Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
4 MEGYEI K^Cirtap 1973. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK TANULÓK SZABAD IDEJE Iskolán kívüli művelődés — hasznos időtöltés A harmadik gyermekszínház Hosszú éveik óta 12 társulattal járja a falvakat, a legeldugottabb településeket a Déryné Színház. Az országjáA felnőtt dolgozók szabad idejének értelmes felhasználását elősegíteni és biztosítani egyre időszerűbb, szélesebb rétegeket érintő probléma. Legalább hasonló, ha nem fontosabb jelentőségű azonban, hogy az iskolásoknak is hasznosan teljen ei a szabad idejé. Erősödő kapcsolatok Ezt a problémát tárgyalta meg Öcsán tartott legutóbbi ülésén a dabasi járás gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága is, amely megállapította, hogy bár a járás egyes községeiben vannak eredmények, de általában nem mindenütt használják ki kellő mértékben az adott lehetőségeket. Nem mindenütt megfelelő az iskolák és a helyi közművelődési intézmények, a művelődési ház és a községi könyvtár közötti kapcsolat. Kakucson viszont a könyvtár vonatkozásában határozottan jó, csakhogy ott a községi könyvtáros és az iskola magyartanára egy személy. Ócsán a könyvtárral való együttműködés segítésére újabban összekötő tanárt bízott meg az iskola Szakköröket várnak Az olvasás kétségkívül rendkívül hasznos időtöltés, ám sok egyéb foglalatosság is lekötheti az iskolások szabad idejét. A bizottság elsősorban a szellemi foglalkozások lehetőségeit mérlegelte és megállapította, hogy ebben a községi művelődési házak többsége nem vállalt elegendő részt. Hiányoznak például a különböző gyermekszakkörök, amelyeket főleg a nagy vakáció idején kellene megszervezni, hogy szinte napközi otthont nyújtsanak az iskolásoknak. Természetesen pedagógus vezetése mellett, ahogy már éveik óta működnek a táborfalvi és a hernádi művelődési házakban ilyen gyermekszakkörök. Erre majdnem mindenütt mód nyílna, a művelődési ház vakáció idején is nyitva van és a legtöbb anyagilag is biztosítaná az államtól kapott anyagi támogatásból a szakkörök fenntartását. Bugyin, (öcsán, Táborfalván évi 30 ezer, Dabason 40 ezer forintot tesz ki ez a támogatás. Helyiséggondok Másrészt azonban a művelődési házak belső kiképzése nem mindenütt alkalmas rá, ‘hogy szakköröknek adjon otthont. Hiányzik, vagy kevés bennük a megfelelő kisebb helyiség. Az ócsaiban pedig, amelyet a bizottság meg is tekintet, más célra használnak fel helyiségeket. Itt működik kőpadlós, hideg teremben az általános iskola napközi otthona minden hónap egyik felében. mert az iskola tantermei közül csak kéthetenként A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd, Külső Kátai út. tudnak helyiséget felszabadítani erre a célra. Amikor pedig nem a művelődési házban van a napközi, helyisége labdavarró üzemmé alakul át. Aztán a gyógyszertár is dű- ledező, életveszélyessé vált épületéből már régebben a művelődési házba költözött és még jó ideig vendégeskedik benne. Nincs tehát mód rá, hogy az iskolások szabad idejük alatt több irányú, szervezett iskolán kívüli művelődésben részesülhessenek az ócsai művelődiési házban. Ahol különben az iskolások zenei nevelése példamutató szép eredményeket ér el. Nemcsak különböző hangszereken tanítják játszani a gyerekeket, hanem énekkaruk és zenekaruk is van. Széles körű együttműködést! Természetesen a bizottság nemcsak negatívumokat talált a járásban. Az ócsai, Örkényi, újhartyáni, és hernádi általános iskolák, valamint a dabasi és az ócsai gimnázium, budapesti színházakba viszi rendszeresen növendékeit. A Déryné Színház és a kecskeméti Katona József Színház bérletes előadássorozatot tart Dabason, Bugyin, Táborfalván és Űjhartyánban. Ugyanezekben a községekben, továbbá Gyálott, meg Ócsán az Országos Filharmónia rendez ifjúsági hangversenyeket. Időnként a bábszínház szintén felkeres néhány községet. A Moziüzemi Vállalat a nyári vakáció idején Dabason, Gyálott és Örkényben mutat be ifjúsági filmsorozatot. A bizottságot — és ez érthető — mindez nem elégítette ki. Az ifjúság védelmében a szabad idő alatt szervezettebb iskolán kívüli művelődési lehetőséget tart szükségesnek és ezért határozatában azt javasolta, hogy az iskolák kössenek széles körű együttműködési megállapodást a helyi művelődési házzal és a könyvtárral. Sz. E. ró társulatok száma most újabbal gyarapodott. A gyermekszínházi előadások iránti növekvő érdeklődésnek eleget téve a színház igazgatósága az eddigi két gyermekszínház mellé megszervezte a harmadikat is. Azt. új együttes tegnap délelőtt tartotta első premierjét: zsúfolt nézőtér előtt I. Xarnauhova és I. Brausze- vics népszerű játékát, a Mese a tűzpiros virágról című zenés darabot mutatta be. Az eredeti mesejátékot az új gyermekszínház társulata számára Tarbay Ede átdolgozta, mindenben megőrizve a két szovjet szerző meséjének szellemét, s Váry Ferenc írt hozzá dallamos, kifejezően hangszerelt kísérőzenét Az előadást, sok nagy sikerű gyermekiprodukció rendezője, Csongrádi Mária állította színpadra. A mesejátékkal az új gyer- mekszínház rövidesen országjáró körútra indul és Pest megye községeit is felkeresd. A Duna Boszporuszt idéz Ráckeve török festője Olvasóink segítsége újabb festményeket, dokumentumokat tárt fel Alig negyed éve kértem e hasábokon a Pest megyei Hírlap olvasótáborát, hogy segítsen az 1920-as években Ráckevén élt és tevékenykedett török festő, Tahsin bej munkásságának felderítésében. A cikkre számtalan levél, útbaigazítás. segítség érkezett. E rendkívül hasznos nyomjelzések után bukkantam Sándor- fy Sándor, Tilly Mária, Lesz- kovics Katalin, id. Dárdai István, Fábry Albert, Pusztai Gyula, Mihály Gyuláné birtokában levő Tahsin-íeweíe/c- re, -dokumentumokra s mintegy harminc festményre. Mindez már az életmű magyarországi részletének lényeges feltárását jelenti. Az emlékek vize Az emlékezések egymást kiegészítő adataiból kiderül, hogy i'ahsin betegsége és bizonyos politikai nehézségei miatt vállalt önkéntes emigrációt hazánkban. Gyógyulása, házassága után tért vissza Atatürk megújhódott Törökországába. 1927 táján érkezett hazájába osztrák feleségével és Dzsizmi fiával, aki szintén festő lett. A Ráckevére írott levelekből kiderül, hogy Tahsin és fia meghalt azóta. Kiderül az is, hogy őrnagyként a török hadsereg térképrajzolója volt. s visszatérését rokonának magas állami rangja biztosította Sándorfy Sándor arra emlékszik, hogy Tahsin áradozott a Boszporuszról: „órákig néztem a vizet, mindig más”. Isztambuli, a korábbi konstantinápolyi tengerszoros élményét Ráckeve feltámasztotta. Itt is sokat időzött a vízparton, s képei egész sorában támadó, cselekvő hullámokat, csöndes vízringást és a sima víztükör változatait festette. Ráckevei sorozata nosztalgikus emlékképek látomásait tartalmazza, melyben a Duna Boszporuszt idéz. Tengeri tájainak hullámtombolása Kisfaludy Károly azonos témájú s a Nemzeti Galériában látható művének rokona, de a sirálytöredékek feszültsége — szinte Gorkij viharmadárda- lának hangvételével. — Kernéi pasa reformtörekvéseinek társadalmi drámáját hordozza a súlyos felhőzetben. Vizuális levélváltás Eközben isztambuli és ráckevei részleteket fest egy időben párhuzamos odaadással, mecsetet, bazárnegyedet. Angyali-szigetet. akácfát az Eötvös utcai Mohalek-ház környezetéből. Bármit fest. minden akvarellje utazás Törökországba. vizuális levélváltás a hazával, s ha nem is tud Tahsin: Tengeri táj. (A rácke ebben az időben tényleges kapcsolatot találni Atatürk mozgalmának forradalmi demokratizmusával, helyette a Boszporusz állandó ringásának harmonikus világát közelíti Ráckeve vízi utcájának rokon látványalakzatával. Viharos partok, sziklák, horgonyzó és orkánba került hajók, bárkák jelennek meg festményein Ajvazovszkij modorában, de párás hajnalok fényeiben Turner és Egry József eszményei is motoznak művészetében öntudatlanul. S még valami: az isztambuli utolsó, háború és Kemál pasa előtti békeéveinek idillje. E sorozatában török Majális-t láthatunk Szinyei Merse Pálhoz hasonló impresszioniszti- kus felfogásban és fasorban várakozó mohamedán papokat, akik díszes dereglyén érkező török méltóságot fogadnak. E témát több változatban is megfestette. Mi újság a Duna mentén? Tahsin bej festői segédmunkát is végzett Ráckevén: szüntelenül korrigálta Tilly Mária és id. Dárdai István munkáit olyan energikusan, hogy több általuk elkezdett képet ő fejezett be. így vállalta ráckevei képmásolók vizuális továbbképzését igaz barátság önzetlenségével, mely eiőrehaladást és festői örömöket jelentett esetükben. Mindenkitől rajzi precizitást követelt. Emberségére jellemző. hogy asztmás ismerősének Tátrai táj-at festett, amely idegzetnyugtató pasztilla hatását is hordozza esztétikai értékei mellett. Tahsin hálája abban is megnyilvánult, hogy később hazatérve Isztambulból is több levelet írt ráckevei barátjainak, amelyekben ielezte e helv varázsát, beszámolt életéről, és érdeklőAdy-galéria tulajdonában) Egy most előkerült régi fénykép: , Tahsin bej kisfiával dött: „mi újság van a Duna mellett?” Örvendetes, hogy egy tengeri tája a *ráckevei gimnázium kis Ady-galériájának tulajdonába került. Napkorong sárga izzása hatja át a kék harmóniában ringó csónakot, vitorláshajót és a horizonttal egybeömlő csöndes hullámfelületet. Eredeti tehetség határozott vonalvezetésé érződik a magabiztos szerkesztésben. Tárlatra kívánkozik A Pest megyei Hírlap széles olvasótáborának cselekvő szövetségével felkutatott képek az ismertekkel együtt elérik a félszázat. Mindez már felvetheti azt a gondolatot, hogy a voTt Savoyai-kastélyban hamarosan időszerűvé válik a gyűjteményes Tahsin-kiállítás, amely értékes adalékot jelentene a magyar—török kulturális kapcsolatok fejlesztésében is. Losonci Miklós 1 HETI FILMJEGYZET Régi idők focija Garas Oezső a Régi idők focija egyik jelenetében Köcsögkalapos, bajuszkás emberke mosolyog a Nyugati pályaudvar hatalmas üveg- csarnoka alatt várakozók tömegében. Nyűtt, slampos, hosszú felöltője lobog a bokája körül, kilométeres, ócska salja fciliffeg a kabát alól, s míg a várakozókat kerülgeti, egy-egy közeli kép leleplezi arcának keserű vonásait, megtört tekintetét. Az emberek között felvillan a hírhedt játékosüzér, Turner Pipi kiélt arca, ott látjuk Tokicsot és Brüllt, a két hiénát, ott vannak a Csabagyöngye SC hajdani játékosai, ott a Cserépkalapos Nő, ott a Vajaskenyeres lány — ott van mindenki, akivel a film korábbi képsorain találkoztunk. Valósággal tartalomjegyzék ez az utolsó jelenet, visszaidézése a figuráknak, hangulatoknak, helyzeteknek, de egyben új szituáció is. Mdnarik, a kopott mo- sodás, a Csabagyöngye SC nevű grundcsapat szervezője, menedzsere, intézője, edzője, életrehívója és lelke, hosszú, kávébarna felöltőjében bolyongva téved ide, s végre itt, a párizsi olimpián elsöprő vereséget szenvedett magyar futballcsapat érkezésére várók között talál rá a srácra, a jövő focistájára. „És boldogan ettek, míg meg nem haltak” — ez a gú- nyoros-érzelmes felirat zárja a filmet, Sándor Pál új alkotását, melyet Tóth Zsuzsa Mándy Iván novellájából írt. Ám ez a fanyar mesefordulat távolról sem andalító szándékú. Ebben a különös légkörű, a szürke mindennapokból néha a csodák világába lendülő filmben ugyanis, bár teljes polgárjoggal van jelen a mese, a film régi, biztos eleme, mégis tragikusan igazi dolgok történnek. Minarik, a megszállott mosodás, végrehajtók kezére jut, mert minden pénzét a „csapatra” áldozza: ínség- konyháik elesettjeinek seregében áll sorba egy tányér levesért; vastag pénztárcájú játékosügynökök veszik meg a csapat legjobbjait, a csodakapus Vallanyt meg egyenesen Madridba csábítják; ínség, nyomor, a fent és a lent világának kiáltó ellentéte riaszt a filmen. 1924-ben vagyunk alig valamivel a világháború és a Tanácsköztársaság után, kiábrándult, illúzióKoper A nagy lengyel csillagász születésének 500. évfordulójára Ewa és Czeslaw Petelski lengyel rendezők nagyléleg- ze'ű, kétrészes, színes filmmel áldoztak a világról alkotott képünket alapvetően megváltoztató tudós emlékének. Nem könnyű dologra vállalkoztak. Kopernikusz ugyan korának egyik legműveltebb embere is volt, zseniális matematikai és csillagászati képességei mellett a krakkói és az olasz egyetemeken humanista műveltséget szerzet*, jogtudósnak és orvosnak is kiváló volt — de élete lényegében roppant egyhangúan, szürkén, külső események nélkül zajlott, különösen azután, hogy hazatért tanulmánya; befejeztével, s nagybátyja, a warmiai püspök szolgálatába állott. Látványos fordulatokban bővelkedő filmről tehd sző sem lehető*t. °z meghamisította volna Kopernikusz kát összezúzó, kemény világban. Mikor Minarik, bolyongásai egyikén, betéved a Bo- dográf moziba, az előcsarnokban az új Chapíin-filmet hirdetik: Charlie kemény kalapos, kis bajszos figurája az egyik legnagyobb chaplini mű, A kölyök plakátjairól néz ránk Jackie Coogan, a kölyök társaságában. Az utalás — akárcsak a film számos más utalása — nem véletlen: Sándor Pál a némafilmek világát, légkörét, technikai trükkjeit és gegjeit, sőt, figuráit is felhasználja, hogy hitelesen megteremthesse ezt az 1924-es világot, s azt a különös, költői- groteszk realizmust, amely Mándy Iván írói világát jellemzi. (Mellesleg: először si’ került ezt a világot, melyet sokan annyira filmszerűnek éreznek, valóban egyenértékűen visszaadni a filmen, s éppen az által, hogy Sándor nem akarta szó szerint filmre vinni minden mondatát, minden szóképét, minden hasonlatát, hanem az ezzel egyenrangú fiimi kifejezéstárat kereste meg.) Nos, egyfelől a mesék — Minarik, ha akarja röpül, Vallay a még el sem rúgott labdát is kivédi —, másfelől a valóság szorongató jelenségei. S e kettőből létrejön valami más, több: az adott, és nagyonis reális korrajzon túlemelkedve, megérteti velünk a rendező, hogy Minarik, s megszállott ténykedése a csapat körül úgyszólván időtlen, mert itt arról van szó, hogy megalázások, kudarcok, letörések, megsemmisülések árán is, kell valami, amiben hisz az ember, s amiért küzd, még, ha ez a küzdelem nem kecsegtet is eredménnyel. A Régi idők focija tulajdonképpen ennek a küzdelemnek a filmje, s azt az embert mutatja meg, akit megalázni, kisemmizni lehet, de megtörni, elpusztítani nem. Minarik, a minarikok, ebből a fajtából valók, s ez a felemelő a sorsukban, még akkor is, ha széthull „a csapat”, elillan az ábránd. De mindig jön egy másik ábránd és egy másik csapat, mert az ember addig marad ember, míg akarni tud valamit. Sándor Pál filmje, s benne Garas Dezső chaplini ihletettségű Mi- narik-figurája, erre figyelmeztet bennünket. nikusz életének tényeit. Maradt a tudós belső fejlődésének rajza, annak nyomon követése, hogy milyen körülmények között jutott el felfedezéseihez, s hogyan bocsátotta azokat közre. i még itt sem volt olyan egyszerű a dolog, hisz Kopernikusz legfontosabb nagy műve, Az égitestek forgásáról, akkor hagyta el a nyomdát, mikor a nagy tudós már halálos ágyán feküdt, s így életében hatása sem lehetett igazán jelentős. Csak jóval késői ' ismerik fel tanainak az egész vallásos világképet gyökereiben megrázó állításait. Mindezek a gátló-nehezitö tényezők azt eredményezik a filmben, hogy a történet sodrása lelassul, a terjengős, tem- nótlan jelenetek ellankaszt- ják c figyelmünket, s csak '-"v felizzó csomóponton ?rezünk meg valamit a tudós és kora konfliktusából. Takács István
