Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
PEtl MtVVKI '^Ksriap 1914. JANUÁR XL, CSÜTÖRTÖK Fiatal zongoraművészek új lemezeken Döntő fontosságú a helyes képzési arányok kialakítása A fiatad zongoraművészek sorozatában megjelenő új lemezek legifjabb — ma már világihírű — pianistáinkat mutatják be, s közülük néhány felvétel feleleveníti e művészek pályakezdetét, első nagy sikerű hangversenyeit. Ránki Dezső 18 évesen, 1969 őszén a Schumann-verseny győzteseként került egycsapásra a zenei érdeklődés középpontjába, ezt a versenygyőzelmét idézi fel új Schumann-lemeze, amelynek műsorával aratta első jelentős nemzetközi sikerét. A lemezen a C-dur fantázia mellett a Gyermekjelenetek sorozat és az Arabeszk című koncertdarab hallható. Másik zseniális pályatársával, Kocsis Zoltánnal gyakran szerepelnek közös, kéfczongorás hangversenyeken. E produkcióik közül örökített meg egyet az új Hungaroton-le- mez; Mozart Esz-dur kétzon- gorás versenyművét. A lemez másik oldalán hallható F-dur háromzongorás Mozart-ver- senymű listáján pedig Kocsis Zoltán és Ránki Dezső mellé a még fiatalabb Schiff András neve csatlakozik. Fiatal művész a zenekart vezénylő karmester, Jancsovics Antal is. Ránki Dezső másik szólólemeze, amelyen Chopin-mű- veket játszik, Franciaországban a Charles Cros Akadémia nagydíját nyerte el, még jóval magyarországi megjelenése előtt. Ránki e lemezen tizenkét etűdöt, a H-dur nok- türnt, valamint az F-dur és g-moll balladát szólaltatja meg A Bartók-összkiadás keretében megjelent, kisebb zongoraműveket tartalmazó lemez szólistája szintén Ránki Dezső. E lemezen az Allegro bar- baro, a Három burleszk, a Román népi táncok, a Szvit Op. 14. és a Három magyar népdal hallható. A felsőoktatási intézmények vezetőinek országos tanácskozása csárdásokra, s közös hangversenyeiken is gyakran játszottak e művekből. Magyarországi hangversenyútjai során Brahms még bensőségesebb kapcsolatba kerülhetett a magyar zenével, s ezt a kapcsolatot őrzik számos művének magyaros motívumai is. Huszonegy magyar , tánca teljes egészében magyar témák ihletésére készült, s jelenleg a hangversenyek közkedvelt műsorszámai. Az új lemezen a művek a kiváló Győri Filharmonikus Zenekar tolmácsolásában szólalnak meg, Sándor János vezényletével. Ár A Czidra László vezetésével létrejött Camerata Hungarica együttes hivatásául a régi magyar muzsika szolgálatát választotta. Első lemezük a reneszánsz magyar táncok, nagy sikert aratott nemcsak a magyar, de a külföldi hanglemezpiacon is. Most megjelenő második felvételük — egy gazdagon illusztrált, két- lemezes album — a Vietórisz- kéziratból válogatott táncokat tartalmazza. Az együttes e felvételén is az előzőhöz hasonló, elmélyült, magas szintű muzsikálást, stilushű hangzást nyújt. A Budapesti Műszaki Egyetem központi épületében szerdán megkezdődött a felsőoktatási intézmények vezetőinek háromnapos országos tanácskozása. A konferencia dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes elnökletével vizsgálta a felsőoktatás időszerű kérdéseit, s a hazai intézmények vezetői — rektorai, főigazgatói, párttitkárai, dékánjai — mellett részt vett a munkában a tudományos, társadalmi és politikai élet több vezetője, közöttük dr. Voksán József, a pedagógusok szakszervezetének főtitkára. Kanczler Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője referátumában hangsúlyozta: az állami oktatásnak minden szinten fel kell készülnie a feladatok megoldására, amelyeket a következő 15—20 esztendő követelményei támasztanak. Döntő fontosságú a helyes képzési arányok kialakítása, a tananyagok jó megválasztása. Annak érdekében, hogy a sokoldalúan képzett szocialista ember nevelés, a szakemberképzés és-továbbképzés megvalósuljon, alapvetően fontos: milyen módon képezik a jövő pedagógusait. A felsőoktatás fejlesztésének egyedül járható útja az oktatás intenzitásának növelése, az idővel való takarékosság. Az oktatás intenzitásáriak növelését szolgálná, ha a tudományok jelenlegi fejlődési tendenciáiról a szakemberek néhány fontos következtetést mielőbb levonnának az oktatás tartalmára és szerkezetére vonatkozóan. Az egyetemeken és a főiskolákon ugyanis ma az oktatás, a tananyag egymástól többnyire szigorúan elhatárolt, zárt rendszerekben történik. Pedig a differenciáló tényezők megléte mellett az integráló — egyesítő — és általánosító tényezők erősödnek minden tudományban. Ennek a folyamatnak megfelelően érvényesülnie kell a tananyag szerkezetében, a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítésében, az intézményhálózat szerkezetében egyaránt. A referátumot követően a ( szakemberek szekciókban vitatták meg a távlati fejlesztés elképzeléseit. Korda Ágnes A Jószomszédság írói elkötelezettje Érdliget. Sárd utca. Ilyenkor, télvíz idején, a d-betű nyugodtan elmaradhat. A salakkal .feltöltött útra felhordják az autók a sarat. Vendégmarasztaló. Akár a hetvenhárom esztendős költő, Csuka Zoltán, aki rendszerint már a kapuban fogadja a látogatót. Naponta sokan rányitják az ajtót. Magyarok vagy éppen külföldiek. Személyesen vagy csak a postás közvetítésével, aki nap nap után vaskos levelekkel érkezik. napokban került a könyvüzle- tekbe. — A szocialista máz mögé bújt önzés, csalás, kizsákmányolás ördögeit leplezi le az író feszült hangulatú regényében, sokoldalú és kíméletlen valóságismerettel. Ezért is vállalkoztam lefordítására. A kis- polgáriság még nálunk is erőteljesen kísért... 40 esztendő emlékei ★ * Joseph Haydn munkásságának jelentős részét hazánkban folytatta, s számos művének eredeti kézirata is itt található. Műveinek kiadása terén így érthető kötelességeink vannak, melyeknek hangle- mezgyártásunk mindenkor szívesen tesz eleget. A szimfóniákat megjelentető sorozat — amely eddig is értékes felvételekben bővelkedett — most újabb lemezzel gazdagodott A Magyar Kamarazenekar — Haydn műveinek elismert tolmácsoló ja — előadásában két szimfóniát, a No. 67. és 68. számú műveket hallhatjuk. Egyik sem tartozik a közismertebb, gyakran hallható Haydn-szimfóniák közé, páratlanul gazdag dallamai, önfeledt vidámságuk, humoruk és nemes egyszerűségük mégis méltó helyet biztosítanak e műveknek a jelentős alkotások között. ★ Johannes Brahms, a nagy német zeneköltő gyakran és szívesen fordult a magyar zenetörténet alkotásai felé. Kamaramuzsikus partnere, a magyar származású Reményi Ede hegedűművész hívta fel a zeneszerző figyelmét a magyar népies műdalokra és A kaputól a házig huszonöt lépés az út. Mégis mindig hosszabbnak tűnik: nem lehet megállás nélkül elhaladni Borsos Miklós több, mint három évtizede ott álló kőszobra mellett. Mint ahogy megálljt parancsol a ház előterében í Zentai Tóth István életnagyságú aktszobra is. Mintha múzeumba jönne az ember. — Fordítói munkásságom során sok jugoszláv íróval leveleztem, köztük Ivó Andric-csal és Miroszlav Krlezsával. Csak Krlezsától több, mint félszáz levelem van. Könyvekben, kéziratokban, levelekben érdekes és értékes anyag gyűlt össze az évek során. Már közelebb vagyok a hetvenöthöz, mint a hetvenhez, kár lenne elkótyavetyélni mindazt, ami itt, ebben a házban több, mint négy évtized alatt összejött. Például a Magyarországon megjelent jugoszláv műveket —-eredetiben és magyar nyelven. valamint azokat a magyar könyveket, amelyek Jugoszlávia népeinek nyelvén jelentek meg és a vajdasági magyar irodalom köteteit. Ezért fogalmazódott meg bennem már évekkel ezelőtt az elVíz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági-szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. határozás, hogy ebben a házban, valamint a hozzá tartozó szomszédos épületben, megalapítom a Jószomszédság könyvtárát. — De talán nézzünk körül odafenn. . . A köz szolgálatára Az odafenn a szomszédos épületre vonatkozik. Tizenkét lépcső vezet ajtajához. Kinyitja, előbb egy kisebb, majd egy nagyobb szobába lépünk. Az egyik falon hatalmas rézdomborítás — szintén Borsos Miklós műve. Vele szemben jugoszláv festő magyar huszárt ábrázoló olajképe. És könyvek, könyvek mindenütt. A többi között az a mintegy száz kötet, amelyet eddig Csuka Zoltán fordított. — Mindezt, a két épülettel együtt Érd nagyközség tanácsának ajánlottam fel, minden ellenszolgáltatás nélkül. Azzal a feltétellel, hogy ne múzeumot rendezzenek benne, hanem olyan közkönyvtárat, amelyet Érdliget lakossága naponta használhat. Gondolom, erre szükség is van, hiszen Érdligetnek pillanatnyilag is csak egy fiókkönyvtára van, az is egy csöppnyi, korszerűtlen helyiségben. Addig pedig hiába beszélünk olvasó népről, amíg ennek a feltételét meg nem teremtettük. Gazdag életmű Aztán ismét odalenn, a dolgozószobában folytatjuk a beszélgetést. — A hagyatéki szerződés elkészült. — Ügy gondolom, némi korrigálás után sor kerülhet az aláírására is. Csuka Zoltánt sokan, elsősorban a fiatalok közül, csak műfordítóként Ismerik, pedig életműve lényegesen több ennél. Eddig tizennégy verses- kötetet publikált, a legutolsót két esztendővel ezelőtt Ellentmondás a halálnak címmel a Magvető Könyvkiadó jelentette meg. A jugoszláv népek irodalmának története című munkájával megelőzte déli szomszédaink irodalomtörténészeit is. A szentendrei rebellis című életrajzi regényével pedig Jakov Ignyatovicsnak állított méltó emléket. Legújabb műfordítása: Drago Grah: A kilencedik mennyország című regénye ezekben a Megjelenés előtt A tőle megszokott energiával, szellemi és testi frissességgel dolgozik. — Jaikov Ignyatovics memoárjai Szerb rapszódia címmel még ebben a hónapban megjelennek. Ugyancsak az Európa Könyvkiadó számára készítem Az Adriai tengernek múzsája című lírai útikalauzt. Ivó Andric: Gyerekek című novelláskötetére pedig a budapesti Móra Ferenc, illetve az újvidéki Fórum Könyvkiadóval van szerződésem... Januárban még korán esteledik. Csuka Zoltán általában hatig, hétig dolgozik. Koránfekvő, koránkelő ember, akit rendszerint a hajnal derengése már az íróasztal mellett talál. Prukner Pál Szőnyi-kiállítás Szőnyi István festőművész hagyatékából kiállítást rendeztek Hajdúszoboszlón a városi művelődési központban. A vasárnap megnyílt tárlat a kiváló művész 41 alkotását mutatja be. A monori MEZŐGÉP VÁLLALAT központi technológiai osztálya felvesz szerszámszerkesztésben is jártas szerkesztőt, valamint gyártóeszközgazdálkodásban jártas technológust. Jelentkezés: a vállalat monori központjában, Polyánszky Zoltán osztályvezetőnél. Cím: 2201 Monor, Pf. 13. HETI FILMJEGYZET Kamaszkorom legszebb nyara Jelenet a Rámászik-,orom legszebb nyara című filmből Mindnyájan voltunk kamaszok. Nagyon jól emlékszünk még ezeknek az éveknek a kuszaságára, a gyermekkortól való elválás, a világ realitásaira ébredés keserűségére, a soksok szomorúságra, boldogtalanságra, a meg nem értett ka- maszlélek dacára, az érzékek feldúló ébredezésére. Nevesünknek adatott meg, hogy simán, érzelmi megrázkódtatások nélkül lábaljon át e kamaszéveken. Mert az, hogy ki mikor volt kamasz, öt vagy ötven éve, bizonyos tekintetben egyremegy. Mindenkinek el kellett indulnia a felnőtté válás keserves-rögöS útján — legfeljebb az adott körülmények voltak mások fs mások. A mai tinédzser másképp ka- maszodik, mert más körülmények között él, mint az apja, a nagyapja, sőt a bátyja is. De kamaszodik, s őt is meg- gyötri ez a két-három esztendő. Robert Mulligan amerikai rendező filmje, a Kamaszkorom legszebb nyara, éppen egy ilyen súlyos időszak kamaszairól. szól 1942 nyarán vagyunk. Három amerikai fiú barátkozik össze a nyaralás boldogan felelőtlen ideje alatt. Mit sem tudnak a világról, mert lefoglalja őket saját kis világuk legnagyobb gondja, a frissen felfedezett szex. Egyéniségük szerinti mértékben és formában reagálnak erre a problémára, de a legérzékenyebb fiú, Hermie, nem a szokásos kamaszképzelgésekben éli ki magát, mert beleszeret egy fiatalasszonyba, akinek a férje katona, s épp bevonul a szabadságáról. Hermie, a fiú, és Dorothy, a lányos bájú asszonyka szinte észrevétlenül bontakozó vonzalma akkor fordul tragikusan komolyra, amikor Dorothy megtudja: férje elesett. De a sután-fur_ csán beteljesülő szerelemből jószerivel csak a majdnem hihetetlen emlék marad. Dorothy elutazik, s Hermie ott marad, feldúlt kamaszleikével, összezavartam Minden bizonytalanná válik, csak egyben biztos: már soha többé nem lesz éretlen kamasz, valami megváltozott, valami összetört, valaminek fájdalmasan vege. A film — talán ez a legjobb szó — érzékenyen ábrázolja ezt a fura, néhol nyers kamaszröhögésbe, néha megható, őszinte lírába váltó világot. Mulligan és forgatókönyvírója, Herman Raucher nagyon alaposan, mélyen ismerik a kamaszlelket, s úgy tudnak beszélni róla, hogy még aleg- naturálisabb jelenetekben vagy szövegekben is ott lebeg valamiféle báj, egy jó adag elnéző humor, s egy nem kisebb adag szorongató hitelesség. Szinte sehol nem tévednek a téma buktatóiba: sem szentimentálissá, sem jópofás- kodó kamaszrevűvé nem degradálják alkotásukat. Talán csak a mi fülünknek hangzik majd érdesen néhány zaftosabb kamaszkifejezés, és talán csak a prűdebb nézőket zavarja majd egy-két naturálisadban megfogalmazott jelenet. De még ezekben is ott találjuk a rendező — és kitűnő gyerekszínészei — lefegy- vérzőén természetes stílusát, báját. Egy nehéz időszakban nehezen felnőtté váló kamasz néhány hetének szép rajza ez a film, s egészen biztos, hogy — éppen mert a hasonló témájú s ráadásul becsületesen, tiszta szándékokkal megcsinált filmek nagyon ritkák — nagy közönségsikere lesz —, és nemcsak a kamaszkorosztályú nézők körében, hiszen a filmet eleve csak 16 éven felü, lieknek vetítik. A halál válogat Rejtélyes körülmények között megölik egy postaautó sofőrjét. A nyomozáshoz kissé tétován álló rendőrségtől függetlenül a fiú barátja valóságos magánnyomozásba kezd, hogy fényt derítsen az ügyre, amely előtt ő maga is érthetetlenül álL Ennek a nyomozásnak a történetét követi végig az új cseh film, melyet a jónevjJ rendező, Václav Vorli- cek készített. S nem is lenne különösebb kifogásunk e bűnügyi film ellen, ha körülbelül a felétől kezdve nem lenne napnál világosabb, ki is a tettes. Ez a melléfogás aztán már csak a bonyodalom per- getésének követésére szorítja a néző érdeklődésének körét. A „ki a tettes?" című alapvető krimiszabály ilyeténképp már régen eldőlt, mire a film alkotói is jónak látják leleplezni az illetőt. Ezt azonban számos félrevezető manőver előzi meg, a kisebb-nagyobb mellékbűnügyek, akciók, műkincslopások meglehetősen naivan kivitelezett szériáival ismerkedünk meg, s még az átlagnál sokkal szebb és csinosabb szőke táncdalénekesnő kalandjait is megtekinthetjük. Ám ezek a néhol érdekesen és hitelesen felrajzolt vonások sem feledtetik a film alapvető hiányosságát: a tettes korai elárulását s a műfajban megkívántnál sokkal kényelmesebben baktató tempót. A hetedi Az utóbbi hetekben már a harmadik olyan szovjet film ez (Ali Hamarjev rendező munkája), amely a polgárháború idején játszatja cselekményét, és amelyet valamelyik nemzetiségi filmstúdióban készítettek. A hetedik töltény éppen üzbég származású, s ebben is sok érdekes, számunkra kissé talán egzotikusnak is nevezhető vonással találkozunk. Maga a történet valamikor a polgárháború idején játszódik, egy turkesztáni faluban és a környékén. Főszereplői természetesen vörösök és fehérek, ellenséges érzelmű ku- I k töltény Iákok s a forradalom mellé álló parasztok. Az indulatok végletesek, az összecsapások szenvedélyesek, dúl a bosszú és a gyűlölet, elvégre nem kisebbről van szó, mint arról, végül is ki győz: a vörösök vagy a fehérek. A film nem kendőz semmit, nem akarja simábbnak, gondtalanabbnak ábrázolni ezt a korszakot, mint amilyen volt, különösen a roppant kusza, elmaradott körülmények között élő, alacsony tudati fokon álló, elnyomott, önhibájukon ki írül félrevezetett nemzetiségek körében. Takács István
