Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
1974. JANUAR 4., PÉNTEK 3 rtsi tl EC k/CÍHop Ha rossz a munkahely levegője Erélyesen intézkedik a KÖJÁL A munkahelyi légkör nemcsak átvitt, a szó szoros értelmében is lehet rossz, különösen ott, ahol a munkához egészségre káros gőzöket, gázokat párologtató anyagot használnak és nincs kellő elővigyázatosság. Természetesen a műhelyek egészségi viszonyait nemcsak ebből a szempontból ellenőrzik állandóan. A vizsgálatok kiterjednek a laikusok előtt talán aprólékosnak tűnő körülményekre, például arra is, van-e elegendő ülőhely az öltözőben, és a fürdő- vagy zuhanyozóhelyiség padlóján elhelyeztek-e elcsúszást gátló gumiszőnyeget vagy farácsot. Ahol nem, ott a közegészség agyi hatóság előírja, mert a baleset megelőzése éppúgy része a dolgozók egészségvédelmének, ahogyan mindenféle munkaártalom megelőzése is az. Ez okból járják a járási és városi közegészségügyi felügyelők a területükön levő üzemek helyiségeit, és hivatali felettesük, a Pest megyei KÖJÁL évente legalább egyszer szintén vizsgálatot tart minden üzemben. Megismétlik ugyanabban az évben többször is a vizsgálatot ott, ahol valamilyen óvintézkedést írtak elő, hogy meggyőződjenek az előírás helyes és határidőn belüli végrehajtásáról. Azokban az üzemekben, amelyek légszennyező anyaggal is dolgoznak, a KÖJÁL munkaegészségügyi csoportja és laboratóriuma együtt jár el. Vegyvizsgálat alá veszik a levegőt és ennek megfelelően intézkednek. A közegészségügyi hatóság intézkedése azonban az üzem beszüntetését csak rendkívül súlyos és veszélyes esetben írja elő. Nem a termelés meg- akasztása a cél, 1973. folyamán üzembeszüntetést el sem rendeltek. Viszont a hibák megszüntetésére irányuló többszöri meddő felszólítás és bírságolás esetén alkalmaztak már ilyen szigort. A pátyi Petőfi Tsz-re is ez év utolsó negyedében csak bírságot szabott ki a KÖJÁL, mert az előző vizsgálat során előírt intézkedéseket csupán kis részben valósították meg. Az asztalosüzem rendkívül poros, festőműhelyében pedig a levegő toíuoltartalma ötszöröse a megengedettnek, s ha az ajtót, ablakokat kitárják, még mindig többszöröse annak. Ellenben a szellőzés következtében öt fokra süllyed a helyiség hőmérséklete, ami újabb veszélyt jelenthet a műhely dolgozóira. Hasonló a légszennyeződés a tsz karosszéria-javító műhelyének fes- tödéjében is. Az objektív akadályokra hivatkozó védekezést a KÖJÁL nem fogadta el, és a közegészségügyi felügyelő bírságoló határozata így jogerős lett. Ugyancsak elszívóberendezés felszerelését írta elő a KÖJÁL a PEVDI solymári faipari gyáregységének vázfestő- és bútomitrózó műhelyében. A festékszórófülkéknél derék- magasságban ventillátort helyeztek el, ami azonban nem javít a helyzeten. Teljes egészében más műhelyekben sem hajtották végre az előírásokat. Védekezés: anyagi nehézségek. Határozat: kétezer forint bírság és természetesen a szükséges berendezések felszerelésének kötelezettsége. A Ceglédi Cipőipari Vállalat több üzemrészében szintén ártalmas anyagokkal szennyezettnek találta a laboratóriumi vizsgálat a levegőt. Az orvoslaboratóriumi vizsgálat pedig számos dolgozó szervezetében a maximálisan tűrt 500 milligramm helyett 1000 milligrammnál nöbb hipposavat talált. Az ellenőrző vizsgálat megállapította, hogy az előírt elszívóberendezéseket a vállalat határidőre felszerelte, ám azok működése nem megfelelő. Viszont kijavításuk folyamatban van. Éppen ezért a közegészségügyi hatóság ez esetben nem alkalmazott bírságolást. Sz. E. Feltárni a tartalékokat! Kertészeti kultúra - kulturált ellátás Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén s az országgyűlés óév végi tanácskozásán is szóba, sőt határozatba került: a kertészeti kultúrát fokozottabban kell fejleszteni. A termőterületet növelni szükséges, jobban kell élni a korszerű technikával, technológiával, az öntözés lehetőségével, hogy a hazai igényeket magasabb színvonalon lehessen kielégíteni. A kertészeti kultúra fejlesztése elodázhatatlan feladat — ezt bizonyítjuk egy viszanylag jó eredményekkel büszkélkedő járás, a monori példáján. Másfélszer löhb áru Beszéljenek elöljáróban a számok: 1969-ben a monori járásban 2300 hold volt a zöldségtermelő terület, s ebből csak négyszázat öntöztek. Tizenegy termelőszövetkezetben termesztettek száz holdnál nagyobb területen zöldséget. A termeléstechníkai eljárásokat nem használták fel megfelelően, nem éltek eléggé a melegágyak, a hollandágyak, a fólia, a gépesítés, az öntözés, a kemizálás lehetőségeivel. Szakember- és szakmunkáshiány, magas önköltség és alacsony jövedelem jellemezte a kertészeti ágazatot, s előfordult, hogy egy-egy termelő- szövetkezetben csak öt-harminc holdon szorgoskodtak a kertészet munkásai. 1969-ben a járási pártbizottság döntése alapján programtervezet készült a kertészeti kultúra fejlesztésére. Az elmúlt években sok minden megvalósult a tervekből. A monori járásban 16 termelőszövetkezet és egy szakszövetkezet van. 1971-ben öt tsz emelkedett ki a többinél jóval nagyobb zöldségtermelő területével. 1973-ban hét termelőszövetkezet termesztett zöldséget száz holdnál nagyobb területen. Az élen a vecsési Ezüstkalász közös gazdaság áll, a hetedik a rangsorban a monori Üj Élet. A fokozatos fejlődést bizonyítják a következő adatok: 1967-ben a járás ossz szántóterülete 34 386 hold volt, s ennek 6,9 százalékán, 2045 holdon kertészkedtek Jövedelmező árufeldolgozás A programtervezet végre- hajitását és a zöldségtermesztés jelentőségét mutatja, hogy a járás tsz-eiben a zöldségGombócgyár a hűtőházban Eredményes év Dunakeszin A magyar hűtőipar legfiatalabb gyáregysége a dunakeszi hűtőház. Tavaly márciusban avatták fel az 1100 vagon hűtőkapacitású, új létesítményt. A múlt esztendő munkájáról tájékoztatott . Szabó József gyáregység-igazgató, aki elmondta, hogy az első gazdasági év igen eredményes volt. A hűtőházat azzal a céllal építették, hogy Pest megye és Budapest ellátását segítse. A feladatot az első évben jól végrehajtották. Eredetileg 122 millió forint volt a tervezett bevétel, amelyet azonban 135 millió forintra teljesítettek. Az itt hűtött és csomagolt Pest megyei bogyósgyümölcsök közül legtöbbet a málnából tartósítottak, a tervezett 190 vagon helyett 240-et, ezenkívül jelentős mennyiségű szamócát és ribizlit is mélyhűtöttek. A dunakeszi hűtőház jelenleg az egyik legmodernebb Európában. Olasz cégek szállították kooperációban a berendezését, az eddig eltelt üzemidő alatt kifogástalanul működött. A saját áru feldolgozása, hűtése mellett számos más élelmiszergyártó vállalat is itt tárolja áruját, a többi között a baromfiipar és a húsipar. Naponta kamionok hosszú sora áll a rakodóknál, hogy minél nagyobb mennyiségű áru kerüljön az üzletekbe. Előrecsomagolt kocsonyahúsok, baromfi, virsli, málna- és parajszállítmányok indulnak végcéljuk felé. Szabó József igazgató újdonságról is tájékoztatott. A hűtőipar belső átszervezése lehetővé teszi, hogy január végén, vagy február elején megkezdődjön a szilvásgombóc gyártása* is. A hűtőház a múlt évben átlag nyolcvanfős létszámhiánnyal küzdött — nem szívesen mennek az emberek a hűtőiparba dolgozni —, mert eddig januártól júniusig kevés volt a munka. Most a szilvásgombóc- gyártással nemcsak a szezonban, hanem a holt szezonban is lesz munkalehetőség. Koppány György termelés az alaptevékenység termelési értékének mintegy 18—20 százalékát, árbevételének 1.8 százalékát teszi ki. Jellemző, hogy a gazdaságok nem sokféle növény, hanem néhány zöldségféle termesztésére s ezek helyi feldolgozására tértek át. Ma már csak az a gazdaság képes nagyobb árbevételhez jutni, amelyik az árufeldolgozásban — savanyítás, tisztítás, aprítás, mosás, szeletelés, konyhakészre csomagolás, szárítás — is részt vesz. A monori járás területén a két vecsési tsz — a savanyítóüzemekben — az üllői Kossuth, a Péteri Rákóczi és a monori Űj Élet a répamosó és előkészítőüzemekben — dolgozza fel termelményeit. A járásban a közös gazdaságok által feldolgozott saját termés meny- nyisége 1968-hoz viszonyítva (8821 mázsa) 1972-ben 7,5-sze- resére emelkedett (61 884 mázsa). Ezt a lehetőséget azonban még nem mindenütt használták ki kellően. Olcsóbb a drága élőmunka? Ugyanígy kihasználatlan tartalékok rejlenek a gépesítésben is. A járás mezőgazda- sági üzemeiben a munkaerő öregedése általánosan megfigyelhető. Ennek egyenes következménye, hogy az egyre fogyó és drága élőmunkát gépi munkával, technikai megoldásokkal kell felváltani. A zöldségtermelésben is egyre inkább tért hódít a gépesítés, de a gépi betakarítás —aminek a megoldása és általános bevezetése a legsürgetőbb feladat a járásban — csak néhány zöldségfélére korlátozódik, például: sárgarépa, gyökér, hagyma, burgonya stb. A zöldségtermelő ágazatok gépesítése nem fejlődött kellőképpen, igaz azonban, hogy a gépek drágák — pl. a para- dicsombetakarítóé 7 millió forint —, s megvásárlásukhoz az egyes gazdaságok nem rendelkeznek kellő fejlesztési alappal. A másik gátló tényező, hogy a legnagyobb zöldségtermelő gazdaságokban még ma is részesművelés folyik, mely termelési formában sokszor a kívülálló családtagok is részt vesznek. Ezért még mindig olcsóbb a drága élőmunka, mint a gép, nem beszélve arról, hogy ez a tagok foglalkoztatottságát is megoldja. íme a gépesítés mint kihasználatlan tartalék! Üvegházi primőrök Az öntözési lehetőségeket sem használják ki megfelelően a monori járásban. Ennek egyik oka, hogy egyes gazdaságok zöldségtermesztésüket felszámolták, s ezért öntözési kapacitásukat nem használják ki, pl. az Egyesült Ecser—Gyömrő, a sülysápi Petőfi tsz-ben. A másik ok: az öntözhető területeket szántóföldi növénytermesztéssel hasznosítják, így az úri Béke, a gombai Fáy András közös gazdaságban. Megoldatlan továbbá az üllői, a pilisi termelőszövetkezetek víznyerése. A nyáregyházi Egyetértés Tsz öntözési lehetősége a kutak beomlása miatt megszűnt. Figyelemre méltó adat viszont, hogy a gazdaságok 1972—75 között mintegy ezer hold öntözési fejlesztést kívánnak végrehajtani. Természetesen ez csak akkor ér valamit, ha öntöznek is! A monori járás zöldségtermesztése tehát fejlődést mutat úgy területi, mint meny- nyiségi, valamint feldolgozás tekintetében. Ennek eredmé. nyeként a lakosság zöldségellátása javult. Gondok csak a kisebb községekben (Bénye, Káva) jelentkeznek, bár ezek sem megoldatlanok, mivel a háztáji gazdaságok zöldség- termesztése az igényeket teljes mértékben kielégíti. A zöldségtermő, terület 800 holddal nőtt, a termelés más- félszeresére emelkedett, a saját üzemi feldolgozás többszörösére nőtt, jelentős eredmények születtek a primőrtermesztésben is — mégis sok még a feltáratlan tartalék, amelyek segítségével fokozni lehet a fejlődés ütemét: a gazdaságok pénzügyi sikerei és a jobb hazai ellátás érdekében! F .P. Fogadás Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 15. évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Púja Frigyes, külügyminiszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Kitalálni E szemben sincs bántani azokat, így többek között a szentendreieket, akik kitalálták, hogy hasznos, helyes a település lakosságának és a település vezetőinek rendszeres találkozása, az úgynevezett városfejlesztési, községfejlesztési fórumok megrendezése. Szentendrén például azt tervezik — a sikeren föl- buzdulva, meg az igényeket tisztelve —, hogy a tavaly még kísérleti próbálkozást idén már tervszerűvé teszik. Jó ez? Igen, Ahogy más városok hasonló kezdeményezései szintén, hiszen például Nagykörösön a nemrég megalakított, a városi pártbizottság mellett működő várospolitikai bizottság tele van tervvel, elképzeléssel, javaslattal, s minden bizonnyal hathatós segítséget adnak a „hivatalos” meg a „nem hivatalos” várospolitikai teendők egyeztetéséhez. Azt, hogy a városokban, a községekben sorra-rendre kitalálják ezeknek a fórumoknak az életrehívását, elkönyvelhetjük az eredmények között, de aligha állhatunk meg ott, hogy kitalálták. A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény II. fejezete ugyanis, a tanácsok feladatát rögzítve, egyebek között kimondja: szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában”. E szervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a lakosság tudjon a tanácsi feladatokról, s ezekről értesíteni jó alkalomnak kínálkozik a fórum. Azaz valami olyasmit találtak ki a településeken, ami szükségszerű, ami a megváltozott körülmények között elengedhetetlen. Ezért nem nagy találmány, hanem hasznos eszköz. Eszköz s nem cél! Fontos e különbségtevés? Nagyon. Föllelni ugyanis azt a tévedést, hogy a tanács — a népfronttal közösen — megrendezte a fórumot, s ezzel eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. M iért kell tájékoztatni a lakosságot? Azért, hogy mint állampolgár érezze jogainak formális tiszteletét? Porhintés lenne ezért szorgalmazni a fórumokat, a településfejlesztés más, szintén a közelmúltban kitalált eszközeinek alkalmazását. A fórumra is, meg seregnyi más dologra is azért van szükség, hogy a lakosság alkotó módon közreműködhessen a település holnapjának formálásában, a tervek kidolgozásában éppúgy, mint döntéshozatalkor, s természetesen akkor is, amikor a tetteken a sor. S valahol itt kell keresni a további haladás forrásait. A fölismerésben, miszerint nem a tanács ad ezt meg amazt a lakosságnak, nem a tanács fejleszt, a lakosság meg élvezi a fejlesztés nyújtotta előnyöket, hanem a tanács meg a lakosság együttesen tervez, cselekszik. Könnyű ez?' Nehéz, bonyolult. Mert nem számít a ritka esetek közé, hogy a lakosság csak késve ismeri fel érdekeit. Nagykőrösön például a tanács a tormási városrész új otthonainak lakóit megkérdezte: akarják-e a vezetékes gázszolgáltatást? Nem akarták! Drágának vélték, ismeretlennek, túl nagy luxusnak. A városi tanács nem győzködött különösebben. Másként alakították a gerincvezetékek lefektetését. Ám most tessék meghallgatni a tormásiakat... Történt mulasztás, esetleg hiba? Nem. Csupán annyi, hogy a lakosság nem érezte meg a holnapot, a tanács meg — pontosabban a nevében eljárók — tudomásul vette ezt. Nem bizonykodott, nem győzködött, nem próbálta megértetni, hogy a modem otthonokhoz hozzátartozik a vezetékes gáz, hogy ami ma luxusnak tűnik, az holnap mindennapi igénnyé lesz. S nemcsak Nagykőrösön küzdenek ilyen gondokkal, hanem majd’ minden településen, s majd’ minden kérdésben! G ombán és Bényén például a lakosság jó része már tud arról, hogy elkészült az ivóvízhálózat tanulmányterve, s vannak, akik azt rebesgetik: sor kerül majd a „szervezésre” is, azaz az ivóvíz- társulat létrehozására, s ha igen, akkor ők bizony nem fizetnek, nem lépnek be, mert minek! Mások — a józanabbak, a maguk meg a település jövőjét tárgyilar gosabbun szemlélők — ugyanakkor amellett törnek lándzsát, hogy legyen mielőbb társulat, s vele víz. Ha fizetni kell érte, hát fizetnek, de szeretnék zavartalanul használni a fürdőszobákat — az újonnan épített lakások kétharmadához ez is hozzátartozik —, az automata mosógépet... Kiknek lesz igazuk? Az örök kétkedőknek, a mindentől tartózkodóknak, vagy azoknak, akik kitalálják már most, hogy holnap mi lesz a természetes? A válasz nem kétséges, de a megvalósulás útja igencsak rögös lehet. Simábbá tehető, ha a közös tanács megleli azokat az érveket, amelyek hatnak az ódzkodókra, amelyek meggyőzik a hú- zódozókat. Mert ezeknek az embereknek nem elég azt mondani: könnyebb az élet a vezetékes vízzel. Az sem hogy egészségesebb ez a víz. De. ha például bebizonyítják, hogy a rossz vizű kutak mennyi és milyen megbetegedést okoztak. hogy a négy-, hatszemélyes háztartásokban mit jelent időtakarékosság szempontjából az automata mosógép, az otthon igénybe vehető fürdés, akkor talán azok is hallani akarnak a tervekről, akik most süketeknek tettetik magukat. Az érvelés, a meggyőzés, a lakossággal való folytonos eszmecsere útjait, módjait kell kitalálni, alkalmazni. A fórum jó eszköz, de egy a sok közül. S nem befejezése egy teendősornak, hanem éppen a kezdete. Mert a fórumnak az az értelme, hogy az akaratok, szándékok tisztázása után a cselekedetek egyek, a célok azonosak legyenek. Mészáros Ottó
