Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1973. DECEMBER 2., VASÁRNAP A gondok ellenére Jobb a megyei átlagnál a város közellátása Az MSZMP váci végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Révay János számolt be a vállalat váci tevékenységéről. A 21 éve alakult vállalat egyenletes fejlődését mutatja, hogy forgalma 1952-ben, a megalakulás évében 142 millió 600 ezer forint volt, ebben az évben pedig meghaladja a 715 milliót. 1952-ben 91 volt, ebben az esztendőben 168 üzletük van ellátási területükön: Vácott és Gödöllőn s a két járásban, összesen 16 köz- igazgatási egységben. A váci boltok forgalma 1961-hez viszonyítva, amióta a vállalat már csak élelmiszereket árusít, duplájára, ezzel szemben az árusítóhelyek alapterülete mindössze 31 százalékkal nőtt. Vácott jelenleg 45 üzletet tartanak fenn, a negyvénöt- ből 16 új, korszerű bolt, másik tizenhatot jelentős költséggel korszerűsítettek. Révay János igazgató jelentésében elmondta: az év elején kiegyensúlyozottnak ígérkezett az ellátás, de az egyensúlyt az év első felében a 6záj- és körömfájás járvány befolyásolta kedvezőtlenül, amely a húsellátásban okozott nehézségeket. A város zöldségcllátását a vállalat sem tartja kielégítőnek. A zöldségárak magasabbak a tavalyinál, mégsem javult a válasz- ) ték. A vállalat vezetőinek | véleménye szerint a sza- j badpiac jelentősége a ' zöldségellátásban az idén csökkent. Kapcsolatot kerestek a fővárosi ZÖLDÉRT Vállalattal, s a jövőben a környékbeli termelőszövetkezetekkel is megfelelő kapcsolat kialakítására törekednek, ezért külön értékesítési osztályt hoztak létre, melynek jó munkája előfeltétele a kiegyensúlyozott ellátásnak. Az elkövetkező évek terveiben több új kisáruház építése szerepel. 1975 végéig tető alá kerül a régi 10-es helyén épülő ABC-áruház, s bővíteni kívánják a deákvári ABC-t. E kettő 2 ezer 687 négyzetméter területnövekedést jelent. Az ötödik ötéves terv előzetes hálózatfejlesztési tervében Vácott 3 ezer 46 négyzetméterrel szeretnék növel-! ni a boltok alapterületét, például a Földvári téren és a DCM-teleppel szomszédos KISZ-lakótelepen I960—1000 négyzetméteres, a felsővárosban, a vízmű közelében és a kórház környékén egy-egy 523 négyzetméteres ABC-kis- áruház építését tervezik. Miskai Ferenc, a hajógyár igazgatója aziránt érdeklődött, miért nem vezetik be Vácott is a kiskonté- neres szállítást? Kovács Károlyné, a deákvári iskola Igazgatója az utánpótlással foglalkozott. Megkérdezte, a vállalat jelenlegi, százhetvenöt tanulójából hány a helybeli? Másik kérdése az volt, hogy miért módosították egyműszakosra a Damjanich téri bolt nyitva tartását? A változtatás miatt a Rádi úti új bolt forgalma sokszorosára nőtt, s állandósult a sor- banállás. Dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Tibor Kórház igazgatója a KÖJÁL-lal tartott kapcsolatról érdeklődött. Szintai Márton, a 204. számú Szakmunkásképző Intézet igazgatójának kérdése az volt, miért szüntették meg a Mártírok úti tejboltot, s miért nem nagyobb a diabetikus készítmények választéka az árusításukra kijelölt boltokban? Sticzai Jenő, a párt megyei bizottságának munkatársa a vállalat szolgáltatásai felől érdeklődött. Pálmai László, a városi pártbizottság titkára a peremterületek jobb ellátását szorgalmazta, s egy közelmúltban végzett NEB-vizsgálat tapasztalatait említette meg: sok helyen nem megfelelő a dolgozók öltözködési és tisztálkodási lehetősége. Hrozina József, a DCM munkása, a deákvári ellátás hiányosságaival foglalkozott. Révay János igazgató válaszában elmondta: amikor a kereskedelemben bevezették a kiskonténeres szállítást, ők is azonnal igényeltek, a Pest—Komárom—Nógrád megyei FÜSZÉRT Vállalatnak azonban ‘nincs a konténerek szállítására alkalmas autója. j Ezért nincs hát konténeres ; árusítás Vácott, éppen ott, ahol — az MHD váci gyáregységében — a konténereket gyártják. Kovács Károlyné kérdésre elmondta: mindössze negyven váci tanulója van a vállalat- nk, a Damjanich téri üzletet pedig azért kellett egyműszakosra átállítani, mert az üzlet négy alkalmazottja a kedvezőbb anyagi lehetőségeket biztosító Vác és Vidéke ÁFÉSZ új áruházába ment dolgozni. Dr. Kollár Lajosnak válaszol, va, kifejtette: jó a kapcsolat a KÖJÁL és a vállalat között. Az utóbbi években nem volt rá példa, hogy a közegészségügyi szabályok megsértése miatt akár átmenetileg is bezártak volna üzletet, de tudják, hogy az üzletek tisztasága még hagy kívánnivalót maga után. A Mártírok úti tej boltot azért kellett bezárni, mert annak területével bővítették a volt Meinl-féle üzletet, amely azonban már úgy is kicsi. A NEB-vizsgálat megállapításaival egyetértett, tudják, hogy akad olyan üzletük is, amely ben még egy öltözőszekrénynek sem tudnak helyet szorítani. A vita során sok jogos panasz hangzott el. A vb-ta- gok felvetették, hogy hét végeken kevés a hús, nem megfelelő a vágott és előhűtött baromfi választéka, az esti órákban sokszor hiánycikk a tej és a kenyér, kicsi a készételek választéka. A megyei tanács kereskedelmi osztályának jelenlevő helyettes vezetője megígérte, hogy tárgyalnak a PENO- MAH-hal a heti háromszori hús- és felvágottszállításról, i Kifejtette, hogy Vácott az em- | lített hibák ellenére is az át- I lagos megyeinél magasabb I színvonalú a közellátós, ami a város jellege és a járás hatása miatt indokolt. B. II. Kedves vendégeinket a régi szeretettel, a régi ízekkel várjuk a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Maros vendéglőjében, Nagymaroson! KULDOTTERTEKEZLET Javult es új vonásokkal gazdagodott a KISZ-okíatás munkamódszere A DCM-ben tartotta küldöttértekezletét a KISZ Vác városi bizottsága, ott, ahol az ifjúság összefogása, a „Zöld út” tette lehetővé, hogy az ország akkoriban legnagyobb cementgyára ezelőtt 10 esztendővel termelni kezdjen. Kevesen voltak jelen az akkori KISZ-tagok közül, s akik ott voltak, azok sem tagjai már a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, ám egy ilyen nagy tettet a későbbi korosztályok sem felejtenek el egykönnyen. De azt is tudják, hogy ma elsősorban nem a látványos tetteket, a rohammunkákat, hanem a hozzáértő, a technika fejlődésével lépést tartó és kitartó munkát várják el a fiataloktól az életben mindenütt. Az a tudat, hogy több a munkás hétköznap, mint az ünnep, s hogy mindkettőnek megvan a sajátos romantikája, megadta a küldöttértekezlet hangulatát. Ilyen „hétköznapi”, tehát hosszan tartó és szívósságot igénylő tennivaló egyebek között az is, amelyről Nagy Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára szóbeli kiegészítőjében beszélt: az iskolai KISZ- szervezetek új szervezeti formára átállása. Hasonló feladat lesz a szervezetek tagnevelő tevékenységének javítása is, mert a nagyon fontos tagnevelés eredménye több helyen nem áll arányban az adott lehetőségekkel. Szerencsére, a város üzemeiben, intézményeiben egyre kevesebb a helytelen módszer, gyakorlat: a legtöbb helyen rendszerré vált, hogy a belépő fiatalokkal elbeszélgetnek, segítik beilleszkedésüket a munkahelyükön, s bekapcsolódásukat a KISZ életébe is, például az Egyesült Izzóban, a HAGY-ban és a gumigyárban. Persze, a megoldásra váró feladatokon túl nagyon sok figyelemre méltó eredményről is szólt a beszámoló jelentés, s azok többsége szintén kevés látványossággal született, megvalósításuk hosszas és következetes munkát igényelt. Abban viszont, hogy a kétéves ciklus végén elkönyvelhetők lettek, jelentős szerepet játszott, nagy segítséget nyújtott az MSZMP Vác városi bizottsága is. Vác város ifjú- í ságának nevelésében az álla- I mi és társadalmi szervezetek együttesen közreműködtek, és a jövőben még hathatósabb lesz közreműködésük. A város fiataljainak élet- és munkakörülményei javításában is hasonló gondoskodásukról számolhatott be Nagy Sándor: a vállalatok 1973. évi kollektív szerződésmódosításai is tükrözik anyagi és erkölcsi megbecsülésüket. A fiatalok egyik legnagyobb, a családalapítással együtt járó gondját enyhítette a létrejött Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, mely eddig 78 lakást adott át, s 1975- ig még körülbelül 150— 200-at épít. Egyes vállalatok kamatmentes kölcsönökkel is segítik ifjú dolgozóikat, például a Forte- és a kötöttárugyár, Nagyra értékelhető az a segítség is, amelyet a városi tanács nyújt, hiszen az állami bér- és tanácsi értékesítésű lakásoknak nem az előírás szerinti 20 százalékát, hanem egyharma- dát juttatja az ifjú házasoknak. A küldöttértekezletnek készült írásos jelentésben szerepeit, de a vitában felszólalók is elmondották, hogy örvendetes a változás a propagandisták munkamódszerében. Az aktuális témák illusztrálása, jobb megértése érdekében egyre több vetélkedőt, filmvetítést iktatnak be. Jó a KISZ-oktatás színvonala a hajógyárban, a gumigyárban, az Izzóban s a fonógyárban. Nem kielégítő azonban, vagy egyáltalán nem folyt KISZ-oktatás a sütőiparnál, a FÜSZÉRT-nél, a tejüzemben, a MÁV-állomáson, a MÁ- VAUT-nál, a Vendéglátóipari Vállalatnál és a nyomdában. A küldöttek és a meghívottak egyaránt jóleső örömmel értesültek arról is, hogy a gyakori kommunista műszakok eredményeként, Vác KISZ- szervezeíei a vietnami alapra 48 ezer, a VITalapra 80 ezer forintot fizettek be, s 30 ezer forinttal járultak hozzá a Hámán Kató Általános Iskola felújításához is. Ezenkívül a középiskolai KISZ-szervezetek tagjai az új művelődési központ építésére szervezett nyári építőtáborban dicséretes szorgalommal, 12 héten át, 22 400 munkaórát teljesítettek. A küldöttértekezleten több mint húszán kértek szót, s mondták el véleményüket az elmúlt két év ifjúsági munkájáról, tettek értékes felajánlást, vagy jó javaslatokkal járultak hozzá az elkövetkező időszak tartalmasabbá tételéhez. B. J. Elhunyt Udvarhelyi László A fővárosi Korányi-kórházban, életének 55. évében elhunyt Udvarhelyi László, a Budapestvidéki Postaigazgatóság oktatótisztje, a váci főpostahivatal pártszervezetének titkára. Bár legutóbb már Budapesten volt a munkahelye, párttitkárként Vácott dolgozott. Halála mély részvétet keltett. Lakóhelyén, Dunakeszin temetik, később közölt időben. ÜZEMI FOGADÓÓRA. Dr. Monori Balázs, a v><osi tanács végrehajtó bizottságának titkára, december 3-án, délután fél kettőtől a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének szakszervezeti irodájában tart fogadóórát. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Áfra Tamás, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Pap Miklós, csütörtökön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Gosztonyi Jenő tart éjszakai orvosi ügyeletet Vácott, a Köztársaság úti rendelőben (telefon: 11—199). A beosztás hét közben megváltozhat. A budai műteremben apró kalapácsütések nyomán száll a faforgács Antal József szobrászművész keze alól. Körül, az aprócska helyiségben, szobrok, szobortervek, domborművek, díszes faragású kép- és tükörkeretek, aranytól csillogó antik, barokk szobrocskák, csillárok, gyertyatartók, stílusos ládikák, tégelyek s mellettük, körülöttük vésők, fűrészek, kések, gyaluk: a faszobrászat nélkülözhetetlen kellékei. Ismerni a fa „lelkét” — S ezek csak a kéziszerszámok — mondja Antal József, miközben vezet fel az emeleti műhelybe, ahol ugyancsak elcsodálkozom a pompásan felszerelt kis üzem, a villannyal hajtható fűrészgép, körfűrész, csiszolók, esztergapad láttán. Nagyobb méretű fűrészek, kész sablonok a falakon, félig kész darabok a mun- kapa lökön, vaskos deszkák, rönkök a falak mentén. — Műterem? Műhely? Üzem? Miben áll hát a faszobrász munkája? — kérdem. — Rendkívül összetett — feleli, miközben újra lemegyünk a földszinti helyiségbe. — Magam faszobrásznak tanultam, de tanulásomat gyakorlati munkával kezdtem, 1925-ben szabadultam, s míg egy műbútorgyárban dolgoztam, elvégeztem a volt Székesfővárosi Iparrajziskola szinte minden tagozatát, s csak azután, 1932- ben mentem a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szentgyör- qyi István mellett tanultam, s lettem tanársegéd. Rajz- és mintázókészség, anyagismeret, mesterségbeli tudás és művészi készség, de valamiféle ösztön is kell ahhoz, hogy az emberből jó szobrász, s a fa „lelkének” ismerete, hogy jó faszobrász váljék. MUTEREMSAROK Látogatás Antal József szobrászműrésznél — Melyek nevezetesebb művei? — A Testnevelési Főiskolán áll Gerelyhajító című alkotásom, Debrecenben a Csokonai Színházban neoklasszikus Mel- pomené-m, Ásotthalmán Bedő Albert mellszobra, az Állatkertben Flamingó-szobrom, de jelentős munkát végeztem a pesti Vigadó szobrainak restaurálásával is. — És Vácott? Szinte nevetve monja: — Oly sokáig éltem Dunakeszin és Vácott, hogy nem jutott időm kedves városom díszítésére. Csak a Gombás-patak hídjának emléktábláját mintáztam meg, s egy Petőfi-szob- rot készítettem ajándékba, a városnak. Inkább tárlatlátogaró E? — Milyen emlékei fűződnek Váchoz? — Nagyon kedves emlékek. 1946-ban, mint régi munkás- mozgalmi embert, engem választottak meg Vácott városi párttitkárnak, majd a Fortegyárban voltam párttitkár és üzemellenőr. Közben munkás- művészképző iskolát indítottam és vezettem: sok tehetséges, kedves tanítványom volt, akikre ma is nagy szeretettel emlékezem. Sok barátot szereztem a váci művészek között — folytatja elérzékenyülve, s fájdalmas sóhajjal említi az elmentek, Lipovniczky László, Peukert Károly, Végh Dezső nevét. — Min dolgozik most. — Az ÁRTEX megrendelése alapján, iparművészeti tárgyakat készítek feleségemmel, munkatársaimmal együtt, külföldi értékesítésre. Egyedi kivitelezésű, saját terveim és rajzaim ^lapján, kézzel faragott keretek, asztali és fali lámpák, fali karok, iparművészeti restaurálások kerülnek ki a műteremből. — Kiállításokon nem szerepel? — Az utóbbi években any- nyira lekötnek megbízásaim, hogy nem jut időm kiállításra dolgoznom, bár 1933-tól majd minden kiállításon megjelent egy-egy művem. Most inkább tárlatlátogató vagyok. Ha csak tehetem, a váci művészeti seregszemlékre mindig kimegyek. S csendes derűvel teszi hozzá: — Mert a szívem most is visszahúz fiatal éveim kedves városába. Végh Ferenc * ■