Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

1973. DECEMBER 1., SZOMBAT A RÁDIÓMŰSOROK SZERINT Eh a népzene Pest megyében? A galgahévizi kórustól a tököli tamburazenekarig Él-e még napjainkban a nép­zene Pest megyében, amikor a társadalmi átalakulás kö­vetkeztében a lakosság, sezen * belül is a falusi ember élet- körülményei alapvetően meg­változtak? Igen, mert mindez nem jelenti azt, hogy meg­szűnt volna a népzene is. El­lenkezőleg: ma is hozzátarto­zik a nép egészséges közérze­téhez, belső egyensúlyához. i Persze a formák jelentősen "i módosultak. Él-e a népzene, amikor a beat hullámai a megye legel­dugottabb falujáig is eljutot­tak az ifjúsághoz? Él, hisz nem egy hazai beatszámban ki­mutatható a népzenei hatás, másrészt a fiatalok ettől füg­getlenül is rendkívül izgal­mas feladatnak tekintik a népdalokkal való barátkazást, egy-egy ritka, kevésbé ismert népi hangszer felfedezését, megszólaltatását. Él-e a népzene, amikor köz­tudott, hogy a magyar nép­dal egyszólamú, nincs össze­függő hangszeres, többszóla­mú vagy kíséretes hagyomá­nya, a mai embernek viszont elemi igénye a komplex hang­zás, hisz ez a zenekultúra fej­letteb formája? Igen, mert az újkeletű feldolgozásokban — a | korábbiakkal ellentétben — már nem ölik ki, eredeti ka­rakterétől nem fosztják meg a népdalt, hanem úgy használ­ják fel nyersanyagként, hogy egyúttal korunk egyik jelleg­zetes, a ritmikára fokozottan érzékeny és az archaikus hangzásra fogékony igényét is kielégítik. Röpülj páva és a népszerűség A probléma tehát nem is elsősorban az eldöntendő kér­désre, sokkal inkább a „mi- ként”-re adott válasz. Mi is erre voltunk kíváncsiak, ami­kor felkerestük a Magyar Rá­dió népzenei rovatát: Pest megye községei és lakói ugyanis igen gyakran szere­pelnek a műsor helyszíneként, illetve szereplőiként. — Nagy öröm számunkra, hogy az utóbbi időben meg­nőtt az érdeklődés a népzene iránt, melyet eddig jobbára csak iskolai tananyagként tar­tottak számon — kezdte a beszélgetést Halkovics János helyettes rovatvezető. — Je­lentős szerepe van ebben a gitár újkeletű és újfajta nép­szerűségének, és nem utolsó­sorban a Röpül), páva ver­senynek. Műsoraink legfonto­sabb célja az immár fokozott figyelemmel kísért magyar népzene múltjának és jelené­nek bemutatása: sokszínűén ábrázolni, miként hatott ré­gen és hogyan újul meg e vokális és hangszeres muzsi­ka napjainkban. Ezt szolgál­ják egyebek között az állan­dó adások, így például a ha­vonta jelentkező Népzenei Magazin, a Faluról falunak — muzsikával, vagy a még gyakrabban sugárzott Az élő népdal, a Zenei anyanyelvűnk és a Magyar muzsika tegnap és ma című műsorok. — Milyen forrásokból me­rítik az összeállítások alap­anyagát? — A középkori kódexek, kéziratos könyvek leginkább a főúri házakban játszott zenét őrizték meg. Ez az egyik faj­ta magyar muzsika, mely már akkor népszerű lett külföldön is. A másikat, a népdalt hosz- szú ideig nem jegyezték le. S bár történtek korábban is kísérletek, az első tudomá­nyos és rendszeres népdal- gyűjtés Magyarországon csak a századfordulón kezdődött. Vi­kar Béla, Bartók és Kodály munkássága most is alapja népdalkincsünk megismerésé­nek. Azóta már számos kotta, kiadvány jelent meg. A gyűj­tés azonban ma is folyik; so­kat járunk vidékre, így Pest megyébe is: nemcsak a közel­ség vonzó, sokkal inkább a jó anyag. A korábbi techni­kai nehézségekkel szemben ma már inkább az a problé­ma, hogy a forrásul szolgáló idősebb nemzedékben a nép­dal keveredik a népies mű­dallal, egykor divatos kuplé- dalokkal, slágerekkel. Kincsesbánya: a Galga völgye — Hányféle ágát hallgat­hatjuk a rádióban a népze­nének? — Régi és új népdalokat, a hagyományos népi hangszeres zenét, a XVI. század régi ud­vari muzsikáját, a XVII— XVIII. század virágénekeit, a XIX. és XX. század népies műdalait, verbunkosokat, nap­jaink külföldi és hazai — melyben szerepel a nemzeti­ségi folklór is — énekes és hangszeres népzenei felvéte­leit. Az állandó műsorokon kívül időnként akciókat is rendezünk, hogy a népdal­kincs jelenleg is az egész nemzet műveltségének szerves része legyen. Ilyen volt pél­dául október 15—21. között a magyar népdal hete, melynek keretében október 16-án folk­lórestet közvetítettünk Hévíz- györkről. A Galga völgye egyébként a megye „kincses- bányája” számunkra. Elisme­réssel említem meg a galga- menti népi együttest, a galga- hévízi éneklő asszonyol<at, személy szerint pedig Sára Ferencet, az együttes vezető­jét, Zsíros Ferencnét, az öt­tagú kórus fejét, a túrái Tóth L. Mihálynét és a szintén tú­rái Szaszkó József citeramű- vészt. Ezzel azonban korántsem teljes a Pest megyei lista. Népdalkörök működnek Galgamácsán, Kiskunlacházán, Püspökhatvanban, Veresegy­házon, Jászkar a Jenőn, Kemen­cén, Kartalon, Tápiószecsőn, Sződön, Váchartyánban, Nagy- tarcsán, Tárnokon; bukovinai­székely Érden, szlovák nemze­tiségi Maglódon és Pilisszent­Kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő bádogos, festő, parkettás, műanyag-padlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, panther autódaru-vezető, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Segítenek az iparművészek ízléses ajándéktárgyak Az idegenforgalmi ajándék- tárgyak választékának bővíté­si lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a Belkereskedelmi Minisztérium, .az Országos Idegenforgalmi Tanács és az Iparművészeti Vállalat szak­emberei. A Fészek művész- klubban tartott konzultációt az iparművészek ízléses új­donságainak gazdag kínálata illusztrálta. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az új iparművészeti alkotásoknak nagy esélyei vannak a giccs elleni harcban is. Tömeges el­terjesztésük olyan kulturális közérdek, amelynek megvaló­sulását jó együttműködéssel kell előmozdítani. Magyar textilművészek olasz kitüntetése A 'Milano 15 elnevezésű olasz nemzetközi képzőművé­szeti triennálén, amely a kö­zelmúltban zárult, hazánk több művésze elismerésben részesült: a nemzetközi zsűri ezüstéremmel jutalmazta hat magyar textilművész — Ga­barits Erzsébet, Lovas Ilona, Molnár Mária, Polgár Csaba, Szalontay Éva és Vető Mária — alkotásait. Foton fényezik VÁLOGATÓS JEL Pályaválasztási erőfeszítések és gondok a dabasi járásban Fóton vonják be különleges lakk­réteggel a Nők Lapja évkönyvének borítóit a Papírfeldolgozé Ipari Szövetkezetben. A héten mind a négyezernégyszáz ív kikerül a lak­kozó üzemből a könyvkötészetbe, s onnan hamarosan az újságos pa­vilonokba. Gárdos Katalin felvétele A pályaválasztási hónap al- 1 k'almából pénteken az állandó bemutatóteremben Dabason pályaválasztási kiállítás nyílt. A járásban készült ipari ter­mékeket vonultatják fel a de­cember 14-ig nyitva tartó be­mutatón. Sorjában megláto­gatják a kiállítást a járás ösz- szes községeiből az általános iskoláik felsőtagozatos növen­dékei. Tehát nemcsak az eb­ben a tanévben végző nyolca­dikosok ismerkedhetnek meg olyan foglalkozásokkal, ame­lyekre szakmát tanulva, lakó­helyükhöz közel felkészülhet­nek. Mezőgazdásznak kevesen A kiállítást megelőzően a járási Pályaválasztási Tanács az Örkényi mezőgazdasági szakiskolában tartott ülést, amelyet Gogolák Balázs, a já­rási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának ve­zetője nyitott meg. Ezután He­gedűs József az iskola tanára számolt be a tanintézet pálya­választási munkájáról. Évente az első évfolyamból két osz­tály kezdi meg tanulmányait. Örkényben. nem könnyű azonban elérni a tervezett lét­számot. A munkaügyi osztály megküldi azok névsorát, aki­ket más szakmákra nem vet­tek fel. Ezek a tanulók álta­lában a leggyengébbek, de még közöttük is valóságos to­borzást kell tartani, hogy kedvet kapjanak a mezőgaz- I dasági munkára. Gyakran, máig, ha a gyerek vállalkozna is rá, a szülő ellenzi, nem engedi. Szilágyi Károly, a halásztel­ki kertész szakmunkásokat képző iskola igazgatóhelyet­tese, a következő felszólaló elmondotta, hogy náluk min­den nyolc általánost végzett jelentkezőt felvesznek, még, ha az elméleti tantárgyakból "yengének bizonyult is. Az ilyen fiatalok ugyanis a gya­korlati munkában többnyire beválnak. Évek óta két első osztály indul náluk is, csak­hogy nagyon kevés a jelent­kező. Érdekeltség, felelősség Nemcsak a mezőgazdasági szakmunkás-utánpótlás okoz azonban gondot. Számos ipari pályára sincs elegendő je­lentkező. Erről beszélt Telek István, a járási hivatal mű­szaki osztályvezetője. Egyes szakmákra, mondotta, eddig a jó kereset csábította a fiata­A ceglédi Dézsa-szobor előzményei Somogyi József kiállítása Ma, szombaton délután 2 órakor nyílik meg Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész rajzainak kiállítása az újonnan létesült XX. ke­rületi Kisduna Galériában (Marx Károly u. 128). A tárlat decemberben mindennap megtekinthető, vasárnap kivételével. A szobor születésének nem egyetlen, de leg­biztosabb segítője a rajz. Van, alá puszta szemlélődésből azonnal szoborra vált, Somogyi József számára azonban a vonalait tiszta mon­datai a mű véglegesítésének nélkülözhetetlen előzményei. A grafikai hálózat az ő esetében kizárásos alapon kutatja a szobor határait. A Somogyi-rajz mér és ítél, műhely és labora­tórium, ahol szigorú tárgyilagossággal elemzi a kísérletek lehetőségeit, hogy a rajzzal meg­közelített valamennyi formai tanulságot fel­használhasson a szoborépítés köznapi gya­korlatában. Somogyi József rajzai nem kirándulások, hanem az alkotó folyamat kezdő periódusa, ahol lázasan kutatja: merre van a szobor. A rajz nemcsak lírai napló, hanem gondolko­dás. Különös, hogy hármas rajzvariációd kö­zül a negyedik változat lesz a szobor, mely nem rajzban születik meg, hanem bronzban. A kiállítás, mely egyúttal a XX. kerület Kisduna Galériájának nyitó tárlata, Somogyi József két rajzsorozatát tartalmazza. 1963-ból datálódnak a női testre hangszerelt változa­tok. Tér és idő fokozódik a szépség harmó­niájává a női mozdulat kifogyhatatlan áram­lásában, a Hárfás figura Rembrandt Dávid­jának meghittségét folytatja. Cegléd kétszer is fontos megbízást adott Somogyi Józsefnek. Az első szaborváltozat Dózsája kapitányi rangban lép elénk. Ez a bronzplasztika is riadóztat, de Somogyi érezte, hogy ezen művészetté alakított jobbágyigaz- ság-eszmével még áthatóbb katharzist tud teremteni. Ezt a második, teljesebb Dózsát hangolta 1971-es rajzsorozata, ahol a paraszt­király népsorsot tömörít méltóságteljesen egyetemes indulat-tekintetében. A szoborfej fölé emelkedő kaszák magyar földön sarjadt Egy Dúzsa-vázlat. Titus-diadalíve, az eszme képzőművészeti tel­jesülése. A Kisduna Galériában kiállított rajzsorozat egyik darabjában a tüzes korona motoz, a másikban kasza villan, a harmadikban csak a tekintet elszántsága érződik. Hány Dózsa ez? Nem egy ember és nem is csak a paraszt­király, hanem maga a föltartóztathatatlan se­reg, mely a középkorból századunk gondolat­tal és harccal kivívott tágas szabadságába érkezik. Vezér és közkatona áll egymás mel­lett Cegléden, egymást testesítik legyőzheted- lenné. E fenségesen ívelő emlékmű rajzi elő­készületeit láthatjuk a XX. kerület új kiállító- termében. Losonci Miklós lókat, mast azonban hiába ke­res például jól a kőműves, nem nagyon akad a járás­ban, aki ezt a mesterséget akarná megtanulni. Ezen túl nem mindenütt megfelelő a munkahelyi légkör sem az ipari íSnulók számára. Java­solta, hogy a pályaválasztási tanács tagjai rendszeresen keressék fel a tanulókat fog­lalkoztató üzemeket Ehhez a témához kapcsoló­dott felszólalásában Dobos Sándor, az Örkényi Béke Szak- szövetkezet pályaválasztási fe­lelőse. Elmondotta, hogy az idősebb szakmunkások. mi­után teljesítménybérben dol­goznak és nem érdekeltek anyagilag a tanulók oktatásá­ban, nem szívesen foglalkoz­nak velük. Különben sem akarják vállalni a felelősséget a tanulók magatartásáért és munkájáért. Kifogásolta az is­kolák pályaválasztási és pá­lyairányítási tevékenységét is. Hrubos József, a járási hi­vatal művelődési osztályának vezetője erre a felszólalásra válaszolva ki fej tette, hogy most már az osztályfőnökök az ötödik osztálytól kezdve fog­lakoznak növendékeik pálya- választásával. Sók iskolának szerveznek üzemlátogatást és szakmunkásokat ;s meghívnak a szülői értekezletre. Távoli iskolák Várlaki Henrik, járási KlOSZ-titkár szóvátette, hogy több szakmában a tanulók a járáson kívül kapnak elméleti oktatást és a távoli iskolák­ból csak éjféltájban érnek ha­za. A szülők ilyen körülmé­nyek között nem- szívesen en­gedik gyerekeiket szakmát ta­nulni. Ez az egyik oka, hogy nem megfelelő a járásban az utánpótlás a cipész, a fodrász és nőj szabó szakmákban sem Végezetül Kertész Józsefné, az MSZMP járási nőfelelöse — a többi között — javasolta, hogy a kiállításon szakembe­rek segítsék a tanulók tájéko­zódását. Sz. E. Lányoknak, asszonyoknak Népművészet; divat A közelmúltban a megje­lent népművészeti divatalbum méltáh tarthat számot a ké­zimunkázni szerető leányok és asszonyok figyelmére. Gár- donyiné Kövessi Edit és La- kyné Székely Ilona szerkesz­tette az ízléses kézimunka­könyvet, amelybe csak nép- rajzilag hiteles mintákat és technikai leírásokat válogat­tak össze a mondanivaló il­lusztrálására. Az olvasó több mint 200 ruhamodellrajzot és ezekhez olyan népművészeti mintákat talál a kötetben amelyek a legjobban haszno­síthatók a mai öltözködéskul­túrában. A könyv részletes könnyen érthető gyakorlati ta­nácsokat is ad a kézimunká­hoz. December 31-ig Pályázat szakmérnöki képzésre A MÉM közlése szerint az agrár­tudományi egyetemeken, va la­mmt az Erdészeti és Faipari Egye­temen 19 í 4-ben kétéves tanulmá­nyi idővel, levelező tagozaton, szakmernökképzés indul. A gö­döllői egyetem mezőgazdaság- tudományi karán üzemgazdasági, szarvasmarha-tenyésztési, vizgaz- dáiko aási, vetőmag-gazdái ko tiási, baromíitenyésztési-baromiiipa- ri, környezetvédelmi, mezőgazda- sági, számviteli-pénzügyi, vala­mint talajtani; a mezőgazdasági gépészmérnöki karon pedig mun­kavédelmi, anyagmozgatási, gépja­vító és agrárgépész-gazdasági ok­tatás kezdődik. A debreceni egye­temien mezőgazdasági, üzemgazda­sági és vízgazdálkodási, a keszthe­lyi egyetemen seríéstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán pedig tejgazdasági-tejipari képzés indul. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen erdészeti, növényvé­delmi szakmérnöki oktatás kezdő­dik. A felvételi pályázatokat 1973. december 31-ig a munkaadókon keresztül kell a jelentkezőknek benyújtaniuk. .Kivétel a gödöllői egyetem agrárgépészgazdasági, va­lamint a keszthelyi egyetem ser­téstenyésztési és tejgazdasági-tej­ipari tagozata, ahol 1974. június 15. a határidő.) kereszten, délszláv nemzetisé­gi pedig Tökölön. Kilenc asszony Kartalról — Milyen fajta műsorokkal szerepeltek a Pest megyeiek a rádióban? — A legszínvonalasabb mű­sort adta a galgamácsaiak kó­rusa, Vankóné Dudás Jutónak, a népművészet mesterének ve­zetésével- Népdalokon kívül sajátos népszokásokat is be­mutattak, így a télűző kisze- járást és a szentivánéji tűz~ ugrást. Giterazenekaruk is ügyesen játszik, akárcsak a tápiószecsői és váchartyáni. A citera egyébként Pest megyé­ben a legnépszerűbb népi hangszer. Az énekkarok közül rflég a kilenc kartali asszony emelkedett előadásban a többi fölé, a zenekarok közül pedig a tököli délszláv tamburaze- nekar (érdekes a felállásuk: egy hegedű, tamburbrácsa, harmonika, bőgő és két tam- burica) és a tárnoki fúvós- együttes (két klarinét, két réz­trombita, harmonika, dob)­Befejezésül a nóta-népdal vitával kapcsolatban megtud­tuk, hogy végre egészséges egyensúly van kialakulóban e téren. A legújabb probléma az, hogy a folklór tisztelői a népdal új formáit nem szíve­sen látják és nem tartják el­fogadhatónak, pedig a rádió sok nyilvános stúdióhangver­senyen ad teret az új próbál­kozásoknak is, a maguk gyűj­tötte anyagot bemutató fiatal előadóiknak. Egy népdal bemutatásának, feldolgozásának elengedhetet­len feltétele, hogy az arra vállalkozó az ősi formában és környezetben ismerkedjék meg az anyaggal. A mai ifjúság vi­szont a saját életéről akar hal­lani a népdalokban is, ezért átformálja őket vagy a nép­zene szellemében, hangulatá­ban «újat teremt. Még kiala­kulóban levő folyamat ez. A próbálkozás, a kísérletezés egymástól elütő stílusokat és hullámzó színvonalat eredmé­nyez; ezt az ilyen irányú me­gyei kezdeményezések is bi­zonyítják. Hogy milyen formában je­lentkezik a jövőben a népze­ne — ezen lehet vitatkozni. Az azonban bizonyos, hogy él, és még nagyon sokáig élni fog Pest megyében, de — nem­csak Pest megyében. Dalos Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom