Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

1974. JANUÁR 9., SZERDA P£S1 UK kJCÚÍOP Műanyag bútorok OLDJAK FEL A TILALMAT! 1 legyen a büÉörsi főutcával? nem kerül ismét sor — ami pedig több, mint valószínű —, akkor addig a szanálásra sem lesz szükség. Ha pedig belát­hatatlan ideig elmarad a sza­nálás, fel kellene oldani a ti­lalmat. Elvégre, ezek a házak nem maradhatnak ilyen álla­potban még tizenöt évig. Ebben aztán mind a hárman egyetértünk. Nyíri Éva Tizennégy meghívó Röviddel a tisztújítás után, szerepéről az üzemekben: a január végén vezetőképző tan- [ munkás fiatalok kommunistá- folyamon vesznek részt Szent- j vá nevelésében; a KlSZ-szer- endre KISZ-alapszervezetei- J vezetek pártirányításáról; a nek titkárai a József Attila párt- és a KISZ-szervezetek Művelődési Központban. A j kapcsolatáról; az ifjúság he- városi KISZ-bizottság tizen- • lyéről-szerepéről a várospoli- négy ifjúsági vezető címére 1 tikában; a szocialista hazafi­postáz meghívót. A „fejtágí- I ságra nevelés elvi és módszer- tásra” annál is inkább szükség tani kérdéseiről; valamint a van, hiszen öt fiatalnak most ; városi KISZ-szervezetek ez évi szavazott bizalmat első ízben alapszervezete. A háromnaposra tervezett előadássorozaton többek között szó lesz: az ifjúsági szervezet feladatairól. Kikapcsolódás­ként két foglalkozás között mozgalmi daltanulás és vidám politikai vetélkedő szerepel majd a programban. Valahányszor Budaörsön jártam, mindannyiszor meg­fordult a fejemben egy kér­dés: mi lehet az oka, hogy eb­ben a budai hegyek közé éke­lődött nagyközségben, a fővá­ros elő- és hálószobájában, ahová könnyebb eljutni a Mó­ricz Zsigmond körtérről, mint — teszem azt — Óbudára, annyi mállott vakolatú, salét- romos falú, régi ház bámul ap­ró ablakszemével a főutcára? Talán itt, a fővárosi és a kör­nyékbeli nagyüzemek, a jó ne­vű Sasad Tsz tőszomszédságá­ban rosszabbul élnének, keve­sebbet keresnének az emberek, mint a többi peremközségben? Lehetetlen, hiszen a nagyköz­ség más részein úgy szaporod­nak a jólétről, takarékos élet­módról tanúskodó tágas, kor­szerű családi házak, mint eső után az erdei gomba! Akkor hát miért ilyen elhanyagolt éppen a Szabadság útja?! Bevándorlási hullám A Hungária Műanyagfeldol-gozó Vállalat megkezdte a három fe’e színű műanyag polcok sorozat- gyártását. A polcokból telefonasz­tal, zeneasztal, könyvespolc, térel­választó és még sok egyéb variál­ható polcrendszer alakítható ki. A gyár kiállítótermében az év új termékei láthatók: a műanyag fotel és ülőke. Víkendházakhoz Zsalu - műanyagból Az ÉVM műszaki fejlesztési főosztályának támogatásával a balatonkenesei Sirály ipari szövetkezet telephelyéin fel­építette az első úgynevezett igluelemes épületet. A 63 négyzetméteres víkendház tar­tófalait polistirol habból ké­szült zsaluszekrények'kel ké­pezték ki. Ezeket a zsaluszek­rényeket sejtszerűen illesztet­ték össze, és a betonnal tör­tént beöntés után benthagy­ták a falban. A zsaluszekré­nyek műanyag fala tartó funk­cióján. kívül kiváló hő- és hangszigetelést ad az épület­nek. A hőtechnikai vizsgála­tok a fűtésnél 40 százalékos megtakarítást ígérnek. A kí­sérleti épületre kívül üvegszál szövetet borítottak. A zsalu­szekrények bel^ő fala közvet­lenül tapétával takarható. A szövetkezet megkezdte a fel­készülést a zsaluzat üzemsze­rű gyártására. A nagyközségi pártbizottság irodájában kis, zavart csend fogadja a kérdést. Végül j Hibszky János pártbizottsági 1 tag szolgál magyarázattal: — A főváros környéki közsé- | gek lélekszámában az utóbbi tíz-tizenöt évben végbement ugrásszerű növekedés közis­mert. Az is tudott dolog, hogy a népességnövekedés legfőbb oka nem a természetes szapo­rulat, hanem a bevándorlás volt. A más vidékekről érke­zők letelepedése nemcsak la­kás- és közműfejlesztési gon­dokat okozott a községben, ha­nem — helyenként — túlzsú­foltságot is. Több gyermekes családok élnek évek óta egyet­len szobában, de egy-egy na­gyobb „bevándorlási hullám"’ idején lakóra találtak még a nyári konyhák, s a vályogsuf­nik is. Ezzel sem mondtam újat, hiszen általános jelenség: ha egy család az ország egyik végéből áthurcolkodik a má­sikba, örül, ha fedél kerül a feje fölé, ha csak egy nyári konyha fedele is. Aztán eltelik egy pár év, a gyerekek felcse­perednek, a sufni egyre szű- kebb lesz, mind jobban hiány­zik a víz, a villany, s a csa­ládfő lakásért kopogtat a ta­nácsházán. Jelenleg kishíján hétszáz lakásigénylést tartanak nyilván a nagyközségi tanács­nál. Távlati terv: Több szintes házak — Mindezt figyelembe kel­lett venniük a vezetőknek, amikor öt évvel ezelőtt elké­szíttették a község távlati rendezési tervét. Ugyanakkor tekintettel kellett lenniük a község fekvésére, a főváros kö­zelségére, a földrajzi adottsá­gokra és még sok egyébre. így esett, hogy a távlati terv a fő­utcára emeletes házak építését irányozta elő. Emellett szólt a több szintes építkezés gazdasá­gossága, a helykihasználás szempontja — hiszen hegyek közé ékelt településen a ter­jA MAGYAR ÁLLAMVASUTAK IBURAPÍSTI IGAZGATÓSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A ' «ár mm szoe is vác köimíki hámokhoz A személy- és áruszállítás, a helyi munkásvonatok közlekedésének zavartalan, kulturált körülmények közötti lebonyolítása érdekében azonnali belépéssel felveszünk érettségizett és az általános iskola 8 osztályát elvégzett, 18—40 év közötti FÉRFIDOLGOZÓKAT kocsirendezőnek, sarukezelőnek, váltó-jelzőberendezést kezelőnek, vonatfékezőnek, vonatvezetőnek; NÖDOLGOZÓKAT a helyből Budapestig és vissza közlekedő személyvonatokra jegyvizsgáló kalauznak, vonatvezetőnek, a forgalmi szolgálattevők utánpótlására forgalmi tanulónak. Jó kereseti lehetőség. Budapesti pályaudvarokra történő jelentkezés esetén kiemelt bérezés. Nagykáta, Monor, Vác és Szob környékének fiataljai! Várjuk jelentkezésüket a fenti állomások vezetőinél,^ budapesti pályaudvarokra a Keleti pályaudvaron levő Központi Munkaerő Felvételi Irodán. magyar Államvasutak igazgatósága Budapest jeszkedési lehetőségek korláto­zottak, s üdülő jellegű övezet lévén, a telekárak is maga­sak, — végül, de nem utolsó­sorban emellett szóltak az ur­banizáció követelményei is. A távlati rendezési terv elfoga­dásával egy időben — éppen ezért — a felsőbb szervek épí­tési tilalmat rendeltek el a Szabadság útjára. A főutcán tehát tilos földszintes házakat emelni, toldalékot építeni, át­alakítani. Tatarozni, felújítani persze nem tilos, sőt kellene is, de... Nem fejezi be a mondatot, de így is világos. Egy — a ma­ga idejében — helyes, előrelá­tó rendelkezés akarva-akarat- lan a fejlődés kerékkötője lett. Melyik háztulajdonos Költené szívesen a pénzét a szigetelet- len, salétromos falak felújítá­sára, az ablakok nagyobbítá- tására, ha úgy tudja, hogy bármelyik pillanatban elren­delhetik a ház lebontását? Hi­szen ide emeletes házakat ter­veztek! ... Bizonytalan időre Időközben azonban történt valami. Oszvald Ernő, a nagy­községi pártbizottság titkára erről így beszél: — Döntés született, hogy az országos lakásépítési program keretében Budaörsön a negye­dik és ötödik ötéves tervben kétezer lakásos lakótelep épül. Hét-nyolc szintes, úgynevezett „füles” házakból, két- és há­romszobás lakásokkal. Az első ütemben — 1976 végére — 594 OTP-öröklakás, 50 tanácsi bérlakás és 40 tanácsi értéke- sítésű szövetkezeti lakás ké­szül el. — Szóval, mégis csak le­bontják a főutca öreg házait. — Nem bontják le. Az új lakótelep helyét a község északnyugati részén, a Mező­gép Tröszt székháza környékén jelölték ki. Az OTP is ehhez a területhez ragaszkodott, meg a gazdaságosság szempontjai is emellett szóltak. Ha ugyanis a főutcai házakat szanálják, a kisajátítási-kártalanítási eljá­rás hosszú időt igényel. Már­pedig az építkezést — az első háromszáz öröklakás alapozá­sát — még az idén meg kell kezdeni. Ráadásul, a lebontott házak lakóinak új lakást kel­lene biztosítani. Ám akkor mi lenne a csaknem hétszáz la­kásigénylővel?! — Ha jól értettem, tehát a főutca újjáépítése ezzel bi­zonytalan időre elodázódott. Ilyen feladat megoldására a község saját erejéből nem fut­ja, a fentihez hasonló állami célcsoportos beruházásra pedig egyhamar nem számíthat. — így van — hagyja hely­ben Oszvald Ernő. Felülvizsgálni a döntést — A lakásprogramról szóló döntéssel tehát tulajdonkép­pen új helyzet állt elő, hiszen az új lakások nem a főutcán, hanem a község északnyugati részében épülnek. A helyszín megválasztásával kapcsolatos határozat népgazdasági szem­pontokból csakis helyeselhető. Mi legyen viszont a főutcával? Nem kellene — éppen az új helyzet ismeretében — felül­vizsgálni a távlati rendezési terv realizálásának lehetősé­geit és felfüggeszteni az építé­si tilalmat? Ha úgy látják, hogy ilven nagvarányú építke­zésre tíz-tizenöt éven belül Gazdálkodás és lehetőségek Többre képesek a bányászok Hosszú nevű cég a Duna­kanyarban : Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kőbánya Üzeme, Dunabogdány. Mit termelnek itt? Terméskövet a vízügyi szolgálat részére, fo­lyamszabályozáshoz, parti munkákhoz, kockakövet vág­nak útépítéshez, vízmosások partjainak kirakásához. A forgácsköveket útalapnak használják, évente ötvenezer tonnát. A Csódi-hegy ásvány- vagyonából, a vulkanikus ere­detű andezitből 200 ezer ton­na terméskövet és nyolcezer tonna kockakövet bányásznak, illetve formálnak évente. Ho­gyan gazdálkodhat a vízügyi igazgatóság üzeme? — de erre a kérdésre már Knáb Mihály üzemvezető válaszol. Nagyobb az igény — Százhatvanhét fizikai dolgozó és tizennyolc admi­nisztratív, illetve műszaki szakember serénykedik a Csó- di-hegyen. Az évi termelés 18 —20 millió forintra tehető, nyereség nincs, mert főható­ságunk költségvetési intéz­mény. A vízügyi igazgatóság eredményessége után kapunk jutalmat, dolgozónként átlag úgy ,600—1500 forintot. Nem gazdálkodunk a szó általános értelmében, bár önköltséget; tervet, eredményt md is szá­molunk. — Hasznos-e egy termelő, üzemnek ez a sajátos közgaz­dasági helyzet? — kérdeztem az üzemvezetőtől, de ő elhá­rította a kérdést mondván, hogy a válasz a központ dolgaiba való beavatkozással járna. Egyelőre ezért másról érdeklődtem: — Az ország mely terüle­tein használják fel a duna- bogdányi követ? — Terméskövünket a Ró­mai-part rendezésénél, a győ­ri és a bajai Duna-szakaszon építik a védőművekbe. Fara­gott követ rendel tőlünk a Mélyépítő Vállalat s a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vál­lalat is. — Képesek-e az igényeket kielégíteni? — A kért faragott kő tíz százalékát sem tudjuk előte­remteni. Robbantáskor 25— 100 kilós kövekre vágyunk, de sajnos, több, ami nagyobb vagy kisebb. A megfelelő technoló­gia nincs kialakítva. Igaz, az Országos Vízügyi Hivatal nagy áldozatokat hoz: fürdő, ebéd­lő, új betonút, híd jelzi, hogy korszerűsödünk. A Duna-par_ ton rakodó épül, s eztán nem leszünk már kitéve a folyó szeszélyeinek. Érdemes itt be­ruházni, mert ásványkincs van elég. Másról érdeklődtem, mégis az eredeti kérdésről is szólnak a válaszok. Gépek és bérek — Mi lehet az oka annak, hogy az igényektől elmarad­nak! — A tervelőíráshoz képest nincs muiiiKaeroniányunK, ae nincsenek Kihasználva a bá­nya lehetőségei sem. A gépe­sítés az egyetlen lehetőség, amellyel fokozható a teljesít­mény. A megrendeléseket egyéoként rangsoroljuk: ami igazgatóságunk az első, a kül­ső megrendelők csak azután következhetnek. — Hogyan gépesítik a du- nabogaaayi kvoanyát? — A tíztonnás szállítódöm- per itt jól bevált. Jellemző, hogy dömpervezetésre túlje­lentkezés van. A korszerű ra­kodóberendezést az év első feléden várjuk, a hegybontó kotrógép az iNuK-ból érmezik. A fúrógépeket szintén az idén szerezzük be. — A tervhez képest nincs munkaerőhiány. Ue egyéb­ként ... — Hát igen, a kőfúrósoknál van hiány, nem szívesen vál­lalják az emberek, mert pisz­kos munka. A kövek faragá­sa kézimunkát igényel, a ter­melést csak több munkással tudnánk fokozni. A tényhez hozzá kell tenni azt is, hogy nem fizetünk a legjobban. Ná­lunk az embereknek az átlag­bérért nagyon meg kell dol­gozniuk. — És hogyan állnak a tel­jesítménnyel? — Az 1972. évi mennyiségi tervet szállítási nehézségek miatt nem teljesítettük. 1973- at — az előzetes számítások szerint — jobban zártuk. — önállóan terveznek? — Házon belül természete­sen vannak tervviták, de vagy mi, vagy az igazgatóság en­ged. Nehéz tartani a normá­kat, tavaly például a készlet­normákat túlléptük — a kü­lönböző alkatrészek tárolása miatt. Üzem és önállóság — Mekkora a dunabogdá- nyi kőbánya önállósága? — Az igazgatóságon belül önállóak vagyunk. Teljes az önállóságunk a kiadott ke­retszámok teljesítése érdeké­ben. Megkötöttségünk, hogy a műszaki és az adminisztratív létszámot előírják, bár előbb meghallgatják a mi javasla­tunkat. Eddig mindig az üzem javaslatát fogadták el. A meg­rendelések kielégítése úgy tör­ténik, hogy igazgatóságunk hetente benyújtja igényét az üzemnek. Az önállóságról még annyit, hogy a fizikai dolgo­zói: felvételéről, elbírálásá­ról, fegyelmijéről az üzemve­zető dönt. — Milyen területen kérné­nek több önállóságot? — Talán a kisgépek beszer­zésénél. Az ötezer forintnál értékesebb, de harmincezer­nél olcsóbb gépeket igényel­nünk kell, s az igazgatóság szerzi be. Sajnos, gyakran ké­sőbb, mint ahogy a szükség kívánná: az 1973-as igényün­ket tavaly nem is tudták tel­jesíteni. Ha mi kapnánk na­gyobb műszaki fejlesztési ke­reteket, esetleg gyorsabban lebonyolíthatnánk a kisebb beruházásokat. — Milyen fórumokon mond­hatja el véleményét az üzem­vezető? — Az igazgató tart negyed­évenként beszámolókat, a ter­melési főosztályvezető kéthe­tenként az egységvezetőknek eligazítást, beszámoltatást. Ezeken a tanácskozásokon kö_ telességszerűen részt ve­szünk ... ,, — Mik a sajátosságai a költségvetési gazdálkodásnak? — Ha vállalatszerűén gaz­dálkodnánk, nagyobb nyere­ségünk lehetne, de egyébként is ettől a bányától többet vár­hatnának. A fejlődés hajtóerői — Hasznos egy termelő üzemnek ez a sajátos közgaz­dasági helyzet? —, teszem fel újra a kérdést, s mivel tisz­teletben tartom az üzemve­zető húzódozását, a válasz elé nem is teszek gondolatjelet. A dunabogdányi kőbánya költségvetési keretek között gazdálkodik, önálló ered­mény, nyereség nélkül. Az első — kisebb — ellentmon­dás. hogy az üzem pontosan alig tudhatja, hogy mennyi­vel járult hozzá a cég közös eredményéhez. A „hamis” számok zavarják az üzem dolgozóit, vezetőit, sőt, a társ­üzemekkel való kapcsolatot is. s ez nem jó. A költségvetési gazdálkodási mód ez esetben nem teszi eléggé érdekeltté az üzemet, hogy a maximáli­sát hozzák ki dolgozói. Ez így talán kényelmes helyben, nem kell megküzdeni a gaz­daság minden törvényével, de káros is: a közgazdasági sza­bályokat azért találták ki, hogv hajtóerői lenvenek a di­namikusabb fejlődésnek. \ F. P. A környeze'védelsm szolgála'óban Uj rendszerű víztisztító berendezések A tatabányai szénbányáknál hét évvel ezelőtt kezdték meg az új rendszerű víztisztító és -dúsító berendezések gyártá­sát. Közismert, hogy a víz- tisztítás. a folyók szennyezése elleni védekezés világszerte mindinkább sürgető feladat. A szakemberek becslése szerint hazánkban 1985-ben napon­ként már 2,5 millió köbméter szennyvíz megtisztításával kell számolni, s ez a mennyiség a jelenleginek a többszöröse. így érthető, hogy a tatabányai új berendezések, eljárások iránt egyre fokozódik az érdeklődés. A Víztisztító és Dúsító Be­rendezések Gyárának a kapa­citását már 1975-ig lekötötték. Az ilyen berendezések vásár­lására megkötött szerződések értéke eléri az egymilliárd fo­rintot A labdarúgó VB re Harminckét betűmezőn eredményhirdetés Az Elektroimpex újabb nagyméretű eredményhirde­tő táblát adott el ezekben a napokban, NSZK-beli part­nereinek. A csaknem félmillió már­ka értékű, tízsoros, 32 betű­mezős eredményhirdetőt az 1974-es labdarúgó-világbaj­nokság egyik színhelyére, Hannoverbe szállítják. Előre­láthatólag májusban szerelik fel a VBKM berendezését a hannoveri stadionban. Az NSZK-ban már jól be­váltak a magyar eredmény- hirdetők és -jelzők, hiszen az NSZK-beli korábbi sí- és kor­csolya-világba jnoVsí gokon iJ ezeket használták. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom