Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
/ ME vx/CMah 1973. DECEMBER 21., PENTEK ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az l. oldalról) lék. Az energiakoncepció megvalósításában tehát jelentős előrehaladást tettünk és továbbra is ezen az úton kívánunk haladni; a közel-keleti háborúval kapcsolatos olajválság ellenére sem szabad elhamarkodott lépéseket tennünk. Termékcsere a gépiparban Az ipari szerkezet változását . elsősorban azoknak az ágazatoknak eredményei befolyásolják, amelyekben a technikai haladás a legnagyobb mértékben fejti ki hatását. Ezek közé tartozik a gépipar több ágazata. Az elmúlt években számottevő volt a gépipari struktúra átalakulása, a termékcserélődés. A termékeknek csak mintegy harmadát képviselik a három évvel ezelőtt is gyártott árucikkek. A term ékcser él öd ss és struktúraváltozás következtében a versenyképesebb termékek termelése gyorsabban, mások lassabban növekedtek. A gépipar iránti követelmények növekedése összefügg a külkereskedelemmel is. Örvendetesen megélénkül a kelet-nyugati kereskedelem és ez jelentős tényezője a békés egymás mellett élés politiká- ján«k. A szocialista országok egyre több gépet vásárolnak nyugatról is. Ezzel együtt a szocialista országok egymás közötti forgalmában is növekednek a gépek minőségi, korszerűségi követelményei. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a piackutató munkára, elsősorban a tőkéspiac pénzügyi válságjelenségei és a növekvő nyugati infláció miatt. A világpiacon az árak emelkednek. Az árstabilitás biztosítására jelentős összegű támogatásokat folyósítunk az állami költségvetésből. Ennek azonban valahol határt kell , szabni. Részben, mert a költségvetés teherbíSaurdi István: ró képessége véges, s részben, mert ez elszakadást jelent a világpiaci és a belső árviszonyok között, és zavarja gazdasági tisztánlátásunkat A tartósnak bizonyuló árváltozásokat megfelelő mérlegelés után bizonyos mértékben követnünk kell. Ez a tényező még inkább arra ösztönöz, hogy mind teljesebben felkutassuk a sokkal stabilabb árakon beszerezhető szocialista importáru-lehetőségeket. Ezután Tímár Mátyás az építőipar feladatairól szólva kiemelte, hogy: — Nagy figyelmet kell fordítani azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a kormány életszínvonal-politikájának (lakásfejlesztés, gyermekjóléti, közművesítési célok) gyakorlati megvaXósi- tását segítik elő. A közlekedési ágazatot elemezve pedig elmondta, hogy a lakosság anyagi jólétével összhangban gyors fejlődés várható a személygépkocsiközlekedésben, de továbbra is elsőrendű feladat a tömegközlekedés fejlesztése. A jövő esztendőben a posta és a hírközlési ágazat teljesítménye is nő, de az elégtelen gyártási kapacitások miatt a távbeszélő fő- és alközponti állomások tekintetében az igényeket egyelőre továbbra sem tudjuk a kívánatos mértékben kielégíteni. A Minisztertanács elnökhelyettese a továbbiakban kitért az életszínvonal-politika néhány kérdésére, s ennek során a költségvetésben előirányzott béremelésekkel kapcsolatban a következőket mondotta: — Vállalati vezetőinknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a rendelkezésre álló béremelési lehetőségeket a legésszerűbben használják fel. Egyszer s mindenkorra szakítani kell a napjainkban még élő és érvényesülő egyenlősdi szemlélettel. A magyar iparra büszkék lehetünk A magyar ipar helyzetét, fejlődési perspektíváit summázva, Tímár Mátyás leszögezte: — A kormány megkülönböztetett gondot fordít legjelentősebb 50 ipari nagyvállalatunkra. Ezek között sok olyan kiváló egység van, amely nemcsak belföldön, de határainkon túl is tekintélyt vívott ki termékeivel. Közismert a magyar alumínium- ipar nemzetközi híre. Növekszik nehéz- és könnyűvegyiparunk, ezen belül a gyógy- . szeripar tekintélye. Ma már *egy sor olyan gépipari üzemünk van, amelyeknek termékeit itthon, a szocialista táborban és a nyugati piacokon is nagyra értékelik. Növeli fejlődésének dinamikáját és az árucikkek skáláját a magyár könnyűipar és élelmiszeripar. Az ipari termelés növekedésének évek óta fő forrása a termelékenység emelkedése. És bármennyi kritika is éri építőiparunkat, szemmel látható, hogyan építünk évről évre lényegesen többet és jobb minőségben, mint azelőtt. A magyar iparra büszkék lehetünk! Tímár Mátyás aláhúzta beszédében, hogy a munkások érdemi bevonása a műhely, az üzem, a vállalat irányításába olyan lehetőség, amellyel mindeddig nem éltünk eléggé. Elemi érdeke gazdálkodásunknak az, hogy vállalataink a munka- és üzemszervezés problémáinak megoldásába is bevonják a rátermett munkásokat. Végezetül pedig a következőket mondotta: — Az ipar és az államháztartás között rendkívül szaros a kapcsolat. Eddigi eredményeink szilárd alapot terem- . tettek a jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kéjem a tisztéit országgyűlést, hogy az 1974. évi költségvetésről szóló törvényben javasoltakat, amelyek megfelelnek szocialista céljainknak, fogadja el. lő ütemű fejlesztése, másrészt, hogy a vegyes iparcikkek kategóriájába tartozó egyes termékekből (például rádióból, még inkább televízióból, mosógépből), bizonyos fokig feltöltődtek a háztartások. A cikkekből most már csak úgy lehetséges a terhelési kapacitások kihasználása, a kereskedelmi forgalom növelése, ha a fogyasztók az elavultság bizonyos szintjén kicserélik meglévő készülékeiket. Áz pedig csak akkor következhet be, ha a megvásárolható, új készülék magasabb technikai színvonalú, nagyobb teljesítőképességű és nem sokkal drágább. Kevés a bútorszaküzlet Ezt követően Szurdi István, a bútorellátás helyzetét elemezte. Elmondta, hogy ebben az évben a vásárlók igen sokfajta, egyszersmind különböző árú lakószoba- és konyhabútor, garnitúra és egyedi bútordarab körül választhattak, illetve választhatnának. Sajnos, bolthálózatunk elmaradottsága miatt ennek a választéknak ma még csak egy kis részét kínálhatjuk egy-egy üzletben a vásárlóknak. A kormány a negyedik ötéves tervben támogatást nyújtott — 1974-re még a tervet túlhaladó mértékben is — a bútorkereskedelem gyorsabb fejlesztéséhez. A továbbiakban a kereskedelem korszerűsítésének feladatairól a következőket mondotta: — A kereskedelmi forgalom gyors és tartós növekedése, a fogyasztási szerkezet egyidejű változása a fejlesztés intenzív és extenzív formáját egyaránt megkövetel. Így például tovább kell fejlesztenünk önkiszolgáló rendszereinket, s mainál jóval több árut kell előre csomagolnunk az élelmiszer-kereskedelem- ber, a húsüzletekben, a gyümölcs-zöldség boltokban, szélesebb körben kell dolgoznunk az áruszállításban konténerekkel. A munkaidő-csökkentés nem okozhat zavarokat Ezt követően a kereskedelmi dolgozók élet- és munka- körülményeit elemezve kiemelte: — A kereskedelmi dolgozók nagyra értékelhetik, hogy bár jelentős terhek nehezednek az államháztartásra, a kormány 1974-ben 185 millió forint állami támogatást nyújt a munkaidő-csökkentés anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A rövidebb munkaidő bevezetése felelősségteljes, gondos előkészítő, szervező munkát kíván a kereskedelmi vállalatoktól, a szövetkezetektől és a tanácstól. A munkaidő-csökkentés ugyanis még átmenetileg sem okozhat zavarolcat a lakosság áruellátásában, nem ronthatja a kiszolgálást. Elmondta ezután, hogy a munkaidőcsökkentést fokozatosan fogják bevezetni; a fővárosban 1974. április elsején, vidéken 1974. július elsején — miután a vállalatok és a szövetkezetek megteremtették a szükséges és előírt feltételeket. — Meggyőződésem — zárta felszólalását Szurdi István, hogy a költségvetés jól szolgálja az 1974. évi népgazdasági tervben kitűzött céljainkat. közöttük az ellátás további javítását és a belkereskedelem fejlesztését. Bír. Hnbronahi Cijula: Nagyobb szigort a köz rovására ügyeskedőkkel szemben Alkalmazkodás a vásárlók igényeihez A mdraiszter bevezetőben rámutatott, hogy a lakosság áruellátása 1973-ban tovább javult. — ' Kereskedelempolitikánk és gyakorlatunk megfelel a párt, a kormány társadalom- politikájának és gazdaságpolitikájának. — Az élelmiszerek két fontos termékcsoportjával vannak értékesítési, illetve ellátási gondjaink. Az egyik a tej és tejtermékek, a másik a friss zöldség és gyümölcs. Zöldség-gyümölcs gondok — A termelés oldaláról megvolna a lehetősége a fogyasztás növekedésének. Szarvasmarha-állományunk örvendetesen nőtt és növekszik. Ennek következtében a nagyobb fogyasztáshoz már most elegendő tejünk és tejtermékünk van, s gazdag a választék is. Következetes szervező munka, megfelelő propaganda-és bizonyos anyagi feltételek szükségesek, hogy az értékesítési gondok megoldásában előbbre jussunk. — A gyümölcs- és zöldség- ellátásban fordított a helyzet. Friss gyümölcsből és zöldségből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A gyümölcs- és zöldségárak pedig hosszú idő óta, évről évre emelkednek. — Ezekből az élelmiszerekből elsősorban azért nem tudjuk kielégíteni a lakosság szükségleteit, mert termőterületünk évről évre csökken, a termésátlagok nem emelkednek. A kormány megjelölte a tennivalókat a hazai zöldség- és gyümölcsfélék termelésének növelésére. megadta a hozzá szükséges anyagi feltételeket is. Bursonvaellátási -?on diáinkat is , a vetésterület csökkenése, a termésátlagok nálása okozza. Ebben az évben a rossz időjárási viszonyok rontották a termésered legelve a helyzetet és a tennivalókat, úgy határozott, hogy sem a felvásárlásban, sem az értékesítésben nem nyúl adminisztratív jellegű intézkedésekhez, hanem növeli a burgonyabehozatalt a szocialista országokból. A továbbiakban a vendéglátóiparról szólva kiemelte, hogy hiányoznak még azok a vendéglők, amelyekben az átlagjövedelmű lakosság higiénikus és kultúrált körülmények között, neki megfelelő áron reggelizhet, ebédelhet és vacsorázhat — hogy ezen a helyzeten változtassunk, tömegétkeztetési feladatokra alkalmas, önkiszolgáló rendszerben működő éttermeket hoztunJc létre, központi támogatással. Ezt követően a miniszter az idegenforgalom eredményeivel, gondjaival foglalkozott. Elmondta, hogy idegenforgal- stag- munlc töretlenül fejlődött az idén is. 1 millió 700 ezer magyar állampolgár utazott külföldre, 42 százalékkal töbBevezetőben dr. Dabronaki Gyula arra hívta föl a figyelmet, hogy — a javulás tagadhatatlan jelei ellenére — a vállalati gazdálkodás hatékonysága változatlanul az elvárhatónál lassabban fejlődik. Azután arról szólt, hogy állami és gazdasági életünkre általában az a jellemző, hogy a gazdálkodó egységek és az állampolgárok nagy többsége a törvényes keretek, a szabályzók és rendeletek által megszabott határok között keresi saját és az állam érdekeinek érvényesítését. Ismertette, hogy vannak, akik a dolgok megfelelő mederben való haladása láttán olykor hajlandók egy kicsit „elengedni” magukat. Egyik-másik helyen tanyát ver a nagyvonalúság. Akadnak vezetőik, akik úgy érzik, rájuk más törvények vonatkoznak, egyesek nem mindig tudnak különbséget tenni az „enyém” és a „mienk^ között, eltűrik vagy szándékosan megteremtik maguk körül a rendetlenséget, szétzilálják a számadásokat. Ilyen környezetben a fillérnek nincs „becsülete”, „a fillérből nem lesz forint”, a takarékosság ritka vendég. Nemegyszer otthonossá lesz a cimboraság, az elvtelen személyes kapcsolatosa kispolgári önzés és a harácso- lás. Az ilyen jelenségek indítóoka nemegyszer a személyi presztízs, a hivatali büszkeség, rátartiság, a hatalom megjelenítése. Ilyen „.státuszszimbólumok” a luxus kivitelű irodaberendezések, egyes beruházások erőnk feletti luxus- megoldásokkal való tarkítása, a méftéket nem ismerő repre- zentálás. — Csak örülni lehet annak, hogy szorgalmas munkával kiváló dolgozóink, műszakia- ink, értelmiségieink személyi tulajdonukat is gyarapítják, hétvégi házat építhetnek, vagy gépkocsit vesznek. Ez természetes, és velejárója szocialista építésünknek is. Van azonban néhány olyan ember is, aki szocialista törvényeinket kijátszva, megkerülve, mások kárára, az állam kárára kíván jogtalanul és munka nélkül előnyöket szerezni. Amennyivel jogtalanul többet vesz el valaki a közösség, az állam javaiból, annyival csökkenti azokat a juttatásokat (családi segély, alacsony nyugdíj emelése, bérrendezés, kommunális építkezések, lakás, iskola, óvoda, bölcsőde, kórház stb.), amelyeket kormányunk megtervez, vagy szűkíti a szorgalmas munka eredményeképpen a túlteljesítés lehetőségét. Ezért legyünk szigorúbbak a népgazdaság rovására hará- csolókkal szembeni \ — A törvénytelenül, vagy a törvények kijátszásával meg- gazdagodók száma nem nagy. Talán éppen ezért kirívó és felháborító a szorgalmas, törvényeket betartó, dolgozó mü- liók szemében. Szocialista törvényeinknek megfelelően az ilyen „megtévedt”, a közösség javaiból élősködőkkel szemben talán nem bűnükkel arányban álló, felfüggesztett büntetés kiszabását kellene elsősorban gyakorlattá tenni, mert a felfüggesztés lejártával úgynevezett törvényi mentesítés áll be, tehát az illető most már nem büntetett előéletű, csak villatulajdonos stb. Helyesebb volna törvényeink alapján a joggyakorlatnak azt' az oldalát erősíteni, amely bírósági ítéletben elsősorban a törvénytelenül harácsolt villák, gépkocsik stb. elkobzását mondja ki és emellett a bíróság — ha a cselekmény súlyát úgy ítéli — a törvénynek megfelelően alkalmazza a felfüggesztett büntetést is. Befejezésül a többi között kijelentette: — A magam és a népi ellenőrzés sok ezres tábora nevében ígérhetem, hogy segítő jellegű ellenőrzéseinkkel és ki-ki a saját munkaterületén tanúsított helytállással a költségvetésben kijelölt célok végrehajtásán fogunk dolgozni. menyeket. A kormány, mér- ben, mint az elmúlt évben. Növelni a ruházati cikkek forgalmát Hr. Mondoh Hál: Ezután a ruházati cikkek forgalmának alakulása kapcsán aláhúzta, hogy hazánkban az egy főre jutó textil- és bőrruházati cikkek fogyasztása önmagában is, de több szocialista és tőkésországhoz viszonyítva is alacsony. Az okokra utalva rámutatott, hogy a nagyobb fogyasztás kielégítéséhez ez ideig nem volt elegendő termelői kapacitásunk. Ez a helyzet belátható időn bejül megváltozik. Ugyanakkor a ruházati termékek fogyasztói ára viszonylag magas. Ennek több és ismert oka van, de részben saját elhatározásunk, árpolitikánk velejárója. Mindemellett a vegyes iparcikkek fogyasztásának növekedése némileg leegyszerűsítve az élet- színvonal emelkedését is jelzi. Statisztikai adataink szerint jelenleg 350 ezer személyautó, másfél millió villamos hűtőszekrény, kétmillió televíziókészülék és ugyanannyi mosógép van a lakosság birtokában. Ezután, hogy a háztartások, a családok ellátottságának ugrásszerű növekedése az előbb felsorolt fogyasztási iparcikkekből — különféle és még megoldhatatlan problémákat hozott magával. Egyrészt, hogy ezeknek az iparcikkeknek, háztartási eszközöknek gyors elterjedését nem követte a javítóhálózat megfeleErősödött a tanácsok gazdasági szervező munkája Pest megyében — Hozzászólásomban • — kezdte felszólalását a megyei tanács elnöke — a tanácsok gazdálkodásáról kívánok beszélni, elsősorban Pest megyei tapasztalatok alapján. A tanácsok részére 1974-re előirányzott 7,4 százalékos költségvetés-növekedés, a fejlesztési alap 11,7 százalékos emelkedése, a helyi erőforrások alakulásának kedvező tapasztalata és lehetősége biztosítja a tanácsok középtávú tervében meghatározott feladatok megvalósítását. A három esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok pénzügyi bevételi szabályozási rendszere bevált. Hátránya, hogy túl nagy adminisztrációt Igényel. Ennek ellenére a szabályozórendszer kedvezően segíti a területfejlesztést, a helyi tanácsok gazdasági önállóságát és a tarta- 1 ékerők föltárását. A szabályozórendszerre kedvezően hatott, hogy 1973-ban bevezették a bevételek előlegezését, amely megszüntette a korábbi átmeneti pénzzavarokat. A gazdasági önállóság arra ösztönözte a helyi tanácsokat, hogy saját bevételi lehetőségeik mellett a helyi szervekké! együtt fokozottabban támogassák a népgazdaságig és társadalompoli- kailag is fontos feladatokat. Pest rn"'>'.-vShen az ipari és mezőgazdasági üzemek, vala4 4 *
