Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

1973. DECEMBER 1., SZOMBAT MLi* ** OCJlTMiP A VÁROSI TANÁCS VB TÁRGYALTA Javult az ügyintézés Törődnek a közérdekű bejelentésekkel A gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb a tanács munkájának egyik fontos részével, a hatósági ügyintézéssé! foglalkozott. A beszámolót Rozgonyi Ernőné dr. vb-titkár tartotta. A határozatok sorsa többsége első fokon lezárul. A megfellebbezett határozatok száma alacsonyabb az orszá­gos átlagnál, mindössze két százalék. A másodfokú ható­ságok a tanács határozataiból tavaly hetet, az idei első fél­évben 12 határozatot változ­tattak meg, méltányosságból, s A tanács végrehajtó bízott- ! mindössze egyet azért, mert sága, egy esztendővel ezelőtt 1 nem tartozott a hatáskörükbe, kétszer is, tavaly november­ben és decemberben már tár­gyalta a témát s megvitatta a j törvényesség vb-titkámak a helyzetéről tartott beszámoló­ját. A két ülés határozatai le­szögezik, hogy a hatósági munka színvonala fokozatosan emelkedik, s ami ezzel szoros összefüggésben Van, javul az apparátus dolgozóinak kapcso­lata az állampolgárokkal. Beszámolójában Rozgonyi Ernőné dr. megállapította, hogy a tanácson jelentős az ügyiratforgalom, mely nagy megterhelést ró a dolgozókra, j Az egyenlő munkaelosztást még nem sikerült megvalósí­tani, egyes osztályokon — la­kásügyi, gyámügyi — például sokkal többet kell foglalkoznia az ügyiratokkal az előadók­nak, míg másutt lényegesen kevesebb a munka. A szerve­zeti felépítés azonban nem ad lehetőséget a különböző mun­kakörök összekapcsolására. Mindezek ellenére az ügyek Sajnálatos, hogy sokszor nem sikerül a gyors ügyinté­zés; tavaly december 31-én 156 ügy feküdt harminc na­pon túl is elintézetlenül a „ta­nács asztalán”, az idén, június ! 30-án pedig már 192. A ha- : táridők eltolódásának fő oka I egyes munkaterületeken a kis létszám, a helyettesítések, s az új dolgozók tapasztalatlansá­ga. Kevesebb panasz A beszámoló megállapította, hogy a panaszok száma évek óta egyre csökken, míg a köz­érdekű bejelentések egyre sza­porodnak. Ez a tanácstagok és a lakosság növekvő aktivitását bizonyítja. A tanács szakigaz­gatási szervei még ma is fog­lalkoznak a tanácstagi jelölő­gyűléseken elhangzott 514 köz­érdekű bejelentés feldolgozá­sával. (Megjegyzendő, hogy a Napi 5 tonna cérna Kenyér és meleg víz Bizonyára meglepődtek há­rom hétbei ezelőtt az aszódi és a) vácszentlászlói tanácsházán, amikor — egyazon napon — kenyeret vittek be hozzájuk, annak kézzelfogható bizonyítá­sára, hogy ehetetlen, nyúlós, sőt büdös! Bár az is meglehet, hogy a tanácson már ez sem keltett feltűnést, hiszen régóta sok baj van a gödöllői 2-es számú Sütőipari Vállalat aszó­di üzemének termékeivel. A járás tekintélyes részét látják el innen, s noha a napi 80 mázsa pékáru előállítására épült, mégis csak 30—40 mázsa kenyeret, süteményt szállít na­ponta a boltokba. De nem is a mennyiséggel van baj ... Sokszor előfordult már — ahogy a járási hivatalban el­mondták —, hogy a vásárlók nem vitték el az üzletekből a deformálódott, sületlen kenye­ret, sőt megtörtént az is, hogy Zsámbokról hozzájuk is bevit­tek tíz darab kenyeret, hogy cheteüenségükről a vezetők is meggyőződhessenek. Nos, a fentebb említett kenyereket el­küldték Budapestre, ahol meg­vizsgálták az árut. Az ered­mény: mindkét kenyérben bakteriológiai szennyezettsé­get észleltek. Az aszódi sütő­üzem ellen természetesen azon­nal szabálysértési eljárás in­dult, sőt, az üzem élére új ve­zető került. De történt más is. Megoldották a sütőüzem me­legvízellátását, mivel anélkül nem is lehet kenyeret sütni. Ideje, hogy erre rájöttek. Egy éve működik az új cérnázó a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában. A hatalmas, világos üzemcsar­nokban három műszakban zakatolnak a kettőzőgépek és a motringolók. Naponta 4800—5000 kilő termék kerül ki az üzemből. tanács nem elégedett meg az egyébként szokásos „tájékoz­tató jellegű” válaszadással, hanem a IV. ötéves terv har­madik esztendejére, illetve a következő tervidőszak első szakaszára kidolgozott / helyi tervbe illesztették a bejelenté­sekben megfogalmazott kíván­ságokat. Máskülönben ezek 62 százaléka úttal, járdával, köz- világítással, vízzel és szenny­vízzel kapcsolatos.) Világosan indokolva Előfordul még, hogy a hatá­rozatok indoklása szűkszavú, sablonos, de egyre inkább tö­rekszenek arra, hogy az ügyfe­lek rövid, érthető és meggyő­ző határozatokat kapjanak kézhez. A tanács egyik legkö­zelebbi megvalósítandó célja, hogy a korábban létrehozott eligazítót a lakosság érdeké­ben tájékoztató irodává fej­lessze. Bár — mint a beszámolóból kiderül a munkaidő-csök­kentés nem okozott nagyobb zavart az ügyfélfogadás és az ügyintézés folyamatában, a jelzett elmaradások figyelmez­tetlek a tanácsi munka szer­vezettségének, hatékonyságá­nak javításában van még ten­nivaló. GODOLLO ÄÄit — AZ UTOLSÓ PRÍMÁS. Elhunyt 76 éves korában Vi­dék Gyula, gödöllői cigány- prímás. Utolsó férfitagja volt az egykor oly hírneves Vidák családnak, amelyből öt is­mert prímás is kikerült. Te­metésén népes zenekar mu­zsikált, Radies Lajos vezetésé­vel. Az elhunyt kedvelt nótáit idézték fel. épült, s az igényeket jelzi, hogy az összes lakások 60 szá­zalékában már fürdőszobát is építettek. Várják az emberek, hogy beköthessék a vizet, előbb azonban fel kell épülnie a re­gionális vízmű két nagy víz­tárolójának. Van, aki ezt nem győzi kivárni, s géppel nyo­matja fel a vizet már jó ideje a kútról. A vízhálózatba je­lenleg egyedül a kartali óvo­da van bekötve, s várhatóan rövidesen az iskola is vezetékes vízhez jut. A regionális vízmű teljes el­készülésének határideje: 1978. A munkálatok meggyorsítása érdekében a társulat ebben az évben 15 millió forintos hitelt vett fel, s ha a lakosság to­vábbi támogatását is megnye­ri, a határidő előbbre hozható. Megnyílt az autósbolt Autóalkatrész-szaküzletet nyitott Aszódon a fogyasztási szövetkezet. Az új boltot teg­nap, pénteken adták át a la­kosságnak. A megye szövetke­zeti hálózatában ez a második ilyen szaküzlet. Eddig ugyanis csak a nagykátai áruház ren­delkezett komplex alkatrész­árusító osztállyal. Az aszódi ÁFÉSZ elhatá­rozását az igények előzetes fölmérése érlelte meg. A nyolc községet magában foglaló el­látási körzetben átlagosan minden harmincnyolcadik la­kosra jut egy gépkocsi, az al­katrészpótlás beszerzése pe­dig sok utánjárást követelt. A szövetkezet előzetes számítá­sai szerint az éves forgalom eléri majd az 5 millió forintot. A kereskedelmi együttmű­ködés előnyös formáját sike­rült megteremteni a Taurusz gumiipari vállalattal, bizomá­nyi szerződés alapján gumi­abroncsot is árusít az új üzlet. A szaküzlet számára a ktsz volt varrodahelyiségét kapta meg az ÁFÉSZ. LELKES, TEEIETSEGES UTODOK Kiállítás fél év munkájából Mint már hírül adtuk, ér­dekes kiállítás nyílt a gödöl­lői járási hivatal dísztermé­ben. A Remsey Iván festő­művész vezette gödöllői képi zőművészeti kör tagjai mu­tatták be. fél év munkájának termését. A hagyományokra támaszkodva A tárlat megtekintése után a képzőművészeti körről, meg­alakulásukról, terveikről, cél­jaikról beszélgettünk Remsey Ivánnal. Sok mindenre már választ adott a kiállítás köz­ponti helyén elhelyezett fel­irat: „Mi kései utódok áhítat­tal nézünk fel rájuk.” A tab­ló fölött három fénykép lát­ható Nagy Sándor, Kőrösfi Kriesch Aladár és Remsey Je­nő arcképe. (Nagy Sándor az egykori gödöllői művésztelep vezetője volt, Kőrösfi Kriesch a gödöllői festészet egyik leg­nagyobb alakja, míg Remsey Mától önálló a gödöllői zeneiskola Minden évben több zongorista JÖVŐRE: „ÜTOSSZAK" Amikor Pálfalvi Ferenccel beszélgettem, még a dunake­szi körzeti zeneiskola igazga­tóhelyettese volt. A mai nap reggelétől már a gödöllői kör­zeti zeneiskola megbízott igazgatója. Ennek az ese­ménynek mindenki örül. aki egy kicsit ;s szívén viseli a fejlődő város kulturális életét, melyben szaporodtak az utóbbi időben éppen a színvonalas zenei események. Pálfalvi Ferenc így beszél —- az előzményekről: — A járásban 1967-ben in­dult a hangszeres oktatás Aszódon, ahol a fóti körzeti zeneiskola kihelyezett tago­zatán tanultak a fiatalok. Az­után Bagón, majd Pécelen kezdődött a. zongoraoktatás. Csak jóval később, tavaly kö­vetkezett Gödöllő, majd az idén bekapcsolódott a „zene­akcióba” Veresegyház is. De mindez eleinte Fóthoz, majd az átszervezés-áthelyezés után Dunakeszihez tartozott. Jelenleg a iárásban Gödöllő­vel együtt öt helyen folyik szervezett zeneoktatás. Szük­ség van hát az önállósulásra. Igény is van rá. hiszen egyre több a jelentkező. Gödöllőn természetesen 1972 előtt is volt zeneoktatás; na­gyon jól dolgozó oktatói mun­kaközösség működik a város­ban. Tanítványaik nemegy nagy sikerű növendékhangver­senyt adtak. — Az önállóság természete­sen bővüléssel is jár. Koráb­ban csak rézfúvós-, hegedű- és zongoratagozat volt az iskolában, ebben a tanévben indult a fafúvós és a gordon­kaszak. Ezenkívül kibővítet­tük — tekintettel a sok jelent­kezőre — a hegedű- és a zon­goratagozatot. Az idén már 38 zongorista és 33 hegedűs tanul az iskolában. A következőkben kiderül az is, mik a tervei a mai napon megalakult iskola igazgatójá­nak. — A megyei tanácstól 98 ezer forint támogatást kap­tunk, ebből semmi mást, csak hangszereket vásároltunk. Zongorákat, gordonkákat, fu­volákat és trombitákat. (A hegedűsöknek saját hangsze­reik vannak.) Az iskolai hang­szereket kölcsönadjuk a tanu­lóknak, hiszen a szülők ter­mészeteden csak akkor hajlan­dók gyermeküknek megvásá­rolni a valóban borsos össze­gekbe kerülő hangszereket, ha látják gyermekük előreha­ladását, zene iránti lankadat­lan szeretetét. A következő tanévben szeretnénk tovább gyarapítani a zongoratagoza­tot, s újdonságként, hogy sze­retnénk létrehozni az ütős hangszerek tanszékét. Hagyomány már, hogy a növendékek minden félévben nyilvánosság előtt mutatják be tudásukat. Az első félévi növendékhangverseny decem­ber 18-án lesz; az új iskola első premierje. TROMBITAÓRA A ZENEISKOLÁBAN. Tóth Ferenc ta­nár vezetésével skálázik Winkler Attila, másodéves tanuló. Jenő az egyetlen élő, aki még dolgozott a sokat emlegetett mű vésztelepen.) Remsey Iván a kör megala­kulásáról . beszél. — Ismeretes, hogy eszten­dők óta igyekezek feléleszteni az egykori művésztelep ha­gyományait. S amíg ezt nem sikerült, bizony, sok tehetség \ elkallódott, hiszen nem volt szakszerű vezetés. Ez év ele­jén a Petőfi Sándor Művelő­dési Ház kért fej, hogy ala­kítsunk képzőművészeti kört. A kérésnek örömmel eleget tettem. Összejövetelek a régi műteremben Remsey Iván immár tizen­hat esztendeje a szentendrei művészcsoport rendszeres ki­állítója. — A kör tagjai tizennégy és ötvennégy év közöttiek, je­lenleg 18-an vagyunk, bár ezen a kiállításon csak tizen­két kiállító képviseli a kqrt. hatan már a zsűrizés után kérték felvételüket. A legtöb­ben gödöllőiek, de vannak köztünk szadai. isaszegi, hat­vani és mátyásföldi alkotók is. Az érdekesség az, hogy a meghirdetett kiállításra 171 mű érkezett be, s ez hallat­lan eredmény, a kör tagjai­nak alkotásvágyát, termé­kenységét igazolja. A Népmű­velési Intézet zsűrije ezek kö­zül 81 művet talált kiállításra méltónak.­Tehát a kiállítás a kör első félévi munkáját reprezentál­ja. — A kiállítással a volt gö­döllői művésztelepre is emlé­keztünk. Ennek most érdekes aktualitása is van. A telep ugyanis akkor a magyarorszá­gi szecesszió fellegvára volt. A szecesszió pedig napjaink­ban Európában reneszánszát éli. A kör tagjait a művészet éc a természet iránti rajongás kapcsolja össze. Eddig heten­ként egy alkalommal tartottak foglalkozásokat, ám a tagok buzgalma révén újabban már kétszer is összejönnek egy héten; Nagy Sándor egykori műtermében. Az örökösök szí­vesen befogadták őket, sőt — ahogy levélben megírták — örülünk, hogy új élet van a régi falak között. A vásznakon; a környék tájai A képzőművészeti kör tag­jai nyáron egyhetes veszpré­mi táborozáson is voltak, de rendszeresen eljártak a kör­nyékbeli erdőkbe, vásznakon megörökítették Isaszeg, Pécel, Veresegyház. Főt, Szada és Mogyoród tájait. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette; Gárdos Katalin r Sok fürdő >7oba — 123 közkifolyó Átadták a kartali vízhálózatot Sör égi János, a kartali köz- l ségi tanács elnöke elmondta, | hogy a település valamennyi ásott kútja egészségre ártal­mas vizet adott. A községben két kút vize volt elfogadható, a termelőszövetkezeté és a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kartali kerületében levő mélyfúrású kúté, amely 270 méteres mélységből adta a vi­zet. Mindez már a múlté. Régi nyomasztó gond oldódott meg ezzel. Ez pedig az esztendő elején létrejött Galgavölgyi Víz- és Csatornamű Társulatnak kö­szönhető, amelynek nyolc tele­pülés a tagja: Aszódr Bag, Do- monv, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal és' Túra. A ké­szülő hálózat két vízmüvet, két víztornyot, tárolómeden­céket és körülbelül 160 kilo­méternyi vezetéket foglal majd magába. Az egész beru­házás 208 millió forintba ke­rül. Az ország legnagyobb víz­társulása, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot bízta meg a munkával. A vízmű ki­építése Kartálon kezdődött meg, főként azért, mert ott volt a legmostohább a helyzet. A gyors munka eredménye­ként, a nyomáspróbák érdeké­ben már augusztusban elké­szült a kartali vezeték, sőt, víz is folyt már benne. — November 26-án volt a vízhálózatunk műszaki átadá­sa — mondta a tanácselnök. A munka március 15-én kezdő­dött, a talajmunkákkal, árok- ásással. A regionális vízmű kartali része 16 millió 600 ezer forintba került, huszonkét ki­lométernyi és 300 méternyi csővezetékünk van 123 közki­folyóval. Nincs olyan család a faluban, melynek 150 méternél többet kellene megtennie az egészséges ivóvízért. — Sokan szeretnék ottho­nukba is bevezetni a vizet. Ezzel kapcsolatban elmondok néhány érdekes adatot. A há­ború előtt 583 lakás volt a köz­ségben, jelenleg 1250 van. A háború előtti otthonok legna­gyobb része azóta már újjá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom