Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-30 / 24. szám
2 ‘•"kMíriap 1974. JANUÄR 30., SZERDA 0 Harminc kilométer Äz európai tő kés országok kommunista pártjainak nyilatkozatai Óriás! lelkesedéssel köszönt&tte a kubai főváros lakossága Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát. (Folytatás az 1. oldalról) Terjedelmes rész elemzi a nyilatkozatban az Európai Gazdasági Közösség helyzetét, leszögezve: a nyugat-európai gazdasági integrációt a nagytőke irányítja af saját hasznára. A népek küzdenek az ellen, hogy politikai uniót hozzanak létre ilyen alapokon. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megállapítja: a közös piaci országok eltérő helyzetének megfelelően az egyes kommunista pártok nem mindenben azonosan ítélik meg az EGK-val kapcsolatos teendőket. Egyetértenek azonban abban, hogy a monopolista gazdasági integráció politikájára lehetséges és szükséges közös választ adni. Szuezi íront A második szakasz nyitánya Hétfőn befejeződött a szuezi fronton szembenálló erők szétválasztásának első szakasza: a Kairó—Szuez országúitól délre a csatorna nyugati partján fekvő területekről kivonult izraeli egységeket hat órára ENSZ-csapatok váltották fel, majd az egyiptomi alakulatok léptek helyükbe. Kedden megkezdődött a második szakasz, amelynek keretében Izrael folytatta csapatkivonásait a nyugati part többi körzetéből, ugyanakkor Egyiptom is visszavonja a keleti parton tartózkodó egységek egy részét. A második lépcsőben végrehajtott csapatmozgások a tervek szerint február 21-én érnek véget, ekkorra az utolsó izraeli katona is elhagyja a Szuezi-csatoma nyugati partját. Kedden ismét összecsapások zajlottak le a Golan-fennsí- kon a tűzszüneti vonal mentén állomásozó izraeli és Szíriái erők 'között. A front északi szakaszán Szíriái erők egy motorizált izraeli alakulattal ütköztek meg. Damaszkuszi hivatalos közlés szerint egy izraeli páncélozott terepjárót legénységével együtt megsemmisítettek. Abdel Kader Hatem egyiptomi miniszterelnök-helyettes, tájékoztatási miniszter ked- ken fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Kairóban tartózkodó küldöttségét, amelyet Alekszej Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke vezet. Hatem kijelentette: az egyiptomi nép sohasem felejti el azt a baráti támogatást, amelyben a Szovjetunió részesítette gazdasági, politikai és katonai téren. Vonatkozik ez kiváltképpen az októberi háborúra, amikor a szovjet fegyverek meghatározó szerepet játszottak az egyiptomi népnek az izraeli agresszió elleni küzdelmében — mondta az alelnök. A küldöttség a nap folyamán találkozott Hafez Ghanemmel, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titkárával. Bonn Mogyar-^SZK megbeszélések Kedd délelőtt folytatódtak Bonnban a magyar—nyugatnémet megbeszélések, dr. Biró József külkereskedelmi miniszter a nyugatnémet külügyminisztériumban Hans-Georg Sachs külügyi államtitkárral tárgyalt kereskedelempolitikai kérdésekről. Délután Biró József Jo séf Érti szövetségi élelmezésföldművelés- és erdőgazdaság miniszterrel találkozott. Tito Baecábsm Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök kedden befejezte ötnapos hivatalos indiai látogatását, és Daccába utazott. Tito elnök Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szonnyal és több más indiai vezetővel megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Joszip Broz Tito és Indira Gandhi kedden az el nem kötelezett országok vezetőinek mielőbbi találkozóját javasolta. A jugoszláv elnök kedden ötnapos látogatásra Banglades fővárosába, Daccába érkezett. A jugoszláv államfőt Mud- zsibur Rahman sejk, Banglades miniszterelnöke fogadta. Diplomáciai körök szerint Tito és Rahman sejk elsősorban a kőolajellátással, az el nem kötelezett országok helyzetével és a Bangladesnek nyújtott jugoszláv segéllyel kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. Jugoszlávia tavaly 90 millió dollár összegben hosszú lejáratú, alacsony kamatláb mellett nyújtott hitelt bocsátott Banglades rendelkezésére. CIPRUS TŰZSZÜNET? —Havannai telexjelentésünk— Sokat utaztam a világban. Sok nép érzelenmyilvánításának voltam tanúja. De mondhatom, hogy életemben nem láttam ahhoz hasonlót, amit akkor tapasztaltam, amikor a Jósé Marti repülőtérről Havannába vezető úton nyitott gépkocsiban haladtak végig a szovjet és a kubai vezetőik. Majd egymillió ember vonult ki Leonyid Iljics Brezsnyev fogadására — Kuba lakosságának egynyolcad része! Az egyik nyugati televíziós társaság tudósítója felkiáltott mellettem : „Elképesztő í Honnan ez a rendkívüli lelkesedés ?” NYUGATI KOLLÉGÁM szavain elgondolkodva, önkéntelenül éreztem, hogy ez a harminc kilométer roppant távolságokat jelképezett. Az az óra pedig, amíg az autóoszlop a repülőtérről a rezidencia felé tartott — egy nagyszerű történelem éveit, évtizedeit tömörítetté magában. E lenyűgöző harminc kilométer nemcsak azt a tízezer kilométeres légiutat foglalta magába, amelyen az IL—62 a szovjet nép és kommunista párt küldöttét kubai földre hozta, hanem azt a több millió kilométert is, amit a szovjet repülőgépek akkor tettek meg, amikor Moszkva és Havanna között kiépítették a barátság légihídját. E HARMINC KILOMÉTERBE beletartozik annak az 1700 hajóútnak a hossza is, amelyeket 1973-ban tettek meg a 12 millió tonna rakományt Kubába szállító szovjet hajók, s azok is, amelyeket napjainkban tesznek meg azért, hogy eljuttassák kubai barátainknak mindazt, amire a köztársaság gazdaságának szüksége vari. Mindenekelőtt azonban — minden különbözősége mellett — a két állam útjának közös jellegét szimbolizálta ez a harminc kilométer: a világ első szocialista országának és a nyugati félteke első szocialista országának közös útját. A Jósé Marti repülőtéren a szovjet vendég tiszteletére eldördült tüzérségi össztűzben az Aurórának, az emberiség történetében új kor hajnalát meghirdető lövegeit hallottam. E DÍSZLÖVÉSEKBEN hallatszottak azok a fegyverlövések is, amelyek alig több mint 20 éve dördültek el, amikor a kubai hazafiak kis csoportja megostromolta a Moncada erődöt. És hallatszottak annak a 82 hősnek a lövései, akik a Granma kétárbocosról, a „kubai Auróráról” partraszállva Batista csapatai ellen harcoltak és győztek. A KUBAI NÉP — Fidel Castro szavaival élve — tudja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az intervenció és az imperialista blokád ellen először helytálló szovjet nép, a fasizmus ellen húszmillió áldozatot követelő győzedelmes harc, és anélkül az ország nélkül, amely hihetetlen erőfeszítések árán fejlesztette ki gazdaságát, lehetetlen lett volna olyan nemzetközi erőviszonyok létrehozása, amelyek kedvező helyzetet teremtettek a népek nemzeti felszabadításáért vívott harcához. Mindezt foglalta magába az a harminc kilométer — az a lelkesedés, amely előtt oly tanácstalan volt nyugati kollégám. Genrih Borovik, az APN különtudósítója A vasárnap elhunyt Grivasz tábornokot ma temetik el a szigetország déli részén fekvő Limasszol kikötővárosban. — jelentette be Nicosiában az BOKA közleménye. Értesülések szerint a szervezet új vezetője hétfőn tűzszünetre hívta fel az illegális mozgalom harcosait azután, hogy Makariosz elnök amnesztiát helyezett kilátásba az EOKA tagjai számára. Az új vezető személyéről egyelőre nincsenek pontos értesülések, de nicosiai politikai körökben úgy tudják, hogy Grivasz a görög hadsereg volt tisztjét, Georgiosz Karuszoszt nevezte ki utódául. A 47 éves Karuszosz őrnagy 1964-ben Grivasz oldalán részt vett ^ ciprusi törökök ellen végrehajtott terrorakciókban. Az 1967-es görög katonai puccs után eltávolították a hadseregből, 1972-ben titokban elhagyta Görögországot, s ismét csatlakozott Cipruson Grivasz illegális mozgalmához. BECS A 18. plenáris ülés Kedden ismét plenáris ülést tartott Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről tárgyaló értekezlet. A 18. plenáris ülés rövid ideig tartott, mert ezúttal egy felszólaló volt: dr. Radoslav Klein nagykövet, a csehszlovák delegáció vezetője fejtette ki kormányának álláspontját. Utal a nyilatkozat az európai tőkés államok és az Egyesült Államok ellentéteinek kiéleződésére, megállapítva, hogy Amerika még inkább igyekszik növelni nyomását. Az úgynevezett Nixon—Kissinger tervvel meg akarja hódítani az európai piacokat, új életre akarja kelteni az Atlanti Szerződést, a nyugat-európai országokra kívánja áthárítani saját katonai kiadásait. Ez a törekvés nyilvánul meg a jelenlegi energiaválság során is. A nyilatkozat következő része a legsürgősebb tennivalókat összegezi. Meg kell védeni a dolgozók életszínvonalát, harcolni kell az infláció ellen, biztosítani kell a foglalkoztatottságot, javítani a szociális helyzetet. A bevándorolt munkásokat védelmezni kell az elbocsátásokkal szemben és egyenlő feltételeket kell teremteni számukra. Őrködni kell a demokratikus szabadságjogok felett, véget kell vetni a kommunisták elleni megkülönböztetéseknek, a társadalom életének minden területén biztosítani kell a szabadságot és a demokráciát. A nyilatkozat állást foglal Észak-írország dolgozó népének a demokratikus jogokért vívott harca mellett, támogatja az ír nép önrendelkezési jogát. Követeli az európai fasiszta rendszerek felszámolását. Az európai tőkés országokban gyökeres demokratikus változásokra van szükség, amelyek célja, hogy véget vessenek a monopóliumok hatalmának, demokratizálják a politikai, gazdasági és társadalmi életet. Államosítani kell a gazdaság legfontosabb ágazatait, ki kell terjeszteni az állami szektort, a szakszervezetek és a dolgozók ellenőrzése alá kell helyezni az üzemeket. A nemzetközi jellegű feladatok első sorában az amerikai imperializmus hatalmi törekvései elleni küzdelem szerepel. A pártok követelik, hogy a legrövidebb időn belül s a legmagasabb szinten rendezzék meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet következő szakaszát, amely megteremti a kollektív' biztonsági rendszer és a normális európai együttműködés alapjait. Folytatni kell az enyhülési politikát, meg kell nyitni a katonai tömbök felszámolásának távlatát. A Szovjetunió, a szocialista országok kezdeményezéseinek eredményeként ma mindenre kedvező lehetőség nyílik. A nyilatkozat sürgeti, hogy a Földközi-tenger legyen a béke övezete. Kinyilvánítja a kommunista pártok szolidaritását az arab népek harcával, követeli a megszállt arab területek kiürítésére vonatkozó ENSZ- határozatok azonnali végrehajtását, a palesztin arab nép jogainak elismerését s a térség minden népe törvényes jogainak tiszteletben tartását. Állástfoglal amellett, hogy minden nép szabadon rendelkezhessen természeti kincseivel. Támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat és a pártok szolidaritását nyilvánítja Vietnam, Laosz és Kambodzsa népével, felhívja a figyelmet arra, hogy a Thieu- rendszer az Egyesült Államok támogatásával nyíltan megszegi a béke helyreállítására vonatkozó párizsi szerződéstA kapitalizmus válságából csak a szocializmus jelent kivezető utat — szögezi le a nyilatkozat, utalva arra, hogy az októberi forradalom, az első szocialista állam létrejötte óta a világ ezen az úton halad. Az egyes országokban a szocializmus megteremtésének lehetősége a konkrét feltételeknek megfelelően alakul, s minden párt teljesen függetlenül dolgozza ki elképzeléseit a társadalom demokratikus és szocialista átalakítására. A nyilatkozat harmadik fő része — abból kiindulva, hogy ma igen nagy lehetőségek vannak a nyugat-európai tőkésországok társadalmának demokratikus átalakítására — a munkásosztály összefogásának, a demokratikus egység megteremtésének kérdésével foglalkozik. Leszögezi: rendkívül nagy jelentősége van a tőkésországok kommunista pártjai együttműködése kibővítésének. A pártok állást foglaltak a demokratikus, haladó és békeszerető erők széles körű egységének megteremtése mellett, hangsúlyozva, hogy ez a kommunista pártok tartós politikája, s azt minden országban a helyi feltételeknek megfelelően keli megvalósítani. Ma a cél a demokrácia kifejlesztése, a társadalom átalakítása, holnap a szocializmus építése. Élesen elítélik a pártok az antikommunista, szovjetellenes előítéleteket, amelyekkel meg akarják bontani a demokratikus erők egységét. Kifejezésre juttatják, hogy keresik a közös akciók, az együttműködés lehetőségét és módjait a szocialista és a keresztény erőkkel, függetlenül a fennálló nézeteltérésektől, megítélésbeli különbségektől. A kommunista pártok készek a párbeszédre és az együttműködésre. Tudatában vannak annak, hogy a szocializmus vonzóereje növekszik. A pártok megoldást nyújtanak a dolgozók, a népek előtt álló problémákra. A nyilatkozat befejező része a következőképpen hangzik: „Az európai tőkésországok kommunista pártjai konferenciájuk befejeztével felhívással fordulnak a munkásmozgalom minden politikai alakulatához, minden demokratikus erőhöz. Azt javasolják nekik, hogy közösen határozzák meg a napjaink égető kérdéseire adandó közös választ és késedelem nélkül valósítsák meg azt. A jelenlegi válságra való tekintettel azt javasolták, hogy indítsanak közös akciókat a néptömegek életfeltételei és munkája védelmében, a nemzetközi monopóliumok végzetes tevékenysége ellen, és támadóan fellépve nyissák meg azoknak az új megoldásoknak útját, amelyek Európa e része népeinek, munkásainak érdekeit szolgálják. Javasolják, hogy közös akciókkal akadályozzák meg az enyhülés ellenfeleinek, a tömbpolitika híveinek kísérleteit, amelyek arra irányulnak, hogy Nyugat- Európában nukleáris fegyverkezést valósítanak meg. A közös akcióknak elő kell segíteniük, hogy az európai biztonság ügye előbbre jusson. Az európai tőkésországok kommunista pártjai készek arra, hogy ebben a szellemben vitassák meg a kérdéseket azokkal a más munkás és demokratikus erőkkel, amelyek ugyancsak készek arra, hogy kialakítsák Nyugat-Európa új arculatát. Az európai tőkésországok kommunistái akcióra, szövetség megteremtésére hívják fel a legszélesebb társadalmi rétegeket, minden munkás- és demokratikus szervezetet, arra szólítják őket, hogy együtt adjanak új lendületet a közös harcnak. Ez a felhívás külön erővel szól annak a sok millió fiatalnak, aki nem ismeri el a tőke törvényei által uralt igazságtalan rendszereket, s aki bátran veti be magát a küzdelembe. A monopóliumok Európájával állítsuk szembe a munkások Európáját, indítsuk el Nyu- gat-Európát a biztonság és az együttműködés útján, védjük meg népeink jogát arra, hogy szabadon dönthessenek jövőjükről, járuljunk hozzá a megfelelő eszközökkel a társadalmi és emberi haladásért, a szocializmusért vívott általános harchoz. Ez nagy feladat, de a munkásosztály, a néptömegek, az ifjúság, a haladó erők kezdeményező ereje képes arra, hogy Európa e részében megvalósítsa ezt a célt. A kommunisták készen állnak arra, hogy a haladás, a demokrácia, a béke összes erőivel együtt elérjék ezt, a célt” Chiléről Az európai tőkésországok kommunista pártjainak brüsz- szeli értekezletén nyilatkozatot fogadtak el a chilei helyzetről. A pártok ismét kifejezésre juttatják, hogy határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai puccsot, amely megdöntötte a Népi Egység erőinek törvényes kormányát. A részt vevő pártok tisztelettel adóznak Salvador Allende elnök és a chilei szabadság és demokrácia védelmében hősi halált halt valamennyi demokrata emléke előtt. Súlyos felelősség terheli az amerikai imperializmust és azokat az erőket, amelyek Chilében a fasiszta reakció bűntársaivá lettek — hangoztatja a nyilatkozat. Az európai tőkés, országok kommunista pártjai kifejezésre juttatták aktív szolidaritásukat a Népi Egység pártjaival, és mindazokkal a demokratikus' erőkkel, amelyek ma nehéz körülmények között harcolnak a diktatúra ellen, a demokráciáért, Chile szabadságáért. Felhívják a munkásokat, a demokratákat, az antifasisztákat, hogy mindent tegyenek meg Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára és a többi harcos kommunista, szocialista és demokrata megmentéséért. akiknek életét a junta fenyegeti. Bizalmunkat nyilvánítjuk a chilei néo iránt, amely egyesíti erejét, hogy vereséget mérjen a juntára — győzelemre vigye a demokráciát és a szabadságot — fejeződik be a nyilatkozat. Az energiahelyzetről Brüsszelben közzétették an. nak a nyilatkozatnak szövegét, amelyet az európai tőkésországok kommunista pártjai fogadtak el az energiaproblémákról. Válságba jutott az az energetikai politika, amelyet a nagy, főként amerikai olajtársaságok és a nyugat-európai kormányok éveken át folytattak. Az európai tőkésországok kormányai az olajtrösztökkel egyetértésben be akarják csapni a népeket. Azt állítják, hogy energiaválság van, holott a valóságban nincs hiány az energiaforrásokban. Azt is szeretnék, ha a népek elfelejtenék, hogy az őket sújtó nehézségek — az infláció, az életszínvonal süllyedése, a munkanélküliség növekedése — nem az elmúlt hónapokból származnak, hanem már évek óta fennállnak. A nyugat-európai monopóliumok és kormányok el akarják titkolni a népek elől, hogv a dolgozókra háruló súlyos nehézségekért az ő politikájukat terheli a felelősség. A jelenlegi események megvilágítják a nyersolajvállalatok szerepét. Profithajszájuk állandó fenyegetést jelent a mi népeink és a fejlődő országok népei számára. Támogatjuk a munkások, a dolgozó tömegek harcát az olajtrösztök árdrágí- tási politikája ellen, támogatjuk harcukat azért, hogy csökkentsék a nagyvállalatok profitját, enyhítsék azokat a súlyos adókat, amelyek az olajipari termékeket terhelik. Követeljük, hogy Nyugat- Európában helyezzék ellenőrzés alá, vagy államosítsák az olajmonopóliumokat. Az ilyen intézkedések Nyugat-Európa minden országa számára meg- könnyítenék az összehangolt energetikai politika elfogadását. Ezt a politikát a szén, a gáz, a villamos energia, a nyersolaj és a nukleáris ener- ~’a tervszerű felhasználására, az energia új formáinak feltá- -ására. az olajtermelő országikkal az egyenlőség alapján 'étrehozott együttműködés bázisára kell felépíteni.
