Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
kMím^Íop 1973. DECEMBER 12., SZERD/ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES Sikerek itthon és külföldön Mozgalmas esztendőt zár és eseményekben gazdag évnek néz elébe a Magyar Állami Népi Együttes. Mint Rábai Miklós igazgató elmondta, az idén 114 előadást tartottak itthon, és csaknem 30 alkalommal léptek külföldön publikum elé. Eddig Nyugat-Ber- linben, Líbiában, Szíriában és Csehszlovákiában jártak, és csütörtökön kelnek útra Jugoszláviába. Innen december 18-án Olaszországba utaznak, ahol a trevisoi fesztivál vendégei lesznek. A jövő évi tervekről szólva Rábai Miklós elmondta, hogy előreláthatólag március végén tartanak ismét premiert. Produkciójukban — amelynek egyelőre, még címe sincs — hagyományos, ének-, zene- és tánckari művek találhatók majd. Fellépnek a szegedi szabadtéri játékokon, a Balaton vidékén és két alkalommal találkoznak a margitszigeti szabadtéri színpad közönségével is. Az első csoport: Vácott Hatvanéves a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete A Kossuth Rádió — Gödöllőn Pest megyéből jelentkezik december 18-án a rádió: A Magyar Rádió rejtvényműsora cl téli könyvvásár könyveiből című adást a gödöllői Juhász Gyula városi könyvtárból közvetíti. A rejtvényműsor iránt máris nagy az érdeklődés a városban; a nyerteseket 20—300 forint értékű könyvekkel jutalmazzák. A Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete hatvan esztendővel ezelőtt, 1913-ban alakult. Az akkor még csak néhány csoportnyi tagságból a Tanácsköztársaság idején országos méretű mozgalom szerveződött. Ezt mi sem bizonyítja jobban: a Tanácsiköztársaság fennállása alatt harmicezer eszperantó nyelvű röpirat jutott el szerte a nagyvilágba hazánkból, hogy hírt adjon a magyar munkás- hatalomról. Az első, hazánkban eszperantó nyelven megjelent művek egyike Kun Béla könyve, a „Mit akarnak a kommunisták” volt. Kommunisták irányították A Tanácsköztársaság leverése után tovább folyt az eszperantó csoportok szervezése: az öntudatos munkások közül sokan vettek részt eszperantó tanfolyamon s ennek segítségével is kiépítettek nemzetközi kapcsolatokat. Az egyesület egyes csoportjai teljesen kommunista irányítás alatt működtek, s nem volt olyan csoport, amelyben ne lettek volna illegálisan dolgozó kommunisták, mint például Fürst Sándor, Hámán Kató, Kossá István és Kulich Gyula. A megyében 1929-ben, Vácott alakult meg a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületének helyi csoportja. Az alapítók között* — Bénik Gyula, Ladányi Imre, Hegedűs Károly, Király István — nyomdászok, fa- és fémipari munkások voltak többségben. Csaknem félszáz kiadvány A felszabadulás után jó ideig nem volt népszerű az eszperantó mozgalom. Ma már azonban ismét találkozhatunk Vácott egy nem nagy létszámú, de annál lelkesebb gárdával. A Madách Imre Művelődési Központ szakköreként tevékenykednek, s találkoznak hetenként Bénik Gyula nyugdíjas nyomdász — az egyik alapító tag — vezetésével. Jól működik az eszperantó nyelv-, tanfolyam is. B. Nádudvari Katalin tanárnő irányítása mellett A tagok közül többen, például Kövi István nyugdíjas minisztériumi tisztviselő, Petővári Gyula üzemi könyvtáros és mások, öt világrész sok országának eszperantistái- val leveleznek. Vác neve azonban nem csupán a csoport jó munkájával került az eszperantó mozgalom krónikájába. A két háború között, az azóta megszűnt Pestvidéki Nyomdában készült a tekintélyes Literatura Mondo című, .irodalmi irányzatú, eszperantó nyelvű folyóirat. E szerkesztőség gondozásában mintegy félszáz eszperantó nyelvű könyvet nyomtak itt, többek, között Karinthy, Petőfi és Mikszáth műveit. Ma is a váci nyomdában készül a Hungara Fervoista Mondo, a magyar vasutasok eszperantó nyelvű folyóirata. Néhány napon belül újabb húszezer példányban hagyja el a nyomdát a „Mit kell tudni az eszperantóról” című kiadvány. S a tervek szerint itt készülne a jövő év januárjától az Eszperantó Magazin is. Érthető, ha a váci eszperan- tisták is részt vesznek december 12-én a budapesti Fáklya Klubban rendezendő ünnepségen, amelyet az egyesület megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendeznek. P. P. Az első kötet megjelent Kiadják Erdei Ferenc összegyűjtött műveit A Parasztok — hasonmás kiadásban — Megható, hogy szeretett főtitkárunk művének megie- lenéséről számolhatunk be. Jómagam különösen meghatóIIP Sozi1 mozi11 jisor piűsor DECEMBER 13-TÓL 19-IG CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD Kamara NAGYKÖRÖS, Arany János GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag 1318-17: Twiggy, a sztár v •19: A „Saturnus” nem válaszol I—II. ÉRD FÓT GYÄL KISTARCSA MONOR NAGYKÁTA PILISVÖRÖSVÁR POMÁZ RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS 13—19: Mária, a skótok királynője 13—16: A „Saturnus” csapdájában I—n. 17: Fellini — Róma* 18— 19: Fekete tollú fehér madár 13—16: Az Anderson magnószalagok 17—19: Hárman a kincs nyomában 13— 14: A felrobbantott pokol 15—18: Az Anderson magnószalagok 19— 20: Küldetés Bahcsiszerájban 12— 13: Örs a hegyekben 14— 16: Egy srác fehér lovon 17—19: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall ÉJSZAKAI ELŐADÁS 15: Rablók között 13— 15: Modern idők 17—19: Az Anderson magnószalagok 13— 14: A fogoly ítéletre vár 15— 16: A vörös tulipánok völgye 17—18: Modern idők 13: Az emír kincse 14— 16 : Lázadás a buszon 17—19: Nincs idő ÉJSZAKAI ELÖADÄS 15: Egymillió karátos ötlet 13: Hattyúdal 15— 16: Koma kalandjai 17: A munkásosztály a paradicsomba megy* 19—20: A kegyelet pillanata 13: Katonazene 14— 16: Az utolsó völgy* 17—18: A Tenkes kapitánya I—II. 13—15: Csendesek a hajnalok I—H. 16— 17: A betörés 131513—14: Ljubov Jarovaja 15—16: Valerie* 17— 19: Egy srác fehér lovon ÉJSZAKAI ELŐADÁS 15: eharly 13— 16: Chato földje* 17—19: Zahar Berkut 14— 16: Ion kapitány nyila 17—19: János Vitéz 13—16: Kis nagy ember* 17—18: Álom luxuskivitelben-14: Vágta a völgyben -18: Az Ezüst-tó kincse 14— 16: Válás amerikai módra 17r~L9: Hárem a sivatagban 13—14: A vörös tulipánok völgye 15— 16: Alom luxuskivitelben 17—18: Kis nagy ember* 13—16: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 17—19: A vörös tulipánok völgye ÉJSZAKAI ELŐADÁS 15: Onibaba* * Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT nak érzem, mert az első könyv, amellyel szerkesztői munkámat kezdtem egykor, Erdei Ferenc munkája volt. — Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Akadémiai Kiadó igazgatója, Bernét György az akadémia tudósklubjában kedden azt a sajtótájékoztatót, amelyet Erdei Ferenc összegyűjtött művei első kötetének, a Parasztoknak a megjelenése alkalmából rendeztek. , Az összegyűjtött művek kiadási tervéről és munkálatairól Kovács István nyújtott tájékoztatást. — Én is azok közé tartozom, akik Erdei Ferenc közvetlen munkatársai voltak hosszú időn át — kezdte —, majd Erdei nagy egyéniségét és sokoldalú munkásságát méltatva kitért műveire, melyek számos tudományterületet, sokféle tárgyat ölelnek fel. Mi adja e szerteágazó munkásság egységét? Tulajdonképpen egyetlen nagy problémának szentelte az éleiét: az egyén és a közösség viszonyának problémáira keresett választ a magyar társadalomban. Egyesíteni tudta az írói és -a tudományos szemléletet, a művészi tipikust a tudományos általánossal. Ez az, ami maradandóvá tette és teszi alkotásait. A Magyar Tudományos Akadémia '•— mint a tájékoztatóból megtudtuk — arra vállalkozott, hogy kiadja Erdei Ferenc összegyűjtött műveit. Évenként két kötet jelenik meg. Az idén — a hasonmás kiadásban most megjelent Parasztokat — a Magyar falu követi a terv szerint, jövőre a Magyar város és az agrárgazdasági tanulmányok kötete, 1975-ben a Magyar tanyák, valamint tudomány- és kultúrpolitikai, továbbá irodalmi és művészeti tanulmányok kötete. 1976-ban a Manvar varasát- társadalom és egy szociológiai tanulmánykötet, végül 1977-ben a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló, valamint a szövetkezetpolitikai, jogi és államigazgatási tanulmányokat tartalmazó kötet. E terv azonban, mint minden terv, változhat — fűzte hozzá Kovács István. — Lehet, hogy az urbanizáció, a köz- igazgatási fejlesztés, a helyi önkormányzat problémáinak előtérbe kerülése arra indít bennünket, hogy éppen az 1977-re tervezett kötetet vegyük előbbre. A .most megjelent kötetről az összegyűjtött művek szerkesztő bizottságának másik tagja. Kulcsár Kálmán beszélt — Erdei Ferencnek e munkái jelentetnék a két világháború között Magyarországon az egyedüli vagy az igazi szociológiát — mondta. — Hogy a sorozatban elsőként az 1938- ban kiadott Parasztokat jelentettük meg, arra indítékot adott, hogy társadalmunkban jelentős kérdés ma a falu s a parasztság átalakulása. Az 1937 végén és 1938 elején írt munka alapgondolata — hogy „parasztnak lenni most már nem lehet” — azt sugallta a maga korában, hogy a magyar parasztságot csak „felszámolásával” lehet megmenteni, ennek sikeréhez azonban az egész társadalmat át kell alakítani. Számat vetve a paraszti sorssal, leszámolt a parasztromantikával és kereste a megoldást. Erdei Ferenc összegyűjtött munkáinak megjelentetését nemcsak e nagy egyéniséget megillető kegyelet kívánja, hanem jelenünk kérdéseinek megoldása is. A változás folyamatában felismerésekben s módszerben útmutatást kaphatunk az előzmények feltérképezéséből, a nem is oly távoli múlt ismeretéhez hozzá tartozik az ő munkáinak ismerete is. Annál inkább, mert munkássága napjaink kérdéseinek boncolásaié teried korszakot, korszakváltást öled át. N. F. Klubkönyvtár Kisalagon Űj klubkönyvtárat adtak át a közelmúltban ^Kisalagon, ahol több ezer kötet könyv és a rendezvények számára előadóterem várja az érdeklődőket. Koppány György felvétele Iskola, hivatás, tehetség Kibővített elnökségi ülést tartott a Magyar Pedagógiai Társaság Kedden az Országos Pedagógiai Intézet dísztermében kibővített elnökségi ülést tartott a Magyar Pedagógiai Társaság, hogy tagjai sorából kiválasztott szakemberek közreműködését is igénybe véve, konkrét segítséget nyújtson az iskolák munkájának megújításán fáradozó szerveknek és személyeknek. Az iskola, hivatás, tehetség címen kiemelt témáikor egész naRos ülését úgy készíttették elő, hogy az iskolára összpontosítot- tan érvelhessenek, a minden, jel szerint áHandóyá váló újításokhoz szükséges új szemlélet mellett, ugyanakkor a szervezeti, tartalmi és egyéb téren soron levő tennivalókkal kapcsolatban is állást foglalhassanak. Dr. Kiss Árpád, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető alelnöke megnyitójában főleg átfogóan érvényesítendő szempontokat és javaslatokat ismertetett. A megnyitó után dr. Nagy Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója, dr. Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóhelyettese és dr. Zi- bölen Endre, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Intézet igazgatója tartott előadást. Ezek a tanítás .tartalmának korszerűsítésével, a nevelés- tudomány előtt álló feladatokkal, a felsőoktatás problémáival, illetve a pedagógusok továbbképzésével foglalkozott. Az előadásokat követő termékeny vita arról tanúskodott, hogy a részvevőket konkrét javaslatok megfogalmazására fogja ösztönözni. A Magyar Pedagógiai Társaság kibővített elnökségi ülése dr. Kiss Árpád zárszavával ért véget. Bibliotheca Bekesiensis Kettős jubileum alkalmából jelent meg a „Bibliotheca Bekesiensis” kilencedik kötete, a Justh Zsigmond paraszt- színháza című bibliofil kiadvány. Száztíz évvel ezelőtt született Justh Zsigmond, az első magyar parasztszínház megalapítója, s 80 évvel ezelőtt szerepeltek először Békés megyében, Justh puszta- szentetomyai birtokán, a parasztszínház tagjai. A kiadvány tájékoztatást ad a parasztszínház inűködéséről, megalapítójának életéről, munkásságáról. A művészi illusztrációkat Würtz Adám készítette. A kiadvány szerkesztője Beck Zoltán irodalomtörténész. MEGYEI KORFORGALOM Gödöllői festők Nagymaroson A GödöUőiek-alkotócsoport képzőművészeti tárlata nyílt meg a nagymarosi pártházban, a váci járási hivatal művelődésügyi osztályának és a nagymarosi művelődési háznak közös rendezésében. A kiállítás december 21-ig tekinthető meg. Dicséretes a megyei kulturális körforgalom növekedése, melynek legfrissebb eredménye a gödöllői és váci járás összefogása. Mindez a Galga- menti napok közös rendezése nyomán most kiállításcserében nyilvánul meg. Első lépésiként a gödöllői alkotócsoport érkezett Nagymarosra, ahol komoly érdeklődés kíséri eredményeiket. Figyelemre méltó a Remsey család tevékenysége. Remsey Jenő élő hagyomány, aki Pá- rizs-témában és erdei ház hangulatban egyaránt színes fénygerendák alkalmazásával módosítja a hajdani gödöllői szecesszió eszményeit. Remsey Iván érzékeny tónusokkal időzik szentendrei részleteknél, Remsey Gábor szadai házakart regisztrál, Remsey András önarcképekkel jelentkezik. A tárlat érdekes színfoltja Szekeres Erzsébet emberi portrékkal hangszerelt évszak- sorozata, Lőrincz Rezső rozsdásan romos visegrádi látomása, Pataki Tibor tájba helyezett képmása és mindenek előtt László Lilla festményei, aki a gyermekvilág bensőségát tárja fel sajátos hangvétellel. Termésizetesen még bőven akad tennivaló is, hiszen a Remsey család kivételiével ezek még kezdeti eredmények. A tény felveti a belső műhelymunka elmélyültségének időszerű fontosságát, mely az egyéni erőfeszítéseket a kialakítandó közös gödöllői modell irányába hangolja. Itt is adott a lehetőség, hogy a fejlődés országos mértékké gazdagodjon, ahogy ez a szentendrei művészetnek és a váci Duna-műhelynek sikerült. Az értékek gyarapodásával egy időben válik feladattá a mozgás gyorsítása és kiterjesztése. Az. hogy a képzőművészet megyei körforgalma országos, sőt nemzetközi léptékűvé terebélyesüljön. Mindez ma még Gödöllőn lehetőség — Vácott valóság. Ez utóbbira utal az a vonzó tény, hogy 1974-ben a / váci festők nemcsak a gödöllőiek látogatását viszonozzák, hanem, a Duna-műhedy alkotásai Hajdúszoboszlóra is eljutnak, Szőnyi István grafikáit Esztergom fogadja, Dániel Kornél új anyaga Dorogon, Balmazújvároson, Ráckevén is bemutatásra kerül. Hídvégi Valéria, Mizser Pál, Gyurcsek Ferenc művészetét Dunakeszi kéri. Csehszlovák kollekció érkezik Szob községbe annak igazolásául, hogy a művészet és művelődéspolitika párhuzamos erőkifejtéssel növelheti a megyei mértéket országos kapcsolattá, nemzetközi minőséggé egymás megbecsülése és tisztelete alapján. Ennek a hosszú folyamatnak egyik felemelő kezdete a gödöllői művészcsoport bemutatkozása a nagy festői hagyományokkal rendelkező Nagymaroson. Az itt alkotó festők új termésüket viszont — a helyi tárlat után — Szolnokon és Hajdúnánáson mu- tartják be 1974-ben. dúsítva ezzel is képzőművészetünk hazai körforgalmát. Losonci Miklós i i i I
