Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

/ ME vx/CMah 1973. DECEMBER 21., PENTEK ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az l. oldalról) lék. Az energiakoncepció meg­valósításában tehát jelentős előrehaladást tettünk és to­vábbra is ezen az úton kívá­nunk haladni; a közel-keleti háborúval kapcsolatos olaj­válság ellenére sem szabad el­hamarkodott lépéseket ten­nünk. Termékcsere a gépiparban Az ipari szerkezet változá­sát . elsősorban azoknak az ágazatoknak eredményei be­folyásolják, amelyekben a technikai haladás a legna­gyobb mértékben fejti ki ha­tását. Ezek közé tartozik a gépipar több ágazata. Az el­múlt években számottevő volt a gépipari struktúra átalaku­lása, a termékcserélődés. A termékeknek csak mintegy harmadát képviselik a három évvel ezelőtt is gyártott áru­cikkek. A term ékcser él öd ss és struktúraváltozás következ­tében a versenyképesebb ter­mékek termelése gyorsabban, mások lassabban növeked­tek. A gépipar iránti követel­mények növekedése össze­függ a külkereskedelemmel is. Örvendetesen megélénkül a kelet-nyugati kereskedelem és ez jelentős tényezője a békés egymás mellett élés politiká- ján«k. A szocialista országok egyre több gépet vásárolnak nyugatról is. Ezzel együtt a szocialista országok egymás közötti forgalmában is nö­vekednek a gépek minőségi, korszerűségi követelményei. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a piacku­tató munkára, elsősorban a tőkéspiac pénzügyi válságje­lenségei és a növekvő nyu­gati infláció miatt. A világ­piacon az árak emelkednek. Az árstabilitás biztosítására jelentős összegű támogatáso­kat folyósítunk az állami költségvetésből. Ennek azonban valahol ha­tárt kell , szabni. Részben, mert a költségvetés teherbí­Saurdi István: ró képessége véges, s részben, mert ez elszakadást jelent a világpiaci és a belső árviszo­nyok között, és zavarja gaz­dasági tisztánlátásunkat A tartósnak bizonyuló árválto­zásokat megfelelő mérlege­lés után bizonyos mértékben követnünk kell. Ez a tényező még inkább arra ösztönöz, hogy mind teljesebben fel­kutassuk a sokkal stabilabb árakon beszerezhető szocia­lista importáru-lehetőségeket. Ezután Tímár Mátyás az építőipar feladatairól szólva kiemelte, hogy: — Nagy figyelmet kell for­dítani azoknak az igények­nek a kielégítésére, amelyek a kormány életszínvonal-poli­tikájának (lakásfejlesztés, gyermekjóléti, közművesítési célok) gyakorlati megvaXósi- tását segítik elő. A közlekedési ágazatot ele­mezve pedig elmondta, hogy a lakosság anyagi jólétével összhangban gyors fejlődés várható a személygépkocsi­közlekedésben, de továbbra is elsőrendű feladat a tömegköz­lekedés fejlesztése. A jövő esztendőben a posta és a hír­közlési ágazat teljesítménye is nő, de az elégtelen gyártási kapacitások miatt a távbeszélő fő- és alközponti állomások tekintetében az igényeket egyelőre továbbra sem tudjuk a kívánatos mértékben kielé­gíteni. A Minisztertanács elnökhe­lyettese a továbbiakban kitért az életszínvonal-politika né­hány kérdésére, s ennek so­rán a költségvetésben elő­irányzott béremelésekkel kap­csolatban a következőket mon­dotta: — Vállalati vezetőinknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a rendelkezésre álló béreme­lési lehetőségeket a legéssze­rűbben használják fel. Egy­szer s mindenkorra szakítani kell a napjainkban még élő és érvényesülő egyenlősdi szem­lélettel. A magyar iparra büszkék lehetünk A magyar ipar helyzetét, fejlődési perspektíváit sum­mázva, Tímár Mátyás leszö­gezte: — A kormány megkülön­böztetett gondot fordít legje­lentősebb 50 ipari nagyválla­latunkra. Ezek között sok olyan kiváló egység van, amely nemcsak belföldön, de határainkon túl is tekintélyt vívott ki termékeivel. Köz­ismert a magyar alumínium- ipar nemzetközi híre. Növek­szik nehéz- és könnyűvegy­iparunk, ezen belül a gyógy- . szeripar tekintélye. Ma már *egy sor olyan gépipari üze­münk van, amelyeknek ter­mékeit itthon, a szocialista táborban és a nyugati piaco­kon is nagyra értékelik. Nö­veli fejlődésének dinamikáját és az árucikkek skáláját a magyár könnyűipar és élelmi­szeripar. Az ipari termelés nö­vekedésének évek óta fő for­rása a termelékenység emel­kedése. És bármennyi kritika is éri építőiparunkat, szem­mel látható, hogyan építünk évről évre lényegesen többet és jobb minőségben, mint az­előtt. A magyar iparra büsz­kék lehetünk! Tímár Mátyás aláhúzta be­szédében, hogy a munkások érdemi bevonása a műhely, az üzem, a vállalat irányításába olyan lehetőség, amellyel mindeddig nem éltünk eléggé. Elemi érdeke gazdálkodá­sunknak az, hogy vállalataink a munka- és üzemszervezés problémáinak megoldásába is bevonják a rátermett munká­sokat. Végezetül pedig a követke­zőket mondotta: — Az ipar és az államház­tartás között rendkívül szaros a kapcsolat. Eddigi eredmé­nyeink szilárd alapot terem- . tettek a jövő évi feladatok si­keres végrehajtásához. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kéjem a tisztéit országgyűlést, hogy az 1974. évi költségvetésről szóló törvényben javasoltakat, ame­lyek megfelelnek szocialista céljainknak, fogadja el. lő ütemű fejlesztése, más­részt, hogy a vegyes iparcik­kek kategóriájába tartozó egyes termékekből (például rádióból, még inkább televí­zióból, mosógépből), bizonyos fokig feltöltődtek a háztar­tások. A cikkekből most már csak úgy lehetséges a terhe­lési kapacitások kihasználása, a kereskedelmi forgalom nö­velése, ha a fogyasztók az el­avultság bizonyos szintjén kicserélik meglévő készülé­keiket. Áz pedig csak akkor következhet be, ha a megvá­sárolható, új készülék maga­sabb technikai színvonalú, nagyobb teljesítőképességű és nem sokkal drágább. Kevés a bútorszaküzlet Ezt követően Szurdi Ist­ván, a bútorellátás helyzetét elemezte. Elmondta, hogy eb­ben az évben a vásárlók igen sokfajta, egyszersmind külön­böző árú lakószoba- és kony­habútor, garnitúra és egyedi bútordarab körül választ­hattak, illetve választhatná­nak. Sajnos, bolthálózatunk elmaradottsága miatt ennek a választéknak ma még csak egy kis részét kínálhatjuk egy-egy üzletben a vásárlók­nak. A kormány a negyedik ötéves tervben támogatást nyújtott — 1974-re még a tervet túlhaladó mértékben is — a bútorkereskedelem gyorsabb fejlesztéséhez. A továbbiakban a kereske­delem korszerűsítésének fel­adatairól a következőket mon­dotta: — A kereskedelmi forgalom gyors és tartós növekedése, a fogyasztási szerkezet egy­idejű változása a fejlesztés intenzív és extenzív formá­ját egyaránt megkövetel. Így például tovább kell fejleszte­nünk önkiszolgáló rendsze­reinket, s mainál jóval több árut kell előre csomagolnunk az élelmiszer-kereskedelem- ber, a húsüzletekben, a gyü­mölcs-zöldség boltokban, szé­lesebb körben kell dolgoz­nunk az áruszállításban kon­ténerekkel. A munkaidő-csökkentés nem okozhat zavarokat Ezt követően a kereskedel­mi dolgozók élet- és munka- körülményeit elemezve ki­emelte: — A kereskedelmi dolgo­zók nagyra értékelhetik, hogy bár jelentős terhek nehezed­nek az államháztartásra, a kormány 1974-ben 185 millió forint állami támogatást nyújt a munkaidő-csökkentés anyagi feltételeinek megte­remtéséhez. A rövidebb munkaidő bevezetése felelős­ségteljes, gondos előkészítő, szervező munkát kíván a ke­reskedelmi vállalatoktól, a szövetkezetektől és a tanács­tól. A munkaidő-csökkentés ugyanis még átmenetileg sem okozhat zavarolcat a lakosság áruellátásában, nem ronthat­ja a kiszolgálást. Elmondta ezután, hogy a munkaidő­csökkentést fokozatosan fog­ják bevezetni; a fővárosban 1974. április elsején, vidéken 1974. július elsején — miután a vállalatok és a szövetkeze­tek megteremtették a szüksé­ges és előírt feltételeket. — Meggyőződésem — zárta felszólalását Szurdi István, hogy a költségvetés jól szol­gálja az 1974. évi népgazda­sági tervben kitűzött céljain­kat. közöttük az ellátás to­vábbi javítását és a belkeres­kedelem fejlesztését. Bír. Hnbronahi Cijula: Nagyobb szigort a köz rovására ügyeskedőkkel szemben Alkalmazkodás a vásárlók igényeihez A mdraiszter bevezetőben rá­mutatott, hogy a lakosság áru­ellátása 1973-ban tovább ja­vult. — ' Kereskedelempolitikánk és gyakorlatunk megfelel a párt, a kormány társadalom- politikájának és gazdaságpoli­tikájának. — Az élelmiszerek két fon­tos termékcsoportjával vannak értékesítési, illetve ellátási gondjaink. Az egyik a tej és tejtermékek, a másik a friss zöldség és gyümölcs. Zöldség-gyümölcs gondok — A termelés oldaláról megvolna a lehetősége a fo­gyasztás növekedésének. Szarvasmarha-állományunk örvendetesen nőtt és növek­szik. Ennek következtében a nagyobb fogyasztáshoz már most elegendő tejünk és tej­termékünk van, s gazdag a választék is. Következetes szervező munka, megfelelő propaganda-és bizonyos anya­gi feltételek szükségesek, hogy az értékesítési gondok megol­dásában előbbre jussunk. — A gyümölcs- és zöldség- ellátásban fordított a helyzet. Friss gyümölcsből és zöld­ségből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igé­nyeket. A gyümölcs- és zöld­ségárak pedig hosszú idő óta, évről évre emelkednek. — Ezekből az élelmiszerek­ből elsősorban azért nem tud­juk kielégíteni a lakosság szükségleteit, mert termőte­rületünk évről évre csökken, a termésátlagok nem emel­kednek. A kormány megjelöl­te a tennivalókat a hazai zöldség- és gyümölcsfélék ter­melésének növelésére. meg­adta a hozzá szükséges anya­gi feltételeket is. Bursonvaellátási -?on diáin­kat is , a vetésterület csökke­nése, a termésátlagok nálása okozza. Ebben az év­ben a rossz időjárási viszo­nyok rontották a termésered legelve a helyzetet és a ten­nivalókat, úgy határozott, hogy sem a felvásárlásban, sem az értékesítésben nem nyúl adminisztratív jellegű intézkedésekhez, hanem nö­veli a burgonyabehozatalt a szocialista országokból. A továbbiakban a vendég­látóiparról szólva kiemelte, hogy hiányoznak még azok a vendéglők, amelyekben az át­lagjövedelmű lakosság higié­nikus és kultúrált körülmé­nyek között, neki megfelelő áron reggelizhet, ebédelhet és vacsorázhat — hogy ezen a helyzeten változtassunk, tömegétkeztetési feladatok­ra alkalmas, önkiszolgáló rendszerben működő étter­meket hoztunJc létre, köz­ponti támogatással. Ezt követően a miniszter az idegenforgalom eredményei­vel, gondjaival foglalkozott. Elmondta, hogy idegenforgal- stag- munlc töretlenül fejlődött az idén is. 1 millió 700 ezer ma­gyar állampolgár utazott kül­földre, 42 százalékkal töb­Bevezetőben dr. Dabronaki Gyula arra hívta föl a figyel­met, hogy — a javulás tagad­hatatlan jelei ellenére — a vállalati gazdálkodás haté­konysága változatlanul az el­várhatónál lassabban fejlődik. Azután arról szólt, hogy ál­lami és gazdasági életünkre általában az a jellemző, hogy a gazdálkodó egységek és az állampolgárok nagy többsége a törvényes keretek, a sza­bályzók és rendeletek által megszabott határok között ke­resi saját és az állam érdekei­nek érvényesítését. Ismertette, hogy vannak, akik a dolgok megfelelő mederben való ha­ladása láttán olykor hajlandók egy kicsit „elengedni” magu­kat. Egyik-másik helyen ta­nyát ver a nagyvonalúság. Akadnak vezetőik, akik úgy érzik, rájuk más törvények vonatkoznak, egyesek nem mindig tudnak különbséget tenni az „enyém” és a „mienk^ között, eltűrik vagy szándéko­san megteremtik maguk körül a rendetlenséget, szétzilálják a számadásokat. Ilyen környe­zetben a fillérnek nincs „be­csülete”, „a fillérből nem lesz forint”, a takarékosság ritka vendég. Nemegyszer otthonos­sá lesz a cimboraság, az elv­telen személyes kapcsolatosa kispolgári önzés és a harácso- lás. Az ilyen jelenségek indí­tóoka nemegyszer a személyi presztízs, a hivatali büszkeség, rátartiság, a hatalom megje­lenítése. Ilyen „.státuszszimbó­lumok” a luxus kivitelű iro­daberendezések, egyes beru­házások erőnk feletti luxus- megoldásokkal való tarkítása, a méftéket nem ismerő repre- zentálás. — Csak örülni lehet annak, hogy szorgalmas munkával kiváló dolgozóink, műszakia- ink, értelmiségieink személyi tulajdonukat is gyarapítják, hétvégi házat építhetnek, vagy gépkocsit vesznek. Ez termé­szetes, és velejárója szocialis­ta építésünknek is. Van azon­ban néhány olyan ember is, aki szocialista törvényeinket kijátszva, megkerülve, mások kárára, az állam kárára kíván jogtalanul és munka nélkül előnyöket szerezni. Amennyi­vel jogtalanul többet vesz el valaki a közösség, az állam javaiból, annyival csökkenti azokat a juttatásokat (családi segély, alacsony nyugdíj eme­lése, bérrendezés, kommuná­lis építkezések, lakás, iskola, óvoda, bölcsőde, kórház stb.), amelyeket kormányunk meg­tervez, vagy szűkíti a szorgal­mas munka eredményeképpen a túlteljesítés lehetőségét. Ezért legyünk szigorúbbak a népgazdaság rovására hará- csolókkal szembeni \ — A törvénytelenül, vagy a törvények kijátszásával meg- gazdagodók száma nem nagy. Talán éppen ezért kirívó és felháborító a szorgalmas, tör­vényeket betartó, dolgozó mü- liók szemében. Szocialista tör­vényeinknek megfelelően az ilyen „megtévedt”, a közösség javaiból élősködőkkel szem­ben talán nem bűnükkel arányban álló, felfüggesztett büntetés kiszabását kellene el­sősorban gyakorlattá tenni, mert a felfüggesztés lejártá­val úgynevezett törvényi men­tesítés áll be, tehát az illető most már nem büntetett elő­életű, csak villatulajdonos stb. Helyesebb volna törvényeink alapján a joggyakorlatnak azt' az oldalát erősíteni, amely bí­rósági ítéletben elsősorban a törvénytelenül harácsolt vil­lák, gépkocsik stb. elkobzását mondja ki és emellett a bíró­ság — ha a cselekmény súlyát úgy ítéli — a törvénynek megfelelően alkalmazza a fel­függesztett büntetést is. Befejezésül a többi között kijelentette: — A magam és a népi el­lenőrzés sok ezres tábora ne­vében ígérhetem, hogy segítő jellegű ellenőrzéseinkkel és ki-ki a saját munkaterületén tanúsított helytállással a költ­ségvetésben kijelölt célok vég­rehajtásán fogunk dolgozni. menyeket. A kormány, mér- ben, mint az elmúlt évben. Növelni a ruházati cikkek forgalmát Hr. Mondoh Hál: Ezután a ruházati cikkek forgalmának alakulása kap­csán aláhúzta, hogy hazánk­ban az egy főre jutó textil- és bőrruházati cikkek fogyasztá­sa önmagában is, de több szo­cialista és tőkésországhoz vi­szonyítva is alacsony. Az okokra utalva rámuta­tott, hogy a nagyobb fogyasz­tás kielégítéséhez ez ideig nem volt elegendő termelői kapacitásunk. Ez a helyzet belátható időn bejül megvál­tozik. Ugyanakkor a ruháza­ti termékek fogyasztói ára viszonylag magas. Ennek több és ismert oka van, de részben saját elhatározásunk, árpoli­tikánk velejárója. Mindemel­lett a vegyes iparcikkek fo­gyasztásának növekedése né­mileg leegyszerűsítve az élet- színvonal emelkedését is jel­zi. Statisztikai adataink sze­rint jelenleg 350 ezer sze­mélyautó, másfél millió vil­lamos hűtőszekrény, kétmil­lió televíziókészülék és ugyan­annyi mosógép van a lakos­ság birtokában. Ezután, hogy a háztartások, a családok ellátottságának ug­rásszerű növekedése az előbb felsorolt fogyasztási iparcik­kekből — különféle és még megoldhatatlan problémákat hozott magával. Egyrészt, hogy ezeknek az iparcikkek­nek, háztartási eszközöknek gyors elterjedését nem kö­vette a javítóhálózat megfele­Erősödött a tanácsok gazdasági szervező munkája Pest megyében — Hozzászólásomban • — kezdte felszólalását a megyei tanács elnöke — a tanácsok gazdálkodásáról kívánok be­szélni, elsősorban Pest megyei tapasztalatok alapján. A taná­csok részére 1974-re előirány­zott 7,4 százalékos költségve­tés-növekedés, a fejlesztési alap 11,7 százalékos emelkedé­se, a helyi erőforrások alaku­lásának kedvező tapasztalata és lehetősége biztosítja a ta­nácsok középtávú tervében meghatározott feladatok meg­valósítását. A három esztendő tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy a tanácsok pénzügyi bevételi szabályozási rendszere bevált. Hátránya, hogy túl nagy ad­minisztrációt Igényel. Ennek ellenére a szabályozórendszer kedvezően segíti a területfej­lesztést, a helyi tanácsok gaz­dasági önállóságát és a tarta- 1 ékerők föltárását. A szabá­lyozórendszerre kedvezően ha­tott, hogy 1973-ban bevezették a bevételek előlegezését, amely megszüntette a korábbi átme­neti pénzzavarokat. A gazdasági önállóság arra ösztönözte a helyi tanácsokat, hogy saját bevételi lehetősé­geik mellett a helyi szer­vekké! együtt fokozottabban támogassák a népgazdasá­gig és társadalompoli- kailag is fontos feladato­kat. Pest rn"'>'.-vShen az ipari és mezőgazdasági üzemek, vala­4 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom