Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

n»

tier, ret

1974. JANUÁR 31.. CSÜTÖRTÖK

KJürtap

Tatárszentgyörgy előre lép

Megvalósulnak a jó tervek

Hét esztendeje tartalékolja a pénzt művelődési házra Ta- társzentgyörgy községi tanácsa. Most azután ebben az évben végre belefoghattak az építkezésbe. Nem emelnek önálló új épületet, annyi pénzzel nem rendelkeznek, de a községi pártbizottság átengedte erre a célra saját tágas épületének nagy részét.

Ahhoz még toldalékot építenek és így 180 embert befogadó terem mellett klubszobák is lesznek. A terem nem alkalmas kifejezetten színielőadások tartására, bár dobogóján kisebb jelenetek előadhatók. Mozinak viszont alkalmas lesz, ezért remélik, hogy a vándormozi hetenként egyszer meg is jelenik majd a községben.

Az idei farsangon még a vendéglőben bálozik a fiatalság, jövőre azonban már ott lesz a művelődési ház előadóterme. A pártház épületének átalakítása és bővítése rövidesen befejeződik, május elsején megtarthatják a községi művelődési ház felavatását.

A munkálatok 700 ezer forintba kerülnek.

Idén egyébként is szépül és gyarapszik a község. Mostanáig nem volt kövezett járdája, ebben az évben azonban megkezdik a járdásítást, egyelőre két kilométer hosszúságban.

Napközis óvoda már van Tatárszentgyörgyön ötven apróság részére. Viszont az iskolások nélkülözik a napközi otthont. Nincs ugyanis, ahol főzhetnének nekik.

Most 120 személyt ellátó konyhát építenek, és a következeő tanév kezdetére meg is nyitják. Attól kezdve az iskolások is járhatnak napközibe.

Végül még arra is telik a község pénztárából, hogv ebben az évben lakást építsen két pedagógusnak.

Céltudatosabbá tenni a mozgalmat

A MEDOSZ kongresszusi termében szerdán tartották ágazati tanácskozásukat a vízügyi újítók és feltalálók. Mi- csuch László, a MEDOSZ főtitkárhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Többek között elmondta, hogy a vízügyi dolgozók évente 1200—1400 újítási javaslat benyújtásával vesznek részt a mozgalomban. Az utóbbi években mégis bizonyos fokú megtorpanás tapasztalható, amelynek egyik lényeges oka. hogy jó néhány vállalat nem készít újítói feladatterveket. Ezért fontos tennivaló, hogy megfontolt műszaki fejlesztési előrelátás alapján kidolgozott feledatfer- vekkel tegyék céltudatosabbá a mozgalmat.

Politikai munkások, közéleti emberek

Sikeresen dolgozik a nagykátai járás néplrontbizottsága

A népfrontmunkában a naptári évek vége, kezdete nem jelent különösebb csomópontot; a népfrontmunka is olyan, mint mindennapi tevékenységünk legtöbbje. Húzhatunk ugyan elválasztó vonalat: eddig ezt tettük, ezután pedig

ezek a feladataink, de ez csak formaság, hétfőn pontosan ott folytatjuk, ahol szombaton vagy vasárnap abbahagytuk. A pillanatra történő megállás, a futó számvetés, a vissza- és előre tekintés mégsem haszontalan.

Feladatterv — félidőben

Á Hazafias Népfront nagykátai járási bizottsága úgynevezett feladattervben rögzítette 1972-ben négy év legfontosabb tennivalóit. Mi valósult meg eddig — kérdezzük Beré- nyi György járási titkártól —, s nem véletlen, hogy a sűrűn gépelt munkaprogramot az alkotmányos munkát rögzítő oldalnál nyitjuk ki. A nagykátai járás egyike azoknak, ahol e tárgykörben évek óta következetesen, azonos hőfokon tevékenykednék.

„A választási aktus befejezésével a választók és a választottak rendszeres kapcsolatát kell kialakítani” — írja a többi között a feladatterv.

— Él, mozog a népfront — mondja Berényi György. — A választókkal és a jelöltekkel nemcsak a választások során törődünk. Az országgyűlési képviselők fogadóóráit, beszámolóit például folyamatosan mi szervezzük, azokon ott van a községi népírontelnök, vagy -titkár, s meghívjuk a község vezetőit is- így nagyon sok olyan probléma, amellyel a választók képviselőjüket keresik meg, ott helyben, azonnal megoldódik, illetve eljut az illetékesekhez.

— Népszerűek a nagykátai járásban a képviselői kerékasztal beszélgetések. Előre meghatározott program szerint tartjuk ezeket a községekben, s a program évről-évre kilencven százalékig megvalósul. Meghitt beszélgetések ezek, nem többen, mint húszán, harmincán vesznek részt rajta. A képviselők beszámolnak az országgyűlési ülések részleteiről is s a helyi tapasztalatokat összevetik az országossal. Kér- dezhek és válaszolnak. A kérdéseket előre bekérjük írásban, hogy a képviselőknek módjuk legyen felkészülniök a Válasszal, de ez nem merev fonna, természetesen számos kérdés helyben, spontán hangzik el, a beszélgetésnek hogy úgy mondjam a hevében ... Gyakran meghívjuk a képviselőket a megyei tanácstagi csoport üléseire...

Itt álljunk meg egy percre. A képviselők és a megyei tanácstagi csoport munkája között sem lehet, éles határvonalat húzni, különböző szinten, de azonos célért dolgoznak. A feladatfcerv mégis, külön is foglalkozik ez utóbbi kérdéssel, amikor hangsúlyozAutósok figyelmébe:

VÁLTOZATLANUL KÖTELEZŐ AZ ELAKADÁST JELZŐ

HÁROMSZÖG

HASZNÁLATA

Kapható az

1UT0KER

za: „Kiemelten kell törődni a megyei tanácstagok járási csoportjának működésével...”

Fiatalok, újak — „mélyvízben"

— Kialakult gyakorlata van a megyei tanácstagok csoportja működésének — mondja Berényi György. — Általában a megyei tanácsülések előtt értekeznek. Amikor — az ősszel — a. megyei tanácsülés a sízo- ciális-egészségügyi helyzet értékelésére készült, a tanácstagok Szentmártonkátán hallgattak meg errpl járási összefoglaló beszámolót és ott megtekintették az öregek napközi otthonát. Legutóbb, januárban Tápiószelén ülésezett a csoport, a járási rendőrkapitány számolt be a járás közrendjéről, bűnözési helyzetéről, mintegy adalékként a megyei összképhez.

— Sajátos jelentősége is van ! ezeknek a csoportüléseknek, j itt nyilatkoznak meg először a fiatal, az új tanácstagok. A megyei tanácsülésen, a nagy plénurn előtt zavarban lennének, talán mondanivalójukat sem tudnák úgy kifejteni, ahogy szeretnék, a csoportülés amolyan főpróba. Túl azon, hogy mondandójuk helyességét ellenőrizni tudják, ahhoz megerősítést kapnak, netán már ott vita alakul ki arról. A csoportú lés is egyik lehetősége annak, hogy tudatosuljon a tanácstagokban: ők politikai munkások. Közéleti emberek, s aki közéleti ember, az minden szavával, tettével politizál.

— Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a községi tanácsüléseken megválasztott megyei tanácstagok rendszeresen be is számoljanak munkájukról a választó testületek előtt. Mondhatom, nincs is probléma. Fejlődést értünk el tavaly egy ezzel összefüggő kérdésben. Néhány megyei tanácstagunkat több községi tanácsülés delegálta a megyei tanácsba, nos, beszámolóik azonos értékűek voltak mind a székhely községben, mind a társközségekben.

Az együttműködés távlatai

Képviselő, tanácstag, de még a községi népfrontéi zottság sem képes egymagában eredményesen dolgozni. Szükségük van partnerre, de méginkább az ő segítségüket kell, hogy igényeljék a tanácsok a község terveinek megvalósításánál- És: ,.a szocialista demokrácia ... bontakozzon ki... a tanács és a népfrontbizottságok együttműködési megállapodásaiban rögzített feladatok közös megvalósítása során”, mondja a fedadatterv.

— A járás valamennyi községében létezik együttműködési szerződés és élő valóság a járási hivatal és a járási népfrontbizottság együttműködése is. Évente, másféLéven- te felülvizsgáljuk, milyen eiredményekben realizálódik ez s melyek az aktuális tennivalók, az együttműködés mely pontjait kell erősítenünk. Eredményei és ugyanakkor gyengéi is az együttműködéseknek, hogy azok többnyire csak a testületek vezetői között zökkenőmentesek. Feladatunk a testületek kapcsolatának erősítése és rendszeressé tétele. Általában kedvezőek a tapasztalatok, jelzi ezt nem egy spontán megnyilatkozás is. Gyakran hallani a községekben: hogy tud az a néhány tanácsi és népfront vezető ilyen, igazán tisztes eredményeket elérni? Hát az eredmények mögött nem néhány ember erőfeszítése van, hanem a közöséggé. d. GKRISTÁLY

§ f

Ulf:,

.%,

1, ' V

fi- # «

::T

ippY;;

'V| Á

#i

*

iijU ,,r ■

V** ,

Az Amfora Üvért Kereskedelmi Vállalat üvegcsiszoló műhelyében 30 szakmunkás dolgozik. Kezük alól különleges egyedi ólomkristály dísztárgyak és készletek kerülnek ki. Különösen értékesek a gazdagon csiszolt, nagyméretű vázák és tálak.

budapesti és vidéki szaküzieteiben.

A VIURAVIDÍKI CUKORGYÁRAK

felvételt hirdet 18. évüket betöltött, az általános iskola 8 osztályét elvégzett férfiak részére

NEHÉZGÉPKEZELŐI

tanfolyamra, beiskolázás céljából.

A tanfolyam idejére a cukorgyár átlagfizetést folyósít, munkaidő-kedvezményt ad. és a sikeres vizsgát tett munkásokat

RAK0D0GEPKEZELŐI

munkakörben helyezi el.

Részletes felvilágosítás: Mótravidéki Cukorgyárak, Hatvan, Román Gyula gépüzem-vezetőnél.

A

z úgy volt, mint amikor az ember menett ott ketyeg az ébresztőóra, oda se figyel, afféle háttérzaj, semmi, egyszerre azonban éjjel arra ébred, hogy itailja a ketyegést, zavarja őt. És attól kezdve hiába akar aludni, hallja. Megpróoál- ja kivinni a szobából, de akkor meg azért marad éoren, mert nyugtalanítja, hálna nem kel fei idejében, hiszen nincs ott az ébresztő. Vége egy ilyen éjszaka nyugalmának.

A változás pillanata nálam egy apróság volt, egy semmiség. Le akartam ülni egy padra a ligetben és már úgy mozdulat közben vettem csak észre a feliratot: „Vigyázat, mázolva!” Még sikerült visszaemelkednem, de a szívem hevesen dobogott, hogy lám, milyen veszélytől menekültem meg, a ruhám odalett volna, pedig még majdnem új. Igazán nem volt nagy dolog, de óvatosságra intett: jobban szét kell ezután néznem, mielőtt teszek valamit, hátha kár, baj lesz belőle.

Meg kell mondanom, hogy még aznap újra megerősödött ez az intelem. A pályaudvarra mentem ki — azért is sétáltam előtte, mert telefonon mondták, hogy a vonat késik, kiesett tehát egy óra időm —, a feleségemet vártam haza Nyíregyházáról. Amint sétálgatok a peronon, egyszerre szinte a fülem mellett elkiáltja magát egy jó borízű hang: „Vigyázat” és alig volt időm félreugrani, már el is húzott mellettem, meglehetősen vadul, egy motorostargonca. Tulajdonképpen örültem, hogy olyan frissen reagáltam, hogy megúsztam, talán még rosszul sem esett az, hogy hevesebben lüktetett a vérem, de azért újra igazolódott az elhatározás, hogy ezentúl jobban körül fogok nézni, nem leszek oiyan elgondolkozó és szórakozott. Ezt el is mondtam a feleségemnek, aki helyeselt, azt mondta, legfőbb ideje leszoknom a hebehurgya- ságról, végeredményben harminchárom éves vagyok, egy kis megfontoltságot el is lehet tőlem várni, no meg kár is lenne idő előtt halálomat lelni egy autó kerekei alatt, ő mindig félt engem.

Ami igaz, az igaz, addig gyakran átmentem én a piros jelzésen is, ha nem láttam közeledő járművet, de attól kezdve úgy tekintettem, mint egy Vigyázatl-szimbólumot és tiszteletben tartottam. Gyakran bosszankodtam, hogy lekések egy-egy autóbuszt, amit azelőtt elkaptam volna, de csitítottám magam, hogy jobb későn odaérni, mint soha, jobb tíz percet várni, mint kórházban ébredni. A valóságban azonban, mivel türelmetlen természetem van, sohasem bírtam a várakozást, kezdtem megutálni a tömegközlekedést, és míg addig nagyonis autóellenes voltam, felhasználva az alkalmat, hogy kisebb örökséghez jutottam, autót vásároltam és beiratkoztam egy gépjárművezetői tanfolyamra. Akkor aztán nagyon el kezdett ketyegni a Vigyázat !-óra. Már a KRESZ-nél sorra jöttek a felfelé fordított háromszögű Vigyázat-táblák, jelöltek veszélyes kanyarokat és veszélyes lejtőket, iskolákat és útszűkületeket. csúszós utat és gyalogátkelőhelyet, sőt volt olyan is. hogy „Vigyázat! Mélyrepülés!” és olyan is, hogy „Vigyázat! Kísérő nélküli állatok!”

Később aztán, amikor tanultam vezetni, majd magam vezettem, rájöttem, hogy minden egyéb tábla is: „Vigyázat!” Mert figyelni kellett arra is, ami tilos, sőt arra is, ami szabad. mert ha szabad volt egyirányba menni, az azt jelentette, hogy nem szabad más irányba menni ha zöld volt a lámpa, nem volt szabad állva maradnom, mert rámtülköltek. És aztán kiderült, hogy létezik egy belső „Vigyázat! Rendőr!”-tábla is, és főként egy állandó tábla, amit magammal kellett hurcolnom. szinte ott lógott a szélvédőüvegemen: „Vigyázat! Mások is hibázhatnak!”

Akkortájt már- megszoktam, hogy magasabb a vérnyomásom, és szinte-szinte örültem. amikor az élet leskülönbözőbb területein felfedeztem a „Vigyázat”-jelzéseket. Ohó! Azelőtt, ha találkoztam egy felettesemmel, úgv szórakozottan elbeszélgettem vele, mondtam, ami eszembe jutott — most ott láttam

GOMBO PÁL:

...ZAT

Vigyázat Q

feje felett a jelzést és gyorsan átgondoltam, mit is vár ö tőlem, mik lehetnek az ő nézetei, mibe köthet bele, mivel szerezhetek nála jó pontot. Persze, az embernek bárki árthat. Addig bizony gyakran voltam tapintatlan, előfordult, hogy egy kollégámnak, aki éppen akkor vált el, elmagyaráztam, miért ítélem el a válást; éppen egy olyan hölgynek szidtam az igazgatóm intézkedését, akiről aztán hallottam, hogy bensőséges viszonyban áll vele', még az is előfordult, hogy nem vettem észre barátom kacsintgaíásait és a társaságában levő férfi előtt neveztem botrányosan unalmasnak egy filmet, persze mondanom sem keU, hogy az ismeretlen volt a rendező. Hát ennek aztán végét vetettem. Elkezdtem informálódni az emberekről/ ismeretlenek • előtt csak közömbös dolgokról beszéltem, vagy még inkább hallgattam és helyeseltem, de még a legismerősebb ismerős előtt is megválogattam a szavaimat. És mindeh találkozás után mérleget is készítettem: áthágtam-e a társadalmi közlekedés szabályait, vagy — ellenkezőleg — jól vizsgáztam.

Állandó feszült éberségem közepette nagyon rászoktam a feketézésre és dohányzásra, úgy háromszorosára emelkedett a napi adagom. Ettől kissé kábult is lettem, nehezebb volt az éberség, de másrészt valahogy a vérembe ivódott Minek is titkolnám, régóta tetszett nekem egy ifjú kolléganőm és ostromoltam őt, félig tréfásan, de bizony nagy vágyakozással. Egyszer aztán találkozót beszéltünk meg egy távoleső eszpresszóban, aztán odáig jutottunk, hogy meghívott a lakására, mikor a férje kiszálláson volt. El is mentem én, az úton kétszeres óvatossággal vezettem, mert tudtam, hogy izgatott vagyok. A lakásajtónál aztán felrémlett előttem egy egész sor felfelé fordított háromszög, hogy „Vigyázat! Férjveszély!” „Vigyázat, bonyodalmak!”, „Vigyázat pletyka!”. Leóvakodlam a lépcsőkön, arrébb hajtottam néhány sarokkal és felhívtam a nőt... közben a szívem vérzett is, hogy lemondok róla, meg örült is, hogy mi minden veszélyt elkerültem ... egyszóval felhívtam és azt mondtam neki, hogy kis autóbaleset ért, elnézést. Akkor néhány- napig gyalog is jártam be.

A hangulatom azonban egyre romlott, és éreztem hol a gyomromat, hol a szívemet, hol szédültem, hol levegőt nem kaptam. No, persze, a sok kávé, a sok nikotin. „Vigyázat, még végeznek veled!” — fő az egészség. Hát leszoktam róluk. Sikerült de *a munkám megsínylette. Mondtam is magamnak, hogy vigyázat, észreveszik és kétszer annyit dolgoztam, még haza is vittem iratokat. Attól persze kevesebb és nyugtalanabb lett az alvásom, vigyázat, ez is megárthat, de még mennyire, felírattam hát az orvossal altatót mikor az kevés volt, másik orvossal egy másik altatót, mellé.

Most harmincöt éves vagyok, itt fekszem a kórházban, azt mondják, főleg pszichoszomatikus izéim vannak, egy kis gyomorfekély, talán egy kváziinfarktus, egyszóval nem bizonyos, hogy az. de azért jó lesz vigyázni, meg némi asztmaféle. ja igaz. és ilyen körülmények között persze indokolt, az nem külön baj, hogy fogytam vagy tizenöt kilót... Egyébként éppen most jött be a nővérke, látta, hogy írok és mondta, hogy „Vigyázat! Ne erőltesse meg magát!” Igaza van, abba is hagyom, jó hogy figyelmeztetett, még megerőltettem volna magamat — de azért nem tagadom, ahogyan rámszólt, kicsit megijedtem. úgy összeszorult a szívem és beállt a fájás a gyomromba, de nem baj. majd vigyázok és csendesen fekszem a hátamon, számolok százig, addigra talán megenyhül.