparban általá­nosan elfogadott gyakorlat a szükségesnél nagyobb öntvé­nyek felhasználása, ami nem­csak az anyagot pocsékolja a fölös forgácsolással, hanem az emberi munkát is, mind a múltbeli munkát — az érc ki­termelése, feldolgozása, öntése stb. során kifejtett tevékeny­séget —, mind a jelenlegit, az új értéket adót. S a vastag fa­lak kifejezés igaz abban az ér­telemben is, hogy már a beru­házási tervek, készítésekor, a termelési programok összeállí­tásánál nincs törekvés a taka­rékosságra. Gyárigazgatótól, tárgyilago­san gondolkozó, jól képzett gazdasági szakembertől szár­mazik az a megállapítás, amely így került be jegyzet- füzetembe: „amit az alapmű­veletek számítanak.” Arról be­szélt, hogy a vállalati tevé­kenységben jónéhány dolgot az alapműveleteknél, írjuk így, az összeadásnál, kivonás­nál, szorzásnál, osztásnál kell kezdeni. S arra gondolt, hogy a vállalati gondolkodásmód­ban van szükség fordulatra. Mennyire igaz! Még példásan dolgozó üze­meinknél is meghökkentően laza — s ezt a megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgála­tai többszörösen aláhúzták — az amyagelszámoltatás, az anyagnormák —, ha egyálta­lán vannak! — esetlegesek. Az anyagfelhasználás kaotikus képet nyújt, mert nem ritka­ság, hogy ugyanahhoz a ter­mékhez az egyik gyárban kétszer annyi anyagot dolgoz­nak fel, mint a másikban. Még kirívóbb eltéréseket lélni a tüzelőanyagait — az azonos termékegységre jutó energia­felhasználás — tekintetében. Folytathatjuk a sort a nyersanyagbeszerzési lehetősé­gek nehezedésével — bizonyos anyagok folyamatos és roha­mos drágulásával —, a tönk- remenő, csökkenő értékű anyagokkal és félkész termé­kekkel, a hulladékok keletke­zésének „nagyvonalú” jóváha­gyásával ... Nyúljunk ismét példa után. Az Ipari Szerel­vény és Gépgyár az Uniball gömbcsap előállításával olyan terméket ad piacra, amely — sok más előnye mellett — ra­dikálisan csökkenti az ilyen szerelvényekhez felhasznált öntvények mennyiségét, s ugyanakkor élettartama több­szöröse az eddig alkalmazott csapokénak. Azaz jóval ritkáb­ban kell szétszerelni a vegy­ipari, lég-, gázszállító stb. cső­vezetékekét — ami legtöbbször csak üzemszünettel együtt oldható meg —, hogy cserél­jék a záró-, nyitócsapokat. Csökken tehát az eleven mun­ka-felhasználás, a karbantar­tók hasznosabban foglalkoztat­hatók, vagy kevesebb karban­tartó kell. Egyeztetett érdekek Bárhová tekintünk, minde­nütt könnyen meglelhetjük azokat az eszközöket, amelyek segítségével az eleven munka fölhasználása csökkenthető, de amelyek ugyanakkor nem kí­nálják a ráfordítások mérsék­lődését. A felületes szemlélő ezekben az esetekben gyorsan meghátrál, nem mérlegeli, hogy a ráfordítások növekedé­se arányban áll-e az eredmé­nyek bővülésével, hanem le­mond az egész vállalkozásról. Túl sokba kerül, túl bonyo­lult — legtöbbször ezek az „ér­vek” akadályozzák meg olyas­mi alkalmazását, ami társadal­milag igenis kifizetődő, sőt, nagy haszonnal járó lenne, de aminél elmarad a helyi és a társadalmi érdekék egyezteté­se, illetve erre az egyeztetésre nem ösztökél semmi. Azzal, hogy a párt X- kong­resszusa, a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülése ráirányította a figyelmet a nettó termelés növekedésének jelentőségére, a gazdasági élet egyik legbonyolultabb problé­máját ragadta ki. Azt a gon­dot, amely a felszín alatt hosz- szú ideje megbújt, de amiedy- lyel most már szembe kell néznük. A központi irányítás­nak is, a vállalati vezetésnek is. Mart ne feledjük: amit hoz- záteszünk, tehát az új érték az, amiből gyarapodhatunk, táp­lálhatjuk gazdasági növekedé­sünket, amiből élürik. Mészáros Ottó A megyei tanács-vb napirendjén A természet- és a környezetvédelem Március elsejére összehívják a tanácsülést Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsá­ga megtárgyalta, mit tesznek a szakigazgatási és a társadalmi szervezetek a természet- és környezetvédelemért. A környe­zetvédelem egyik-másik gondja már többször szerepelt a vég­rehajtó bizottsági ülésen, sok fontos határozat is látott nap­világot, a természetvédelem eddigi eredményei, feladatai azon­ban először kerültek a vb napirendjére. Tanácsok, társadalmi szervek összefogásával A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a városok és a községek gyors fejlődése, a technika vívmányai nagy hasz­nára vannak a lakosságnak. Általuk könnyebbé válik a munka, a mindennapi élet. Azt is megállapította azonban, hogy ugyanakkor számos ne­hézséget, veszélyt is rejtenek magukban. Nagy a zsúfoltság, s ez különösen az agglomerá­ciós területre jellemző. Sok a leromlott állapotú létesítmény, nő a beépített területek nagy­sága, és közöttük akadnak kedvezőtlen sűrűségű, eléggé át nem gondolt építkezések is. A növekvő autó-, illetve autó­buszpark javítja a közleke­dést, ugyanakkor emelkedik a zajszint. Tudósok foglalkoznak a levegő, a víz szennyeződésé­vel, az emberiség egészségét támadó ipari ártalmakkal. A megyei, de a helyi taná­csok és társadalmi szerveze­tek eddig is sokat fáradoztak a természet védelméért, olyan intézkedéseket hoztak, ame­lyek alkalmasak a levegő-, a vízszennyeződés megelőzésére. Természetvédelmi egységeink A megyei természetvédelmi törzskönyv szerint a felszaba­dulástól 1971-ig összesen har­mincnégy természetvédelmi egységet tartottak nyilván. Az 1971-es jogszabály megjelené­se után mintegy nyolcvan kü­lönböző természeti kincsre hívták fel a figyelmet a beje­lentések. Jelenleg a többi kö­zött 13 olyan természeti érté­ket tartanak nyilván, amelyek országos jelentőségűek. Ilyen például a csévharaszti nyár­fás, borókás, a szentendrei, a pomázi, a pilisszentkereszti ritka növényzet, a szentendrei sziklafal, a , vácrátóti arboré­tum, az ácsai erdő, a gödöllői park, a dabasi turjános erdő és láprét. Értékesek a megyei jelentőségű védett növények, barlangok, források is. A Pi­A hős felderitőre emlékeztek „Az ilyen emberek nem halnak meg soha” MA: KOSZORÚZÁS PILIS SZENTI VÁNONt 1942 tavaszán egy pilis- Borisz Jeliszejevics Gud, a volt nála. A németek észre- szentiváni születésű magyar másikat a partizánosztag ma- vették, túlerőben rátámadtak, katona, Major József, antifa- gyár tagja, Földes Pál Kos- a hős magyar felderítő min- siszta meggyőződésből elhagy- suth-díjas mérnök-író írta, s den töltényét kilőtte, csak az ta csapatát, s a szovjet parti- mindkét könyvben hosszú fe- utolsót hagyta magának. Jáno- zánokfioz szökött. Hosszú évek jezethen emlékeznek Major sí sírva fogadta a halálhírt, s érlelték meg benne az elhatá- József hőstetteiről. ezt mondta: „Inkább én pusz­rozást: édesapja már a Ta- — Felülről kaptuk a párán- tultam volna el, mert rá a jö­nácsköztársaság idején fórra- csőt, hogy a Dnyeper partján vő Magyarországának nagy dalmár volt, később börtönbe fontos hadműveletet hajtsunk szüksége lett volna” — így csukták, s fia, az esztergomi végr . Ebben az akcióban is emlékeztek tovább a veterá- bányalákatos, megértette a tör- derekasan harcolt Major Jó- nők. Gud komisszár pedig ezt ténelem szavát. Szaburovpar- zsef, aki német nyelvtudásé- írta könyvében: „Az ilyen em- tizánegységében Borisz Jeli- val is hozzájárult a felderítés berek nem halnak meg soha!” szejevics Gud komisszár fo- sikereihez. A fiatal magyar ^ gadta, ismerte el harcostárs- felderítő csendes, léLkiismere- * nak, avatta be a tüzér! tudni- tes, tiszta gondolkodású hazafi Hosszú kutatómunka után valókba, nevelte, segítette. Ma- volt. Gyakran honvágy kínoz- a ^ét szovjet hős először láto- jor később felderítő lett, s hő- ta, boldog volt, amikor végre futott Magyarországra, hogy siességéért megkapta a Hon- társat talált a debreceni Jáno- Esztergomban találkozzanak védő Háború Partizánja ki- si Lajosban, akivel sok nehéz Major József szüleivel, test­tüntetés első fokozatát — eze- csatában vett részt — így em- véreivel. A budai járási párt- ket a történelmi pillanatokat lékezik Borisz Jeliszejevics bizottságra, azért látogattak, tegnap, az MSZMP Budai Já- Gud. h°gy megismerjék azt a járást, rási Bizottságán idézték fel, — Amikor a brjanszki er- amelyben a magyar felderítő ahol Borisz Jeliszejevics Gud dőből átmentünk a zsitomiri szülőfaluja található. A me- komisszárt, aki ma a harkovi területre, csapatunk leghősie- leghangú barátig ^ találkozón Pedagógiai Főiskola igazgató- sebb harcai következtek. Itt Novák Béla, a járási pártbi- ja, testvérét, Iván Jeliszejevics volt ugyanis a berlini vasúti zottsag első titkára ismertette Gud felderítő parancsnokot —, főútvonal, rajtunk múlott, a járás politikai, társadalmi, a harkovi Gyógypedagógiai megakadályozzuk-e, hogy cél- gazdasági eredményeit, a szov- Tntézet igazgatóját — és Ma- ba érjenek a fasiszták szállít- í®*' yendégek pedig a másfél jor Miklóst, az esztergomi La- mányai. Mivel sikeres akció- millió lakosú Harkov életéről, bor Műszeripari Művek szer- kát haitottunk végre, Hitler gazdagodásáról adtak számot, kesztőiét, a hősi halált halt nagy erőket vont össze ezen a Ma Borisz Jeliszejevics Gud, felderítő testvérét Novák Béla területen, hogy megsemmisít-, országgyűlési képviselő, a já- sék az egységet: 4200 különle- rási pártbizottság első titká- sesen kiképzett katonát dó­ra és Osztás János, a pártbi- bott le repülőgépekről, vér- zottság titkára fogadta. e!1,e'í, Psaboltak az erdőben. A . Dilszki mocsarakban katlan- ivánra látogat, ahol Iván Jeliszejevics Gud, Föl­des Pál. és a Major család a járási pártbizottság vezetői­nek társaságában Major Jó­zsef szülőfalujába, Pilisszent- koszorűt r ba kerültünk. Majornak az helyeznek el a hős emléktáb­Az asztalon két könyv. Az egvik karia be volt kötve, csak Iájánál, egyiket a partizánemlékekről pisztoly és három kézigránát F. P. Its, a Börzsöny, Apajpuszta páratlan kincseket őriznek. A megyei természetvédelmi bizottság, amely a végrehajtó bizottság mellett működik, nemrégen nyilvánította ideig­lenesen védetté az ürömi Kál­vária dombot, Tahitótfalu Martuska-sziget növény- és állatvilágát, Csomód—Űrboty- tyán Molyhos-völgyét. A megyei természetvédelmi bizottságban tudományos in­tézmények, szakmai felügyele­ti szervek, egyetemek, arboré­tumok, erdőgazdaságok és tár­sadalmi szervezetek képvise­lői, mintegy negyvennyolcán tevékenykednek. A bizottsá­gon belül héttagú inftéző bi­zottság munkálkodik. Hely­színen vizsgálják a bejelen­tett, védettségre javasolt érté­keket. Ezekről írásos, sokszor tanulmánynak is beillő jelen­téseket készítenek, amelyek alapján a végrehajtó bizottság dönt a terület vagy növény védettségéről. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén el­ismerték a természetvédelmi bizottság eddigi munkáját, és javaslatuk alapján úgy hatá­rozott, hogy védetté nyilvá­nítja Nagykovácsi Máriareme- te-Szurdokvölgyet, Albertirsa 116 éves hársfáját, Örkény község tíz hektár nagyságú ho­mokbuckás ősborókását, amely telve van jellemzően alföldi növény- és állatvilággal. Vé­detté nyilvánította továbbá Tóalmás SZOT-gyermeküdülő- jének parkját. Az egészség védelmében A megye szép, egészséges tájai: a dobogókői fennsík, a leányfalui, a szentendrei, a Ráckevei-Duna-ág vidéke,, a Papp-sziget, a Börzsöny, a Pi­lis erdei, a visegrádi Felleg­vár környéke sem feledteti el azonban azokat a gondokat, amelyekkel a tanácsok, a tár­sadalmi szervek küszködnek a környezet védelmében. Az em­berek egészségének óvása, oly­kor csoport-, vállalati érde­kekbe ütközik, s egyik-másik vállalat nem átallja csoport- érdekét össznépgazdasági ér­deknek feltüntetni, és évekre elodázza intézkedését, ezáltal tovább szennyezi a levegőt, a vizet. A megyei végrehajtó bizott­ság három jelentősebb levegő- szennyező forrást emelt ki. Az egyik ilyen a Dunai Cement és Mészmű, Vácott. A DCM és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium közötti meg­állapodás alapján az üzem 1973-ban tízmillió forintos tá­mogatást kapott az Országos Levegőtisztaságvédelmi Alap­tól. Ahhoz azonban, hogy 1975 végéig véglegesen megoldód­jon a porszennyeződés csök­kentése, további súlyos mil­liókra van szükség• Kétségte­len, hogy ez a vállalatnak gond, nagy teher, mégsem le­het eltekinteni a beruházástól, mert az egész város lakossága, növényzete szenved a jelenlegi állapottól. A Duna-menti Hőerőmű Százhalombattán a tüzelő­anyag égetésekor keletkező nitrogénoxiddai szennyezi a levegőt. Ennek lekötésére je­lenleg nem áll rendelkezésre megfelelő berendezés, az igaz, hogy a magas kémények meg­óvják az o ttél ók egészségét a veszélyesebb ártalomtól. Évek óta eredménytelenül küzd a tanács a Tökölön mű­ködő Állatifehérje T akarnia- nyakat Előállító Vállalattal. Hiába szereltek fel dán gépe­ket, a környezetet -megenged­hetetlen szag árasztja el. Nem tartja be a vállalat a megin­duláskor kikötött megállapo­dásokat sem. Mind a mai na­pig nyitva szállítja az állati hulladékot, holott kötelezték a zártrendszerű szállításra. A technológiában előforduló fennaíkadás esetére sem bizto­sították a zárt tárolást. A vég­rehajtó bizottság újabb megol­dásokat sürget és kimondotta, semmilyen vállalati érdeknek nem rendelhető alá sok ezer ember egészsége, közérzete. Hiába kerül a megoldás sok millió forintba, a vállalatnak kötelessége végrehajtani a ko­rábbi megállapodásokat. Az illetékesek nagy gondot fordítanak arra, hogy felku­tassák, a szennyező forrásokat, s ebben legtöbb vállalat is se­gítségükre van. A lakosság is gyakran felhívja a tanácsok figyelmét egy-égy gócra. így a többi között mostanában bejelentések érkeztek néhány vegyi ktsz tevékenységéről, miszerint különböző helyeken szemetet tárolnak, műanyagot égetnek, mit sem törődve a községek, városok rendjével, környezetével. Úgyszintén o Duna vizét is sok gyár szeny- nyezi. A községek, járási szék­helyek, városok köztisztaságá­ban történt változás, de még mindig fel-felüti fejét a ha­nyagság, a nemtörődömség, igénytelenség, ami ellen szán­tén küzdeni kell. Megyénkben eddig Ceglé­den, Nagykőrösön, Százhalom­battán, Vácott készültek el a levegőtisztaság-védelmi ter­vek, ezeket már el is fogadták- Elfogadás előtt áll Gödöllő vá­ros, Nagykáta és Ráckeve nagyközségek terve. Jelenleg a budapesti agglomerációs öve­zet védelmi terve készül és várhatóan még ez évben elfo­gadják. A megyei tanács végrehajtó bizottsága több olyan határo­zatot hozott, amelynek lényege az, hogy összeegyeztesse az ipari, a technikai fejlődést a lakosság egészségvédelmével. A jogszabályok szigorúbb be­tartását igényli valamennyi vállalat részéről, a szakigaz­gatási szervek figyelmét pedig felhívja: jobban éljenek a meglevő jogszabályok alkal­mazásával. A köztisztaság ér­dekében utasította a városi és a községi tanácsok elnökeit, hogy gondoskodjanak a tele­pülés-egészségügyi követelmé­nyek érvényesítéséről, a köz- tisztasági szabályrendeletek el­készítéséről, a meglevők betar­tásáról. Együttműködve az egészségügyi szervekkel, jelöl­jenek ki szemétlerakodó tele­peket, gondoskodjanak a csa­tornahálózat bővítéséről. Saját szakigazgatási szerveit pedig arra utasította, hogy a megye területén minden levegő- és vízszennyeződést tárjon fel és tegyen meg minden szükséges intézkedést a természet- és környezetvédelem érdekében. Elismerés a jogi és igazgatási bizottságnak A végrehajtó bizottság ez­után megtárgyalta a jogi és igazgatási bizottság működé­séről szóló jelentést. Mint mondották, a bizottság tevé­kenysége segíti a megyei ta­nács munkáját, jelentései, ja­vaslatai hasznosak. A bizott­ság munkaterv szerint dolgo­zik. 1971 óta tizenhárom al­kalommal ülésezett és 17 napi­rendet tárgyalt. Munkájára az aktivitás, az érdeklődés jel­lemző. A kilenc tagból álló bizottságban a tanácstagokon kívül nem tanácstagok is részt- vesznek. Az elmúlt esztendő­ben a többi között foglalkoz­tak az Oktatás- és Tovább­képző Intézet munkájával, a jogellenesen külföldre távozot­tak ingatlanainak állami tu­lajdonba vételével. Ezen kívül egy sor olyan kérdésben nyil­vánítottak véleményt, amelyek a lakosság és a tanácsok kap­csolatát érintették. A megyei végrehajtó bizott­ság dr. Zalka Károlynak, a megyei bíróság elnökének, a bizottság vezetőjének, és a bi­zottság valamennyi tagjának elismerését fejezte ki. A bizottság munkájáról szóló jelentést a március 1-i tanácsülés elé terjeszti. A március elsejére összehívott tanács a megyei végrehajtó bizottság munkáját is meg­tárgyalja. S. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom