Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

PESI ál EC) <J£ívtap 1974. JANUÁR 9., SZERDA Nyomába lépett a fiú Hatvanhét éves korában el­hunyt Völcsei Lajos dóri fazekasmester, a népművé­szet mestere. Agyagból for­mált és égetett edényei elju­tottak Európa sok országába és a tengeren túlra is. Leg­szebb alkotásaiból gazdag gyűjtemény látható a kapu­vári Rábaköz-múzeumban. Az évszázadok óta apáról fiúra szálló mesterség nem vész ki: a mester nyomdokaiba a fia lép. Művésztábor Készül a költségvetés Január l-től pénzügyileg is a megyei tanácshoz tartoznak a szakmunkásképzők Mint már hírül adtuk, a szakmunkásképző intézetek Pest megyében is a különbö­ző szakminisztériumoktól — még a múlt nyár végén — ta­nácsi irányítás alá kerültek. Az átadás-átvétel több sza­kaszban végrehajtott munikája január elsejével új állomásá­hoz érkezett. Mostantól kezd­ve a szakmunkásképző isko­lákat gazdaságilag is a me­gyei tanácsok irányítják. A munkaügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a könnyűipari minisztérium a terv szerint átadta a megyei tanácsnak a költségvetési ke­reteket. Tizennégy szakmunkás­képző került ily módon a v UJ FILMEK „Szerelem”„Forró tél 99 99*■ A nemrég Brnóban járt ma­gyar delegáció számos érde­kes filmet vett át hazai for_ * galmazásra a csehszlovák filmstúdiókból. Egy idősebb és egy fiatal pár szerelmi kap­csolatáról szól a világhírű ren­dező, Karel Kachyna „Szere­lem” című műve. Ugyancsak Kachyna alkotása a „Forró tél”, amelynek háttere a II. világháború. Egy javítóintézetből szaba­dult fiú és a nevelését válla­ló munkás konfliktusa áll An­tonym Kachlik „A kockázat két autóversenyzője” című filmjének középpontjában. Csehszlovák—NDK koproduk­cióban forgatta Vaclav Vor- licek a „Három mogyoró Ha­mupipőkének” című filmjét. Lélektani bűnügyi dráma Jiri Saquens „Gyilkossági kí­sérlet” című filmje. Az „Ale- na nővér ismeretsége” című filmalkotást Hubacsek és Bor készítette. CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD Kamara NAGYKÖRÖS. Arany János JANUAR 10-TÖL 16-IG 10—15: Némó kapitány és a víz alatti város 10—13: A szerelem határai 14— 16: ... És hamarosan a sötétség* 10— 13: Várunk, fiú! 14: Úrvacsora 15— 16.: Felszarvazzák őfelségét ÉJSZAKAI ELŐADÁS 12: Zabriskie Point* 11— 14: Felszarvazzák őfelségét 15—16: A szerelem határai 10—14: Felszarvazzák őfelségét 15— 16: Régi idők focija 10—11: Farkashorda 12— 13: Nyílhegy és aranyöv 14—16: Felügyelő életveszélyben ÉJSZAKAI ELŐADÁS 12: A kaktusz virága 10— 13: Alom luxuskivitelben 14—16: Várunk, fiú! 10: Hatan hetedhét országon át 11— 13: Az Anderson magnószalagok 14—15: Alom luxuskivitelben 10—13: Bob herceg 14—16: Kis nagy ember* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 12: Leon és az Atlanti fal 9— 10: Álljon meg a menet! 12— 14: Az Ezüst-tó kincse 16— 17: Minden dalom a tiéd 10— 11: A „Sólyom” nyomában 12— 13: Farkashorda 14—15: A tojás 10: Bakaruhában* 11— 12: Hárman a kincs nyomában 13— 14: Elátkozottak** 10—11: Megvárom, míg ölsz! 12— 13: Régi idők focija 14— 15: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 10—13: Felügyelő életveszélyben 14—15: Nyílhegy és aranyöv 16: Különös házasság ÉJSZAKAI ELŐADÁS 12: Neretvai csata I—n. 10— 13: A „Saturnus” csapdájában I—IL 14—17:*Én nem látok, Te nem beszélsz, ö nem hall 11— 13: Ártatlan gyilkosok 14—16: Modern idők 10— 11: Mese Szaltán cárról 12— 13: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 14—15: Egy srác f*»hér lovon 11— 13: A tojás 14—16: Mese Szaltán cárról 10—11: Fellini — Róma* 12— 13: Mese Szaltán cárról 14—15: Az Anderson magnószalagok 10— 11: Régi Idők focija 12—16: Csínom Palkó ÉJSZAKAI ELOADAS 12: Queimada • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVÁR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSÉS Pest megyei Tanács ha­táskörébe, Azon a két iskolán, a pécelin és a halásztelkin kívül, amely eddig is a megyei tanácshoz tartozott. A szakmunkásképző intéze­tekben ennek alapján már meg is kezdték, a megadott keretek szerint, a költségvetés részletes kidolgozását, helyi szükségletek szerinti elosztá­sát. Sőt holnaptól, csütörtök­től már a tervezet felülvizs­gálása, megbeszélése is meg­kezdődik. Ezt a munkát, egy most szervezett új intézmény, a megyed tanács művelődési osztályának apparátusához tartozó oktatási intézmények gondnoksága végzi. A gondnokság tavaly no­vember 1-én alakult azzal a feladattal, hogy a Pest megyei középiskolák, ne­velőintézetek, szakmunkáskép­zők gazdasági ügyeinek inté­zéséhez segítséget nyújtson. A gondnoksághoz mintegy 70 ok­tatási intézmény, iskola tarto­zik. Az új intézkedéseket a Pest megyei szakmunkásképző in­tézetek elégedetten fogadták. Annál inkább, mert a szak­emberek körében korábban olyan aggodalmak is hangot kaptak, hogy a megyei taná­csokhoz kerülve, csökken majd a költségvetési keret, kevesebb lesz a pénz. Január elseje után kiderült, hogy erről szó sincs: a szakmunkásképzők az idén is megkapták ugyan­azt az összeget, amit ta­valy. Nem kevés pénzről van szó: a váci 204-es szakmunkáskép­ző például egymaga 10,9 mil­lió forintot kap. Igaz, ebből mintegy 4,5 millió forintot az intézetnek „meg kell termel­nie”, azaz vissza kell adnia, de mégiscsak közel 11 millió forinttal gazdálkodhat az is­kola az új esztendőben. Egyébként, akárcsak a töb­bi szakmunkásképzőben, a vá­ciban is most készítik a költ­ségvetést. A közel 11 millió forintból egymilliót a tanulók élelmezésére költenek, továb­bi nagy összeget fordítanak diákszociális célokra. Az ok­tatás korszerűsítésének jegyé­ben mintegy 300 ezer forint értékben szemléltetőeszközö­ket vásárolnak, köztük egy 27 ezer forintos vetítőgépet. Jelentős tétel a költségvetés­ben — egyebek között — a könyvtár fejlesztésére fordí­tott összeg: erre a váci inté­zetben 10 ezer forintot költe­nek az idén. A világnézetet formálva Rekordesztendő a megyei tudományos ismeretterjesztésben A számszerű adatokat és a minőséget tekintve egyaránt sokat fejlődött az elmúlt év­ben a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat munkája Pest megyében. Ennek oka, hogy egyrészt a településeken, üzemekben és intézmények­nél egyaránt nőtt az érdeklő­dés a tudományok iránt, más­részt, hogy a pártszervezetek és tömegszervezetek foko­zott támogatást nyújtottak. Gondoskodtak az előadások feltételeiről, helyiségekről, szemléltetőeszközökről és a hallgatóság mozgósításáról. Pest megyében 1973-ban 6253 egyedi előadás hang­zott el. Rajzsorozatok — nagy költők emlékére Martyn Ferenc Kossuth- díjas festő és grafikusművész három nagy rajzsorozatot fe­jezett be, amelyekkel egy-egy nagy költőnk műveit illuszt- , rálta. Janus Pannonius halá­lának 500. évfordulója alkal­mából negyven lapból álló sorozatban rajzolta meg a hu­manista poéta képét, környe­zetét és illusztrálta verseit. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készítette el a „Petőfi olvasása közben” című rajzsorozatát, amelynek képei nem egyszerűen illuszt­rációk, hanem kifejezik a mű­vész gondolatait is a költőről és költeményeiről. A közeli években ünnepel­jük Berzsenyi Dániel, a ma­gyar felvilágosodás nagy köl­tője születésének 200. évfor­dulóját, és ebből az alkalom­ból Martyn Ferenc rajzsoro^ zatot szentelt a „niklai reme­te” életének, költészetének. Az irodalmi rajzok könyvalak­ban is megjelentek, illetve megjelennek. finom bőrkötésén, bár az ara­nyozás rég lekopott róla, jól olvasható a latin nyelvű fel­irat, amely szerint ez a kö­tet „Pest—Pilis—Zöld. vár­megye tulajdona volt az 1697. esztendőben”. A bőrkötés belső papír bo­rítólapján tintával írt név ol­vasható: Szily. így hívták Jó­zsef, a kalapos király idején, vagyis közel kétszáz éve Pest megye alispánját. Minden bi­zonnyal ő jegyezte be saját kezűleg a nevét ,a megye tu­lajdonába, abból kiindulva, hogy ami a megyéé, az az al­ispánjáé is. Valószínűleg ő maga, de lehet, hogy az örö­kösei vitték el a könyvet a megyeházáról. Nyilván azok közé a hivatalos megyei ak­ták közé keveredett, amelye­ket a Szily család levéltárá­ban leltek meg azután. Ezek az iratok később az Országos Levéltárba kerültek, ott van­nak ma is. Az 1696-ban Nagy­szombaton nyomtatott könyv azonban, ki tudja hány he­lyen fordult meg azóta, antik­váriusoknál, könyvgyűjtők­nél. amíg most visszakerült Pest megye jogos tulajdoná­ba. Vétel útján. Mert nem két évszázad, két évtized is bőven elegendő ahhoz, hogy — jogi kifejezéssel élve — az elbir­toklás bekövetkezzék. A. tárgy, amelyet ennyi időn át háborítatlanul birtokolt vala­ki, bármily úton is jutott hozzá, annak és nem eredeti jogos tulajdonosának tulaj­donává válik. Ez a kevés híján három­száz esztendeje nyomtatott Corpus Juris aligha egyetlen fennmaradt, de mindenesetre már nagyon ritka példány. Értékessé az teszi Pest megye számára, hogy valamikor a megyéé volt. A levéltár te­hát illő áron megvásárolta és megőrzi. Levéltárunk új szer­zeménye. azaz a megye visz- szaszerzeménye lett. A hallgatók száma több mint 200 ezer volt. Sikeresek vol­tak az úgynevezett komplex-' programok, a munkavédelmi előkészítő és más tematikus sorozatok'. A több mint 40 ilyen foglalkozás 93 előadá­sán mintegy 2000 hallgató vett részt. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat előadói ok­tattak a megye általános is­kolai vizsgára előkészítő tan­folyamain, amelyeken nagy számban vettek részt ipari fizikai dolgozók. Sikeresek voltak más tanfolyamok is. Sokan vettek részt az egye­temre előkészítő történelmi, matematikai és fizikai előadá­sokon. Nem volt lemorzsoló­dás az 1972-ben kezdődött és a múlt évben befejeződött ti­zenegy megyei szabadegyete­mi tagozaton. Tavaly is hasznosnak bi­zonyult a titkárnőképző tanfolyam, amelynek három tagozata; ■^Cegléden működött 85 főnyi! résztvevővel. A megyei TIT-j szervezetek hét kiállítást is rendeztek, elsősorban a Dó­zsa György-évforduló ajkai-j mából, továbbá Kopernikus életéről és munkásságáról) Több volt az országjáró. ki| rándulások száma is, minj bármely más esztendőben összesen 203 országjárásra« 317 túrára került sor, össze sen több mint 12 ezer részt vevővel. Az 1973-as évben új hely. TIT-szervezetek is alakultak Gödöllőn az Agrártudomány Egyetemen tudományos isme retterjesztő kör kezdett dók gozni, a közelmúltban Ve esésen szerveztek nagyközsé gi csoportot. Mindkét helyei már működésük kezdetén be bizonyosodtak előnyeik, egy részt, hogy egy-egy adott ci érdekében jól össze tudjál fogni az adott terület értei miségét, másrészt lehetővt teszik, hogy a társulat köze­lebb kerüljön a mindennapi élethez, nem utolsósorban .j ■ az aktuális kutatási prob­lémákhoz, vagy például . a településfejlesztési fel­adatokhoz. Nagy munkát végzett a vá­lasztott testületekben dolgozó mintegy 1250 főnyi megyei aktíva. Közülük 200-an kü­lönféle társulati vezető szer­vek tagjaiként is részesei a TIT országos, ismeretterjesz­tő tudományos munkájának. Az előadások és a hallgató­ság számának növekedése bi­zonyítja, hogy a Pest megyei ismeretterjesztő munka ta­valy, az elmúlt 20 évet tekint­ve, a legeredményesebb volt.1 Minőségileg és tartalmában jól kapcsolódott a megye po­litikai, gazdasági és társadal­mi életéhez, elősegítette a dol­gozók világnézetének és álta­lános műveltségének fejlődé­sét és közvetve hozzájárult a gazdasági eredmények növe­léséhez. P. V. Indiai festénő emléke Dunaharasztin Amrita Sher-Gil művészetének forrásai A magyar anyától, indus apától származó Amrita Sher-Gil 1913-ban született Budapesten. Nagyon lényeges mozzanat, hogy India modern festészetének egyik úttörő mestere anyai nagybátyjától, Baktay Ervintől kapta az első rajzi tanácsokat Dunaharasztin, ahol 1917 és 1921 között élt. Amrita Sher-Gil az első fákat, felhőket, vízpartot, lovakat Dunaharasztin pillantotta meg, itt nevelkedett, itt sétált a kö­zeli erdőkben apjával, Umrao Singh-ge\, aki szikh előkelőség volt, s az első világháború kitörése miatt nem tudta feleségét, Gottesmann Antóniát és két lányát, Amritát és Indirát hazá­jába vinni, ahol Szimlában volt birtoka. A szomszédok felje­gyezték, hogy Umrao Singh maga is festett, órákat javított, fa­papucsokat faragott, mellyel megajándékozta Amrita Sher-Gil dunaharaszti barátnőit, Mercz Rozáliát és Máriát. A Szepessy- villában laktak, nagy fehér kutya szaladgált ott és a geszte­nyefán hinta függött, melyet szimlai környezettel társítva ké­sőbb megfestett. A haraszti táj megihlette már azokban a gyermekrajzokban is, amelyet anyai nagyanyjának küldött In­diából 1921-ben. Művészeiének első forrása volt Dunaharaszti, lényeges indí­tékokat kapott az itteni motívumoktól, melyek a továbbiak­ban szinte észrevétlenül szívódtak fel indiai tárgyú képeiben, de a hatás elvitathatatlan. Erről magyar férje, a jelenleg is Indiában élő orvos, Egan Viktor is jelzést adott levelében. Zebegényben 1932-ben járt párizsi útja után. Itt az École des Beaux Arts-ban tanultak érzékenységével figyeli a temp­lomot, a gyümölcsöskosarat tartó Zebegényi cigánylány láb­vastag karjait. Mindez kezdete az 1937-ben festett Banánáru- soknak, akikben már India testesül. Kiskunhalas külön sziget Amrita Sher-Gil művészetében. 1939-ben férje, Egan Viktor itt katonáskodott és Amrita elkí­sérte. Szállodában lakott és a piac forgatagát vizsgálta, a heti vásárt, ahol „o környék parasztjai színes népi ruháikban igen festői képet mutattak”, írta hozzám küldött levelében Egan Viktor 1971-ben. Amrita Sher-Gilt a falu élete általában, s vásári mozzanataival különösképp Indiában ragadta meg. Kiskunhalasi útja előtt „Indiai vásárosok”-at figyel, tömöríti és megnyújtja alakjukat, népet, sorsot, magatartást sűrít cso­portjukba. Ilyen tapasztalattal érkezik Halasra, s ott, e sző­nyeget, korsót, banánt cipelő hindu nők folytatásait látja a piac nyüzsgésében. A kiÜÖnÖS az a természetesség, ahogy átvált e nép, e táj karakterére, s megörökíti a kofák terpeszét, talicskákat, a piac felbomló, utolsó óráját az ücsörgő kucsmás bácsival, érkező lovakkal, s a háttérben horgonyzó templom tornyával. Csön­des átalakításokat végez, s ez a tapintat, ez a szakajtós, kosa­ras gömbölyítés teljes összhangot mutat n lombtalan fák há­lózatával. A szinte labdaként elguruló piac búcsúzó mozgal­masságában nemcsak a közeli Vadkert parasztsága, hanem a nyár emléke is tömörül, ilyen jelképes erejűek a hántolt ku­koricák, s a néprajzilag is pontosan feljegyzett öregek. Olyan érzékenyen regisztrálja mindezt, olyan közvetlen derűvel, hogy akaratlan is felvillantja az alföldi festészet teendőit, tár­sa és szövetségese lesz e képében Medgyessy Ferenc és Nagy István eszményeinek. Január végén avatják fel a dunaharaszti gimnáziumban Ocsai Károly Baktay Ervinről készített domborművét. A név­adó elmélyült tisztelete közben rövidesen talán sor kerül ro­konának, a festői pályát Dunaharasztin kezdő Amrita Sher- Gil műveinek bemutatására, mely az indiai—magyar kultu­rális kapcsolatoknak is jelentős állomása lehetne. Losonci Miklós A Magyar Törvénytár, vagy ahogy latin szóval mondják, Corpus Juris Hungarici egy­kor kézzel másolt törvény- és rendeletgyűjtemény. Amióta a nyomtatást feltalálták, nyom­tatásban jelent meg időről időre. Űjabb kiadásainak egyre vaskosabb kötete, vagy kötetei, I. István király ren­deletéitől kezdve minden tör­vényt tartalmaztak. Szüksé­ge volt tehát erre a könyvre minden jogásznak és a tör­vényeket végrehajtó testüle­teknek, így a vármegyék sem nélkülözhették. Pest—Pilis— Sölt sem. Persze, később, az évszázados köteteket mind újabbakkal pótolták, s ha egy-egy régi Corpus Jurisnak nyoma veszett, semmibe se vették. Ellenben ma, nagy becsben tartjuk arégennyom- • tatott könyveket. Nemrég a Pest. megyei Le­véltárba megvételre ajánlva behozott valaki egy ilyen csaknem ősnyomtatvány számb’a menő Corpus Jurist. Ennek a sárgult lapú, de ép­ségben megmaradt könyvnek KÉTSZÁZ ÉV MÚLVA Visszakerült Juris A MEGYEI LEVÉLTÁR LEGÚJABB SZERZEMÉNYE A városi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján ez óv nyarán tizennegyedik alkalommal rendezik meg Haj­dúböszörményben a nemzet- 1 közi művésztábort. A nagy hajdúváros 15 külföldi és tíz magyar alkotóművészt lát ven­dégül egy hónapig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom