Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-24 / 301. szám
ALOM ÖNÁLLÓSÁG v Az országban ma 83 város van. Ebből hat Pest megyében, b A megye lakossága meghaladja a 900 ezret. A városoké a 150 X ezret. Minden hatodik Pest megyei városlakó. Vác fönnállása $ kilencszázadik évfordulóját köszönti rövidesen. Százhatoméi batta az 1970. évi népszámláláskor még nem volt város. Mi a $ közös, mi a különböző e települések múltjában, jelenében, jö- 5 vőjében? Számítások szerint a? évszázad végére Cegléd lakoséi sága elérheti a 45—48, Vácé a 36—38, Gödöllőé a 30—32 ezret. § De hát hol van még az évszázad vége, a 2000. esztendő? v Csupán huszonhét év! A város attól város, hogy sokan lakják? Százhalombatta város állandó népessége hétezer. Érd nagyközségé 31 ezer. A város cím adományozható. A város rang megszerezhető. A város szerepköre hosszú időszak alatt, egymással többszörös kölcsönhatásban álló tényezők nyomán alakul ki. Az amerikai Louis Wirth 1938-ban leírt véleménye szerint: „A városok nagyobb hatást gyakorolnak az ember társadalmi életére, annál, mint amit a városi lakosság aránya kifejezhetne, mert a város nemcsak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben a gazdasági, politikai és kulturális életét ösztönző és ellenőrző központ is ..Város címe Pest megyében hat településnek van. Város rangja még nincs mindegyiknek. Szerepköre azonban mind a hatnak leírható, azaz létezik. Ezért városok. NAPLÓ Arany János írja naplójába 1851 novemberében Nagy-Kőrösön: „Másnap szállást keresve, mindjárt alkalmam volt szétnézni az új hazában: sűrűn rakott házak, közöttük hatvan csúcsos, buzogányos te- • tejű szárazmalom; a házak nagyobbak, kisebbek, gazdáik vagyona szerint. Sétahely: a Cifra-kert meg a temető .. Cifra-kert. Áll ma Is, tavasztól őszig a diákok kedvelt tanyája. Csárdája előtt benzinfaló csordák pihennek. És a város? Lakói, 26 ezren? A házak? A lakások több mint a fele egyszobás. Mekkora, s milyen vastag napló kellene ahhoz, hogjí lapjaira ráférjen egy-egy város jelene? Amit a múlttól nem választhatunk el, mert városainknak nemcsak öröme, de gondja is az örökség. Az, hogy a hatvanas évek elejéig, a szó huszadik századi érteimében, n e m voltak városok! Csak városnak nevezett települések. Az adottságok, a lehetőségek korlátozottak. Az igények korlátlanok. A hat városnak ez közös jellemzője. Népességük egy évtized alatt tízezer fővel növekedett. S ez csak egyetlen adat a vaskos napló oldalairól. LÉPCSŐK Vácott a Damjanich téri élelmiszerboltból eltávozott négy alkalmazott — az új Naszály Áruházba mentek, jobb kereset reményével —, az üzletet ezért kényszerűen a korábbi két, műszakos nyitva tartásról egy műszakosra szervezték át. Emiatt viszont ugrásszerűen megnőtt a Rádi úti üzlet forgalma, rendszeresen sorban állva várakoznak ott a vevők ... Apróság? Természetesen. Ám egy város élete ilyen és hasonló kis ügyekből tevődik össze. Mert ki ne irigyelné a százhalombattaiakat, hogy náluk a megyei átlagnál sokkal jobb a bölcsődei ós az óvodai ellátottság? Vagy mégsem irigylésre méltó a helyzetük? A város lakossága fiatal, idős ember alig akad, napközbeni felügyeletre itt nem lehet megkérni a nagyszülőket ... Gödöllőn 470 óvodai helyre 620 gyermeket kényszerültek felvenni ... Szentendrén egy kiskereskedelmi dolgozóra több mint félmillió forint forgalom jut... Cegléden, egy évtized alatt a vízvezetékhálózat a kétszeresére bővült... Más és más lépcsőfokon áll mindegyik város nemcsak általában, hanem a részjellemzőket tekintve is. A jelzők hamar elvesztik érvényességüket — „Nagykőrös mezőgazdasági város”; ma a keresők több mint a felét az ipar köti le —, a sorrendek gyorsan változnak, a szerepkör újra meg újra kiegészül. A városok éppen ezért nem hasonlíthatók egymáshoz, csak önmaguk lehetőségei és azokkal összevetett cselekedeteik válhatnak torzítástól mentes mércévé. tanyákat otthagyók emeletes lakóépületeit a városban? Elrugaszkodtunk a valóságtól? Nem. Pusztán előre pillantottunk, egy várható, nem mindenben kiszámítható útra, amelyet a városok megjárnak, s amelyet úgy kell megtenniük, hogy a népesség folyamatos gyarapodásánál erőteljesebb legyen az infrastruktúra fejlődése. Hiszen ma — huppanjunk vissza a földre —, az is nagy ugrásnak látszik, ha az ötödik ötéves terv végére, egyebek között egy 700 köbméteres víztorony felépítésével, Nagykőrös lakosságának negyven százaléka vezetékes ivóvízhez jut. Ha ez a helyzet, minek akkor az álmodozás? A megyebeli városok egyik legnagyobb terhe, hogy évtizedeken át lakóik, vezetőik nem álmodoztak; nem tekintettek előre. Történt, ami történt, tervek nélkül, véletlenszerűen, néhány tőkés, birtokos, városatya akaratának, érdekének megfelelően. Tessék végigjárni Vácott az Alsóvárost, Cegléden a Törteli út messzire nyúló szalagját, Gödöllőn az Isasz_egd út környékét, s akkor képet alkothatunk arról, mi s mekkora a feladata azoknak, akik dolga tervekkel, végrehajtással, a városrendezés! DILEMMA Az angol Ebenezer Howard, ki jóhírű bírósági tudósítója volt több lapnak, de aki nevét városrendezési elképzelései tartották fenn, 1898- ban azt javasolta, állítsák meg London „elviselhetetlen” növekedését, mégpedig úgy, hogy körötte alakítsanak ki kertvárosokat, ám az utazás elkerülése végett ezekben a kertvárosokban ipar is legyen ... Chicago vágóhídijainak, húsiparának világhíre évtizedeken át rendíthetetlen volt. S azután egyik hónapról a másikra elnéptelenedtek a hatalmas kiterjedésű karámok, elcsendesedtek a feldolgozóüzemek. A gazdasági szerkezet változása afölött kondította meg a lélekharangot, ami öröknek tűnt... Cegléd nem London, Vác nem Chicago. Ám a városoknak fejlődésük különböző szakaszaiban lényegében azonos dilemákkal kell szembenézniük. Nevezetesen: hol az a határ, ahol a még szükséges és a már felesleges városfejlesztési teendők választóvonala meghúzható; meddig gazdaságos s mikor válik iszonyúan költségessé az ipari tevékenység bővítése — pl. a nagy távolságról szállított anyagok, energia, yíz stb. miatt —, a meglévő üzemek fejlődése; miként különböztethetők meg az átmeneti és a hosszú távú igények; fölrajzolható-e a népesség- mozgás várható útja a város vonzáskörzetében stb. Vác iparának gyors növekedése tartós munkaerőhiányt eredményezett. Szentendre fokozatosan kulturális központtá válik, de közlekedése, kereskedelmi hálózata csak nagy nehézségek közepette képes lebonyolítani a forgalmat. Nagykőrösön kimerülőben a munkaerőforrások, így csakis a műszaki fejlesztés kínál iparbővítési lehetőséget. Százhalombattán — ahol nagyon sok lakás épült — a megyei átlagnál jóval magasabb a száz lakásra jutó lakók száma (356, a megye többi városában 318), szembetűnő a különbség az új városrész emeletes házai és a régi községmag földbe süppedt házacskái között. Gödöllőn távfűtéses lakások is épülnek, de vannak városrészek, ahová még nem jutott el a víz, házcsoportok, ahol nincs villany. Cegléden a lakosság oly’ áldozatos társadalmi munkát végzett a vízvezeték építésekor, hogy az így megtakarított 450 ezer forintból további 1,5 kilométer hosz- szú vezetéket építhettek meg, de ugyanakkor a régi csövek cseréje is elkerülhetetlen. Mi tehát a fontos? A sürgős? A halaszthatatlan? Minden ? papíron szépen ható elvekhez. Gödöllő szerepe nem azért növekszik, mert az Elnöki Tanács várossá nyilvánította az „egyetemi falut”, hanem azért, mivel különböző úton, módon mintegy százezer embert tart vonzáskörzetében. Arra lehet határozatot hozni, hogy bizonyos üzemek, intézmények hová települjenek, arra már nem — pontosabban arra már nem érdemes —, hogy az emberek hol dolgozzanak, hol építkezzenek, mondjuk, Gödöllő helyett Verségen. Gödöllőn több mint háromezer ember telepedett le egy évtized alatt, s e községnyi nép senkitől nem várt biztatást, engedélyt. Hiba tehát arra gondolni, hogy a jövőben a városok népességmozgását szabályozni lehet. Befolyásolni igen. KEVEREDÉS Ilyen és hasonló fogalmi — s következményükként gyakorlati — keveredések, félreértések, félremagyarázások és torzítások nem ritkák a várospolitikában, a városfejlesztésben. A párt Politikai Bizottságának 1973. július 3-i határozata a városi pártbizottságok munkájának korszerűsítéséről, a várospolitikai feladatok megalapozottabbá tételéről nyomatékosan figyelmeztet arra: a fogalmakkal sincs minden rendben. Várospolitika egyenlő városépítéSj -fejlesztés? Mert az általános értelmezés ez. S ebből olyan hibák, mulasztások -származhatnak, amelyek évtizedekre szólnak. Ma városainknak nem az a baja, hogy általában fejletlenek, hanem az egyenetlen, a bizonyos területeken túlzott, más területeken kirívóan lassú fejlődés. Egyensúlyzavarokkal küzdenek, s ezzel bajlódva nem mindig sikerül jól kiszámítani a lépéseket. NÉPSZERŰSÉG 1970 októberében a városi párt- értekezleten fogalmazódott meg először — „hivatalos” formában — a váci művelődési központ felépítésének gondolata. Ma sincs népszerűbb téma a városban, s a szavak mellé tettek sorakoznak, tekintélyes vállalati hozzájárulások, társadalmi munkavállalások. A váciak úgy érzik — joggal —, hogy ez a művelődési központ mások szemében is valami lesz. A városok életében azonban ezernyi olyasmit is el kell, el kellene végezni — prózai dolgokat, a szemétgyűjtést, az utcák takarítását, a parkok rendben tartását —, ami semmiféle látványosságot nem kínál, de ami elengedhetetlen aihhoz, hogy a város város legyen. Ezekben a dolgokban a , tanács népszerűtlen lépésekre is kényszerülhetne — bírságolásra, hozzájá-1 rulás kivetésére —, de óvakodik tőle. Inkább behuúyja a szemét. Ahogy az engedély nélküli építkezések jó néhány esetében ugyancsak. A vízszennyezéskor szintén. A szabálytalan állattartásnál megint. Városainkban a figyelem elsősorban arra összpontosul, ami lesz. Kevésbé arra, ami van. Arról szívesen vitatkoznak tanácsülésén, népfront- fórumon, mi, hogyan legyen, de arról kérdésre is csak ódzkodva beszélnek, ami van, miért olyan, amilyen. Holott a város arculata nem fantáziarajz, hanem mindig, mindenkor, mindenben a nyers valóság. TÁBOR A városukat szerető, érte tenni kész lokálpatrióták tábora szépen gyarapodik. Nagykőrösön egyetlen hívó szóra megmozdultak az üzemek munkásai, az intézmények dolgozói, s társadalmi munkában kórházi/ laboratóriumot korszerűsítettek. Minden város fölsorakoztathat tiszteletet parancsoló tényeket a társadalmi áldozatvállalásról. E tábor ereje azonban szervezettebb munkával, a feladatok jobb megválaszRugaszkodjunk el a valóságtól, ugorjunk át negyedszázadot. Mit vegyünk szemügyre? A Gödöllőre vezető autópályát, gyorsvasutat, a városba települt budapestiek (!) lakónegyedeit? Cegléd városközpontjának rekonstrukció utáni, módéra épületeit? Vác magas házait, s a környező községekbe — Kosdra, Sződligetre, Sződre, Vácdukára — kiszorult kertes családi házakat? Nagykőrösön ennek a fordítottját, a A húszas években az amerikai Raymond Unwin fogalmazta meg az' ún. alvóvárosok koncepcióját. A jóval később idehaza kialakított listára fölkerült Vác, Gödöllő, Szentendre neve, több más település mellett. A listát azután vastagon áthúzta az élet fekete ceruzája, s piros irónnal föléje írta: önállóság. Tapasztalati úton kiderült ugyanis, hogy egyetlen település sem igazodik mechanikusan alkalmazott, A városok közül a legtöbb lakás Vácott épült. Pest megye ipari központja gyors léptekkel javítja a lakosság életkörülményeit. Gábor Viktor felvétel«! Az erőmű magasba szökő kéménye folyamatosan gyarapodó, új városrészre tekint Százhalombattán. Mészáros Lőrinc, Kossuth. Táncsics városából, a mezővárosból egyre Inkább ipari település alakul <ki; Cegléden napjainkban. Is három új üzemet hoznak létre. Az egyetemi faluból város lett. Gödöllő ipara Is jelentős, de még Inkább tudományos szerepköre. Az agráregyetemen nagy értékű rekonstrukciót valósítottak meg. Képünkön az egyetem új központi épülete. tásával megsokszorozható. Mert, sajnos, nem ritkaság, hogy a néhány hete épített parkot nehéz munkagépek dúlják fel, a járdalapokat kábelfektető munkások törik össze, az elsimított úttestet traktorok, vontaitok dagasztják járhatatlanra. S az sem, hogy amire a tanács egyik szakigazgatási szerve, a népfront, az-ifjúsági szövetség segítségével mozgósít, arra a tanács másik szakigazgatási szerve rövid idő múlva azt mondja, útban van, akadályozza ezt meg azt, tehát felesleges, megszüntetendő... A várost szeretni több, mint érzelem. Értelmi kötődés is. UTAK Megyebeli hat városunk egy évtized alatt tízezer lakossal gyarapodott, a lakásállomány 7812 új otthonnal bővült. Az új lakások döntő többsége korszerű, komfortos. A városi életforma azonban nem automatikus függvénye a modem lakásoknak, városban lakni és városi módon élni két dolog. A városok holnapját alakító várospolitikának éppen ezért több úton kell járni. Nem elégedhet meg az új létesítmények emelésével, a korszerűsítésre fordított milliók megszerzésével, legalább ekkora fontosságot adjon a szemléleti kérdéseknek, a tudati tényezőknek. Annak, hogy a lakosság minden tekintetben élhessen a demokratizmus kínálta lehetőségekkel, s tudatilag is birtokba vegye azt, ami formailag az övé régen, a várost, városát. Minden hatodik Pest megyei városlakó. Szívós munkával el kell jutni oda, hogy e városlakók — és a többiek, akik a jövendőben csatlakoznak hozzájuk — várost lakhassanak, a városban városi módra éljenek. M. O. X« «« «««««««««««««<«««<« «««< «« «« «« «« «« «« «« «<«< «««« «« «« «« «« «« «« «« «« «« «« «« «««« < , 1 MINDEN HATODIK' ?/> »»»» »» »» »» »» »» »» »» »» »» »»»»»»»» »» »» »» »» »» »» »» »Z
