Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Elsőként Vasadon és Csévharaszton Huszonhétezer személyi igazolvány Járásunkban is minden elő­készületet megtettek az idén lejáró személyi igazolványok cseréjére. Amint a járási rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti al­osztályán megtudtuk, huszon­hétezer lakosnak kell ebben az évben személyi igazolványát érvényesítenie, illetve megújít- tatnia. Elsőként Vasadon és Csév­haraszton kerül sor a cserére. Aki állandó jélleggel beje­lentett lakással rendelkezik, és személyi igazolványának érvé­nyessége lejár, az érvényesítés vagy kicserélés végett Vasa­don, ü községi tanácson feb­ruár 11-én reggel 8-tól este 6 óráig, Csévharaszton február 15-én, ugyanabban az időben a tanácskirendeltségen jelen­jék meg. Az érvényesítéshez, illetve cseréhez vigye magá­val a lejárt személyi igazol­ványt, a kiállított adatlapot, amelyet a postahivatalokban lehet beszerezni, vigyen két személyi igazolvány képet és egy 10 forintos illetékbélyeget. Szükséges az adatváltozást bi­zonyító igazoló irat is. Az érvényesítés vagy csere végett mindenkinek személye­sen kell megjelennie. A járó- képtelen betegek személyi iga­zolványait, amennyiben gyó­gyulásuk egy éven belül nem várható, a járási rendőrkapi­tányság lakásukon érvényesí­ti, illetve cseréli ki. A szemé­lyi igazolvány érvényesítésé­nek vagy cseréjének elmu­lasztása a 3/1969. B. M. számú rendelet 10. paragrafusa értel­mében szabálysértési eljárást von maga után. Az egyes községek lakói sze­mélyi igazolvány cseréjének, érvényesítésének időpontját a jövőben közöljük. MOMOB’VIDÍQ • 1 .A -P*E S.T M í G Y El' H IR LAP KÜLÖ N KI A D As-S A XVI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1974. JANUÁR 30., SZERDA EMELKEDETT A TAGLÉTSZÁM Jól dolgoztak a járás Vöröskereszt-szervezetei Sikeres véradó napok — Sok a tiszta udvarú lakóház Nemcsak a gazdasági, ha­nem a társadalmi szervek is most készítik el tavalyi ered­ményeik összesítését. A Vöröskereszt monori járá­si szervezete 1973-ban nagy gondot fordított a községi és az üzemi titkárok továbbkép­zésére, tájékoztatására. Amint a 90 százalékos megjelenési arány bizonyítja, az alapszer­vi titkárok megértették a to­vábbképzés fontosságát. Járásunkban 46 alapszer­vezet tevékenykedik, me­lyek tavaly 57 esetben tar­tottak taggyűlést. A tagok száma kétszázzal gya­rapodott: jelenleg hétszáz­negyvenkilenc tagja van a vóröskeresztes szervezet mo­nori járás alapszervezeteinek. A korábbi években két csúcsvezetőség is alakult. Az újabb és egyre bonyolultabb műtéti eljárások egyre több vért igényelnek. Tavaly a köz­ségekben megszervezett véradó napokon 600 liter vér gyűlt egybe, amely, ha figyelembe vesszük, hogy a járás munka­képes dolgozói közül a többség Budapesten dolgozik, és hogy a véradásokat mindig munka­időben tartják, igen szép ered­mény. Természetesen ezt csak úgy érhették el, hogy a vörös­keresztes alapszervek, karölt­ve a községek párt- és társa­SPORTJEGYZET Az alapozásról Emlékszünk még a tíz-ti­zenöt évvel ezelőtti labdarúgó holt szezonra - a magasabb osz­tályú csapatok már akkor is alapozással töltötték a telet, a kisebbek azonban csak köz­vetlenül a bajnokság kezdete előtt jöttek össze, s tartottak néhány edzést. Ma már más a helyzet: az alapozás még a legkisebb, baj­nokságban szereplő csapat szá­mára is elengedhetetlen. Sze­rencsére jól tudják ezt járás- szerte is, hiszen január köze­pén mindenütt megkezdték a felkészülést a tavaszi idényre. A megyei bajnokságban sze­replők közül természetesen a monoriak vannak a legkedve­zőbb helyzetben, hiszen ők a Kossuth iskola tornatermében gyakorolhatnak, a többiek azonban a szabadban kezdték, illetve folytatják a munkát. Ismételten kimondjuk, szük­ség van az alapozásra: ilyen­kor kell a játékosokat meg­fosztani a fölösleges kilóktól, megfelelő erőnléti, terhelési gyakorlatok árán. A kedvvel nincs baj. Mono- ron az egyik legjobb labdarú­gó például olyan szorgalmas, hogy még az edző sem hitte el róla, csak akkor, amikor személyesen is meggyőződött, hogy valóban az — Nem eszi meg a kutya a telet — tartja a közmondás. Valószínűleg lesz még hó, s jó alkalmat nyújt a szabadté­ri erőnléti edzésre. Néhány csapatunk még tart­ja mayát az MNK-ban: nekik különösen igyekezniük kell. Csak a dicséret hangján szólhatunk a járási sparta- kiád rendező bizottságáról is, amely a vasárnap kezdődő te­remfoci-bajnokságot kiírta. E bajnokság is jó alkalom lesz a felkészülésre. Gyömrőn a labdarúgók még nem kezdték el a munkát, pe­dig szükség lenne rá, hiszen a csapat a 15. helyen áll, ta­vasszal a kiesés elkerüléséért kell harcba indulnia. (—rj—) MNK Nem lesz könnyű Ismertté vált a Magyar Népköztársasági Kupa megyei döntőjének sorsolása: március 3-án indul a megye labdarú­gócsapatainak nagy mérkőzés­sorozata, amelyen járásunk több együttese érdekelt. A monori járásban a kupa­küzdelemnek régi hagyomá­nyai vannak, hiszen aligha akad az országban még egy járás, amelyből már három csapat játszott Szabad Föld Kupa döntőt a Népstadionban: a vecsésiek 1965-ben kupa­győztesek voltak, a pilisiek 1964-ben, az üllőiek 1969-ben a második helyen végeztek. Azóta sok viz lefolyt a Dunán, reménykedünk, hogy ötéves „távoliét” után, járásunk csa­patai ismét ott lesznek a ku­paküzdelemben. Nem könnyű a feladat, íme az első forduló sorsolása: Gyál—Üllő, Felsőpakony—Ve- csés, Űjszilvás—Pilis, Göd— Monor, Diósd—Maglód, Mende —Bem SE, Péteri—Ceglédi Vasutas. Amint látható, csak két csa­patunk játszik otthon az első fordulóban, viszont igen ran­gos ellenféllel: Péteribe az NB II-es Ceglédi Vasutas, Menüé­re az NB III-as Bem SE csa­pata látogat. Remélhetőleg a gondos ala­pozás után, jó erőben, nagy játékkedvvel és sikeresen sze­repelnek majd csapataink a kupanyitányon. (szatti) daimi vezetőivel, szívós mun­kát végeztek. összesen ezerötszázhet- venöt személy jelentkezett véradásra, ezerháromszáz­huszonöt donortól vettek vért. A Monori Kefegyárból ötven, a vecsési VÍZÉP Vállalattól hatvan, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezettől ugyanannyi, a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz-ből ötven dolgozó adott vért. A községek és az üzemek további támogatást is nyújtot­tak, például Ecseren már ha­gyománnyá vált az év eleji vöröskeresztesbál, amelynek bevételeit a véradók megven- dégelésére fordítják, a Gyöm­rői Vasipari Ktsz, a Monori Vasipari Ktsz, a vecsési VlZÉP Vállalat és a Gyöm­rői Ruhaipari Szövetkezet ve­zetői pedig, azon kívül, hogy a véradókat vendégül látják, a véradás után részükre egy­két nap fizetéses szabadságot is biztosítanak. Minden évben visszatérő feladat a tisztasági mozgalom szervezése. Tavaly a monofi járásban levő 29 ezer 825 lakóházból a vöröskeresztes aktívák 23 ezer SO-at felkerestek, s megfelelőnek 18 ezer 44-et találtak. A 16 termelőszövetkezetből 15-öt látogattak meg, de csak egyetlenegy, mégpedig a vasa- di termelőszövetkezeti szak­csoport érdemelte Iá a Tiszta termelőszövetkezet megtiszte­lő címet. Felkeresték a KÖJÁL dol­gozóinak bevonásával mind a 29 általános iskolát és a gim­náziumot. A tiszta iskola cí­met 11 általános iskola és a gimnázium nyerte el. A családvédelem előtérbe kerülése az új egészségügyi törvényben fokozta a vöröske­resztes szervezetek munkáját. Tavaly a vöröskeresztes szervezetek titkárai számba vették, hogy hány egyedül élő, idős ember szorul társadalmi gondozásra. Kezdeményezé­sükre Üllőn megnyílt az öre­gek napközi otthona. Több apróság gyermekotthoni elhe­lyezését is kezdeményezték. Rákszűrést szerveztek Gyöm­rőn, Pilisen, Ecseren és a mo­nori MEZŐGÉP Vállalatnál, a tüdőszűrések lebonyolí­tásában minden egyes köz­ségben segítséget nyújtot­tak. Rendszeres a nővédelmi ta­nácsadás Sülysápon, ahol meg­alakult a fogyókúrázók klubja is: összejöveteleit orvos vezeti. A közelmúltban Gyömrőn is alakult ilyen klpb. Lehetne még sorolnunk az üzemek dolgozói, az ifjúság körében végzett munkákat, de úgy véljük, az eddigiekből is megállapítható, hogy a vörös­keresztes szervezet a monori járásban jól dolgozott, még akkor is, ha Gajdos Józsefné járási titkár kissé elégedetlen. Ismerve a szervezet lelkes vezetőit, aktívéit, egészen bi­zonyos, hogy az eredmények idén még jobbak lesznek. Kovács György A TÖVÁL termelési tanácskozása A napokban tartotta meg igazgatósági ülését a TÖVÁL. Az igazgatóság tagjai megte­kintették a tavaly felépített létesítményeket. Február 1-én, pénteken ter­melési tanácskozást tartanak a művelődési házban, ahol a munkásokkal is ismertetik a tavalyi eredményeket, az idei célokat. Akkor kerül sor a szocialista brigádok munkájá­nak értékelésére is. MfSOR MOZIK Maglód: Bob herceg. Monor: A rendőrség megköszöni. Nyáregyháza: Hófehérke her­cege. KIÁLLÍTÁS Monor, nagyközségi tanács­terem: A falu a szocializmus útján című vándorkiállítás; megtekinthető 10-től 17 óráig. KÖNYVTÁR Maglód, 10.30 órakor: a 8. osztályos tanulók rendhagyó irodalomórája Vargha Balázs- zsal. FALUGYŰLÉS VECSESEN Több mint hétmillió forint értékű társadalmi munka Óvoda az OTP-lakótelepen — A tervek előbb is megvalósulhatnak Aczél Ferenc, a Hazafias Népfront községi titkára meg­nyitja a falugyűlést. Falugyűlést tartottak Vecsé- sen, a József Attila Művelődé­si Ház nagytermében, amely zsúfolásig megtelt: a helyi üze­mek, vállalatok, intézmények dolgozói, ipari, mezőgazdasági munkások, értelmiségiek fog­lalták el a széksorokat, hogy meghallgassák szűkebb pát­riájuk, Vecsés, közeli és távo­labbi fejlesztési terveinek ala­kulásáról, a már elért eredmé­nyekről szóló beszámolót, s hogy maguk is elmondják ja­vaslataikat. Aczél Ferenc, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának titkára üdvözölte a falugyűlés résztvevőit, a ven­dégeket, akik között ott volt Béki Ferencné országgyűlési képviselő, Bodor Zoltán, a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottságának politikai mun­katársa, Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási tit­kára, Nagy István, az MSZMP községi titkára és több más vezető is. Viola Ágoston, a nagyközsé­gi tanács elnökhelyettese be­számolójában kitért a község tavalyi beruházásaira, de az ipar, kereskedelem, egészség­ügy, művelődés helyi kérdé­seiről is beszélt. A megvaló­sult létesítmények jelentősek, értékük csak milliókban fe­jezhető ki. s í lakosság által végzett társadalmi munka ér­téke is a IV. ötéves tervben már eddig 7 milliónál több. Különösen jelentős volt a tár­TIZENIIET EV UTÁN T artalékállományban Az ünnepélyes munkásőr egységgyűlésen, amelyről la­punk is beszámolt, köszöntöt­ték a leszerelőket és a tarta­lékállományba vonulókat. Várkonyi Miklóst, Kovács Lászlót, H. Kovács Jánost, Madarász Józsefet, Solti Sán­dort, Stifter Imrét, Jangyik Sándort, Duchaj Istvánt és Göröndő Miklóst. ★ Göröndő Miklósék a monori Jósika utcában szívesen vár­ják a Látogatót: a házigazda most már gyakrabban otthon található. A nagy szobában beszélge­tünk, ahova be-beszalad a kis unoka, a nagyapának magya­ráz, még nem érthető gyerek­nyelvén. Egyszer bizonyára ő is kér­dezősködni kezd, neki is be­szélni kell majd arról, honnan indult a nagyapa, hogyan lett munkásőr, hogyan élt? — Cegléden születtem. Sok minden kötött a városhoz, kü­lönösen 1945 után. Akikor jöt­téim •.. Jöttem? Szöktem ha­za a fogságból, s itthon ren­geteg munka várt Negyven­ötben lettem párttag, nem kellett különösebben fontol­gatnom, belépjek-e, apám, anyám kommunisták voltak, tudtam mit vállal magára, aki nemcsak önmagáért akar ten­ni valamit. S azokban, akik tenni akartak, igen nagy volt az energia. Bennem is. Tagja voltam a földmunkások szak­szervezetének, a FÉKOSZ- nak, tagja az újonnan földhöz juttatottak csoportjának, el­nökségi tagja a hitelszövetke­zetnek. — Dolgoztunk a földön, oda­jött a regi tulajdonos, elkez­dett ágaim, úgy csináljuk, hogy az neki is tessék, mert a föld az övé! Bizony, igazunkat néha még karóval is bizony­gatnunk kellett, ötszázas kül­döttséggel vonultunk a Par­lamentbe, földjogunkért. Meg is kaptuk. — Tizenhét éve vágyóik munkásőr, az elsőkkel szerel­tem fel. A feladatok akkor még nagyobbak voltak. Kez­detben például hetekig haza se mentünk, a honvédséggel együtt tevékenykedtünk. Ne­héz volt a kiképzés is, akko­riban sok olyan fiatal mun­kásőr akadt, aki a fegyverhez még kevésbé értett. — Most? A munkásőrök a párt katonái. Én tartalékállo­mányba vonultam, de ha szükség lesz rám, mindig meg­találnak. — Tíz éve költöztünk Mo­norra, a dunántúli Cikó köz­ségből, ott van Bátaszé k és Dombóvár között. Vasutas voltam, vonatkísérő- A gyer­mekeim, egy fiú és egy lány, felnőttek. Két unokám is van, mindkettő fiú. Amit eddig tet­tem, értük is tettem. Nemigen gondoltam arra, hogy otthon kényelmesebb. A hétközna­poknak is megvan a maguk jelentősége. Az ember, amíg bírja erővel, harcoljon, dol­gozzék az ügyért, ami meg­győződése szerinti jó ügy. ★ Göröndő Miklóst nem várja a szolgálat: átadta a zászlót az utána következőknek. Ügy ad­ta át, vigyázzanak rá, mint ők vigyáztak, akik most leszerel­tek, tartalékállományba vo­nultak. (k. zs.) Ifj. Fekete József felvétele sadalmi munka az óvodai he­lyek növelésében, következés­képp az előző évi kétszázhar­mincháromról 1973-ban négy- száznyolcvannyolcra emelke­dett a felvett gyerekek szá­ma. Tennivaló még így is akad, hisz százötven a jogos igényű elutasított, s még több is lesz az OTP-lakótelep benépese- désével, ezért az QTP vezér- igazgatójától azt kérik, hogy az épülő telepen óvodai célra épületet biztosítson. Az előadó a közeli és a tá­volabbi, 10—15 éves tervekről is szólott. Az ismertetést vita követ­te. Valamennyi felszólaló sür­gette, javasolta, hogy hozzák előbbre a távlati tervekben meghatározott feladatokat. Viola Ágoston tanácselnök­helyettes válaszában rámuta­tott azokra a lehetőségekre, amelyek, ha ideiglenesen is, az utak rendezését megolda­nák, majd így fejezte be: — „Végleges megoldásokhoz is hozzásegít a társadalmi ösz- szefogás, és a gazdasági egy­ségek. üzemek, tsz-ek, a lako­sok társadalmi munkája előbb­re hozhatja a tervek megvár- lósulását." (-e -a) Társadalmi összefogással Felépül a tornaterem A helyét már kijelölték Tanácskozást tartott Magló­don az a társadalmi bizottság, amely a tornaterem felépíté­sét készíti elő. Dr. Dücsö Csaba, az Uni- verzál Tsz mérnöke tájékoz­tatta a megjelenteket az elő­zetes tárgyalásokról. Három tervet ismertetett, ám azok ki­vitelezése nagyon költséges, ezért a bizottság úgy határo­zott, hogy a monorihoz ha­sonló méretű tornatermet építenek. Szűcs Tibor, a Vasipari Vál­lalat műszaki technikusa be­jelentette, hogy a vasszerkeze­tet a szocialista brigádok tár­sadalmi munkában készítik el és állítják fel. A falazást a tsz házi épitőbrigádja vállalta­Kovács József tanácselnök tájékoztatása szerint 550 ezer forintot a községi • tanács biz­tosít, a többit a vállalatok ad­ják: körülbelül egymillió fo­rint az összköltség. A bizottság tagjai kijelölték azt a területet, ahol tavasszal megkezdődik az építkezés. Január 31-én, csütörtökönt község üzemeinek ' szocialista brigádvezetői találkoznak és megteszik vállalásaikat. (ff.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom