Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
4 ““stMíriap 1974. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK HETI FILMJEGYZET Nyílhegy és arany öv Jelenet a Nyílhegy és arany öv című filmből Nemrég egy színes történelmi film, A vörös tulipánok völgye kapcsán mondottam: a Szovjetunió nemzetiségi filmstúdiói egyre több meglepetéssel szolgálnak, egyre több Kiváló filmet készítenek. Most egy újabb bemutató csak tovább erősíti ezt a véleményt. A kazah filmstúdióban Szultán Hodzsikov által rendezett kétrészes, színes, szélesvásznú film, a Nyílhegy és aranyöv, egyike a legérdekesebb történelmi filmeknek, amelyeket az utóbbi időben láthattunk. Nyilvánvaló, hogy maga a téma is érdekes, egzotikus, hiszen a 16—17. századi félnomád népek sztyeppéi küzdelmei, melyekből csak lassan és sok áldozattal formálódnak ki a nemzetiséggé alakulás első eredményei, már önmagukban is színesek, érdekfeszítőek. Mindehhez még hozzájárul egy néprajzilag igen sajátos világ viseleti, szokásbeli, s — mint éppen a filmben oly kitűnő példáját tapasztalhatjuk — zenei megelevenítése. Ennyi is elég lenne a néző érdeklődésének felkeltésére és lekötésére, de a Nyílhegy és aranyöv ennél sokkal többet nyújt. Mi ez a több? Elsősorban a hasonló, nagy terjedelmű filmeknél általában szokatlan fordulatos mese, lendületes cselekményvezetés és a kimunkált jellemek. Sokszor kell a kétrészes történelmi filmeket a terjengősség, a lassúság, a körülményeskedés hibájában elmarasztalni. Ez a film sikerrel kerüli el e buktatókat. Talán amiatt is, hogy szerzői világosan felismerték: egy eny- nyire sajátos világban játszódó történet sem képes önmagában, egzotikumával hatni, ha nincs a történet jól felépítve, s ha nincsen kellő sodrása, feszültsége a filmnek, a cselekményből pedig hiányoznak a mozgatók, a jól megformált figurák. A szép Kiz-Zsibek és szerelmese, Tulegen, meg a féltékeny és erőszakos vezér, Bekezsan közti vetélkedés, amely végül is tragikusra fordul, s a szerelmi vonal köré egyenlő fontossággal felépített „külső” események — a szomszédos népekkel folytatott küzdelmek — ugyanakkor valamiféle balladai hangvétellel szólalnak meg a filmben, és ez a sajátos előadásmód szerencsés módon a népi mesék, mondák világához közelíti az alkotást. S ez nem a szerzők kitalálása: ismert, hogy a film alapja egy több száz éves kazah legenda, amely valóságos sztyeppéi Rómeó és Júlia történetet dolgoz fel. Elefántkirály f Kétségtelen: a természetről, az állatokról, életükről készült filmek mindig nagy közönség- sikerre számíthatnak. Valahogy úgy vagyunk ezekkel a művekkel, hogy segítségükkel járjuk be azokat a tájakat, világrészeket, helyszíneket, ahová valószínűleg soha az életben nem juthatunk el, de így, a film segítségével, mégiscsak láthatunk belőlük valamit. Ismeretterjesztés? Az is, nyilván. Szórakozás? Az is. Utazáspótszer? Az is. Az effajta filmek aztán néha ennél többet akarnak nyújtani, s gyakran ebben követnek el hibát. Ha a természetrajzi filmekben a látható világ képviselői — különböző állatok, egyéb élőlények — o rendező jóvoltából elkezdenek „emberül” viselkedni, abból igen gyakran felemás eredmény születik. Legutóbb a kitűnő Homoki Nagy István Plútó és Puck című filmje jelentette e megoldás kudarcát. A másik módszer, a dokumentatív jellegű bemutatás, általában kevesebb buktatót rejt. Talán azért, mert itt meg lehet hagyni a természetet a maga mivoltában, sztorisítás, beavatkozás nélkül. A rendező persze így is beleavatkozhat — és bele is avatkozik — az anyagba, elsősorban a szerkesztés, a film felépítése révén, no meg azzal, hogy egyáltalán mit vesz filmre, mit figyel meg a természet millió jelensége közül. Az amerikai rendező-operatőr, Simon Trevor, az utóbbi módszert választva forgatott filmet Afrikában az elefántokról. Volt hozzá ideje, türelme — no és pénze és egészen kitűnő technikai felszerelése —, hogy hosszú ideig nyomon kövesse ezeket a meglehetősen zárkózott életet élő állatokat. Trevor persze van annyira jó szakértő és annyira jó filmes, hogy észrevegye azt a nyüzsgő állatvilágot is, mely az elefántok körül él, részint éppen az elefántokhoz kapcsolva életét. Ezek a képsorok — amellett, hogy néha egyenesen bravúrosak — szervesen illeszkednek a film egészébe. Ugyanakkor nem akarnak valamiféle erőltetett állatfilm- sztorivá összeállni. Ennek a filmnek a kötőanyaga a tudományosan hiteles, úgyszólván tankönyv pontosságú, ám igen élvezetes stílusban előadott kísérőszöveg. Egyike a legsikerültebbeknek, amit valaha is hallhattunk hasonló filmekben. Mint ahogyan maga a film is az egyik legjobb állat-doku- mentumfilm, amelyet az utóbbi időben láthattunk. Talán lesznek, akiket kiábrándít a gügyögő állatmesékből, vagy az idilli dzsungelélet tévhiteiből — de ezt a hamis tudatot oszlató erényt még csak újabb dicsérő szóval kell fogadnunk. Takács István Sikeres est volt A napokban Budakeszin a művelődési házban nyugdíjasösszejövetelt tartottak. A huszonévesek és a hatvan-hetvenesek jól érezték magukat együtt. Az egybegyűlteknek filmet is vetítettek, a szünetben pedig sramlizenére táncra perdült idős és fiatal egyaránt. Sikeres est volt! Molnár Lajos Budakeszi ★ Tápiószecsön a szakmaközi bizottság a nagyiközség társadalmi szervezeteivel karöltve találkozót rendezett a 70 éven felülietk részére a Damjanich Művelődési Házban. A község távoli pontjain lakp időseket a tsz gépkocsija szállította a helyszínre, majd haza is. A műsorban úttörők köszöntötték a vendégeket, üdvözlő beszédet Török Sándor tanácselnök mondott, majd a helyi ÁFÉSZ népi együttesének műsora következett, és végül bál, melyhez a Rozmaring zenekar szolgáltatta a talpalávalót. Ofella Sándor Tápiószecső ★ Érden, az ország legnagyobb községében csupán egyetlen területi házi gondozónő látja el az idős, magányos öregeket. Emberfeletti munka! Kérjük tehát az illetékesektől, hogy az idős emberek életének még szebbé tételében nyújtsanak segítséget. Gondozónőnk ossza meg még valakivel sok-sok feladatát, melyekkel egyedül oly nehéz megbirkóznia. Ádám László Érd Rossz napom volt Természetesen nem panaszkodni akarok. Ami történt, szinte szóra sem érdemes, de engem bosszant. Egy mondatban: nem kaptam meg a kedvenc lapomat, a Pest megyei Hírlapot. Hallom az ellenvetést: „Ezért kell lármázni”? De hisz én nem is lármázok. Országos lapokat is járatok, rádióm is van, meg tévém, tudom, mi történik a nagyvilágban. Nem maradtam le semmiről. Azazhogy... Tudom, hogy itt óvatosan kell fogalmaznom és csak a saját nevemben beszélhetek. Nos, én az országos lapot olvasom, a megyeivel meg beszélgetek. Igenis, beszélgetek. Amikor kezembe veszem a lapot, látom azokat, akik írták, hallgatom őket, ha egyetértek velük, akkor bólintok, ha nem értek egyet, akkor megrázom az üstökömet. Ritkán, de van ilyesmi is. És most nincs, akivel beszélgessek, nincs aki szólna hozzám és nincs akihez szólhatnék. Már harmadszor ballagok ki a kapuhoz. Hátha mégis-... nézem az utcát, talán a szél, vagy valamelyik szomszéd kölcsönvette. De nem, nincs. A kézbesítő nem hozta. Garaguly Ferenc. Érd-parkvárots, Kádár u. 120.-k Ha csak Garaguly Ferenc lenne az egyetlen, aki rendszertelenül jut a napi sajtóhoz, nem közöltük volna rövidítve érdekes levelét. Sa jnos azonban, más-más hangszerelésben, de egyre jönnek a hasonló panaszok. Választ is ad rá a posta, ígér is, csak tartós javulás nincsen. Háromnyelvű karácsony Emlékezetes ünnepséggel köszöntötték Túrán a karácsonyt. Ä Bartók Béla Művelődési Házban a szovjet déli hadseregcsopórt művész- együttese adott sikeres műsort. Másnap a KISZ gödöllői járási bizottsága ifjúsági szolidaritási találkozót tartott, amelyen a járás ifjúságának képviseletében részt vettek a péceli és az aszódi gimnázium, az aszódi nagyközségi tanács, az ikladi területi, valamint a Kistarcsai Fésűsfonógyár KlSZ-szerve- zetének tagjai. A szolidaritási esten fellépett a túrái ifjúsági és úttörő irodalmi színpad. A tartalmas, nagy tetszéssel fogadott műsor végén hogodi Katalin, a KISZ gödöllői járási bizottságának titkára olvasta fel azt a tiltakozó táviratot, amelyet a fiatalok az Országos Béketanácshoz juttattak el, s amelyben a chilei fasiszta diktatúra ellen emelték fel szavukat. Takács Pál, Túra Vödrökkel, kancsókkal Gödöllőn, a HÉV palotakerti centrumában az állomás és a környező épületek rövidébb- hosszabb ideig tulajdonképp egész éven át vízszegénységben szenvednek. Itt áll a HÉV-nek egy emeletes, nyolclakásos épülete, egy fényezőműhelye, munkásszállója, szolgálati lakások, irodák, amelyekben sokan élnek és dolgoznak. Groteszk képet nyújt, amint az itt lakók vödrökkel két. Az otthonosabbá vált KISZ-teremben minden kedden ifjúsági klub működik. Van ezenkívül irodalmi színpadunk és tánctermünk. A felújítás révén a művelődési házban a fiatalok és az idősebbek egyaránt az eddiginél kellemesebben szórakozhatnak. Gergely Margit Kartal Ünnepség volt a mi utcánkban Termelőszövetkezetünk já- rulékosai-nyugdíjasai számára karácsonyi ünnepséget rendeztünk. Meghívtuk az időközben elhunyt tagok özvegyeit is. Több mint száz ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Varga Mihálynak, a szövetkezeti ellenőrző bizobtdarabját 550 forintért.. A felszerelésre viszont csak most került sor, s ezért most derült ki, hogy az egyik csap selejt, öntési hibás. Bár a blokk, amivel a vételt igazolni tudnám, még megvan, az üzletbe mégTV-FIGYELO Aranykor után Sajnáljuk, ne sajnáljuk, tény, hogy egyelőre csakugyan elmúlt a televíziós szilveszterek aranykora. Nem most, nem ma kezdődött ennek a csöndes elmúlásnak a folyamata, de talán most tetőzött. Most vált igazán világossá, hogy az a néhány esztendő, amikor a közönség és a műsor közreműködői számára egyaránt „nagy nemzeti ügy” volt a szilveszteri műsor, csakugyan a múlté. Az óév búcsúztatására most már a televízió sem készült olyan nagy apparátussal és a közönség sem olyan várakozó izgalommal, mint eddig. Csöndes, szerény televíziós szilvesztert láttunk, nagy izgalmak és igazi meglepetések nélkül. Ezt a visszaesést, ezt az elmúlást a maga módján már az is szemléletesen kifejezte, hogy túlságosan sokat időzött a műsor a tévé környékén, sok volt a „háztáji humor”, amely humor volt ugyan, elsősorban természetesen a bennfentesek számára, de nem válhatott és nem is vált igazán közérdekűvé. Hogy mégsem volt unalmas a műsor, azt néhány igazi remeklés képviselte. Olyan számok, mint a Sakkozók, Alfonzé és Gera Zoltán tömör tréfája, Radványi Ervin A nagy buli című jelenete, amelyben az aktualitást és a szellemességet együtt üdvözölhettük. A legrokonszenvesebb azonban mégiscsak az volt, ebben az esztendőt búcsúztató kabaréban, hogy jő néhány szám határozottan és félreérthetetlenül képviselte a produktivitás elvét; 1973 utolsó kabaréjának ez volt a leglényegesebb mondanivalója. Vagyis az, hogy ne a kudarcok magyá- rázataival törődjünk, hanem csak a teljesítmények tényleges értékével, akár építkezésről, akár fociról van szó. Ezt a mondanivalót Molnár György és Palásthy György Riadó a Pitypang Szállóban című jelenete és Hofi Géza — egyébként talán túlságosan „közvetlen” műsora hordozta-képvi- selte a legjobban. Egyebet voltaképpen nem is emelhetünk ki a kissé szürke, sőt néhány egészen gyenge számot tartalmazó szilveszteri búcsúból. Ügy látszik, akárcsak a labdarúgás, a szilveszteri műsor sem nemzeti ügy többé. Most már csak egysze- -űen kabaréügy. De azért jövőre lehetne sokkal színvonalasabb. ság elnökének a Köszöntőjét, majd gyönyörködjön a gödöllői Törők Ignác gimnázium tanulóinak műsorában. Minden meghívottnak 200 forintot és a szövetkezet által termeit cikkekből 150 forint értékű ajándékot nyújtottunk áit. A Szilasmenti Tsz aznap délelőtti közgyűlésén a tagok elfogadták az elnökség előterjesztését. Ennek értelmében január 1-től a járadékosok havi 600 forintig, a nyugdíjasok havi. 800 forintig kapnak rendszeresen nyugdíjkiegószítést. Megszavaztak a továbbiakban számukra évi egy mázsa takarmánygabonát, amiért nem kell fizetniük, és háztáji földjeik megművelését — a szántás-vetést, termék- és tüzelő- szállítást — évi 450 forint értékben a tsz vállalja. Pupek Márton Kerepes Mit tehetnék? Múlt év augusztusában két lengőcsapot vásároltam a kis- kunlaeházi ÁFÉSZ-üzletben, sem mentem vissza, hiszen azótia, hogy a csapot megvásároltam, már sok idő elmúlt. Mégis úgy gondolom, talán van valami mód a megoldásra. Lukácsi Sándor Ráckeve, Ady Endre u. 44. ★ Mivel a lengőesap használatra alkalmatlan s a rejtett hibát vásárláskor nem lehetett felíedezaii, ezért reklamálása jogos. Különösen akkor, ha a vásárlást blokkjával is igazolni tudja. Ha elutasítják, a KERMI-hez fordulhat szavatossági igényének érvényesítéséért, az áru kicserélése iránti kérelmével. Hol az író ? A múltkoriban írtaik arról, hogy a tejtermékek között író is forgalomba kerül. Azóta mindennap keresem, de Gödöllőn nem tudnak róla. Már régebben is foglalkoztatott az a gondolat, hogy vajon mit csinál a tejipar a vajgyártás e kitűnő melléktermékével? Jó lenne, ha félliteres zacskóban hoznák forgalomba, mert akkor még a gyanú lehetősége is megszűnne annak, hogy tejfölként mérik ki. Péchy Elemér Gödöllő Szerkesztői üzenetek M. I. Gödöllő. Nyugdíjpanaszát az Országos Nyugdíjintézethez tettük át kivizsgálásra. A válasz beérkezte után az ügyre visszatérünk. T. Gy. Dunakeszi. Munkatársunk a helyszínen foglalkozott bejelentésével. Cs. M. Vác. A Deákvár-ven- déglő átépítésével külön cikkben foglalkozunk. Illetékesek válaszolnak kancsókkal járnak a Tompa Mihály utcai vízcsaphoz vízért a nagy forgalmú 3-as úton át. Csiba József Gödöllő Valamit — valamiért Ez a mondat segítette a kar- taliakat abban a munkában, amelyet az elmúlt hónapok során végeztek. Közel 150 éves a művelődési otthon és egy új, modem építésére még hosszabb ideig nincs mód. A régi épületet mindenképpen korszerűsíteni kellett. A községi tanács 30 ezer forintot adott a renoválásra. Nem nagy pénz, mégis ennek az összegnek egyharmadát költötték el, mert a munkák oroszlánrészét a társadalmi munkások vállalták. Pedig volt elég tennivaló. Minden helyiség olajlábazatot kapott, újrafestették a falakat, lemázolták az ajtókat-ablako- kat. A megmaradt pénzből berendezést vettek. Rádiót, olajkályhát, asztalokat és székeFegyelmit indítottak November 29-én lapjuk „Postabontás” című rovatában közölték Biró Józsefné verőcei lakos levelét, amelyből sajnálatunkra megállapítottuk, hogy a 192. sz. verőcei boltunkban egész liba árában csonkolt libát kapott. A cikk megjelente után a fenti ügyet azonnal kivizsgáltuk i és annak eredményéről az alábbiakat közöljük: Biró Józsefnél személyesen felkerestük, kárát megtérítjük, a tévesen számoló dolgozó ellen fegyelmi eljárást indítottunk. Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Sütemény, lapáttal Fenti cím alatt november 10-én olvasói levél jelent meg a Pest megyei Hírlap „Postabontás” című rovatában. A bejelentés nyomán az üzlet vezetőjét írásban' figyelmeztettük az értékesítéssel kapcsolatos higiénés szabályok betartására, azonkívül a kiszolgálók oktatása is megtörtént. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Korábban se December 13-4 keltezéssel válaszolt a Volán 20-as számú vállalat a lap november 15-i számában megjelent fenti című írásra. A megtartott vizsgálat szerint nem tartják valószínűnek, hogy október 29-én a 2100/772. sz. járat 6.10 óra helyett öt perccel korábban indult volna. Kimaradó járatokról sem tudnak. Előfordult azonban, hogy egyes távolsági járatok akár az útviszonyok, akár műszaki hiba miatt késve közlekedtek. Ezeket a járatokat — mivel késésről van szó — nem tekintik járatkimaradásnak. Eredményes új esztendőt kívánunk A KERESKEDELEM ÉS A VENDÉGLÁTÓIPAR MUNKATÁRSAINAK SZÖVETKEZETEK V w KÖZÖS VÁLLALATA
