Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
PESt MEGYE szJÚrlap 1974. JANUÄR 10., CSÜTÖRTÖK Vendégkönyvek tanúsága Pest megyei diákok fővárosi múzeumokban Negyedév alatt hét és fél ezren Azonos arányban a fővárosi iskolákkal Kétezer Pest megyei diák1 Járt fővárosunk három nagy múzeumában 1973 első nyolc hónapjában — közöltük tavaly ősszel e hasábokon. A vendégkönyvek búvára akkor megjegyezte soraiban: „Reméljük, j hogy ez a szám megsokszoro- zódik, s állandósul az iskolák áramlása” Budapest közgyűjteményeinek irányába. » Négyszeres növekedés Az új adatok megindítóak, nagymértékű előrehaladásról tanúskodnak, hiszen az utóbbi negyedévben hét és fél ezer Pest megyei iskolás kereste fel fővárosi múzeumainkat. Az intenzitás négyszeres lett, s az általános, középiskolák mellett a szakmunkásképző intézetek is nagyobb mértékben kapcsolódnak be a fővárosi tárlatlátogatásba, sőt a gödöllői Agrártudományi Egyetem is képviseltette magát több csoporttal a Nemzeti Múzeumban. Semmit nem jelent a távolság. Bizonyíték rá, hogy a megyei diáklátogatók arányszáma elérte a fővárosi iskolákét. Erre a nagykátai Damjanich János gimnázium szolgálja a legjobb példát. Többszörösen élenjárók. Ök az egyedüliek, akik a vizsgált időszakban mindhárom intézményt látogatták felemelő, 191-es létszámmal. Ez olyan magas mértékszám, hogy túlhaladja a tárlatlátogatásban első helyen álló budapesti iskolákat, a Kölcsey és Radnóti gimnázium szintén magas látogatási arányát. Több alkalommal — több csoportban Pest megye valamennyi tájegységének fokozódott a fővárosi áramlása, s ez pedagógus\k hivatásérzetét is igazolja. A létszámot illetően az albertirsai, érdi, szigethalmi, gyáli, váci, biatorbágyi, szentendrei, gödöllői, dunaha- raszti általános iskolák, a fóti gyermekváros és a nagykőrösi, váci, nagykátai, péceli, ráckevei gimnáziumok lettek a Százasok klubjának tagjai, mivel több alkalommal több csoportban keresték fel a kiállításokat. örvendetes, hogy az előbbi felmérésben is jól szerepelt Érd, Főt, Pécel, Nagykáta, Szigethalom tartja előkelő helyét, s ugyancsak örvendetes, hogy az agglomerációs körzetből Al- sónémedi és Gyál erőteljesen felzárkózott Százhalombatta ellenében, mely igaz, hogy Makád, Gyömrő mellett jelentkezett, viszonylag mérsékeltebb érdelődéssel. Városaink közül Vác és Gödöllő iskolásai érkeznek százas csoportokkal Budapest múzeumaiba, Cegléd passzívabb. Az aláírásokat nehéz ugyan elolvasni, de a kísérők sorában felfedeztük a szigetszent- mártoni Ray Rudolfnét, Fót- ról Ray Erzsébetet, Ecserről Haness Lászlónét, Érdről Hajdú Sándornét, Dunakesziről Molnár Gábort, akik a többi névtelennek maradt pedagógustársukkal a kultúra központjába kísérték tanítványaikat gondolatébresztő odaadásukkal. A múzeumon is múlik Más szempontból is tanulságos e felmérés. A Nemzeti Galériában kilencszer annyian jártak a Pest megyei iskolákból most, mint az előző időszakban, a 800 fő 5700-ra emelkedett. Ez a pedagógusokat és a múzeumvezetést egyaránt dili BUDAPEST! KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ FÉRFI GÉPKOCSIVEZETŐKET AUTÓBUSZVEZETŐNEK 21 éves kortól, kétéves, legalább 3,5 tofinás tehergépjárműn szerzett gyakorlattal, továbbá 20 éves kortól FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK ugyancsak 20 éves kortól FÉRFIAKAT a HÉV RE MOTORVEZETÖNEK i továbbá 18 éves kortól férfiakat és nőket váltóőrnek, jelzőőrnek és egyéb földi szolgálati munkakörbe, férfiakat fékezőnek, kocsicsatolónak és matróznak, valamint 24 éves kortól, a munkakör ellátására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező férfiakat hajógépésznek. e A vállalat Metró üzemigazgatósága felvesz érettségizett fiatalokat 30, illetve 35 éves korig (a fiúkat a katonai szolgálat letöltése után) mozgólépcső- és peronzár-ügyeletesnek, állomáspénztárosnak. Autóbuszvezetőink évi 10 000 Ft-os forgalmi juttatásban részesülnek, a villamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft, a HÉV-motorvezetők pedig évi 5000 Ft munkaköri pótlékot kapnak. Járművezetőinknek - ha a megkívánt feltételek fennállnak -, nyugdíjkorkedvezmény jár. Bérezés - o kiképzés idő alatt is — a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-elláiásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, villamosra, a metróra és a HÉV-re szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. FELVÉTEL: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és a vállalat valamennyi telephelyén, továbbá a BKV Metró üzemigazgatósága felvételi irodáján: Budapest XIV., Hungária krt. 46. földszint. 60. cséri. Köztudott, hogy a Nemzeti Galéria költözködik, mégis jutott ereje arra, hogy fogadja azt a pompás népművészeti anyagot, mely nagymértékben növelte a látogatottságot. A Pest megyei iskolák jelentkezése a budapesti múzeumokban szeizmográfikus jelentőségű. A Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Múzeumban alig másfélszeres a létszámemelkedés, mert a gyűjtemény állandó kiállításai mellett nem vonultatott fel ezúttal olyan izgalmas kollekciót, mint azt a Nemzeti Galériának sikerült sugároznia. A múzeumi élet sem nélkülözheti az eseményeket, sőt fokoznia szükséges a képzőművészeti ismeretterjesztés korszerű módszereit. Szorgalmazni üzemekben is Számunkra is több tanulság adódott. Az adatokból kiderül, hogy amennyire örvendetes megyei tanulóink magas részvétele az országos kiállításokon, addig kevés üzem és tsz viszi el dolgozóit a kultúra ingyen asztalához. A Váci Kötöttárugyár és a Kiskun Tsz bejegyzésével találkoztunk csupán, mely a további feladatot is megjelöli, azt, hogy az üzemekben is szorgalmazni kell a múzeumlátogatást. Ez annál is könnyebb, mivel vállalataink autóbuszokkal rendelkeznek, így a szállítás sem okozhat gondot. Sőt, messze- ható társadalmi gondoskodással a messze falvak iskolásait is patronálhatnák abban, hogy fővárosi múzeumok elérésével ők is országos, európai tantermekben ismerkedhessenek a képzőművészet közérzetápoló, személyiségfejlesztő kincseivel. Talán az a viszonzás is megvalósul, hogy a Nemzeti Galéria látva a fóti, nagykátai, pé>- celi és a többi közoktatásügyi intézmény ügybuzgalmát, vándorkiállítás formájában egységes gyűjteményt küld Pest megye azon községeibe és városaiba, ahol kiemelkedő a képzőművészet iránti érdeklődés és áldozatvállalás. Reméljük, hogy legközelebb már erről a nagyszerű és országos gyakorlatot elindító eseményről számolhatunk be mindannyiunk örömére és megnyugvására. Losonci Miklós Pályaválasztási könyvjegyzék A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett működő oktatási társadalmi bizottság — a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közösen — a szülők és pedagógusok részére pályaválasztási könyvjegyzéket állított össze. A 'kiadvány célja: az érdekeltek tájékoztatása, hogy a megfelelő szakiroda- lom ismeretében segíthessék a továbbtanulás, szakmaválasztás előtt álló tanulókat. Az ajánló bibliográfia felsorolja az összes ismert természettudományos, műszaki, ismeret- terjesztő ifjúsági könyvsorozatot. Ilyen például a Móra Könyvkiadó népszerű Búvár könyvek és Bölcs Bagoly sorozata, vagy a Táncsics Kiadó Modellezők könyvtára címmel megjelenő gyűjteménye. De tartalmazza az ismertető a Tankönyvkiadó gondozásában eddig megjelent pályaválasztási tanácsadó füzeteket is, amelyekből az érdeklődők megismerhetik a mező- gazdaságban, a vegyiparban, az egészségügyi vonalon stb. található szakmákat. A könyvjegyzék mellett — amelyet az illetékesek eljuttattak az általános iskolák szülői munkaközösség elnökeihez — az érdeklődők további felvilágosítást, tájékoztatást kaphatnak a Pest megyei Pályaválasztása Tanácsadó Intézetnél. (F. Gy.) Irodalmi pályázat — diákoknak Irodalmi pályázatot hirdettek a diákírók és diákköltők III. országos sárvári találkozójára. A KISZ KB, a művelődésügyi és a munkaügyi minisztérium támogatásával, számos szerv rendezésében áprk. Us 11—13-án sorra kerülő találkozón, az ország valamennyi középiskolás és szakmunkás- ■ tanulója részt vehet. Pályázni lehet műfajonként legfeljebb 5 pályamunkával, azaz verssel, novellával, riporttal, kritikával. A zsűri értékeléséről írásban értesítik a pályázókat, a sikeres pályaművek szerzőit díjazzák, és azok — meghívás alapján — részt vehetnek a diákköltők és diákírók III. országos találkozóján. Minden meghívott pályázó emlékplakettet kap. Különdíjat ajánlott fel a KISZ KB, a Munkaügyi Minisztérium és Sárvár város tanácsa. Kétszáz székely népmese - hangszalagon Sebestyén Ádám kakasdi krónikás és néprajzgyűjtő csaknem kétszáz ősi népmesét vett hangszalagra. Az ősi székely népmesék — amelyek közül nem egy az európai folklór páratlan ritkaságai közé tartozik —, feldolgozásra és közzétételre várnak. Az III. sz. Autójavító Vállalat azonnali belépéssel felvesz váci üzemegységébe: . autómérnököt, technikust, karosszérialakatost és autószerelőt; központi üzemébe: gyors- és gépírónőt, anyag- és forgalmi könyvelőt, víz-, gáz- és csőszerelőt, géplakatost, szervizmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat, gépkocsikísérőt. Jelentkezés: Budapest XIV., Miskolci u. 157. Munkaügyi Osztály. HETI FI LM JEGYZET Sutjeska •NS:V Jelenet a Sutjeska című filmből. Az előtérben Bata Zivojlinovic. Modern eposz egy, a szabadságáért minden áldozatra kész hős nép emberfeletti küzdelméről — így lehetne röviden jellemezni a Stipe Delic rendezésében készült színes, széles vásznú jugoszláv filmet, amely a Tito vezette partizán- hadsereg harcainak legnehezebb, 1943-as szakaszáról szól. Partizánfilmet — különösen a jugoszláv stúdiókban készülteket — szép számmal láthattunk már. Nem mindegyik volt kiemelkedő, nem mindegyik tudta megragadni annak a hallatlan áldozatokat követelő harcnak a lényeges vonásait, amely harc végül is egy új Jugoszlávia megteremtéséhez vezetett. A Sutjeska nem ezek sorába tartozik. A forgatókönyv készítői — Szergej Bondarcsuk, Orson Welles, Wolf Mankowitz és Bfana Scepanovic — azt a módszert választották, amely a legkézenfekvőbbnek látszott: magáról a küzdő jugoszláv népről írták, a történetet. Csakhogy éppen ez az eposzi szemléletmód egyben a legkényesebb is, hiszen roppant gondosságot igényel annak az aránynak a megteremtése, amelyben az egyénített arcú hősök és a számukra háttérül : szolgáló események névtelen tömegei egyaránt fontosak. Az is cél volt, hogy ebben a népi J hősénekben méltó, de megfelelő dramaturgiai súlyánál nem nagyobb teret kapjon Tito alakja. A film igen jól oldja meg az önmaga elé állított feladatokat. Sodró erejű harci jelenetek, szívbemarkoló emberi tragédiák, bátorság, áldozat- vállalás, derű és véres valóság j kitűnően vegyített a Sutjeská- ban. Jó szerkesztése állandóan ' ébren tartja a feszültséget, s I tempóváltásai is sikerültek. A I népes szereposztás élén álló ! Richard Burton játéka Tito alakjában impozánsan egyszerű, szinte eszköztelen, de itt ez a stílus a helyénvaló. Irena Papas egy végzett sújtotta anya rövid szerepében is tra- I gédiai magaslatokra tud emelkedni. Bata Zivojlinovic férfia, kemény Nikola-alakítása, Bert Sotlar megrázó Apója, az J Amerre a vaddisznók járnak I című tévé-sorozatból jól is- I mert Ljubisa Samardzic vagány tüzére emlékezetes ma- j rad. A film zenéjét nem kisebb szerző, mint Mikisz Teo- J dorakisz írta. Tomislav Pinter I operatőr különösen a csataje- ! lenetek, s azokból is a kegyet- I len kézitusák fényképezésében I jeleskedett. A szerelem hatá rai Zsófi, a frissen kinevezett védőnő, mindjárt az első hetekben szembekerül a falu közvéleményével, mert — mereven ragaszkodva törvényes jogaihoz — állami gondozásba vetet egy elhanyagolt, rosszul táplált csecsemőt. Ráadásul egymásba szeretnek a falu orvosával és emiatt újabb megaláztatások érik. Olyannyira, hogy végül ott kell hagynia a falut, ahol pedig nagy tervekkel kezdte a munkáját. S otthagyja a szeretett férfit is, aki nem meri minden nehézségen át vállalni ezt a szerelmet, hanem inkább marad a beígért modern orvosi rendelő szakmai csábítása és a formális házasélet megalkuvó vállalása mellett. így foglalható össze az új magyar film meséje és gondolatmenete és ebből akár arra is gondolhatnánk, hogy a Fe- nákíl Judit Vetköztető című novellájából Marosi Gyula forgatókönyve alapján Szűcs János által rendezett műben a mai magyar társadalom, azor. belül is a falu néhány égető kérdéséről van szó. Ez bizonyos mértékig így is van, hiszen a történet színhelye valóban egy kis falu, a maga zárt. merev viszonyokat őrző, olykor még anakronisztikus világával. Mai, s elsősorban ilyen kis helyen valódinak elképzelhető a konfliktus is. Valós a védőnő szakmai konfliktusa is: elmaradott körülmények ellen küzd. (Zsófi kétségtelenül jót akar, de nem elég jól akarja. Nincs türelme az emberekhez, az emberek elmaradt tudatának lassú felvilágosításához, az adjad uramisten, de most rögtön módszer pedig nem mindig vezet eredményre). És valós az a. emberi konfliktus is, amely Zsófi és az orvos szerelme kapcsán részint kettejük között, részint a falubeliek és közöttük kibontakozik. Végül: valósnak tekinthető az orvos meghátrálása, önáltató belenyugvása a tartalmatlan házasságba, s a kisszerű falusi munkakörülményekbe. Ha ennyi mindent valósnak tekinthetünk, akkor mi a baj végül is ezzel a filmmel? Mert van vele baj, s nem is kevés. Mindjárt elsőnek: egy mű részigazságai puszta ösz- szeadás révén még nem állnak össze nagy, teljes igazsággá. Ez történik A szerelem határaiban is. Részleteiben, a konfliktusok és az alapvető drámai összeütközések kérdésében igazak a mozzanatok, de nem lesz belőlük kerek egész, megmaradnak mozaikdaraboknak. Az a drámai kötőanyag hiányzik a filmből, amitől e sok részigazság befejezett építménnyé emelkedne. így aztán a film úgy hat, mint egy többször elkezdett, de végül is soha végig nem mondott, többszörösen összetett mondat, amelynek a végén jól megválasztott igének kellene lennie, de elhangzása előtt már ott a mindent lezáró pont. Aztán: ebből a mozaikszerűségből akaratlanul is olyan falukép áll elő, amelyben a falusiak elmaradottak, rosszindulatúak, a vezetők kisszerűén taktikáznak, vagy akarnok módra sütögetik a saját pecsenyéjüket, az értelmiségiek pedig megalkuvók. Ügyhogy tulajdonképpen a részigazságok sem mindig igazak. Hogy hol csúszott félre ez a 'lm? Az eredeti novella tömörsége mindenesetre iga- zabb, húsbavágóbb film lehetőségét ígérte. A forgató- könyv mindezt felhígította, s ezt tovább növelte a rendező nem eléggé határozott építkezése. A szerelem határai ezért egyben az alkotók határait is jelzi. Jók viszont a színészi alakítások. Dráhota Andrea, mint Zsófi, sokkal többet játszik ei. mint ami a szerepé- b.n megírva áll, s ugyanez mondható el az orvost alakító Bitskey Tiborról is. Káldy Nóra, Szirtes Ádám, Cserhalmi György, Nagy Anna, Holl István kisebb szerepeikben is gondos, jó alakítást nyújtottak. Takács István
