Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

tiA*l MEGYEI kJCívMp 1974. JANUAR 26.. SZOMBAT A Szovjetunió tavalyi gazdasági eredményei A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatalának tájékoz­tatása szerint a Szovjetunió­ban teljesítették és túlteljesí­tették az 1973. év tervelőirány­zatait, növelték a társadalmi termelés ütemét. A közlemény rámutat, hogy a nemzeti jövedelem az or­szágban 6,8 százalékkal növe­kedett az 1972. évhez képest. Az ipari termelés a terv sze­rinti 5,8 százalékkal szemben 7,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés növe­kedése 14 százalékos volt. A statisztikai hivatal közöl­te, hogy a nemzeti jövedelem 333 milliárd rubelt ért el. En­nek az összegnek körülbelül háromnegyed részét fordítot­ták fogyasztásra, a fennmara­dó részt a szocialista terme­lés fejlesztésére és egyéb álla­mi szükségletek fedezésére. A népgazdaság növekedésé­nek keretében állandóan emel­kedik az életszínvonal, amint a XXIV. pártkongresszus irányelvei előírják. A jelentés kiemeli, hogy 1971 és 1973 között 31 millió dolgozó fizetését emelték, vagyis minden harmadik mun­kásét és alkalmazottét. A nyugdíjak, az ösztöndíjak, a segélyek és egyéb készpénzfi­zetések emelése 23 millió ál­lampolgár jövedelmét egészí­tette ki. A Szovjetunió külkereske­delmi kapcsolatai tovább bő­vültek. Az ország a külkeres­kedelemben 30,3 milliárd ru­belt forgalmazott. Ebből az összegből a KGST-országok 16,5 milliárd rubeles forga­lommal részesedtek. A Szovjetunió lakossága 1974. január 1-én 250,9 millió fő volt. JU80­kongresszus Münchenben kong­resszusra gyűltek Jssze az SPD radiká- •isai, az ifjú szocia­listák. A meggyilkolt chilei el-nötk leánya, Beatrice AUende is "észt vesz a kong­resszuson, mellette a „juso”-k vezére, Wolfgang Roth. MA REGGEL BRÜSSZEL­BEN 21 nyugat-európai kom­munista pórt képviselői há­romnapos tanácskozást kezde­nek az európai tőkés rendszer válságának kérdéseiről, a kommunista pártok teendőiről. PÉNTEKEN ŰJ DELHIBEN megkezdődtek Joszip Broz Ti­to jugoszláv köztársasági el­nök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök tárgyalásai. HENRY KISSINGER ame­rikai külügyminiszter csü­törtökön Washingtonban új­ságírókkal köaölte, hogy az Egyesült Államok és Szíria között az elmúlt héten több diplomáciai üzenetváltásra ke­rült sor, és hogy ez remélhe­tőleg a szíriai—izraeli csapat­szétválasztási tárgyalások be­indulásához vezet majd. Az egyesztendős párizsi egyezmény A Magyar Szolidaritási Bizottság pénteken ülést tartott, amelyen megemlékeztek a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló párizsi megállapodás aláírásának első évfordulójáról. Az ülés után együttes nyilatkozatot tett közzé a Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béiketanács, mely hangsúlyozza, hogy „vietnami testvéreink a nagy nemzeti céljaik megvalósításáért foiylátott küz­delmükben a jövőben is teljes mértékben számíthatnak a magyar társadalom sokoldalú, cselekvő támo­gatására és szolidaritására”. Az évforduló alkalmából pénteken Budapesten, a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban szolidaritási nagygyűlést rendezlek, melyen beszédet mondott Harmati Sándor, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnöke és Dang Tran Ngoan, a VDK magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A nagygyűlés résztvevői állásfoglalásban követelték a fegyverszüneti megállapo­dás minden pontjának következetes végrehajtását és a felszabadított vietnami területek ellen folytatott fegyveres, agresszív, térületszerző akciók beszüntetését. H olnap egyesztendős a párizsi Vietnam- konferencia befejezésekor aláírt 23 cik- kelyes egyezmény, amelynek ez a hiva­talos címe: „Megállapodás a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról”. Valamivel több mint háromszáz nap alatt Saigon fegyveres erői 301 097 alkalommal sér­tették meg az egyezményt — állapította meg nemrég a VDK Fehér Könyve. a mikor 1973. január 27-én a párizsi Hotel Majestic kristálycsillárai alatt aláírták a béke helyreállításáról megkötött egyezményt, a világ fellélegzett. De sajnos,. már az aláírást követő 8—10 napban is kide­rült: csak tűzszünet született, a harcok még egyáltalán nem értek véget. A VDK Fehér Könyv a többi között arról is beszámol, hogy még ma is huszonnégyezer amerikai katona teljesít szolgálatot Thieu kormánya mellett — igaz, hogy egyenruha nélkül, „polgári szakér­tőként”, elsősorban a légierők és a páncélos egységek oldalán. Jó néhány olyan politikai megnyilatkozás, tanulmány, elemzés jelent meg 1973 utolsó heteiben, amely keserű rezignációval állapí­totta meg: a párizsi egyezmény aláírása óta a szembenálló feleknek, a Thieu-rendszernek és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány haderőinek legalább ötvenezer halottja volt. YYa 7X1(1 mtndazokat a várakozásokat fel­fal idézzük, amelyek most egy éve eltöltöt- ték a békét akaró embereket, azt kell leszögezni: a saigoni rezsim a megállapodá­sok első pontját, a tűzszünetet, formailag ugyan tudomásul vette (ha napról napra meg is sérti), de az azt követő intézkedésekről hal­lani sem akar. Az volt ugyanis a remény, hogy a tűzszünet után a két dél-vietnami fél tárgyalásaival megteremtik a solcat szenve­dett országban a politikai rendezést is. Ezért kellett volna megalakítani a „nemzeti megbé­kélés tanácsát”, ezért kellett volna konkrét megállapodásokat kötni a két dél-vietnami fél tárgyalásain számos kérdésről, mindenek­előtt a szabad és demokratikus választások megszervezéséről. Tulajdonképpen még meg sem száradt a tinta a párizsi megállapodás alatti aláírásokon, amikor Thieu Saigonban máris azt mondotta néhány amerikai újság­írónak: szó sem lehet arról, hogy szabadon hagyják mozogni az ideiglenes forradalmi kormány híveit, mert „ha hagyjuik őket cse­lekedni, az a veszély fenyeget, hogy a lakos­ság a kommunistákra szavaz .. a z amerilcai propaganda, megszabadulva a vietnami nyílt beavatkozás belpolitikai és nemzetközi terheitől, azt próbálja el­hitetni a világközvéleménnyel: ami Dél-Viet- namban folyik, polgárháború. Pedig a 24 000 „polgári szalcértő” közreműködésével teljes egészében amerikai hadianyag, felszerelés se­gítségével próbálják meg Thieu katonái a fel­szabadított területek egy részének visszafog­lalását. A párizsi megállapodásokban ott sze­repelt az is, hogy Washington segítséget nyújt Vietnam mindkét részének a háború okozta károk helyreállításához. A VDK-val szemben ezt a kötelező megállapodást az Egyesült Ál­lamok nem tartotta be, és ma is zsarolásra próbálja felhasználni. F rancia kommentátorok állapították meg a múlt esztendő végén: az 1973. januári 23 cikkelyből talán csak kettőt vagy hár­mat tekintettek valóban végrehajtandónak az amerikaiak és a saigoni kormányzat emberei — a többi még csak megvalósulatlan szöveg, ígéret, be nem váltott szó. Az eleve megsze­gett egyezmény egyik legsúlyosabb problémá­ja, amiről Ho Ngoc Nhuan saigoni képviselő beszél: a saigoni kormányzat börtöneiben 202 000 politikai foglyot őriznek. Ez a kétszáz­ezer ember aligha mind kommunista, vagy a D1FK fegyvert fogni kész híve. Saigon fél szabadon bocsátani a politikai foglyokat, mert hiszen azok — együtt az elmúlt eszten­dőkben a kormányzattal mindinkább szembe­kerülő városi értelmiséggel, középpolgárság­gal, kereskedőréteggel, buddhista tömegekkel és a Thieu által üldözött szekták híveivel — elsöprő többségben lennének a hadsereg és a milícia jól fizetett tisztikarával és az állam- apparátus legfelsőbb rétegével szemben. £ gy esztendeje írták alá a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló párizsi egyezményt — ám a 365 nap csak a nyílt háborút változtatta át fron­tok egész során zajló összeütközés-sorozattá. A valódi béke helyreállításához az kell, hogy Saigon és Washington becsületesen tartsa be az egy esztendővel ezelőtt aláírt megállapo­dást. Gárdos Miklós Utazás Örményországban (5.) Tudós „varázslók”... 2 f(S}kusz Bányász­szavazoiapok Harminc brit munkáspárt, képviselő határozati javasuito. terjesztett az alsóház elé. A tervezet leszögezi: a képviselők erősen aggódnak a Times napi­lap januar 18-i cikkében fog­lalt állítások miatt. A Times arról számolt be, hogy Angliá­ban hirtelen megnőtt az ameri­kai C1A ügynökeinek száma, akik többek között a brit szak- szervezeti mozgalomban műkö­dő baloldaliak tevékenységére kíváncsiak. A CIA-ügynoüök kisebb hadseregének feltűnésé­ről szóló hír az or szag belpoli­tikái válságának aláfestő ele­me. A bányászok elleni lélek­tani hadviseléssel hozta össze­függésbe az angol sajtó egy része azt is, hogy nemreg Heathrow repülőterének kör­nyékén valóságos katonai ural­mat alakítottak ki, fegyveres katonák és tankok jelentek meg a közutakon. ANGLIA egy lépéssel köze­lebb került a bányászok tel­jes, országos sztrájkjához. A bányászszakszervezet végre­hajtó bizottsága több órás ülé­sen úgy határozott, hogy sza­vazólapokat oszt szét a 270 ezer bányász között szerte Nagy-Britanniában. A bányá­szoknak — akik a bértörvé­nyek keretein felüli béreme­léssel kérnek kárpótlást az inf­lációs veszteségekért — két hét alatt titkos szavazáson kell határozniuk a teljes sztrájk­ról. A november óta tartó túlóramegtagadás akkor bővül országos sztrájkká, ha a bá­nyászok ötvenöt százaléka ad­ja erre voksát. A végrehajtó bizottság azt ajánlotta nekik, hogy szavazzanak „igen”-nel. Amikor a londoni szakszer­vezeti székház előtt tolongó bányásztüntetők meghallották ezt a döntést, örömujjongás­ban törtek ki. A BÁNYÁSZOK VEZÉR­KARA már annak a levélnek az ismeretében határozott így, amelyet jó néhány órával előbb Edward Heath küldött Joe Gormley-nak, a szakszervezet elnökének. A miniszterelnök lényegében arra figyelmeztet­te a bányászvezetőket, hogy döntésük befolyásolja a kor­mánynak ugyanerre a napra várt kulcsfontosságú elhatá­rozásait. A kabinet párhuza­mosan tanácskozott a bányász­vezetőséggel. Arról kellett vol­na döntenie, hogy a fél mun­kahét katasztrofális hatásai után, megkegyelmez-e az an­gol ipari termelésnek. Előző­leg ugyanis Carrington ener­giagazdálkodási miniszter kö­zölte, hogy a széntartalékok apadása nem olyan mérvű, mint ezt feltételezték, s meg­vizsgálják. van-e lehetőség a négynapos munkahét, esetleg a teljes: ötnapos munkahét be­vezetésére — ez utóbbira úgy, hogy 20 százalékos áramta­karékosságra vesznek ígéretet az ipartól. A kormány pén­teken vissza is vonta azt a fel­tételes ígéretét, hogy tekintet­tel a szénkészleteknek „a várt­nál kedvezőbb helyzetéire”, fontolóra veszi a néeynapos munkahétre való átállást. Az ötnapos — áramtakarékosság­gal szigorított munkahét hely­reállítását pedig — szóra se méltatta. A BÁNYÁSZOKNAK tehát olyan légkörben kell szavaz­niuk. amelyet megterheltek az őket messze meg nem illető felelősséggel A munkaügyi minisztérium csütörtök dél­után nyilvánosságra hozott adatai szerint jelenleg 636 ezer állandó munkanélküli van Angliában. 123 ezerrel több, mint egy hónappal előbb. A második világháború óta ez volt a munkanélküliek számá­nak legnagyobb egyhavi meg­ugrása. A múlt héten az ideig­lenesen munkanélküliek lis­táin 2 millió 250 ezef név sze­repelt. A TELJES BÁNYÁSZ- SZTRÁJK lehetőségével szem­ben Heath az általános válasz­tások kiírásának fegyverét he­lyezheti. de a legutóbbi köz­véleménykutatások kijózaní­tották azokat a konzervatívo­kat. akik az ..előremenekülő” választások ..héjai” voltak- az ITN-televízió és a Times meg­bízásába végzett szondázás szerint ugyanis a kormány rengeteg támogatóját vesztet­te el azzal hogy elutasította a TttC közvetítését és . rideeen kezelte a bánvászüev°+ A. B. T. A köztudat örmény Leonardo da Vincinek tiszteli. Amolyan polihisz­tor, tudós és művész, gyakorlati em­ber és elméleti kutató: operatív se­bész, szívspecialista, topográfus, ant­ropológus, szobrász, grafikus, ré­gész, író, történész. Örményország­ban az első szívműtét az ő nevéhez fűződik, könyveket ír, illusztrál, ta­nít a művészeti akadémián, 35 éve foglalkozik a plasztikai anatómiá­val. A. D. Dzsagarjan professzor ma­gyarul köszönt. (A háború alatt az örmény divízió sebészorvosaként járt Magyarországon. Szegeden, a Balatonnál. „Számomra a világ leg­kedvesebb helye Esztergom” — mondja. S a szegedi címét, házigaz­dáját citálja — Bodó Pált, a Kos­suth sugárút 2I-ből —, aki magya­rul számolni, beszélni tanította. Asz­talán most is magyar könyv, Ki- szely István professzor műve. „Ki­tűnő í'-v* — jegyzi meg.) Három éve, hogy az ör­mény Tudományos Akadémia antropológiai laboratóriuma megalakult. Dzsagarjan pro­fesszor vezetésével, aki itt folytatja az örmény szárma­zás kutatásait. A koponya alapján rekonstruálja az ar­cot — Geraszimov 1927-ben rekonst­ruálta a neandervölgyi ember kopo­nyáját. Az ő módszereit felhasznál­va a mi laboratóriumunkban a csont és az arc ouha részeinek viszonyát kutatjuk. Geraszimov megállapítot­ta, hogy az orr formája rekonstruál­ható a koponyacsont orrüregi mé­lyedésének vonalából. A csont az orrforma negatív vonala. De az arc minden vonala, a csontszerkezettel k- -csolatos azzal együtt változik. A csonti állapot változásainak tör­vényei érvényesek az egész arc ki­fejezésére. A törvény matematikai formulával kifejezhető. Ezt úgy dol­goztuk ki. hogy sok-sok röntgen­felvételt készítettünk élő emberek koponyájáról, és speciális felvételt az ar-’-k hússzövetrészeiről. Nemek koruk, életkörülményeik, foglalko­zásuk, lakóhelyük szerint csoporto­sítottuk — s minden esetben érvé­nyes volt az összefüggést igazoló matematikai formula. E szerint most már vissza tudjuk következtetni, milyen lehetett a megtalált több ezer éves koponyának az arca. A professzor szobrász. Há­romezer éves hadvezér, bronz­kori harcos, 9. századi király­nő vonásai formálódnak az ujjai alatt. — Sokan vannak a kételkedők. Gyakran kapok elismerő és hitet- ’enkedő tartalmú leveleket. Mások csak a kriminalisztikában vélik hasznosítani módszeremet, amikor azt kell megállapítani, ki volt az ál­dozat. Módszerének helyességét, negy­venöt tudósból-orvosból, esztétá­ból, művészből, történészből álló bizottság előtt igazolta. Egy halott öregemberről' halotti maszkot ké­szítettek — ezt félretették, aztán a hulla koponyáját odaadták a pro­fesszornak —, készítse el ő is a csont után az arc mását. Ott, a tudós a gyülekezet előtt formálta meg az arcot Dzsagarjan, amely félelmete­sen hasonlított a maszkhoz. — Milyen volt pár ezer év­vel ezelőtt az örmény típus? — Olyan, mint ez az istikuni had­vezér, akinek koponyája 3 és fél­ezer éves. (A legrégebbi armenoid koponya 8 ezer éves.) Sehol ilyen épségben nem maradtak fenn sí­rok, településmaradványok, mint az egykori Istikuni-ban, mert a Sze- van-tó vize ellepte, megőrizte a te­metkezési helyet. Az urattui telepü­lés orvosi szempontból is sok érde­kes leletet kínál. A három és fél­ezer éves koponyákon olyan lékelé­sek, műtétek nyoma látható, amit a ma orvostudománya sem tud pro­dukálni. Találtak Istikuni-ban ob- szidián-kő orvosi eszközöket, műsze­reket is, sok fegyver, szerszám, ék­szer utal ma arra. hogy nagyon fej­lett technikájú nép élt ezen a he­lyen. Nemcsak ilyen távoli korok emberének ad arcot a pro­fesszor. A múlt századi ör­mény költő, Petrosz Durjant is ö mintázta meg. Az ör­mény líra megteremtőjéről nem maradt fenn rajz, arc­kép — így koponyacsontja alapján vált ismertté Petrosz Durjan portréja. A költő ar­cának formálásáról, mint min­den munkájáról, gazdagon il­lusztrált könyvet jelentetett meg Dzsagarjan profésszor. — Most még magam formázom az arcokat — de a későbbiekben szá­mítógépeket veszünk igénybe. S a törvény alapján a gép, a csont is­meretében kirajzolja az arc vona­lát. ★ Kék égbe vésző havas hegycsú­csok, kastélyokkal, várakkal, kolos­torokkal ékes szirtek, sziklatemplo­mok, karavánszerályok. Örményor­szág legmagasabb hegyén, az Ara- gacon. Tölgyek, fenyők, s a magas­ban kopár sziklák. Kanyargós szer­pentin. Minden faluban történelmi emlékek. Az egyikben bronzkori sí­rok, a másikban ékírásos kőtáblák, amott őskeresztény bazilika. Mesz- rop Mastoc síremléke és obeliszkje. Nem messze Jerevántól, az Aragac-hegy oldalában fehér fémkupolákon szikrázik a nap. 1700 méter magasban van Bjurakán. Itt alapították 1946-ban Örményország és a Szovjetunió legjelentősebb asztrofizikai obszervatóriu­mát. (Ideális helyet választot­tak a megfigyelésekhez — Éjurakánban sok a tiszta éj­szaka, kevés a felhő, távol a várostól, a magasban kristály- tiszta a levegő.) Bjurakán és nagy hírű tudós igaz­gatója, Viktor Ambarcumjan neve világszerte ismert. (Ambarcumjant, aki az űrkutatás zseniális tudósa — 120 ország tudományos akadémiája választotta tiszteletbeli tagjává.) Üj elmélete a csillagok keletkezésé­ről — egyike a modern asztrofizika legérdekesebb problémáinak. Meg­figyelték, hogy a fiatal, nem stabil állapotú csillagok egy idő után hir­telen változtatják fényüket. Ilyen csillaghalmaz például a Plejadok (a Fiasty-’k). Kiválasztottak néhány hasonló csillagrendszert, s ezek vál­tozásait tanulmányozzák. A bjurakáni obszervatórium volt az első, amely szakított a hagyomá­nyos csillagkeletkezési elmélettel. I Azzal, mely szerint a csillagok ösz- szesűrűsödő gázból születnek. Bju­rakáni megfigyelések szerint a csil­lagszületés erős energiaprodukció. Van bizonyos szupersűrű anyag, s amikor ez átalakul normál sűrűsé­gűre — nagy energiák szabadulnak fel. Az észlelő csillagászok figyelik ezt a fényjelenséggel járó átalaku­lást. Az elméleti részleg magyaráz­za, milyen körülmények között lé­tezhet szupersűrű anyag, miért ala­kul át stb. — Bjurakánból csak észleléssel alátámasztott adat kerül ki —jegy­zi meg az intézet tudományos tit­kára. Bár az obszervatórium mére­teiben csak közepes, minőségben a világ legjobb tudományos intézetei között jegyzik. S kiadványát, az Ambarcumjan szerkesztette „Aszt­rofizikát” teljes egészében átveszik, angolul terjesztik világszerte. Kooperációs kapcsolatot tart fenn Bjurakán az USA, Me­xikó, Olaszország obszervató­riumaival, sőt, a Magyar Tu­dományos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézetével is. E kö­zös kutatási program kereté­ben végzi Bjurakánban aspi- rantúráját egy fiatal magyar csillagász, Jankovics István. Témája a Praesepe nevű nyílt halmaz megfigyelése. Jankovics István kalauzolásával nézem meg a világ egyik legna­gyobb távcsövét, melynek objektívje 1 méter átmérőjű. Ez Schmidt-féle távcső, látómezeje négy és fél fok (a .elihold átmérője 1/2 fok), így sok spektrumot lehet egyszerre le­fényképezni. Bjurakánban az egész eget fel akarják térképezni. S e térkép alapján választják ki a meg­figyelendő spektrumokat. Mivel Bju­rakánban a pontosító mérésekre al­kalmas távcső nincs (most építe­nek), a kutatók témájukkal Krím­be, Amerikába vagy más obszerva­tóriumokba mennek észleléseket folytatni. Közel az obszervatóriumhoz, a hegy lábánál egy sor tudományos intézmény, az örmény Tudományos Akadémia Rádiófizikai Intézete, az Elektrofizikai Intézet. S a szőlős- kertek és virágok között már egy ifjú város körvonalai bontakoznak — a tudósok és akadémikusok vá­rosa épül Bjurakánban. Kádár Márta (Vége) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom