Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS &3 CE6LÉD VÁROS R XVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1974. JANUÁR 30., SZERDA Ivó- és gyógyvizet keresnek Felállítják a hordozható fúróberendezést Huszonöt éve, 1949-ben ala­kult meg a Ceglédi Mélyfúró Vállalat, 1958-ban egyesült a kaposvári és tokodi vállalat­tal, létrehozva a Vízkutató és Fúró Vállalatot. A ceglédi üzem vezetőjével, Borda Lász­lóval beszélgettünk munká­jukról, terveikről. Az országosan növekvő víz­igény kielégítése érdekében a vállalat évek óta módszeresen fejleszti gépparkját, és 1973- ra az üzem összes fúróberen­dezését újakra cserélte ki. A jelenlegi követelményeknek mindenben megfelelő, kor­szerű gépeket a vállalat ma­ga tervezte, és a ceglédi üzem készítette el. i*z új berendezések ma­ximális kihasználása ér­dekében jelentős üzem- szervezést hajtottak vég­re. A fejlett technika megváltoz­tatta a munkásállomány szer­kezetét, mind több szakmun­kásra van szükség, egyre ke­vesebb a segédmunkás. vállalat fő profilja a víz­fúrás, de 1972 óta építőipari tevékenységét is folytat. Visz- jszanyert köpenycsöves mód­szerrel mélyalapozást végez. Tavaly a berettyóújfalui áramszolgáltató telepnek, egy bajai áruháznak és két isko­lának készített alapokat. Ala­pozási módszerének az a nagy előnye, hogy jelentősen csök­kenti a kivitelezési időt. A gép nagy átmérőjű gyógyvi- zes kutak fúrására is alkal­mas. 1973-ban Tömördpusz- tán dolgoztak vele: az ig- mándi gyógyvízkutakat fej­lesztették. Tevékenységi kö­rüket más területen is bőví­tették. Az ország több helységé­ben elvállalták a termál- kutak karbantartását és üzemeltetését. 1972 elején a beruházási korlátozások miatt nem tud­ták teljes kapacitásukat le­kötni. A vállalat vezetősége intézkedési tervet készített, mely bővítette és módszeressé tét" ■> a bel- és külföldi piac­kutatást. Tavaly ősszel Szlo­vákiában megkezdték a ter­málvízfeltárási lehetőségek kutatását, s alig fél év alatt 11 millió devizaforintot ter­meltek. A jugoszláviai Mla- denovac környékén eredmé­nyesen kutattak gyógyvizet. Továbbra is fenntartják a Mongóliába irányuló szelle­mi exportot: szakembereket küldenek az ottani vízfúrási munkák irányításához. A dol­gozók és a műszaki kollektíva jól összehangolt, odaadó mun­káiénak köszönhető, hogy si­került az 1973-ra tervezett termelési értéket túlteljesí­teni. A szisztematikus piacku­tatással elérték, hogy idei vízfúrási kapacitásuk jó részét már lekötötték, s azon belül az export meg­haladja az össztermelés 30 százalékát. Az export nem­előnyös, dolgozó csak a vállalatnak hiszen a külföldön munkások havi átlagjövedel­me, beosztásuktól függően, el­éri a 6—7 ezer forintot. Je­lenleg mintegy hatvan ember dolgozik a ceglédiek közül Csehszlovákiában, Szlovákia termálvízkincseinek feltárá­sán. A főhatósági szintű meg­állapodás alapján e munka várhatóan 1980-ig tart. Az üzemvezetőség építő­ipari tevékenységét is to­vább kívánja fejleszteni. Az igényeknek megfelelően, ha szükségessé válik, újabb ala­pozógépet működtetnek a ter­melésben. Folyamatosan vég­zik a gyógyvízkutak tavaly megkezdett fúrását, és újabb kutakra kötnek üzemelteté­si, karbantartási megállapo­dást. Az 1973-ban kötött szerző­dés alapján, a Vízkutató és Fúró Vállalat megkezdte az olasz Castiglione cég mű­anyag úszómedencéinek sze­relését. A medence különle­gessége, hogy rendkívül Jcis mennyiségű víz kell üzemel­tetéséhez, ugyanis speciális, beépített víztisztító berende­zése van, csak a veszteséget kell pótolni. Az új típusú me­dence a hagyományos vas­beton szerkezetűnél jelentő­sen olcsóbb, kérésre műanyag tetőt is építhetnek fölé. Az elsőt tavaly készítették Csor­nán, és két budapesti (meden­cébe beépítették a víztisztító berendezést. A vállalat a távlati ter­vek szerint kisebb víz­művek építésére is be­rendezkedik. Borda László elmondta, hogy fejlesztési terveikhez létszámuk megvan, de az új eljárások, modern technoló­giák a vállalat minden dolgo­zójától megkövetelik a szak­mai továbbfejlődést: az új berendezésekhez egyre több szakmunkásra van szükség. A vállalat mindent megtesz a dolgozók továbbképzéséért. Az utánpótlás biztosítása ér­dekében a MŰM várpalotai szakiskolájába jelentkező fú- rós tanulóknak ösztöndíjat adnak, s iskolai, szakmai gya­korlati idejüket akár külföldi munkán is tölthetik. Szeret­nék. ha még több általános is­kolát végző diák keresné fel a ceglédi üzemvezetőséget, ahol továbbtanulásukról gon­doskodnak. Kőhalmi Dezső Megkezdődnek | ™en: iobban a tanácstagi beszámolók Postáshiány a IkíHCI'ÜÍs l<‘il Kedvezmények, továbbtanulás Cegléden hétfőn, február 4- én megkezdődnek a tanácstagi beszámolók: a tavaly megvá­lasztott tanácstagok most el­ső ízben állnak választóik elé. A beszámolókat követően megválasztják a lakóbizottsá­gokat is. Népi ellenőrök Huszonnégy intézkedés Tavaly huszonnégy ízben hoztak intézkedést a népi el­lenőrök munkája, jelentései nyomán. A kívánt célt vizs­gálatuk minden esetben el­érte. A kapott közérdekű be­jelentések főként a lakosság érdekvédelmével foglalkoz­tak. s kitértek a gazdálkodási fegyelemre, a beosztással va­ló visszaélésekre is. A törtzli piacon Szegényes választék, városi árak A nyáron adtunk legutóbb helyzetjelentést a törteli piac­ról. Akkori tudósításunkban kifogásoltuk a borsos árakat. A téli szemle sem mutat sok eltérést. Az árusok 6 fo­rintért mérik a burgonya kiló­ját, a kevéske és satnya zöldség levesbe való csomagjáért 5—6 forintot is elkérnek. A savanyított káposzta, a fok­hagyma szinte csak mutatóba kerül a törteli piacra. Aki na­gyobb választékot akar, annak fel kell kerekednie, és jókora bevásárló táskával, hogy hu­zamosabb időre elegendőt hoz­zon, Ceglédre kell utaznia. A gyümölcs, vagyis az alma árát, a 10 forintot, csak növeli a szegényes kínálat. A tojást aránylag olcsón, 1,30—1,50- ért adják darabonként, a ké­sei csibe párja 100—140 forin­tért kel el. Nem találják meg számítá­sukat, akik mákot, diót, túrót, szilvalekvárt keresnek a tör­teli piacon. Egyedül a gyere­kek örülhetnek: bőven jut minden vevőnek pirított tök­mag, pattogatott kukorica. Az ingatlanközvetítőben Sokan építtetnek társaskázat Mint a Balaton mentén A Körösi úti földszintes há­zak egyikében találjuk meg a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat ingatlanközvetítő részlegének irodáját. Az ajtó mellé akasztott hir­detőtábla ablaka mögött, sok­sok cédulán, eladó házak, tel- >kek nyújtanak gazdag vá­lasztékot az ingatlanok iránt érdeklődőknek. Jelenleg 38 ház és 21 telek vár eladásra. Harmath József, a részleg vezetője „elmondotta, hogy tavaly 70 telek és. 369 ház talált gazdára Cegléden. Ha nem is jelentősen, de minden évben csökken a ház­vásárlások száma. A telkeké azonban nem: míg a családi házak kínálata-kereslete egyensúlyban van, a telekvá­sárlók igényeit nem tudják kielégíteni, annak ellenére, hogy akad ugyan eladásra váró telek, de sok nem felel mag az igényeknek. Nem ke­lendők a városszélén húzódó ingatlanok, bár azok árai jó­val alacsonyabbak, a város központjában lévő, eladásra várókénál. Egy kedvező he­lyen fekvő telek négyszögöle 800—1000 forintért cserél gaz­dát, míg a város peremén 80 —100 forintért kínálják, nem sok sikerrel. Például a ken­derföldi határban hónapok óta eladnának egy 171 négy­szögöles portát, de még nem akadt gazdája. A családi házak kínálata, kereslete is hasonlóan alakul: gyorsabban talál vásárlóra az a ház. amelyik a központban, va°’- legalábbis központkö­zeiben van, és még gyorsab­ban kel el, amelyiket — per­sze, drágábban is — lakatla­nu1, illetve beköltözhetően hirdetnek. A felvett hirdetések nyil­vántartása szerint Cegléden az eladásra várók között egy kétszintes, beköltözhető csa­ládi házat 700 ezer forintért kínálnak eladásra, a legol­csóbb pedig — ez is lakatlan —, a téglagyár környékén vár új gazdára, 70 ezer forintért. A régebbi nyilvántartásokat fellapozva, megtudtuk, hogy az ingatlanok ára általá­ban évek óta megállapo­dott, a telkeké országos viszony­latban is Cegléden a legdrá­gább, vetekszik' a Balaton- partiak áraival. Három-négy évvel ezelőtt a tanyáról beköltözők adták a legtöbb munkát az ingatlan- közvetítőnek. Mostanában in­kább a bérlakásban élő váro­siak keresnek maguknak le­hetőleg lakó nélküli házat. A leendő háztulajdonosok idő­sebb emberek, sokszor egy életen át megtakarított pén­züket fordítják rá, hogy saját fedél legyen a fejük felett. A fiatalabbak a bérházi laká­sokat választják inkább, bár számos példa van rá. hogy a lakósrészlet kifizetése után ők is családi házak után ér­deklődnek. Az egyre növekvő számmal énülő t-5rsf>c';ázak, bérházak, bár még nem számottevően, de már érezhetően csökken­tették az ingatlanközvetítő részleg forgalmát. A jövőben még inkább szá­molnia kel! azzal, hogy meg­csappan a forgalma. A telek- ingatlanok azonban változat­lanul kelendőek lesznek, mert a ceglédiek szívesen építkeznek: bizonyítják ezt a gomba módjára szaporodó kertes családi házak is. Csatári Ilona esetén, és a csomagfeladást díjtalanul tudjuk biztosítani nekik, továbbá ruhát és kerék­párt is kapnak, valamint 50 százalékos vasúti igazolva íyt. — Lehetőség van tovább. nulásra is: egyéves kezelői tanfolyamot indítunk minden évben. Tekintettel arra, hogy a kézbesítők pénzzel :'s bán­nak. csak 18 éven felüliek je­lentkezhetnek a munkára. Cs. I. A negyedik ifjúsági pinceklub Megépült a ceglédi járás negyedik ifjúsági pinceklub­ja Abonyban: a József Attila Termelőszövetkezet KISZ- szervezete társadalmi munká­ban, a tsz gazdasági vezető­sége és a KISZ megyei bi­zottsága adta támogatás cél­szerű felhasználásával, olyan szórakozóhelyet teremtett, ahol minden fiatal megtalál­ja a hasznos időtöltéséhez és szórakozásához a lehetőséget, Abonyban a budapesti Egyesült Ruházati Szövetke­zet fiataljai, főként lányok, saintén KISZ-fiataloknak va­ló klubot szerveznek. TÖMEGSPORT Több százan az EVIG-ben A BRIGÁDMOZGALOM ÉS A TESTEDZÉS A KÖZGÉP ceglédi gyárá­ban figyelemre méltó sport­élet zajlik, szinte az év min­den szakára esik valamilyen esemény. A bajnokságok szervezésére, rendjére lelkes sportemberek ügyelnek. Az asztaliteniszben Jakab Albert, Simon István, Tabáni Tibor, kispályás lab­darúgásban Jakab Albert, Pásztor István, sakkban Os- gyáni Benő, tekében Tauber Jenő, lövészetben Czombos István tett sokat. A KISZ- rendezvényekben, Boros Fe­renc, Nyíri Ferenc és Bujáki Pál segített. Mint a KISZ- csúcsvezetőség sportfelelőse, Pásztor István elmondotta, tavaly a dolgozók 30—40 szá­zaléka vett részt rendszeresen a különböző bajnokságokon. Márciusban a Pest megyei Építők szakszervezeti asztali­tenisz-bajnokságán 3. lett a Jakab, Simon, Bujáki össze­tételű csapat. Ötven indulóval rendezték meg a KISZ városi versenyét, melyen egy 2. és egy 4. helyet szereztek. A női Kossuth Lajos emlékére A Turini százak útjának 97. évfordulóján rendezett em­lékünnepségen, melyet az újjáalakult baráti kör Cegléden, a zeneiskola hangversenytermében rendezett, sok barátikör-tag és érdeklődő vett részt, hogy meghallgassa dr. Szilágyi Miklós múzeumigazgató előadását a nép emlékezetében élő Kossuth- ról. A műsorban a Kossuth Gimnázium énekkara is szerepelt Béres Károly vezényletével. Balogh Erika Ady Endre „Kos­suth halálának évfordulóján” című versét mondta el, mély át­éléssel. Apáti-Tóth Sándor (elvétele egyéniben (huszonöt induló) egy 4. helyezést értek el. Csa­patban a fiúk elsők, a lányok harmadikok lettek. Áprilisban kezdődött s no­vemberben fejeződött be a Szakmaközi Bizottság által rendezett városi csapatbajnok­ság. A kétfordulós versenyen két férfi- és egy női együttest indítottak. A férfiak 12 csapat között a 2., illetve az 5. helyen végeztek. Ebben a hónapban kezdődött a KISZ városi kis­pályás labdarúgó-bajnoksága: a huszonöt részvevő közül há­rom a KÖZGÉP-et képviselte. Az I. csapat 7 selejtezőmérkő­zését pontveszteség nélkül zár­ta. A döntő időpontjáról a rendezők nem értesítették, így az nélküle zajlott le. Májusban került sor a vál­lalat KISZ-istáinak lövészver­senyére, százharminc részve­vővel. Júniusban kezdődött és 3 hónapig tartott a VIT Kupa: hat alapszervezet KISZ-tagjai, öt sportágban vetélkedtek. Az idén már részletesen kidolgo­zott program szerint sportol a mintegy másfél száz fiataL Június 6-tól szeptember 30-ig tartott az egyik legnagyobb és legsikeresebb verseny, a vál­lalati kispályás labdarúgó-baj­nokság. A 15 együttes körmér­kőzést vívott, kétszáz-kétszáz­ötven dolgozó hetente egy al­kalommal a pályán találkozott. A nyári időszakban szinte va­lamennyi sportágban tartottak barátságos találkozót. A váro­si kispályás szakszervezeti bajnokságon a PENOMAH mögött második lett a KÖZGÉP, sakkban viszont egy hellyel előrébb, az első helyen végzett, tekében csa­patban és egyéniben egyaránt nagy fölénnyel győzött. A KISZ atlétikai versenyén a színeiket képviselők hét első helyet szereztek. (1972-ben kosárlabda-bajnokságot is rendezett a KISZ, amit a KÖZGÉP nyert meg. Decemberben a KISZ teke­csapatbajnokságán a KÖZGÉP az első négy helyet szerezte meg. Pásztor István követendő példaként említi: — A forgácsolóműhelyben dolgozik a Rákóczi szocialista brigád, mely kis közösségén belül két csapatot alakított. A brigádtagok labdarúgásban, lövészetben, tekében, asztali- teniszben, vízilabdában vív­nak mérkőzéseket, általában kéthetenként. Kezdeményezé­sük egyedülálló, jól szolgálja a szocialista brigádmozgalmat és a sportot. U. L. Ceglédre, az 1. számú pos- tanivatalba reggelenként Il­lő zsákban érkezik a város napi újságadagja. Havonta 350—370 ezer sajtóterméket hordanak szét a kézbesítők, és adnak el a hírlapárusok. Több mint 16 ezer előfizető van a város bel- és külterületén, akikhez 22 belterületi és 5 kül­területi kézbesítő viszi el a2 olvasnivalót. A postahivatal az engedélyezettnél jóval ke­vesebb emberrel látja el fel­adatát. Tavaly öten hagyták ott, a küldemények, kézbesí­tésre váró levelek, táviratok, utalványok száma pedig nem csökkent. — Jelenleg még legalább tíz dolgozót tudnánk foglal­koztatni kézbesítői munkára — mondotta Fehérvári, János, a postahivatal vezetője. — A külterületre beosztott kézbesí­tők, amióta felállítottuk a csa­ládi postaládákat, minden ne­hézség nélkül el tudják látni feladatukat, a belterületiek viszont nem győzik a munkát, egy-egy kézbesítőnek nagy a kerülete. Ha lenne jelentkező, kisebb kerületeket tudnán« kialakítani. — Sajnos, egyelőre, éppen a kevés létszám miatt, nem tud­juk biztosítani a szabad szom­batot. Ez a gond is megszűn­ne, ha a várt tíz személyt fel tudnánk venni. Részükre 75 százalékos kedvezményt nyúj­tunk távirat, távbeszélgetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom