Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

I. 1973. DECEMBER 31., HÉTFŐ FES» wer» zJCírlap MERLEG A hagyományoknak meg­felelően az 1973-as év vé­gén dr. Dimény Imre, me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi minisztt köszöntő le­vélben értékelte a magyar élelmiszergazdaság dolgo­zóinak idei munkáját s ele­mezte a jövő év feladatait. A többi között kiemelte, hogy jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, élelmiszer- és fagazdaságunk — a kedve­zőtlen időjárás, a járványos állatbetegségek ellenére — eredményesen valósította meg a párt és, a kormány által meghatározott felada­tokat, újból nagy lépést tett előre a X. kongresszus ha­tározatai és a negyedik öt­éves terv megvalósítása út­ján. Az élelmiszer- és fa­gazdaságok dolgozóinak helytállása, szorgalmas munkája, az ágazatok és üzemek javuló együttműkö­dése, a termelés korszerű­södése, a hatékonyság nö­vekedése, az üzem- és mun­kaszervezés javulása tette lehetővé a társadalom élel­miszerfogyasztási igényei­nek még magasabb szintű kielégítését, az élelmiszer- export jelentős növelését. Egyes termelési ágakban újabb kimagasló eredmé­nyek születtek, bíztatóan halad a kormányprogra­mok végrehajtása. Jól tud­juk azonban azt is, hogy egyes termékekből még nem sikerült teljesen, vagy nem sikerült megfelelő áron kielégíteni a társada­lom szükségleteit. A miniszter az 1974-es év legfontosabb feladatairól szólva kiemelte, hogy leg­főbb törekvésük tovább ja­vítani a lakosság élelmi­szerellátását, növelni az ex­portot. Kiemelt feladatnak tekintik továbbra is a szar­vasmarha-tenyésztés, a zöldség-, gyümölcs-, cukor­répa- és burgonyatermesz­tés fejlesztését, az élelmi- szeripari feldolgozás bőví­tését, korszerűsítését. Végezetül dr. Dimény Imre elismerését fejezte ki a mezőgazdasági, élelmi- szeripari, erdőgazdasági, fa­ipari üzemek és vállalatok, a tudományos, oktatási, költségvetési és szakigaz­gatási intézmények, a me­gyei és járási szakigazgatá­si szervek, a földügyi és térképészeti igazgatás va­lamennyi dolgozójának. „Kívánom, hogy az új esz­tendőben újabb lendülettel, még nagyobb odaadással munkálkodjanak céljaink megvalósításért, az élelmi­szer- és fagazdaság fejlesz­téséért, egész társadalmunk javára” — fejezte be leve­lét dr. Dimény Imre. Koszorúzások Dobi István, az MSZMP KB volt tagja, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Lenin- békedíjjal kitüntetett állam­férfi é's békeharcos születésé­nek 75. évfordulójára emlé­kezve vasárnap a Kerepesi te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában koszoi'úzási ünnep­séget tartottak. Az MSZMP Központi Bizottsága képvise­letében Lázár György minisz­terelnök-helyettes és Csergő János, a Ganz-MÁVAG ve­zérigazgatója, az MSZMP KB tagjai helyeztek el koszorút. Az Elnöki Tanács nevében Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és Barcs Sándor az Elnöki Tanács tagja ko­szorúzott. A síremléknél el­helyezték a kegyeltet virágait Dobi István hozzátartozói. Születésének 70. évforduló­ja alkalmából, a Kerepesi te­metőben ugyancsak vasárnap megkoszorúzták dr. Szőnyi Tibornak, a magyar és a nem­zetközi* kommunista mozga­lom harcosának, a törvény- sértő perek áldozatának sír­ját Az MSZMP KB képvisele­tében dr. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője és dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai ko­szorúztak. Az MSZMP Buda­pesti Bizottsága nevében Ke­len Béla, az Esti Hírlap fő- szerkesztője és Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazga­tója, a budapesti pártbizott­ság tagjai helyezték el a ke­gyelet koszorúját. Megkoszo­rúzták a sírt dr. Szőnyi Ti­bor hozzátartozói is. Közösen, valóságos célokért Sokoldalúan AUTÓBUSSZAL GYORSABB Nyugdíjba vonul Megy a kisvonat. Napjában ötször megy Tiszajenő—Ve- zseny felé, ötször vissza Ceg­lédre. Időnként nagyokat fúj­tatva húzza apró kocsijait, hangos kürtjével mintha bú­csúzót fújna. Máskor szinte nesztelenül döcög a kertek al­ján, de így is érezni jelenlétét. A tanyasiak ki-kinéznek, hát­ha hozott valakit. Megszokták, mindennapjukhoz tartozik. Pe­dig már csak órái vannak hát­ra. A hivatalos közlemény sze­rint: á közlekedés és pos­taügyi miniszter 364 961/1973. sz. utasítására a Cegléd-Tisza- jenő—Vezseny keskeny nyom­közű vasútvonalon a személy- és áruforgalmat 1973. decem­ber 31-én 24.00 órakor meg­szüntetjük.” „Szívesen elnézeget'em...' Jászkarajenö határában az idősebbek így fogadták a hírt: — Nem jó lesz ez. A busz szerencsétlen. Ez is könnyen kicsuklik, de a buszban ször­nyethal mindenki. — Kár érte. Tudja, lelkem, én má’ keveset utaztam rajta, inkább gyalogosan mentem a faluba. De olyan szívesen el­nézegettem ... — Jó, hogy megszűnik! Sok csibémet eltaposott! Negyven­ötven tyúkom van egy évben, nem lehet azokat együvé te­relni ! — Nincs olyan hét, hogy ne menjünk vele. Amióta az esze­met tudom, jár, pedig megér­tem már 68 évet. Közelebb is van, tudja is az ember a járá­sát. Nagyon rossz, hogy ezt ta­lálták ki... A fiatalabbak a buszra szavaznak A gyorsaságot, a pontossá­got és a kényelmet hozzák fel a javára. Egy kicsit ugyan saj­nálják, de ez messze áll a gyásztól. És a kisvonat? Az első járat 1927-ben Cegléd állomás előte­réből indult. Gőzmozdonya 30 kilométeres óránkénti sebes- ségg'l csaknem két óra alatt tette meg a 34,5 kilométert, hagyta el a 23 állomást. A négy kocsi fapadjain 128 utas ülhetett. A kalauz feladata volt a fűtés, ő rakta meg szénnel az apró kályhákat. Az utasok markába is került lapátnyél, ha a nagy hóban elakadtak. Semmi sem változott. A je­len még tartotta a múltat. A kisvonat őrzi eredetét. Pest és Szolnok megye egy részének apró falvait, tanyáit köti össze és Tiszajenő—Vezseny állo­másnál éri el a Szolnok—Kis­kunfélegyháza nagyvasútat. Háromtagú személyzetük min­denkinek régi ismerőse. A mi vonatunk mozdonyá­nak parancsnoka Szűcs Pál. Naponta 180 kilométert vezet, havonta 18 napot tölt szolgá­latban. Nem úgy Bállá István vonatvezető és Bartod Imre kalauz. Tizenkét év után — is­mét nagy vonatra kerülnek. Mindhármam, ceglédiek, de az igazi vasútra vágynak. Nyolcmilliós veszteség A változásról Bokor László, a MÁV Budapesti Igazgatósá­gának kereskedelmi osztályve­zető helyettese: — Felmérésünk szerint évente több mint nyolcmillió forint a veszteség az alig egy­milliós bevétellel szemben. A kisvonat egy évben 512 ezer 825 utast szállított, többnyire munkást és tanulót. Áruszállí­tása csekély. Elavulsága nem éri meg a felújítást. Legna­gyobb gondunk ennek ji meg­magyarázása, az ottaniak ra­gaszkodnak hozzá. Érthető, hogy az évtizedek megszokott- ságát nehéz felváltani. A vasútvonal megszünteté­sének intézkedési tervében szerepel: a „megszüntetendő Vasútvonal állomásaihoz tarto­zó helységekben a 40 tényle­ges MÁV-alkalmazotton kívül mintegy 100 nyugdíjas MÁV- dolgozó lakik. E személyeket névreszólóan értesíteni kell a vonal megszüntetéséről, to­vábbá arról, hogy nyilvántar­tásba vétel céljából Cegléd ál­lomáson kell jelentkezniük ... A vonal megszüntetésével 12 fő vonatkísérő ívonatvezető) szabadult fel, akiket Cegléd állomás a fővonali vonatok to­vábbítására vezényel át.” A menetidő: egy óra öt perc A személyszállítást a Volán 20-as, az árufuvarozást a Vo­lán i. számú Vállalat veszi át. A hirdetmények, falragaszok a forgalomátterelés zavartalan­ságáról is szólnak. Az új esz­tendő első napján négy őrá negyven perckor Tiszajpnő- Vezseny állomásról elindul az első Ikarus 66-os. — A menetrend mellett tá­jékoztató füzetet jelentettünk meg, amelybe:: megmagyaráz­tuk. miért született e döntés, hogyan lesz a díjszabás és így tovább — mutatja a térképpel is ellátott kiadványt Kiss La­jos, a Volán 20-as Vállalat for­galomfejlesztési osztályvezető­je. Igaz, hogy a vasút egy me­netben több utast bír elszállí­tani, ml viszont részjáratokat is tudunk közlekedtetni. így például Cegléd—Törtei között hét, Cegléd—Jászkarajenö kö­zött hat járat megy majd na­ponta. A teljes hossz utasfor­galmát hét járat biztosítja. Az egy óra öt perces menetidő­ben harminc megálló lesz. A négy autóbuszon tizenkét gép­kocsivezető és tizenkét jegy­kezelő váltja egymást. A férő­hely is jóval több: évente 972 ezer személyt szállíthatunk. Az osztályvezető elmondja még, hogy három évig MAV- díjszabás szerint fizetnek a kedvezményes jeggyel utazók, vagyis a munkába járók és a diákok. A három év leteltével automatikusan a MÁVAUT-ét. A pályát hamarosan bontják, a kocsikat selejtezik, amit tud­nak, hasznosítanak. Ugyanez a sorsuk az épületeknek, a be­rendezéseknek. A sínek helyén majdan autóút szélesedik. Az Ikarusokkal csökken a baleset- veszély, a kisvonat utoljára december 31-én keresztezi a közutat, sorompók,' biztonsági berendezések nélkül. 22 óra 20 perckor indul Cegléd állomás­ról, 1974. január ’-én 0.14 óra­kor megérkezik Tiszajenő-Ve- zseny vasútállomásra, hogy szerelvényvonatként térjen vissza. Markó Gabriella Fórumok Ceglédről indul a Itisvona*. fs zik Tiszajenő állomásra, a vasúti vatalosan is áthúzzák. mir£ nulla óra 14 perekor megérke- menetrendben a 311-es mezőt hi­Koppány György felvétele Támogatás a fizikai dolgozok gyermekeinek Készülnek az esztendő vé­gi statisztikák, pénzügyi ösz- szesítések az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nácsnál is. Egy frissiben el­készült felmérés szerint a központi ifjúságpolitikai alap­ból az 1973—74-es tanév kez­detekor 12 millió forintot osz­tottak ki középiskolai ösztön­díjként, támogatva a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek tanulását. Ezt a tekin­télyes összeget a különböző tanácsok, vállalatok még to­vábbi 6 millió forinttal te­tézték meg. Egy másik OIOT-statisztika arról szól, hogy 1,9 millió fo­rintot fordítottak a központi ifjúságpolitikai alapból a fi­zikai dolgozók gyermekei to­vábbtanulásának segítésére in­dított különböző felvételi elő­készítőkre. Az előkészítőkön 11 207 diák vett részt. .1 A Hazafias Népfront-moz­galom, mint a párt szövetségi politikájának kerete, a nem­zeti egység erősítésén műn. sálkodik. Tevékenységének legfőbb módszere és tartalma i szocialista demokrácia fej. ■esztése elsősorban úgy, hogy i népfront különböző fóru­main gazdagítsa a nyílt esz. mecsere, a vélemények és né­zetek cseréjének lehetőségeit. A tanácsok növekvő önálló­sága új lehetőségeket adott a tanács és népfrontbizottságok együttműködésének fejleszté­sére és ezen keresztül a szo­cialista demokrácia szélesíté­sére is. Az együttműködés erő­sítése és gazdagítása a ta­nácsnak és a népfrontnak kö­zös ügye, a lakosság alapvető érdeke, és módot ad új társa­dalmi erők közéleti bekapcso­lására. Mint előbb említettem, vala-= melyest emelkedett a nép­front javaslatok száma. Szá­mos tanács a testület elé ke­rülő fontosabb anyagokat elő­zetes véleményezésre meg-, küldte a népfrontbizottságok- nak. — Erősödött a tanácsi bi­zottságokban a népfrontaktá- vák és a hasonló területen működő népfron t-munkabi _ zottságok együttműködése. So­kat segítettek a népfrontbizott> Ságok a társközségek és a me­gyei tanácstagok járási tanács­tagi csoportjainak munkájá­ban. Mindez tárgyszerűbbé és élénkebbé tette a tanácsülések vitáit. Sok feladat vár megoldásra a következő években is. Ezek közül a legfontosabb, hogy együttműködve segítsük a IV, ötéves terv teljesítését és egyes területeken túlteljesíté­sét is. Itt elsősorban a gyer­mekintézmények, az ifjúság testnevelését szolgáló sportlé­tesítmények és a közműépítési tervek tálteljesítésére _ gondol­hatunk a lakosság és a társa­dalom különböző kollektívái­nak segítségével. Segíteni Fontos feladat, hogy az V. , ötéves terv előkészítésében a : lakosság minél szélesebb ré^ i tegeit vonjuk be. Formáljuk i tovább a helyi politikát ér­deklődési körök, város és fa. ■ lurészek vitáin, lakossági íó. ■ rumain. Ezeknek a vitáknál? ; természetesen nem szabad ’ csupán a fejlesztés területére 5 korlátozódniuk. Ki kell tér. > jeszteni és ezen az úton is s segítséget kell nyújtani a kök. ■ ségekben működő vállalatok tevékenységének és a község. . politika összehangolására, a ‘ kereskedelem, a szolgáltatása a közlekedés, a művelődési, a " sport és a környezetvédelem : területeire. L i A következő évben meg kelj . kezdeni az előkészületeket,- hogy hazánk felszabadulásá- i nak 30. évfordulójáról méltóan i emlékezhessünk meg. Új len- i dületet kell adni elsősorban a ? tervszerűség növelésével, a : jobb szervezéssel és a feltété.- lek biztosításával a társadal. . mi munka fejlesztésének. Szá- . mos feladat vár ránk az ok- i tatás és közművelődés fejlesz­■ tésében, a család- és gyér­> mekvédelemben, a népesedés- : és szociálpolitika társadalmi támogatásában. A tanácsok, kai együttműködve többel kell tennünk azért, hogy ja. vuljon a lakosság ügyeinek intézése, és az egyes emberek i kis gondjait a hivatalokban én í az arra illetékeseknél megfe. . lelően kezeltessenek. A tanácsok és a népfront együttmúködése írta: S. Hegedűs László, Szentendre város országgyűlési képviselője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Fest megyében a tanácsok és népfrontbizottságok együtt­működésének sokéves, tapasz­talatokban és eredményekben gazdag múltja van. Az együtt­működés tartalma megfelel politikánknak, forrása a helyi politika kialakulásának, és előmozdítja a fejlődést. A tanácsok és népfrontbi­zottságok együttműködésének továbbfejlesztésére a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront országos titkársága 1971 novemberében irányelveket bocsátott ki. Ma már megállapítható, hogy ezek hasznosan szolgálják az együttműködést, és hatásuk érzékelhetően, sőt mérhetően jelentkezett. A tanácsok és népfrootbizottságok együttmű­ködése elsősorban tartalmi szempontból erősödött, való­ságos célokat tűztek ki és va­lósítottak meg, és ezek érde­kében a lakosság tömegeit mozgósították. A tanácsok mindinkább számíthatnak szerteágazó feladataik megol­dásában a népfrontbizottsá­gokra és a népfrontaktívákra. Ez az együttműködés új len­dületet kapott az idén tavasza szál a tanácsválasztások meg­szervezésében. elé terjeszti. A lakossági ja­vaslatok elemzése azt mutat­ja, hogy azok egyre inkább igazodnak a realitásokhoz. Természetesen, megvalósításuk csak részben lehetséges a IV, ötéves tervben, de nagy se­gítséget jelent a tanácsi veze­tés számára az V. ötéves terv összeállításánál az, hogy tény­legesen ismerik a lakosság igényeit. — Együk legnagyobb ered­ménye az együttműködésnek, hogy fejlődött a közéletiség, a lakosság közreműködése és konkrét segítségnyújtása a közös feladatok megoldásában. Ez legközvetlenebbül a lakó­hely-fejlesztési társadalmi munkában nyilvánul meg amely évről évre emelkedik. De sokan dolgoznak önként az oktatás, a közművelődós, a szociális ügyek intézése, a helytörténetínás és más köz­érdekű feladatok megoldásá­ban is. A lakosság közremű­ködésének több száz milliós eredménye mellett igen • nagy a politikai jelentősége. Közös feladataink megoldásában és a szocialista demokratizmus szélesítésében a lakossági köz­reműködés nélkülözhetetlen. — A népfrontbizottságok sokoldalúan segítették a ta­nácstagok munkáját. Ez kü­lönösen fontos volt az elmúlt időszakban, mert a legutóbbi két választás során sok új tanácstag, köztük fizikai dől. gőzök, nők és fiatalok kerül­tek a közéletbe. Módszeredben és tartalmában is javult a fogadóórák, a beszámolók, a községi és megyei tanácstagok és a lakosság találkozóinak szervezése, és fejlődött a ta­nácstagok tájékoztatása is Ebbe a munkába számos he­lyen bekapcsolódtak a városi és nagyközségi, körzeti nép­frontbizottságok, és nagyobb városodban a lakóbizottságok is. Közvetlenül — A népfrontbizottságok a tanácsok testületi munkájában közvetlenül is részt vettek. A lakosság egyetertesevel Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha erősítjük a tanácsok és nép­frontbizottságok testületi együttműködését, és gyarapít­juk. azoknak a vitáknak a szá­mát, ahol még a tervek vál­tozatairól vagy elgondolások kialakításáról lehet állást fog- , lalni. A népfrontmunkát a I feladatok fejlesztik. Ezért az I együttműködés fontos formá- I ja, hogy a tanácsok közérde­kű ügyekben kérjék a nép­frontbizottságok, népfrontak­tívák közrem űködését, segít­ségét. A szocialista demokrácia szélesítése, a tanácsok és nép­frontbizottságok együttműkö­désének erősítése a tanácsi vezetők és a tanács dolgozói számára elsősorban munkát jelent. De egyben ez biztosítja munkájuk hatékonyságát, a lakosság egyetértését és rész­vételét. A tanácsok vezetői ebben az elmúlt évben is sokat tettek, köszönjük a jó együttműkö­dést! Az együttműködés tapaszta­latai Pest megyében ésv orszá­gosan is főbb vonalai ban az alábbiakban foglalható össze: — Erősödött a tanácsok és a lakosság kapcsolata. Ezt el­sősorban a lakosság tájékoz­tatása segítette elő. Sikeres akció volt, hogy a tanácsvá­lasztások előtt szinte minden községben a népfront és a ta­nácsok által szervezett falu­gyűléseken a község vezetői beszámoltak a tanács négy­éves tevékenységéről és ter­veiről. Emellett számos más fórumon, beszámolóikon, kör­zeti tanácskozásokon, kiadvá­nyok útján ismerhette meg a választópolgár az országos és helyi politika helyzetét. Erő­södött a tájékoztatók fórum jellege, ahol kisebb csopor­tokban a lakosok elmondhat­ták véleményüket és javasla­taikat. Voltaképpen a körül­ményekhez alkalmazkodva ki­alakult egy folyamatos or­szágos véleménycsere közös ügyeinkről. — Sokat fejlődött a lakos­ság javaslatainak kezelése. Ezeket a tanács már a meg­előző választások során szám­ba vette, és ez történt 1973- ban is. Sok javaslat hangzott el a népfrontfórumokon is, és mind több bizottság él alkot­mányos jogával, és a közvéle­mény jelzéseire támaszkodva, a közérdekű ügyeket a tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom