Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

1973. DECEMBER 12., SZERDA KST Ute k/CmHop fi VÉRES TERROR ELLEN Megalakult a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akciói izotísá 7 a Rendkívüli ülést tartott teg­nap a Magyar Szolidaritási Bi­zottság: megtárgyalta a ma­gyarországi teendőket a chi­lei néppel való szolidaritás­ban és a feladatok ellátására chilei akcióbizottságot ho­zott létre. Dr. Molnár Béla, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnö- ké, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára is­mertette a napirendet, majd emlékeztetett a Chilében le­zajlott tragikus eseményekre, s hangsúlyozta: — A szocialista országok, a hivatalos politika és a tár­sadalmi szervek eszközeivel egyaránt, kezdettől fogva szo­lidárisak a chilei népi egység­gel és híveivel. Ez éveken át az Allende-kormány támoga­tásában jutott kifejezésre, je­lenleg pedig a fasiszta junta elítélésében és a hazájukban üldözött haladó erőit junta- ellenes harcának sokoldalú segítésében nyilvánul meg. — A Magyar Szolidaritási Bizottság erkölcsi és politikai kötelességének tekinti, hogy ébren tartsa és erősítse tár­sadalmunkban a chilei nép­pel való szolidaritást, hozzá­járuljon ahhoz a küzdelem­hez, amelyet a chilei nép legjobbjai folytatnak otthon és a világ különböző orszá­gaiban a chilei fasizmus el­len, a függetlenségért, a de­mokráciáért, a társadalmi ha­ladásért, az életükben fenye­getett bebörtönzött hazafiak, köztük Luis Corvalan és má­sok kiszabadításáért. A javaslatot, hogy a chilei néppel vállalt szolidaritás feladatainak szervezett ösz- szefogására és ellátására ala­kuljon chilei akcióbizottság, az ülés résztvevői egyhan­gúan elfogadták. A bizottság elnökévé Rostás Istvánt, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnökét választották. El­fogadták továbbá az akció­bizottság alapokmányát, és úgy határoztak, hogy hama­rosan végleges formába ön- tik a testület rpunkatervét. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a chilei fa­siszta junta véres terrorját, követeli a bebörtönzött ha­zafiak szabadon bocsátását és szolidaritásáról biztosítja a chilei népet. Gépesítik a zöldségtermesztést Tanácskozás az élelmiszer­es fagazdaság eredményeiről Az élelmiszer- és fagazda­ság idei eredményeiről és a jövő évi feladatokról tanács­koztak tegnap a megyei taná­csok elnökhelyettesei, a me­zőgazdasági egyetemek, főis­kolák rektorai és főigazga­tói a MÉM-ben. Dr. Dimény Imre miniszter megnyitója után Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes értékelte az évet, majd ismertette az- élelmiszer-gazdaság különbö­ző ágazatainak jövő évi prog­ramját. Kiemelte, hogy a zöld­ségtermelők mintegy nyolc­ezer hektárral növelik a ve­tésterületet. 1974-ben 25 ezer hektáron megvalósul a zöldségter­mesztés teljes gépesítése, további ötezer hektáron pe­dig részleges gépesítésre ke­rül sor. A burgonyatermesz­tési hozamok növelésére bő­vítik a korszerű, zárt terme­lési rendszereket. A beruházási hitelezésben bizonyos javulásra számít­hatnak a termelők: előnyösebben módosul egy­részt a hitellejárat, másrészt a hitel-visszafizetés kezdő időpontjának megállapítása. NINCS BAJ A MEGBECSÜLÉSSEL A fiatalokra számítani Sehet Ifjúságpolitika a Pest megyei szövetkezetekben Szinte napról napra figyel­jük, szemmel kísérjük a fia­talok munkáját, beilleszkedé­süket; a velük való törődést, anyagi és erkölcsi megbecsü­lésüket a gyárakban, a válla­latoknál. Elemezzük helyze­tüket — az ifjúsági törvény szellemében. Azonban, mintha elfeledkeznénk azokról a fia­talokról, ifjúságunk azon, nem is csekély hányadáról, akik a megye ipari szövetkezeteiben keresik kenyerüket. Kevés a helyiség A két esztendővel ezelőtti törvény az ifjúságról változá­sokat hozott az ország kisipari szövetkezeteiben is. Az ifjú­ságpolitikai elvek és célkitűzé­sek megvalósítása érdekében az CKISZ elnöksége tavaly ajánlással fordult a különbö­ző szövetségekhez és az ipari szövetkezetekhez. Pest me­gyében a tagszövetkezetek kö­zül tizenhétnek a vezetősége tárgyalta meg az elnökségi ajánlást, és készített intézke­dési tervet az ifjúsági tör­vény végrehajtására. Igen tar­talmas és pontos elképzelése­ket rögzített a ceglédi Vasipa­ri, a Stylus Faipari és a nagy­marosi Vas- és Műszeripari Szövetkezet. Célul tűzték a többi- között a fiatalok to­vábbképzési lehetőségeinek bővítését, bevonásukat a szö­vetkezeti — elsősorban az if­júságot érintő — kérdések megvitatásába, a munka- és egészségvédelmi körülmények javításába. Több szövetkezet vezetősége, így az aszódiak, a gödöllői építőiparosok, vala­mint a zsámbékiak, az Örké­nyiek, valamint a pomáziak KIS'Z-szervezetük megerősí­tését tűzték ki elérendő fel­adatként. Egyébként megyénk szövetkezeteinek többségében életképes az ifjúsági szövetség helyi szervezete: 29 tagszövet­kezetben önálló, míg Duna­keszin és Nagykátán a fiata­lok közös KISZ-szervezethez tartoznak. A taglétszám meg­közelíti a hatszázat, azonban a KISZ-korosztály háromez­res létszámához képest ez igen csekély, hiszen a szer­vezettség körülbelül húszszá­zalékos. Nehezíti az aktív moz­galmi munkát, a megfelelő helyiségek hiánya, kevés szö­vetkezet kínál olyan lehetősé­get, hogy a fiatalok a szabad idejük egy részét is együtt tölthessék, szórakozzanak, művelődjenek. sportoljanak. Az idusáéi szövetség is meg­érzi a fluktuációt, gyakran cserélődnek a KTSZ-vezetők, sőt. sokszor hosszú ideig meg­oldatlan az alapszervezet ve­zetése mint a budaörsi Te- xelektrónál, vagy a Dunaka­nyar Vegyesipari Szövetke­zetnél. Képzésük sem problé­mamentes. hiszen eevütt tör­ténik a vállalati KlSZ-vezetők- kel ígv viszonylag keveset hallanak szövetkezetpolitikai kérdésekről e tanfo’vamokon Ezsrt bizonv célszerű lenne ré­szükre külön tanfalyamot szervezni, vagy néhány szö­vetkezetpolitikai kérdést is be­iktatni a vezetőképző iskolák tematikájába. A felmérések szerint megyénk 24 szövetke­zetében nem működik KISZ- szervezet. Ennek oka részben, hogy a háziiparban kevés a fiatal, míg a szolgáltatóágban a szétszórtság miatt nehéz ösz- szefogni, megfelelő program­mal ellátni őket. Ifjúsági versenymozgalmak Bár kevés helyütt foglalkoz­tak konkrétan az ifjúsági tör­vény végrehajtásával, történt előrelépés az ifjúság érdekvé­delme területén. Igen szép számmal kerültek a szövetke­zetek vezetőtestületeibe fia­talok az elmúlt választás so­rán, s az OKISZ, valamint a KISZÖV által a tisztségvise­lők részére szervezett tanfo­lyamokon is több fiatal vett részt, mint korábban. Az ifjú­ságot érintő kérdések meg­tárgyalásakor ott van már sok helyütt a KISZ-titkár is — azonban még kevés az olyan szövetkezet, ahol az ifjúsági vezető rendszeres résztvevője lenne a vezetőségi üléseknek. A fiatalok kiveszik részü­ket a társadalmi munkaak­ciókban, a vietnami és a kom­munista műszakokon, a szo­ciális és gyermekintézmények patronálásában is élen járnak. A munkaversenyekben is le­het rájuk számítani, hiszen a megye 260 szövetkezeti szo­cialista brigádjában szép számmal dolgoznak fiatalok. Probléma — hogy az ifjúsági versenymozgalmakat még nem szorgalmazzák eléggé a szö­vetkezetek vezetői, s nem kez­deményezik maguk a KISZ- szervezetek sem. Klubok alakulnak A szövetkezetek többségé­ben igen aktív a sportélet. Az évente megszervezett KISZÖV —OKISZ-kupák sportrendez­vényein majdnem ezer fiatal vesz részt. Dicséretet érde­melnek az alapiak, a nagyma­rosiak, a maglódiak, a ceglé­diek, s a Budai Járási Építő­ipari Szövetkezet arriatőr spor­tolói, társadalmi aktívái. Kul­turális vonatkozásban már szerényebbek az eredmények, a TIT-előadásokon, a munkás­akadémiai előadássorozatokon bizony kevés a fiatal. Az utób­bi időben csak néhány szö­vetkezetben sikerült kluböt életre hívni: Örkényben, Po- mázon és Gödöllőn. Alakuló- félben van Abonyban, Vecsé- sen és Nagykörösön. A legsi­keresebben Vácott működik. A fiatalok erkölcsi, anyagi megbecsülésében különösebb problémák nincsenek. Sok fia­tal kapta meg az elmúlt évek. ben a „Szövetkezet kiváló dol­gozója” kitüntetést, a brigádok a különböző fokozatokat és az ezekkel járó pénzjutalmat. Megállapítható, hogy az if­júsági törvény végrehajtása megkezdődött a megye ipari szövetkezeteiben, kedvező je­lek bizonyítják, hogy a szö­vetkezeti vezetők többet tö­rődnek a fiatalokkal, ■ mint korábban. A közeljövő felada­ta, hogy valamennyi ipari szövetkezet készítsen intézke­dési tervet, melyben rögzíti elképzeléseit. T. E. 109 MILLIÓ TERVEN FELÜL Kiegyensúlyozott lesz az áruellátás Ülésezett az országgyűlés jog’, igazgatási, valamint kereskedelmi bizottsága igazságügyi, Tegnap az országgyűlés két bizottsága tanácskozott a Par­lamentben. Az Igazságügyi Miniszté­rium a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és a taná­csok jövő évi költségvetési ter­vezetét tárgyalta meg dr. Gon- da György elnökletével a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság. Az ülésen felszólalt dr. Markoja Imre, igazságügyi államtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz- t er can ács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyette­se és dr. iGellér György, a Leg­felsőbb Bíróság általános el­nökhelyettese. A Legfelsőbb Bíróság, a bíró­ságok, valamint az ügyészi szervek munkájának értékelé­se után, a tanácsok költség- vetésével kapcsolatban a bi­zottság megállapította, hogy a tanácsok költségvetési terve­zete tartalmazza a gazdasági és társadalmi fejlődéssel összhangban hozott kor­mányzati intézkedések és a helyi döntések anyagi fede­zetét is. A központi költségve­tés javít az orvosi ellátás szín­vonalán,' az oktató-nevelő munka hatékonyságán és biz­tosítja a gyermekjóléti intéz­mények fejlődését. A megfele­lő ellátási színvonal biztosítá­sára a költségvetés terven fe­lül 109 millió forint állami hozzájárulást juttat a taná­csoknak. Az ülésen dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi miniszter- helyettes a jogászképzés hely­zetéről adott tájékoztatót. A vitában felszólalt dr. An- talffy György, Bartha János, dr. Gajdócsi István, Győré Sándor (Pest megye 9., abonyi választókörzet), S. Hegedűs László (Pest megye 24., szent­endrei választókörzet), Imri Gyula, Pongrácz Imréné és Sümegi János képviselő. Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága Palkó Sándor elnökletével vitatta meg a jö­vő évi költségvetés belkeres­kedelmi és külkereskedelmi előirányzatait. A tanácskozá­son megállapították, hogy a külkereskedelem fejlődése di­namikus. Problémák csak ab­ból adódnak, hogy a tőkésor­szágokból származó import- termékek ára emelkedik. A belkereskedelem ugyancsak fejlődik és jó évet zár. A fo­gyasztói árak növekedése nem haladta meg a tervezett 3,5 százalékod. Jövőre várhatóan 5,4 százalékkal nő a fogyasz­tás volumene. Kiegyensúlyo­zott lesz az áruellátás, bővítik az üzlethálózatot, elsősorban a közepes nagyságú üzletek számát. A tanácskozáson a képvise­lők szóvá tették, hogy még megoldatlan a falusi lakosság ellátása tőkehússal és töltelék­áruval. A vitában felszólalt Bol- lók József né, Keszthelyi Zol­tán, Mokri Pál, Molnár End­re, Molnár István, Mráz Ti­bor, dr. Novák Pálné, Palkó Sándor, Kameisl Ferencné, Varga Tiborné és Vámos Géza (Pest megye 11., monori vá­lasztókörzet) országgyűlési képviselő. Hogyan készül a költségvetés? Tanácskoznak tehát az or­szággyűlési bizottságok. Mint népesebb családban a gondos háziasszony körültekintő be­osztással biztosítja, hogy a család élelmezésiére, ruház­kodására, legszükségesebb kiadásaira legyen pénz, lé­nyegében hasonlóan törté­nik ez a nagyobb családnál, az államnál is. A kormányzat az éves gazdálkodás eredmé­nyei, .tapasztalatai alapján Ösz- szeállíttatja a következő évi be­vételek és kiadások jegyzé­két, körvonalazva ezzel egy- egy esztendő gazdasági fejlő­désének útját-módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelenti, amelyből az állam különböző szervei útján gaz­dálkodik. Eíbbe gyűlnek össze az állam bevételei; ebből fe­dezik az állami kiadásokat. A költségvetésben természe­tesen csak olyan kiadásokat lehet előirányozni, amelyek­nek az előteremtése törvé­nyes, amelyre jogszabály ad lehetőséget. Ami az állami Maggyár labor költségvetés megjelenési for­máját illeti, a bevételek és kiadások számszerű összeállí­tását a pénzügyminiszter ké­szíti el, s azt a kormány elő­terjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechaniz­mus ismétlődik meg ebben a hónapban is: a sokéves ha­gyománynak megfelelően az idei utolsó ülésszak plénu­ma elé kerül a jövő héten a Magyar Népköztársaság költ­ségvetése, melyet az ország- gyűlés megvitat, majd tör­vényerőre emel. Mit tartalmaz az előirányzat? A monori maggyár raktárának befogadóképessége kétszáz vagonnyi, de a beérkező termények még nagyobb területet igényelnek. Minden fajta magból — mielőtt az üzembe ke­rülne — mintát vesznek és azt a laboratóriumban megvizsgál­ják — megfelelnek-e az előírásoknak. Az idén összesen körül­belül ezer vagonnal érkezik vetőmag Monorra. Ekés János felvétele Az állami költségvetés ma­gában foglalja valamennyi ál­lami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatósága összes előirányzatát, ide értve az üdültetéssel kap­csolatos bevételeket és ki­adásokat is. Az állami válla­latok nem valamennyi bevé­telükkel és kiadásaikkal sze­repelnek a költségvetésiben, csupán az állami költségve­tés javára előirányzott befi­zetéseikkel, illetve az álla­mi költségvetésiből számukra előirányzott támogatás ősz- szegével. A költségvetés út­ján történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős részének elosztása, illetve újra elosztása. Ai állami költség- vetés alapvető feladata, hogy felmérje a társadalom szük­ségleteit, és biztosítsa a kielé­gítésükhöz szükséges pénz­ügyi fedezetet. Ilyen értelem­ben fontos szerepe van a vál­lalatok, a szövetkezetek, to­vábbá a különböző társadal­mi osztályok és rétegek jö­vedelmének szabályozásában. Az állami költségvetés lé­nyeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától füg­gően — kellő összeget bizto­sítson a különböző népgaz­dasági ágak fejlesztésére; az egyes állami vállalatok, to­vábbá a külkereskedelem te­vékenységének támogatásá­ra; a közös társadalmi fo­gyasztásra, ezen belül a haza védelme szükségleteinek ki­elégítésére, végül pedig a nemzetközi szerződésekből eredő és egyéb állami kötele­zettségek teljesítésére. A költ­ségvetés két részre tagozó­dik: a központi szervek és a tanácsok költségvetésére. A munka sorrendje A költségvetés összeállítása a Pénzügyminisztérium által évenként kiadott úgynevezett költségvetési körirat alapján kezdődik meg. Ez felhívja a figyelmet az aktuális gazda­ságpolitikai irányelvekre, tá­jékoztat a- népgazdasági terv főbb céljairól, útmutatást tar­talmaz a takarékosság érvénye­sítésére. Meghatározza a bevé­telek és kiadások tervezésének főbb szempontjait, a vállala­tok és a szövetkezetek költség- vetési kapcsolatainak alapel­veit. A költségvetés tervezése két ütemben történik. A tervezés első ütemében a Pénzügymi­nisztérium — együttműködve a többi minisztériummal, az országos hatáskörű szervekkel, á megyei tanácsokkal — fel­ső szinten kialakítja költség­vetési javaslatát. Ez történt meg a decemberi ülésszak elé kerülő állami költségvetéssel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter, illetve he­lyettesei ismertették az ország- gyűlés állandó bizottságaival. E bizottságok az alapos infor­máció, a vezető pénzügyi szak­emberekkel folytatott közvet­len konzultáció során külön­böző észrevételeket tettek; többnyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fejlesztésére kértek nagyobb anyagi támo­gatás t. Emelt tételek A pénzügyi szakemberek az­után gondos elemzőmunkával megvizsgálták: hogyan lehet­ne a valóban reális igényekre valamivel több pénzt előte­remteni? így a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak ké­rése alapján az eredetileg ter­vezettnél nagyobb összegeket irányoznak elő az állami költ­ségvetésben a mezőgazdasági bekötő utak építésére s a me­zőgazdasági kutatások fejlesz­tésére; a kulturális bizottság igénye alapján az iskolák fel­szerelésének felújítására; az egészségügyi bizottság javasla­tára a vérellátás, a véradószol­gálat és a mentőszolgálat fej­lesztésre, korszerűsítésére. Törvénybe foglalják Ez a néhány példa is meg­győzően bizonyítja, hogy az állami költségvetés számada­tait sok-sok konzultáció, ta­nácskozás során úgy alakítják ki, hogy ez valóban egész tár­sadalmunk, az 'egész ország egyéves gazdálkodásának tör­vénybe foglalt szabályzata le­hessen. Ezért nélkülözhetetlen az ország új esztendejének elő­készítéséhez az állami költség- vetés országgyűlés elé terjesz­tése, ottani megvitatása, elfo­gadása. Ez teszi lehetővé, hogy a jó gazda gondosságá­val készülhessünk fel az 1974. évre s biztosítsuk hazánkban a szocialista építés előrehala­dását. Újlaki László » i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom