Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

1974 JANUAR 11.. PÉNTEK Púja Frigyes nyilatkozata moszkvai látogatásáról (Folytatás az l. oldalról) ináról, köztük az európai biz­tonság kereteseiről”. A moszKvai bivatalos közle­mény szerint a kremibelt ta­lálkozó szívélyes, baráti lég­körben zajlott le. Ami az egész megbeszélés­sorozat légkörét illeti, a Ma­gyar Népüöztársaság külügy­miniszterének a Szovjetunió­ban tett látogatásáról kiadott közlemény' szerint a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió viszonyára jellemző szí­vélyes légkörben és a teljes elvtársi megértés szellemében íolytak. Áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Mély megelégedéssel ' , állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió szo­ros barátsága és állandóan erősödő sokoldalú együttmű­ködése a szocialista, interna­cionalizmus elvei alapján min­den területen termékenyen fejlődik, s teljes összhangban áll az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel. A tárgyalások megerősítet­ték a felek álláspontjának és nézeteinek teljes azonosságát valamennyi megtárgyalt kér­désben. Púja Frigyes külügyminisz­ter átadta A. A. Gromiko kül­ügyminiszternek a Magyar Népköztársaság kormányánaK hivatalos, baráti látogatásra szóló meghívását, amelyet A. A. Gromiko köszönettel elfo­gadott. A Leonyid Brezsnyevvel folytatott megbeszéléssel be­fejeződött Púja Frigyes kül­ügyminiszter első moszkvai hivatalos látogatása. Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön a MALÉV me­netrendszerű repülőgépen a koradélutánd órákban eluta­zott Moszkvából. A sererne- tyevói repülőtéren Púja Fri­gyes búcsúztatására megjelent Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Nyikolaj Ro- gyionov külügyminiszter-he­lyettes és több más, hivatalos személyiség. A nemzetközi helyzet és a magyair—szovjet kapcsolatok valamennyi fontos kérdése szó­ba került a Moszkvában le­folyt külügyminiszteri tárgya­lásokon — mondotta szovjet és magyar újságíróknak adott nyilatkozatában Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön a seremetyevói repülőtéren. Elutazása előtt a külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy mind a kedden és szerdán Gromikóval, mind pedig a csütörtökön Leonyid Brezs- nyewel folytatott eszmecseré­ken a felek az összes megvita­tott kérdéseikben az álláspon­Egy javaslat visszhangja Szinte egy időben a kőolaj­termelő országok szervezeté­nek (OPEC) Genfben szerdán véget ért ülésével — amelyen három hónapra befagyasztot­ták a nyersolajárakat —, Ni­xon elnök február 11-re szóló meghívását kézbesítették hat nyugat-európai ország, vala­mint Japán és Kanada, tehát a legfőbb nyugati olajfogyasz­tók címére. Az elnök azt ter­vezi, hogy egy későbbi idő­pontban megtartanák az olaj- exportáló és -fogyasztó álla­mok tanácskozását is. Csütörtökön már nyilvá­nosságra kerültek az első visszhangok Nixon javasla­tára. Japán kormánykörök például bizonyos fenntartá­sokkal fogadták a tervet. Sze­rintük csak úgy vezethet cél­ra e konferencia, ha előkészíti a termelők és az importálók szélesebb körű eszmecseré­jét. Brandt kancellár — aki még téli szabadságát tölti — üdvözölte Nixon javaslatát. Az olaszok egyelőre nem val­lottak színt, annál is inkább, mert a nemzetközi olajvadá­szat jegyében csütörtökön Ró­mában fogadták az algériai iparügyi minisztert és Szaúd- Arábia olajügyi miniszterét. A brit kormányfő nyomban érintkezésbe lépett a Közös Piac tagállamainak vezetői­vel, hogy a részvételről közös válasz kidolgozását sürgesse. Hollandia — amelyet jelen­leg a nyugat-európai orszá­gok közül a leginkább sújt az olajembargó — kedvezően fo­gadta a washingtoni meghí­vást, amely némi reményt nyújt számára az energiagon­dok leküzdésében. Párizs egyelőre nem nyilatkozott, s a megfigyelők szerint Pompi­dou rendkívül óvatosan fogal­maz majd, nehogy magára ha­ragítsa az olajtermelő arab államokat, akikkel sikerült „különbékét” kötnie. Egyes francia lapok — mint például a Figaro — Nixon ellentáma­dásának minősíti a találkozó tervét. Leginkább a Francia Kom­munista Párt lapja, az Huma- nité mutat rá a lényegre. Ve­zércikkében hangsúlyozza: az amerikai elnök javaslata a nemzetközi kapitalizmus új, „szent szövetségének” létre­hozására irányul. A konferen­cia célja, nyomást gyakorolni az olajtermelő országokra és megvédeni a nagy olajtársa­ságok érdekeit. Az OPEC genfi konferen­ciáján ugyanis világosan és egyértelműen aláhúzták; az árak befagyasztásával időt adnak a nyugati kormányok­nak az olajtársaságok profit­jának korlátozására. tok teljes azonosságát kons­tatálták. Látogatásának tapasztala­tairól szólva Púja Frigyes han­goztatta: rendkívül mély be­nyomást tett rám a találkozás Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. Úgy -érzem, ez az eszmecsere nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a látogatást igen eredményesnek minősíthetem. A testvéri és baráti viszony, amely a két ország kapcsola­tait jellemzi, hazánk külügy­miniszterének szavai szerint indokolja azt a tényt, hogy a moszkvai tárgyalásokon teljes véleményazonosság mutatko­zott a bilaterális kapcsolatok és a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiben épp­úgy, mint a kevésbé lényeges kérdésekben. Vonatkozik ez — fűzte hozzá — az európai biztonság különféle problé­máiról folytatott eszmecse­réinkre is, amelyek során tel­jes egyetértés volt közöttünk az európai biztonság és együttműködési értekezlet második szakaszának értéke­lésében, és mindkét fél kife­jezésre juttatta azt a remé­nyét, hogy a biztonsági érte­kezlet harmadik szakaszára rövidesen, remélhetőleg már idén nyáron sor kerül. Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki a Szovjetunió minisz­tertanácsának meghívására hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott, csütörtök délután hazaérke­zett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Marjai József külügy- minisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt F. P. Bogdanov tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. MIKI TAKEO japán mi­niszterelnök-helyettes az Egye­sült Államokba érkezett és szerdán találkozott Kissinger külügyminiszterrel. USA-pólusok Szergej Visnyevszkij. a moszkvai Pravda washingtoni tudósítója cikket közöl az amerikai kongresszusban dúló politikai csatározások­ról. Ebben többek között megállapítja: „Nem ez az első év, amikor heves politikai ütközetek foly­nak a különböző frontokon, a bel- és külpolitikában egy­aránt. Ezek az ütközetek el­sősorban az enyhülés hívei és ellenségei között zajlanak. A békés egymás mellett élés problémái körül a legélesebb harc az amerikai szenátusban bontakozott ki.” I William Fulbright, az ameri­kai szenátus külügyi bizottsá- I gának elnöke ezzel kapcsolat- 1 ban a következőket mondotta a Pravda tudósítójának: „A washingtoni külpolitiká­ban végre megjelentek a rea­lizmus elemei. Én természete­sen támogatom ennek a po­litikának pozitív oldalait. Tel­jes mértékben híve vagyok a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatokban mutatkozó fe­szültség enyhülésének, amire nukleáris századunkban fel­tétlen szükség van. Az ' én meggyőződésemet az ameri­kaiak többsége és számos tör­vényhozó is osztja.” Fulbright megjegyezte, hogy egyre több amerikai, köztük jelentős üzletemberek látják be annak szükségessé­gét, hogy ne katonai, hanem békés polgári ügyekkel foglal­kozzanak. Az enyhülés hívei­nek a kongresszusra gyako­rolt befolyása állandóan nö­vekszik, és Fulbright véle­ménye szerint még inkább nö­vekedni fog a jövőben. ■I Fent idézett cikkében Vis- ; I í nyevszkij megállapítja, hogy az amerikai kongresszus má- jgj sik politikai pólusának képvi- u selője Henry Jackson, demok- I rata párti szenátor. Az ő hivatala rendszeresen közöl nyilatkozatokat a szov­jet—amerikai kapcsolatok rendezése ellen, a fegyverke­zési verseny javára. Jackson a fegyvergyárosok, a Penta­gon „héjái”, a cionisták és a szakszervezeti bürokraták bal­jós koalíciójára támaszkodik és az amerikaiak bizonyos ré­szében még mindig fellelhető antikommunista előítéleteket igyekszik kihasználni. Jackson egyáltalán nem ké­pes levonni a megfelelő kö­vetkeztetéseket az élet olyan tanulságaiból, mint az Egye­sült Államok indokínai ka­landjának kudarca, vagy az izraeli villámháború meg­hiúsulása. A „pártfrakciókon, a konzerva­tív és a liberális csoportosuláso­kon belül — fejezi be cikkét a Pravda tudósítója — továbbra is folytatódik a különböző tenden­ciák és felfogások küzdelme. A harc a szenátus két pólusa, a rea­lista és a hidegháborús pólus, az ellentétes álláspontok széles ská­lája között folyik”. MA ASSZUÁNBA érkezik Kissinger amerikai külügymi­niszter, hogy sürgős tárgyalá­sokat folytasson Szadat egyip­tomi elnökkel az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasz­tásának problémájáról. BEFr IEZÖDÖTT Essenben a nyugat-európai országokban dolgozó külföldi munkások helyzetéről tartott kétnapos tanácskozás, amelyen 12 kom­munista párt képviselői vet­tek részt. OKP Vita a dokumentumokról Folytatódnak az Osztrák Kommunista Párt 22. kong­resszusának előkészületei. A január 18-án kezdődő _ kong­resszusig széles körű vita 'alapján összegezik a központi bizottság által novemberben kibocsátott két dokumentum­mal kapcsolatos észrevétele­ket. A január 18-án megnyíló kongresszus főreferátumát Franz Muhri, a párt elnöke tartja, aki ismerteti a köz­ponti bizottság állásfoglalását ausztriai politikai helyzetéről és a párt előtt álló feladatok­ról. DACCA A repatriálás kérdései India és Banglades kor­mányképviselői szerdán Dac- cában folytatták tárgyalásai­kat a repatriálások kérdésé­ről. Megvitatták a felmerült nehézségeket és a hazatelepí­tés meggyorsítására irányuló intézkedéseket is. Eddig kere­ken 80 000 bengáli tért haza Pakisztánból Bangladesbe, megközelítően 39 000 személyt szállítottak Bangladesből Pa­kisztánba és több mint 46 000 pakisztáni hadifoglyot és in­ternáltat bocsátottak haza Indiából. \ Kínai „zűrzavar W 9f Baracs Dénes, az MTI pe­kingi tudósítója jelentette: A kínai sajtó ismételt erő­feszítést tesz annak bizonyga- tására, hogy a jelenlegi vi­lághelyzetre nem az enyhülés, hanem ellenkezőleg, az el­lentétek élesedése a jellemző: A „nagy zűrzavar”, ami azonban a pekingi propagan­da tézise szerint nem kedve­zőtlen, hanem éppenséggel „kiváló” a világ népei szá­mára. Ezt a tételt fejtegeti a vi­lághelyzetet ismertető kínai év végi összefoglaló, a három BANGKOK Tanaka japán kormányfő délkelet-ázsiai körútja során kétnapos hivatalos látogatásra Thaiföldre érkezett. Thaiföldi fiatalok azzal tün­tettek Tanaka látogatása ellen, hogy jelképesen japán árukat éget­tek el. Kétezer diák tüntetett szerdán délelőtt Bangkokban Ta­naka japán miniszterelnök látogatása miatt: a fiatalok autó­buszokkal eltorlaszolták az utat a japán kormányfő szálláshe­lye előtt és közölték, csak akkor engedik át Tanaka gépkocsi­ját, ha a politikus egyenesen a repülőtérre hajtat és elutazik Thaiföldről. A rendőrség nem avatkozott be azonnal a tiltakozó diá­kok szétoszlatásáért, mivel minden jel szerint Szanja Dhar- maszakti thaiföldi miniszterelnök kormánya szeretné meg­őrizni a diákszervezetek rokonszenvét. Mint emlékezetes, Szanja Dharmaszakti Thanom Kittikacsorn miniszterelnöknek többek között a diákság követelésére történt menesztése után vette át a kormányfői tisztséget. Tanaka japán miniszterelnök csütörtökön kezdte meg hi­vatalos tárgyalásait Szanja Dharmaszakti thaiföldi kormány­fővel. A felek elsősorban a két ország közötti gazdasági kér­déseket, valamint a nemzetközi helyzetet vitatták meg, mi­közben a kormánypalota előtt több ezer diák tüntetett, „Le a japán gazdasági imperializmussal!” jelszavakat hangoztatva. 'A két vezető megbeszéléseiről a részletek még nem ismerete- , sek. A nap folyamán Tanaka fogadta a legjelentősebb diák- szervezetek küldöttségét is, a diákok képviselői kifejtették ag­gályaikat a bilaterális gazdasági kapcsolatok Thaiföld számá­ra előnytelen alakulását illetően. Mint ismeretes, a diákság Kittikacsorn megdöntése óta komoly, ha ugyan nem a legko­molyabb politikai erővé vált. A Nation című thaiföldi lap nemrég beszámolt arról, hogy az amerikai központi hírszerző hivatal egyik helyi ügynöke hamisítványt fogalmazott azzal a céllal, hogy szembeállítsa egymással az ország különböző politikai csoportosulásait. A hamisítványt 'egy ismert thaiföldi személyiség nevében alá­írta, és eljuttatta Szanja Dharmaszakti miniszterelnök, vala­mint öt lap szerkesztősége címére. Az ügy viharos tiltakozást váltott ki szerte az országban. A CIA szerepére ebben a szeny- nyes ügyben csak véletlenül derült fény: a leveleket vivő kül­dönc kifecsegte küldetését. Ezek után nem volt nehéz meg­állapítani, hogy a hamisítványt Sakon Nakhon városban, a CIA kirendeltségén gyártották. Mint a thaiföldi sajtó közli, a megcáfolhatatlan bizonyí­tékok nyomása alatt az Egyesült Államok nagykövetsége kény­telen volt elismerni, hogy a levelet a CIA egyik ügynöke írta. A nagykövetség még elnézést is kért, miután a thaiföldi kor­mány képviselője bejelentette, hogy Thaiföld hivatalos tilta­kozó jegyzéket intéz az eset miatt az Egyesült Államok kor­mányához. A thaiföldi diákszövetség országos központja tüntetést szervezett az amerikai nagykövetség épülete előtt. Az egyete­misták „Ki a CIA-val Thaiföldről!” feliratú fekete koszorút helyeztek el a nagykövetség bejáratánál. A Bangkok Post című újság szerdai számában közli, hogy a CIA-nak regionális kirendeltsége van Thaiföldön és ez irá­nyítja egész Indokínában az amerikai ügynökök tevékenysé­gét. Ennek a kirendeltségnek a „főhadiszállása” Udon ameri­kai légitámaszponton van, az ország északkeleti részében. Ezzel kapcsolatban a UPI amerikai hírügynökség meg­jegyzi, hogy William Kintner, az Egyesült Államok jelenlegi thaiföldi nagykövete, az amerikai hadsereg volt ezredese több éven át dolgozott a CIA központi apparátusában Washing­tonban. Bangkokban szerdán este több mint kétezer diák tünte­tett az amerikai nagykövetség előtt. Az ország északi részén a diákok valósággal elzavarták egyetemükről Kintner ameri­kai nagykövetet, aki jelenleg ismerkedő körutat tesz az or­szágban. Az egyetem rektorának fogadásán a hallgatók el­égettek egy amerikai zászlót, mire a nagykövet jobbnak látta önszántából távozni... kínai központi lap közös új­évi vezércikke, majd pedig szerdán az Új Kína kommen­tárja, amelynek már címe is a tételt fejti ki: „A világon nagy a zűrzavar, a helyzet kiváló”. A világhelyzettel kapcso­latban a kínai sajtó igyekszik visszautasítani azt a vádat, amely szerint Kína szívesen látja a zűrzavart, ugyanak­kor azonban a kommentár egész gondolatmenete azzal zárul, hogy ebben a „nagy zűrzavarban” a világ népei „csak láncaikat” veszthetik, és egy új világot nyerhetnek, ahogy azt a kommunista kiált­vány megfogalmazta. Az ok­fejtés a szovjetellenes vádak mellett az amerikai „dollár­imperializmus” — ez a szó- összetétele régóta nem sze­repelt — kudarcait is bősége­sen ismerteti, egészében véve pedig az utóbbi időszak meg­szokott hangneménél lelke­sebben méltatja a kapitalista világban kibontakozott tár­sadalmi harcokat, tömegmoz­galmakat. A leghosszabb részlet a szerdai kommentárban azt igyekszik cáfolni, hogy a nem­zetközi enyhülés reális, és azt fejtegeti, hogy igazi, azaz a pekingi külpolitikának meg­felelő enyhülést csakis „az imperializmus és a szociál- imperializmus elleni harcban" lehet elérni. A legutóbbi cikkek alapján pekingi megfigyelők így jel­lemzik Kína külpolitikai cél­kitűzéseit a „két szuperhata­lom” viszonylatában: jffjh harc az amerikai—szov- jet megegyezés, az eny­hülés ellen; ^ harc a Szovjetunió be­folyásának növekedése, elsősorban enyhülési politiká­ja ellen — minden eszközzel, többek között a szovjet társa­dalom befeketítésének kísér­letével; * S további éberség az Egye­sült Államokkal szem­ben, amely nem került le — a folytatódó és fontosnak tar­tott párbeszéd ellenére —, a potenciális ellenségek listá­járól. Az USA a szovjet— amerikai megegyezések óta, nyár óta, kritikusabb sajtót kap. Sok? január 10-től 25-ig frmv*N Ágyneműgarnitúrák, párna-, paplan­és dunyhahuzatok, fehér és tarkán szőtt . ágyneművásznak nagy válásztékban kaphatók A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN /

Next

/
Oldalképek
Tartalom