Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
nil UGCYEI kJCís’Igp 1974. JANUAR 4., PENTEK FÓKUSZ A fekete arany ára A kőolajexportáló országok szervezetében. (OPEC) tömörült országok szakminiszterei január 7-én, hétfőn, az eredeti tervektől eltérően nem Bécs- ben, hanem Genfben értekezletre ülnek össze. A miniszterek megvitatják a legutóbbi kőolajár-emelések kihatásait azokra a fejlődő országokra, amelyek nem rendelkeznek saját kőolajforrásokkal és amelyeket az áremelések különösen erősen érintenek. SZINTE VALAMENNYI kőolajtermelő ország fokozatosan felsorakozik a Perzsa-öböl államai által december 23-án Teheránban elfogadott áremelésekhez. Az olajban gazdag arab országok és a fejlődő országok szolidaritása az imperializmus elleni harc eszközévé vált. Venezuela, Nigéria, Indonézia, Bolívia, Ecuador és Peru az elmúlt napokban emelte jelentősen a fekete arany árát A legközelebbi jövőben számítanak az algériaiak hasonló döntésére is. A leglátványosabb áremeléshez pedig kétségtelenül a líbiai kormány folyamodott. IRAK nem vesz részt az arab országok olajembargó- mozgalmában. Miért? Irak 1972 májusában államosította olajtermelésének 70 százalékát, majd 1973 októberében a termelés újabb 10—15 százalékát vonta ki az amerikai és a holland monopóliumok ellenőrzése alól. így az Iraki Köztársaság számára már nem az olajembargó az imperializmus elleni harc legmegfelelőbb formája. Jogos az imperialista sajtó félelme: a többi arab ország is eljut rövidesen a felismerésig, hogy a kollektív embargónál hatásosabb fegyver a kollektív államosítás. IRÁN álláspontja is világos. Ueza Pahlavi sah és Hoveida miniszterelnök egyértelműen kijelentette: Irán nem szándékozik az olaj embargóban részt vevő arab országok helyét betölteni a világpiacon, egyértelműen állást foglal az arab országok mellett a közel-keleti konfliktusban. A JANUAR 7-1 genfi rendkívüli tanácskozás célja az is, hogy a jövőben milyen elvek szerint alakítsák az árakat. A Venezuela által javasolt összejövetel előtt számos elgondolás került nyilvánosságra. Lamine Khene, a kőolajexportáló országok szervezetének főtitkára azt javasolja, hogy az árakat a világméretű inflációhoz mérten alakítsák ki. (Ez gyakorlatilag egyet jelentene az olaj árának további emelésével.) Irán szerint a kőolaj árát a többi helyettesítő energiahordozó (szén, gáz stb.) árához kellene igazítani. (Ez az elgondolás azonban úgy tűnik, csak igen nehezen valósítható meg, hiszen ezek a helyettesítő energiahordozók közvetlenül nem használhatók fel ugyanazokra a célokra.) A másik iráni elképzelés — az exportcikkek árának csökkentéséről és ezt követően a kőolaj árának leszállításáról — pedig egyelőre teljesen visszhangta- lan. MEGFIGYELŐK véleménye szerint az OPEC-tagállamok Genfben sorra kerülő tanácskozásán mindenképpen számításba kell venniük, hogy egy adott ponton súlyos nehézségeket okoznak a fejlett iparú tőkésországoknak és ezzel esetleg saját törékeny fejlődésüket sodorják veszélybe. A moszkvai Pravda csütörtöki számában Leonyid Megy- vegyko, a lap hírmagyarázója többek között így ír: „Az a tény, hogy az októberi közel- keleti háborút követően egész sor arab ország egyöntetűen korlátozta olajtermelését és zárlat alá helyezte a Hollandiába és az USA-ba irányuló szállításait, nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai következményekkel is jár... Az olaj- kolonializmus alkonyának kezdete a kapitalizmus napjainkban tapasztalható általános válI sága kiéleződésének egyik megjelenési formája”. Alacs B. Tamás AZ ÜJ SPANYOL KORMÁNY tagjai ma délelőtt a Pardo palotában teszik le a hivatali esküt Franco tábornok előtt. Chilében továbbra is feszült a politikai helyzet A chilei katonai junta nem hajlandó kommentárt fűzni azokhoz a Havannából érkezett jelentésekhez, amelyek szerint Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára Kubában részt vett a nemzeti ünnep alkalmából rendezett díszszemlén. A fasiszta junta hatóságai szeptember óta nyomoznak Altamirano után és jelentős vérdíjat tűztek ki fejére. Egy chilei kormányszóvivő azzail indokolta a hallgatást, hogy Chile nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Kubával. A chilei fővárosból jelenti az AFP hírügynökség, hogy Kuba kész befogadni száz chilei személyt, akik az Allende- kormány megdöntése után Santiagóban az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alá helyezték magukat. A meggyilkolt Allende chilei elnök özvegye Mexikóvárosban terjesztett újévi üzenetében a chilei özvegyek, árvák és üldözöttek ezrei nevében azzal a felhívással fordult a világ népeihez, hogy fokozzák a chilei nép támogatását. A kaliforniai demokraták tanácsának végrehajtó bizottsága (a demokrata párt kaliforniai szekciójának liberális frakciója) határozatban ítélte el a chiliéi katonai junta terrorját. A határozat felhívja az amerikai törvényhozást, hozzon törvényt a Chilével fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakításáról, valamint a juntának nyújtandó mindennemű gazdasági és katonai segély megszüntetéséről. A leszerelésért és a békéért küzdő nemzetközi konföderáció szervezésében sztrájkőrségeket állítottak fel a londoni belügyminisztérium épüiete előtt. A demonstráció részvevői amiatt tiltakoznak, hogy a hatóságok kiutasítottak Angliából hét chilei menekültet. A kiutasítási döntés végrehajtását egyelőre felfüggesztették és az ügyet jelenleg bíróság tárgyalja. ★ A TASZSZ hírügynökség dél-amerikai tudósítója jelenti: Az Ultimas Noticáas című chilei lap, egyike a keveseknek, amelyelmek megjelenését a chilei katonai junta még engedélyezi, leszögezi, hogy az 1974-es esztendő nehéz lesz a chileiek számára, és elismeri, hogy nem sok jót ígér a lakosság többségének, sőt „bizonyos áldozatokat” is követel a chileiektől. Chilében továbbra is feszült a politikai helyzet — folytatja a tudósító. Hazafiak tízezred vonultak illegalitásba, szervezik harcukat a katonai rendszer ellen. Az ország történelmének egyik legsúlyosabb gazdasági válságába került. Az ipar mindössze húszszázalékos kapacitással termel, és növekszik a munkanélküliség. Mintegy kétszázezer dolgozó él állandó bizonytalanságban, és tízezreket tettek ki az utcára csak azért, mert a junta véleménye szerint máris túlzottan magas a létszám a gyárakban, üzemekben, intézményekben. A junta a fővárosban és az ország többi városában megszigorította a biztonsági rendszabályokat. Páncélautók állnak a főváros összes kulcspontjain, és magának a juntának rádiója közölte, hogy az eddigi ellenőrző pontokon felül a Santiagóba vezető ösz- szes utakon, valamint a főváros lakónegyedeiben és külvárosaiban is létesítettek katonai és csendőri őrhelyeket A katonák feltartóztatnak minden gépkocsit és mindenkit Igazoltatnak. A rádióban felolvasott közlemény szerint mindezekre az intézkedésekre az ellenállás veszélye miatt volt szükség. Waldheim Mexikóban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán a késő esti órákban háromnapos hivatalos látogatásra Mexikóba érkezett. Látogatása során ma Echeverria mexikói elnökkel tárgyal az országok gazdasági jogaira és kötelességeire vonatkozó chartatervezetről, amelyet 1972 áprilisában a mexikói államfő kezdeményezett. Az okmányt mintegy negyven ország képviselőiből álló munkacsoport szerkeszti meg, és Waldheim azt szeretné, ha az ENSZ közgyűlése mielőbb elfogadná. Le Dúc Tho hazautazott Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki a VDK kormányának különleges megbízottjaként Párizsban Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel tárgyalt és a francia fővárosból hazautazóban útba ejtette Moszkvát és Pekinget, csütörtökön reggel hazautazott a kínai fővárosból. Le Dúc Tho és kísérete két napot töltött Pekingben. CSAK RÖVIDEN... OHIRA MASZAJOSI japán külügyminiszter csütörtökön hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. V. D. SASIN szovjet olajipari miniszter szakemberek Vasutassztrájk Indiában Indiában egrynapos általános sztrájkot tartottak csütörtökön a vasutasok. Képünkön: katona* ság őrzi Bombayben a pályaudvart. SZKP KB Felhívás a szovjet néphez Moszkvában közzétették az SZKP Központi Bizottságának a párttagsághoz és a szovjet néphez intézett felhívását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága azzal a felhívással fordult a párthoz és a szovjet néphez, hogy az ötéves terv negyedik évét újabb sikerekkel tegyék emlékezetessé az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozatok teljesítésében. A felhívás egyebek között hangoztatja: „A kommunista társadalom sikeres építése — a szovjet nép méltó hozzájárulása a szocialista közösség erősítéséhez, a népek békéjének és biztonságának megszilárdításához, az emberiség társadalmi haladásához.” Az SZKP Központi Bizottsága felhívásában megállapítja, hogy 1973-ban nemzetközi téren fontos pozitív változások történtek és tovább növekedett az SZKP, valamint a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. „A testvéri országokkal szoros egységben megvalósuló békeprogram eszméi, az SZKP aktí,v, kezdeményező nemzetközi politikája, még jobban megerősítették a szocialista közösség összekovácsolódását és kedvező hatást gyakoroltak bolygónk egész politikai légkörére”. „A nemzetközi kapcsolatok fejlődésében megtörtént a feszültségtől és a hidegháborútól az enyhülés és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése felé a fordulat” — hangoztatja a felhívás, majd rámutat: — A szovjet emberek és az egész haladó emberiség nagyra értékeli a lenini pártnak, az SZKP Politikai Bizottságának és személy szerint Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának óriási hozzájárulását a népek békéjének és biztonságának ügyéhez, forrón támogatják és helyeslik az SZKP és a szovjet állam békeszerető külpolitikáját. „A Központi Bizottság erre a támogatásra támaszkodva a jövőben is következetesen, szilárdan és energikusan küzd a népek biztonságáért és a nem(Folytatás az 1. oldalról) Tálát várost, de a létfontosságú út fölötti ellenőrzést nem tudták visszaszerezni. ★ A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyesbizottságának DIFK-tagozata január 1-ón zetközi együttműködésért, a béke, a szabadság, valamint a társadalmi haladás ügyének diadaláért” — hangsúlyozza a felhívás és megállapítja: Az SZKP külpolitikájának sikerei kedvező nemzetközi feltételeket teremtenek a kommunista építéshez, a szovjet nép békés alkotó munkájához. „Az 1974. évi terv teljesítése és túlteljesítése nemcsak ennek az ötéves tervnek sikeres befejezése szempontjából bír majd döntő jelentőséggel, hanem fontos lépés lesz annak érdekében is, hogy megteremtsük a gazdasági potenciál további növekedésének, a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala emelésének szilárd alapját a következő ötéves tervbein” — állapítja meg a felhívásában az SZKP Központi Bizottsága és rámutat: Az új esztendőben teljesebbé válik a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése és milliók lakásviszonyai javulnak. Tovább fejlődik a tudomány, a közoktatás, az egészségvédelem, valamint a szolgáltatások egész területe. Jelentős mértékben bővül a közszükségleti cikkek termelése. Az SZKP Központi Bizottsága felhívásában felszólította a pártot és a szovjet népet, hogy még jobban bontakoztassák ki a tervfeladatok határidő előtti teljesítésére indított szocialista munkaversenyt, a kevesebb ráfordítással több terméket és jobb minőséget jelszóval. A szocialista munkaversenyben a népgazdaság valamennyi ágazata különleges figyelmet fordít a munkatermelékenység növekedésének gyorsítására, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására. „Üjabb társadalmi és gazdasági eredményeinknek óriási nemzetközi jelentőségük lesz, még jobban növelni fogják a szocializmus vonzerejét, előmozdítják a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének további növekedését” — hangsúlyozza végül a felhívás. három jegyzéket intézett a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz. Az egyik jegyzékben arra kérte a nemzetközi testületet, tegyen az eddigieknél hathatósabb intézkedéseket és kényszerítse a saigoni kormányzatot a foglyok átadására vonatkozólag vállalt kötelezettségei teljesítésére. A DIFK katonai küldöttsége a NEFB-hez intézett másik két jegyzékében azt kérte, hogy a nemzetközi testület a helyszínen vizsgálja ki azt a 24 tűzszünetet .sértő cselekményt, amelyet a saigoni kormányzat 1973. december 2-től 13-ig követett el My Tho, Kien Tuong, Kien Phong, Tra Vinh és Chuong Thien tartomány felszabadított térségei ellen. ★ A laoszi békemegállapodás végrehajtásával megbízott központi vegyes bizottság az új évben csütörtökön tartott először ülést Vientianeban. A laoszi hazafias erők, illetve a vientianei kormány küldöttsége a négyórás tanácskozáson megkezdte a Vientiane és Luang Prabang semlegesítésével kapcsolatos konkrét kérdések megvitatását. Az ülésen elvi megállapodás született az egyik legfontosabb kérdéssel, a közös rendőrség megalakításával kapcsolatban. A békemegállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv értelmében a két főváros semlegesítésének biztosítása céljából Vientiane- ban 1000 és Luang Prabang- ban 500 főnyi rendőrséget tarthat fenn mindkét fél. A laoszi hazafiak küldöttségének szóvivője a csütörtöki ülés után elmondta a TASZSZ hírügynökség tudósítójának, hogy a tanácskozásokon már eddig is komoly lépést tehettek volna előre, ha szélsőjobb- oldali vientianei körökben ezt nem akadályozzák. Az elmaradt randevú Az Európai Közös Piac kilenc tagországa elmulasztotta az „újévi randevút’’. 1974. január 1-én kellett volna a Kilen- ceknek áttérniök a gazdasági és pénzügyi unió úgynevezett „második szakaszára”, amely már az eddiginél mélyrehatóbb szervezeti egységet tételezett volna fel. Persze, elsősorban az olajválság söpörte el ezt a találkát. Hiszen a Kilencek az energiakrízis ügyében nagyon is különböző álláspontot foglaltak el. Anglia és Franciaország lényegében visszautasították a szolidaritást az olajbojkott által elsősorban sújtott Hollandiával. Az NSZK a maga részéről — nyilvánvalóan amerikai biztatásra — éppen ezt a szolidaritást erőszakolta. Itt, persze, nem valamiféle érzelmi egyetértésről lenne szó, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló olajkészleteket, illetve a befutó szállítmányokat meg kellene osztani a hollandokkal! A legérdekesebb új fejlemény az, hogy az energiakrízis következtében újabb és rendkívül drámai összecsapás következett be a Kilencek belső hatalmi harcába. Ez az összecsapás az úgynevezett „regionális politika” színpadán zajlott le, s a párbaj két fő résztvevője: Nyugat-Németország és Anglia. „Regionális fejlesztésen” a Kilencek azt a régóta kidolgozott tervezetet értik, amely szerint a gazdasági fejlesztésre szoruló területeket közös pénzügyi erőforrások segítségével kell magasabb szintre emelni. Ilyen területnek számít jóformán egész Olaszország Rómától délre és Franciaország néhány elmaradottabb mezőgazdasági körzete. Az angol kormány a maga részéről már a közös piaci belépés előtt elmaradott területnek minősítette jóformán egész Skóciát és Wales egy részét is. Ugyanakkor Nyugat-Németországban csak néhány jelentéktelen, kis körzet számít „gazdaságilag elmaradottnak”. Ebből Világosan adódott az egész regionális terv pénzügyi receptje. Nyugat-Németorszagnak jókora összeget kellene befizetnie a pénzügyi alapba, pontosan az egésznek csaknem egyharmadát. Ezzel szemben saját fejlesztési céljaira csak az összes pénzalap 8 százaléka jutna. A fő haszonélvezők: Olaszország, Franciaország és Anglia lennének. Ezek közül is Anglia került különleges helyzetbe. Az angol közvélemény ugyanis közismerten ellenezte a Közös Piachoz való csatlakozást. S a konzervatív kormány egyik fő érve éppen az volt, hogy a regionális fejlesztés során kapott hatalmas összegek kiegyenlítik majd azokat a közvetlen gazdasági hátrányokat, amelyeket Anglia számára a csatlakozás jelentett. Egészen 1973 végéig úgy látszott, hogy nagyjából készen áll a regionális fejlesztési alap, és csak a végső jóváhagyás hiányzik. A nyugatnémetek azonban az utolsó pillanatban váratlanul megmakacsolták magukat. A regionális fejlesztési terv első három esztendejére az angolok által várt 11 milliárd márka helyett alig több mint kétmilliárdot ajánlottak fel. Az angolok ezt visszautasították — s így az egész fejlesztési terv zátonyra futott. Röyidesen KidfifÜit, hogy a nyugatnémetek nem egyszerűen takarékosságból csapták be a páncélszekrény ajtaját. Meglehetős világossággal közölték az angolokkal: amíg az energiaválság ügyében nem vállalnak szolidaritást a hollandokkal és nem hajlandók egységes fellépésre — addig nincs pénz. Az angol válasz úgy hangzott —, hogy ameddig nincs pénz, nincs szolidaritás. Még egy lépéssel továbbhaladva: az egész vitának szélesebb világpolitikai összefüggései is vannak. A nyugatnémetek által sürgetett egységes fellépés ugyanis része lenne az amerikai külpolitika és személyesen Kissinger külügyminiszter által kidolgozott új atlanti együttműködésnek. Ebben a vonatkozásban tehát a Kilencek soraiban változott a helyzet. Korábban az angolokat tekintették az amerikai politikai szándékok nyugat-európai letéteményesének. Ezt a szerepet a jelek szerint mindinkább Nyugat-Németország veszi át. A regionális vitábun ily módon nemcsak egyszerűen pénzről van szó. A meglehetősen vásári alkudozás mögött felfedezhetők Nyugat-Európa legdöntőbb politikai kérdései. Először: kié legyen a gazdasági és politikai hegemónia a Közös Piacon belül. Másodszor: milyen legyen a Kilencek és Washington kapcsolatainak jellege. Éppen e távolabbi összefüggések miatt nem egyszerű dolog megtalálni a megoldást. Ráadásul: bonyolítja az ügyet, hogy ma már a pénz nemcsak az anyagilag súlyos helyzetben lévő Anglia számára fontos — hanem Nyugat-Németország számára is. Az NSZK belső helyzetét erőteljes infláció és a nagyszabású munkanélküliség fenyegetése árnyékolja be. Ilyen helyzetben a kormány nehezen magyarázhatja meg a közvéleménynek, miért kell nyugatnémet márkával finanszírozni Skócia gazdasági fejlesztését. A válság nyílt. a szakítás azonban nem végleges. Legközelebb éppen január 7-én, a Kilencek legközelebbi minisztertanácsi ülésén ülnek le a marakodó felek a tárgyalóasztalhoz, hogy megpróbálják kitűzni egy újabb, ezúttal eredményesebb „randevú” időpontját. —ic— Indokínai jelentések kíséretében csütörtökön Űj- Delhibe érkezett. ELHUNYT 66 éves korában Mihail Szomov, a Szovjetunió hőse, az Arktisz és az Antarktisz kutatója.
